Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-17 / 187. szám

2 . • lW . TELEN7fK ' mwmum Befejezés állanak a városi adóhiveSések Háromezer felebbezés érkezed be a lakliér&ickek káveíése eilen ‘ KOLOZSVÁR, augusztus 16. A városi adók és illetékek kivetése néhány nap múlva végetér. A kivetés, amelyet az adótárgyak összeírása elő­zött meg, majdnem másfél hónapig tartott és azt dr. Bornemisa Sebastian polgármester személyes ellenőrzése mellett tiz bizottság végezte. A tiz bi­zottság naponként tett jelentést mun­kájáról a polgármesternek, aki a ki­vetési jegyzőkönyveket személyesen vizsgálta felüt, egyrészt azért, hogy nehogy íulmagas illetékeket vessenek Ti, másrészt azért, hogy az illetékek a vonatkozó szabályrendelet utasítá­sainak megfeleljenek. De nemcsak a kivetéseket ellenőriz­te a polgármester, hanem a helyszíni összeírásokat is. A polgármester min­den utca 7. és 13. számú házának ösz- szeirását megvizsgálta és személyesen győződött meg arról, hogy az összeírás adatai megfelenek a tényleges hely­zetnek. Talán sohasem volt Kolozsvá­ron ilyen pontos összeirás, mint ebben az évben s a pénzügyi osztály meg van győződve arról, hogy adófizetési köte­lezettsége alól senki sem bujhatoti ki. * A városi adó és illeték kivetése el­len felmerült panaszok közül legsúlyo­sabbak azok, melyek a lakbérilleték kivetése ellen merültek fel. A közön­ségnek az a véleménye, hogy az évi lakbér összegének 5 százaléka olyan súlyos teher, amelyet a kisebb, egv szoba-k<>ny has lakások tulajdo­nosai nem bírnak el. .Azt hangoztatják, hogy más városok­ban a lakbérilletékcket progresszív alapon állapították meg és az egy szo­lidkonyhás lakásokat mentesítették az illetékfizetés kötelezettsége alól. Kifo­gásolják az adófizetők azt is, hogy bár a lakbérilleték kivetésére vonatkozó szabályrendelet az adómentes lakbér összegét év i S ezer lejben állapította meg, mégis, ha valakinek történetesen az év i lakbére a S000 lejt pár száz lej­jel meghaladta, akkor az illetéket nem­csak a S000 lejen felüli lakbér össze­gére vetették ki, hanem az egész ősz- szegre is. A lakbérilletékkivetések ellen eddig közel 3000 felebbezés érkezeit be a városi iktatóhivatalba. Ezeknek a fe- Iebbezéseknek tárgyalására csak ősz“ kor kerül természetesen sor. Először a városi adófelebbezési bizottság tár­gyalja le s azután kerülnek a törvény­szék elé. A felebbezések sorsát «illetőleg megoszlanak a vélemények. A felehbezök meg vannak győződve arról, hogy a bíróság a lakbérleti illetékeket törölni fogja. Ezzel szemben a hivatalos álláspont az, hogy a közigazgatási törvényen ala­puló lakbérilleték kivetése törvényes volt, mert hiszen az illeték kivetését megállapító szabályrendeletet a gyám­hatóságok is jóváhagyták s ezeken igy a bíróság mit sem változtathat. Lehet azonban, hogy a felebbezések érdemi elintézésére nem is kerül sor, mert amennyiben a kivetett lakbérilleí- tékek a költségvetésben erre a célra felvett összeget meghaladja, úgy az ezt meghaladó összeget hivatalból tör rolni fogják, ami a lakbérilleték 5 szá­zalékos arányszámának leszállítását jelentené. Ez lenne talán a leghelye­sebb megoldás, mert ebben az esetben a város sem károsodna, viszont az adó­fizetők terhei is csökkennének. Olcsó társas kirándulás Kanadába! Jean Gabin A Royal Slágermozgó ma műsorra kerülő rend­kívüli szenzációja Kanada festői szépségű he­gyei közé va­rázsolja Önt. legnagyobb alakítása: IDILL A HEGYEK KGZOTT cimüfilmben. (Maria Chapdaleine.) — Mindenki, aki szereti a szépet, meg­kell nézze ezt a filmet, liogv soha el ne felejt:e. - Rendezte DUV1V1ER. — Partnerei MADELEINE RENAUD és JEAN PIERRE AUMONT. Tel. 37C5 Búcsú Füzesmikolán Messzeföídröl zarándokolnak a hivő falusiak a csodatevő Mária kép­hez. — Ökrösszekérrel viszik haza búcsú után a hivök pénzadományai FÜZESMIKOLA. augusztus hó. Nagy­boldogasszony napján. — A szamosujvári örmény templom eiőtr kegyszereket, mé­zeskalácsot, színes kendőket áruinak a Füzesmikolára igyekvő zarándokoknak. A hatalmas templom belsejében a főidet csókolják alázatosan a messzeföídröl jött áhitatos hívők. Zsongás tölti be a templomot, ahol a csodálatosan szép Rubens-kép eiőtr a fest" meny fényképfelvételeit árulják fekete ör* meny asszonyok. Leborulnak az imádkozok a keresztről Tevetr Üdvözítő világiró képmása előtt. Mintha a képen látható arcok döbbent és áhitatos másait látnánk a padsorokban is. 'A nagy mester fenséges szinei, vonalai $ örök művészete úgy ideillik ebbe a Nagy- iboidogasszcary-inap előtti hangadatba.-- Négy kilométere megyünk innen, Fü- zesmikoláig, azaz Nicüláig, ahol csodatévő Máriánkon áll a templomban s ahova évente Nagyboldogasszony napján ezer és ezer hivő zarándokol a poros országuta­kon, yi . „n Ut a kegyhely felé Végig Füzesmikola felé, mindnütt a hegytetőn épült kettőstornyu templomhoz igyekeznek az emberek. Lassan mennek: vegyes csoportok, iá" nyok-asszonyok, öregek, fiatalok, gyere­kek. Sokan öt-hat nap óta jönnek szaka­datlan, zászlóvivőik kezében fakult, virág­füzérekkel diszitetit templomi kép, kékse­lyem, hímzett Mária-zászló. Énekeinek és imádkoznak. Besztercéről és távolabbi vá­rosokból és falvakból, sokan napok óra, sokan pár órája csak. Az arcokon ünnepi áhítat, ruhájuk ünnieplő, az asszonyokon szép, hímzett blúzok, a férfiakon diszes bőrövek. De mezítláb vannak mind az asz- szonyok. KiméÜk a cipőt, kezükben viszik a hosszú utón. Nehéz az u?, meredek, po­ros. Szinte .szentségtörésnek tetszik, ahogy autónk felveri a port s az ut szélére szó* ritja a zarándokokat. Falvakon megyünk ál, ahonnan mint hömpölygő, szines folyam ömlik az em­bersereg Füzesmikola felé. ökröket is visznek, felpánrlikázorr szarvú, busszemü ségjtőtársaiikat. Betegeket visznek szeké­ren, akik már mozdulni sem tudnak, bé­nákat és haldoklókat és vakokat, akik ég felé emelt arccal éneklik a többiekkel a Mária-himnuszokat. És az ut mentén koldusok ülnek, bénák és sánták, sebekkel és fekélyekkel tellek, vakok és betegek, gyerekek és öregek szörnyű, szörnyű sereg a porban, alamizs­nára nyújtott kézzel, hangosan, dal.amta" lanul, monoton hangon énekelve. Egy vak ember magas fejhangon ezt sírja el: Nyújtsd ki felém irgalmasan a kezed, hogy Isten is irgalmas legyen hozzád az utolsó napon ... És az emberek irgalma* sok. Nemcsak a koldusokhoz. ökrösszeke rek viszik haza búcsú után a hivők pénz­adományait. Az ut olyan keskeny lesz és olyan me­redek, hogy ki kell szállanunk és úgy me­gyünk tovább lassan az égető augusztusi napon, mint a többiek. Leírhatatlan és szivetszoriuó az élet sö­tétségében tengődő nyomorultak seregé­nek fala között haladó éneklő, imádkozó, bibliát olvasó embertömeg. Ezt nem lehet •leiuni, ide filmfelvevőgép kellene, hogy megörökítse ezeket a típusokat, ezt a szí­nes, magávalragadó képet, a viselerék pompáját, a lányok virágkoszoruit, a libe­gő templomi zászlókat, a kereszteket, amelyekbe színesen hímzett pántokat tesz­nek diszül s főleg az arcokat, amelyek közül sok a szép, hamvas, fiatal arc és sok az ezerráncu, karakterisztikus öreg. Fíul:ámzó,'hangos, egy célfelé haladó, néha már a vallási extázis határán mozgó em- bértömeg — Rubens ecsetjére méltó lát­vány. A szentkép legendája Félórai ut és felérünk a kéttornyú tem­plom előtti hatalmas térségre. Mélyen alat­tunk a napsütötte völgy, kis falvak házai és templomtornyai, aranyló napraforgóval tele mezők, erdők sötétlő zöldje. Gyö­nyörű látvány. És a téren emberek földön ülve, térdelve a primitiv keresztek előtt s körmenetben járva a templom körül. Zarándokokat szólítunk meg. Öreg em­bert és sudár fiatal fiút. Az öreg tiz éve jár ide minden évben Nagyboldogasszony napján Besztercéről. — Mit beszélnek a képről? — Hát ez csodálatos kép — szól az öreg s szemében áhítat villan fel — az Ur Jé­zus Krisztus anyja van rajta, tiszta selyem­ben. Az égből hullott alá és ráesett egy kidönrölt fa rönkjére. És mikor megtalál­ták, el akarták vinni... A fiú folytatja: — És el is vitték Szamosujvárra és á templomba állították. És mikor visszatér­Ezt a képet a London központjában levő „PicadilIy=Zirkus“*ró! vetfíjc fel egyik utolsó légitámadási gyakorlat alkalmával. A kép nyomán újabb rende­letet adtak ki, hogy az elsötétítést tökéletesebben hajtsák végre. ! 7939 auguaiiu / 7. • ck ide, bál nagy csodáik«-/búbra és re inülctükre a kép megint ugyanazon a szent helyen volt, ahova az égből leszállótI. Mert az Úristen akarata az volt, hogy itt álljon a kép, ezen a helyen. És akkor épite'tél­idé c kis templomot. Az öreg ember hozzáteszi még: — De azóta áttették az uj, nagy tem­plomba. És c kép sok, nagy csodát/ tett. Meggyógyítja a betegeket. A fiú igy Szól s megborzong kicsit. — És ha nagy bűnös kerül a kép elé, annak az arca feketévé válik, remegni kezd és egy isteni erő kilódilja a templomból, egészen a domboldalig. Merr ezerszer szent a kép s nem állhat meg a gonosz előne... Intelligens, fiatal pappal beszélünk ké­sőbb. ö is igy mondja cl a kép legendáját. A templomnál A templomig ménét, megragadóan ér­dekes jeleneteket és figurákat látunk. Pil­lanatfel vételekben ezeket: Kereszt előtt térd'lő, mezítlábas asz." szonycsopC'ir. Közvetlen a feszület előtt három szőke, kibontotrhaju, virágkoszo- rus fiatal lány, szclid-édes arcuak az ima földöntúli áhiratábain. Körmenetben öreg, fekelebőrü, hatai- mastermetü férfi viszi a zászlót. Olyan, mints Napoleon egyik gránátosa a vallás áhítatában megszelídülve. A templom körül járó asszonycsoporr ban öreg nénikék, feketeruhásak, összekul­csolt kezüek. Középen orrára biggyesztett szemüveggel magas, csontos öregasszony balad s hangosan olvassa a többieknek az igét. Hangjának csak foszlánya ér el a fü­lünkig: És azt mondá az Ur: Bizony mon­dom méktek... Virággal diszkért feszületek, bádog* Khsztusok feje felett színes szalagok-.. Földön ülő asszonyok, nagy hattyúikkal. Itt töltik mind az éjszakát szabad ég alatt. A falu nem elég, hogy befogadja ezt az óriás zarándokcsoporlot, amely már egy hete özönlik ide. Fekete kenyeret, édes mézesszivet maj­szoló, nagyszernél gyerekek. Fiatal lány térdei a templom fala felé fordulva. Mellette öreg pár.' A férfi pá­paszemmel imakönyvet olvas. Az asszony révedező szemmel, összekulcsolt kézzel hallgatja. , Csendőrök engedik be a csodatevő kép­hez az egyes csoportokat. Egy férfi a kép­ről ki jövet, igy szól egy másik falusihoz: — Halálos bűn kétszer megnézni a szent ikont. Csak egyszer szabad leborulni előttié . . . Sátorokban mézeskalács, cukorkából for­mák keresztek, gyöngyök, kendők, szala­gok. Lacikonyhákban sül a hús, a fánk. Emberek a földre borulnak s megcsó­kolják a rögöket. Némely arcon egy kö­zépkori aszkéta szent elrévüíése} a vallási paroxízmus kifejezése ül. A templom falára festett szentkép eiőtr is hívők százai térdepelnek­Körbejárják az emberek a régi kisrem- plomot s az újabb nagytemplomot is.Ének­szó, ima, betegek siránkozása száll az ég­nek s elvegyül a lacikonyhák füstjével, a sült hús szagával, a virágok illatával, a mézeskalácsosok kmálgató szavával. Órákba került volna a templomba be" jutmi. Nem állunk a türelmes tömeg közé, leindulunk a völgybe a «koldusok szomorú sorfala közepette. De az emberi szenvedés és hit? és vallá­sosság képe hazáig kisér él s velünk marad a következő napokon is . . . (AI. L.)----------- ii ■rr-rT-rs^iitoJs^:S??aKí?aasa-' tmw -------­Ä tornán iânccsoporî nagy sikere Síochho! m b a n BUCUREŞTI. augusztus lfí. A harmadik nemzetközi néptánc kong­resszuson, melyet Stockholmban tartot­tak, a román lánccsoport nagy sikerrel szerepelt. A külföldi sajtó nagy cikkek­ben foglalkozik a román táncosok művé­szetével s a ‘’Daily Telegraph“ című an­gol lap többek között a következőket írja: Nagyszerű gesztus vo't a sajtó és propa­gandaügyi minisztérium részéről, hogy elküldölte. táncosait. Vuia professzor ve­zetésével, a stockholmi néptánc kengresz- szusra. Uppen, mint Londonban, írja to­vább a lap, a légkör itt is meglelt elektro­mossággal valahányszor feltűntek a ro­mán láncosok. Cikke végén a ..Daily Telegraph“ meg­említi, hogy az összes nemzetek képvise­lőit a legmelegebb fogadtatásban és bá­násmódban részesítették a város hatá­ságai.

Next

/
Thumbnails
Contents