Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)
1939-08-17 / 187. szám
2 . • lW . TELEN7fK ' mwmum Befejezés állanak a városi adóhiveSések Háromezer felebbezés érkezed be a lakliér&ickek káveíése eilen ‘ KOLOZSVÁR, augusztus 16. A városi adók és illetékek kivetése néhány nap múlva végetér. A kivetés, amelyet az adótárgyak összeírása előzött meg, majdnem másfél hónapig tartott és azt dr. Bornemisa Sebastian polgármester személyes ellenőrzése mellett tiz bizottság végezte. A tiz bizottság naponként tett jelentést munkájáról a polgármesternek, aki a kivetési jegyzőkönyveket személyesen vizsgálta felüt, egyrészt azért, hogy nehogy íulmagas illetékeket vessenek Ti, másrészt azért, hogy az illetékek a vonatkozó szabályrendelet utasításainak megfeleljenek. De nemcsak a kivetéseket ellenőrizte a polgármester, hanem a helyszíni összeírásokat is. A polgármester minden utca 7. és 13. számú házának ösz- szeirását megvizsgálta és személyesen győződött meg arról, hogy az összeírás adatai megfelenek a tényleges helyzetnek. Talán sohasem volt Kolozsváron ilyen pontos összeirás, mint ebben az évben s a pénzügyi osztály meg van győződve arról, hogy adófizetési kötelezettsége alól senki sem bujhatoti ki. * A városi adó és illeték kivetése ellen felmerült panaszok közül legsúlyosabbak azok, melyek a lakbérilleték kivetése ellen merültek fel. A közönségnek az a véleménye, hogy az évi lakbér összegének 5 százaléka olyan súlyos teher, amelyet a kisebb, egv szoba-k<>ny has lakások tulajdonosai nem bírnak el. .Azt hangoztatják, hogy más városokban a lakbérilletékcket progresszív alapon állapították meg és az egy szolidkonyhás lakásokat mentesítették az illetékfizetés kötelezettsége alól. Kifogásolják az adófizetők azt is, hogy bár a lakbérilleték kivetésére vonatkozó szabályrendelet az adómentes lakbér összegét év i S ezer lejben állapította meg, mégis, ha valakinek történetesen az év i lakbére a S000 lejt pár száz lejjel meghaladta, akkor az illetéket nemcsak a S000 lejen felüli lakbér összegére vetették ki, hanem az egész ősz- szegre is. A lakbérilletékkivetések ellen eddig közel 3000 felebbezés érkezeit be a városi iktatóhivatalba. Ezeknek a fe- Iebbezéseknek tárgyalására csak ősz“ kor kerül természetesen sor. Először a városi adófelebbezési bizottság tárgyalja le s azután kerülnek a törvényszék elé. A felebbezések sorsát «illetőleg megoszlanak a vélemények. A felehbezök meg vannak győződve arról, hogy a bíróság a lakbérleti illetékeket törölni fogja. Ezzel szemben a hivatalos álláspont az, hogy a közigazgatási törvényen alapuló lakbérilleték kivetése törvényes volt, mert hiszen az illeték kivetését megállapító szabályrendeletet a gyámhatóságok is jóváhagyták s ezeken igy a bíróság mit sem változtathat. Lehet azonban, hogy a felebbezések érdemi elintézésére nem is kerül sor, mert amennyiben a kivetett lakbérilleí- tékek a költségvetésben erre a célra felvett összeget meghaladja, úgy az ezt meghaladó összeget hivatalból tör rolni fogják, ami a lakbérilleték 5 százalékos arányszámának leszállítását jelentené. Ez lenne talán a leghelyesebb megoldás, mert ebben az esetben a város sem károsodna, viszont az adófizetők terhei is csökkennének. Olcsó társas kirándulás Kanadába! Jean Gabin A Royal Slágermozgó ma műsorra kerülő rendkívüli szenzációja Kanada festői szépségű hegyei közé varázsolja Önt. legnagyobb alakítása: IDILL A HEGYEK KGZOTT cimüfilmben. (Maria Chapdaleine.) — Mindenki, aki szereti a szépet, megkell nézze ezt a filmet, liogv soha el ne felejt:e. - Rendezte DUV1V1ER. — Partnerei MADELEINE RENAUD és JEAN PIERRE AUMONT. Tel. 37C5 Búcsú Füzesmikolán Messzeföídröl zarándokolnak a hivő falusiak a csodatevő Mária képhez. — Ökrösszekérrel viszik haza búcsú után a hivök pénzadományai FÜZESMIKOLA. augusztus hó. Nagyboldogasszony napján. — A szamosujvári örmény templom eiőtr kegyszereket, mézeskalácsot, színes kendőket áruinak a Füzesmikolára igyekvő zarándokoknak. A hatalmas templom belsejében a főidet csókolják alázatosan a messzeföídröl jött áhitatos hívők. Zsongás tölti be a templomot, ahol a csodálatosan szép Rubens-kép eiőtr a fest" meny fényképfelvételeit árulják fekete ör* meny asszonyok. Leborulnak az imádkozok a keresztről Tevetr Üdvözítő világiró képmása előtt. Mintha a képen látható arcok döbbent és áhitatos másait látnánk a padsorokban is. 'A nagy mester fenséges szinei, vonalai $ örök művészete úgy ideillik ebbe a Nagy- iboidogasszcary-inap előtti hangadatba.-- Négy kilométere megyünk innen, Fü- zesmikoláig, azaz Nicüláig, ahol csodatévő Máriánkon áll a templomban s ahova évente Nagyboldogasszony napján ezer és ezer hivő zarándokol a poros országutakon, yi . „n Ut a kegyhely felé Végig Füzesmikola felé, mindnütt a hegytetőn épült kettőstornyu templomhoz igyekeznek az emberek. Lassan mennek: vegyes csoportok, iá" nyok-asszonyok, öregek, fiatalok, gyerekek. Sokan öt-hat nap óta jönnek szakadatlan, zászlóvivőik kezében fakult, virágfüzérekkel diszitetit templomi kép, kékselyem, hímzett Mária-zászló. Énekeinek és imádkoznak. Besztercéről és távolabbi városokból és falvakból, sokan napok óra, sokan pár órája csak. Az arcokon ünnepi áhítat, ruhájuk ünnieplő, az asszonyokon szép, hímzett blúzok, a férfiakon diszes bőrövek. De mezítláb vannak mind az asz- szonyok. KiméÜk a cipőt, kezükben viszik a hosszú utón. Nehéz az u?, meredek, poros. Szinte .szentségtörésnek tetszik, ahogy autónk felveri a port s az ut szélére szó* ritja a zarándokokat. Falvakon megyünk ál, ahonnan mint hömpölygő, szines folyam ömlik az embersereg Füzesmikola felé. ökröket is visznek, felpánrlikázorr szarvú, busszemü ségjtőtársaiikat. Betegeket visznek szekéren, akik már mozdulni sem tudnak, bénákat és haldoklókat és vakokat, akik ég felé emelt arccal éneklik a többiekkel a Mária-himnuszokat. És az ut mentén koldusok ülnek, bénák és sánták, sebekkel és fekélyekkel tellek, vakok és betegek, gyerekek és öregek szörnyű, szörnyű sereg a porban, alamizsnára nyújtott kézzel, hangosan, dal.amta" lanul, monoton hangon énekelve. Egy vak ember magas fejhangon ezt sírja el: Nyújtsd ki felém irgalmasan a kezed, hogy Isten is irgalmas legyen hozzád az utolsó napon ... És az emberek irgalma* sok. Nemcsak a koldusokhoz. ökrösszeke rek viszik haza búcsú után a hivők pénzadományait. Az ut olyan keskeny lesz és olyan meredek, hogy ki kell szállanunk és úgy megyünk tovább lassan az égető augusztusi napon, mint a többiek. Leírhatatlan és szivetszoriuó az élet sötétségében tengődő nyomorultak seregének fala között haladó éneklő, imádkozó, bibliát olvasó embertömeg. Ezt nem lehet •leiuni, ide filmfelvevőgép kellene, hogy megörökítse ezeket a típusokat, ezt a színes, magávalragadó képet, a viselerék pompáját, a lányok virágkoszoruit, a libegő templomi zászlókat, a kereszteket, amelyekbe színesen hímzett pántokat tesznek diszül s főleg az arcokat, amelyek közül sok a szép, hamvas, fiatal arc és sok az ezerráncu, karakterisztikus öreg. Fíul:ámzó,'hangos, egy célfelé haladó, néha már a vallási extázis határán mozgó em- bértömeg — Rubens ecsetjére méltó látvány. A szentkép legendája Félórai ut és felérünk a kéttornyú templom előtti hatalmas térségre. Mélyen alattunk a napsütötte völgy, kis falvak házai és templomtornyai, aranyló napraforgóval tele mezők, erdők sötétlő zöldje. Gyönyörű látvány. És a téren emberek földön ülve, térdelve a primitiv keresztek előtt s körmenetben járva a templom körül. Zarándokokat szólítunk meg. Öreg embert és sudár fiatal fiút. Az öreg tiz éve jár ide minden évben Nagyboldogasszony napján Besztercéről. — Mit beszélnek a képről? — Hát ez csodálatos kép — szól az öreg s szemében áhítat villan fel — az Ur Jézus Krisztus anyja van rajta, tiszta selyemben. Az égből hullott alá és ráesett egy kidönrölt fa rönkjére. És mikor megtalálták, el akarták vinni... A fiú folytatja: — És el is vitték Szamosujvárra és á templomba állították. És mikor visszatérEzt a képet a London központjában levő „PicadilIy=Zirkus“*ró! vetfíjc fel egyik utolsó légitámadási gyakorlat alkalmával. A kép nyomán újabb rendeletet adtak ki, hogy az elsötétítést tökéletesebben hajtsák végre. ! 7939 auguaiiu / 7. • ck ide, bál nagy csodáik«-/búbra és re inülctükre a kép megint ugyanazon a szent helyen volt, ahova az égből leszállótI. Mert az Úristen akarata az volt, hogy itt álljon a kép, ezen a helyen. És akkor épite'télidé c kis templomot. Az öreg ember hozzáteszi még: — De azóta áttették az uj, nagy templomba. És c kép sok, nagy csodát/ tett. Meggyógyítja a betegeket. A fiú igy Szól s megborzong kicsit. — És ha nagy bűnös kerül a kép elé, annak az arca feketévé válik, remegni kezd és egy isteni erő kilódilja a templomból, egészen a domboldalig. Merr ezerszer szent a kép s nem állhat meg a gonosz előne... Intelligens, fiatal pappal beszélünk később. ö is igy mondja cl a kép legendáját. A templomnál A templomig ménét, megragadóan érdekes jeleneteket és figurákat látunk. Pillanatfel vételekben ezeket: Kereszt előtt térd'lő, mezítlábas asz." szonycsopC'ir. Közvetlen a feszület előtt három szőke, kibontotrhaju, virágkoszo- rus fiatal lány, szclid-édes arcuak az ima földöntúli áhiratábain. Körmenetben öreg, fekelebőrü, hatai- mastermetü férfi viszi a zászlót. Olyan, mints Napoleon egyik gránátosa a vallás áhítatában megszelídülve. A templom körül járó asszonycsoporr ban öreg nénikék, feketeruhásak, összekulcsolt kezüek. Középen orrára biggyesztett szemüveggel magas, csontos öregasszony balad s hangosan olvassa a többieknek az igét. Hangjának csak foszlánya ér el a fülünkig: És azt mondá az Ur: Bizony mondom méktek... Virággal diszkért feszületek, bádog* Khsztusok feje felett színes szalagok-.. Földön ülő asszonyok, nagy hattyúikkal. Itt töltik mind az éjszakát szabad ég alatt. A falu nem elég, hogy befogadja ezt az óriás zarándokcsoporlot, amely már egy hete özönlik ide. Fekete kenyeret, édes mézesszivet majszoló, nagyszernél gyerekek. Fiatal lány térdei a templom fala felé fordulva. Mellette öreg pár.' A férfi pápaszemmel imakönyvet olvas. Az asszony révedező szemmel, összekulcsolt kézzel hallgatja. , Csendőrök engedik be a csodatevő képhez az egyes csoportokat. Egy férfi a képről ki jövet, igy szól egy másik falusihoz: — Halálos bűn kétszer megnézni a szent ikont. Csak egyszer szabad leborulni előttié . . . Sátorokban mézeskalács, cukorkából formák keresztek, gyöngyök, kendők, szalagok. Lacikonyhákban sül a hús, a fánk. Emberek a földre borulnak s megcsókolják a rögöket. Némely arcon egy középkori aszkéta szent elrévüíése} a vallási paroxízmus kifejezése ül. A templom falára festett szentkép eiőtr is hívők százai térdepelnekKörbejárják az emberek a régi kisrem- plomot s az újabb nagytemplomot is.Énekszó, ima, betegek siránkozása száll az égnek s elvegyül a lacikonyhák füstjével, a sült hús szagával, a virágok illatával, a mézeskalácsosok kmálgató szavával. Órákba került volna a templomba be" jutmi. Nem állunk a türelmes tömeg közé, leindulunk a völgybe a «koldusok szomorú sorfala közepette. De az emberi szenvedés és hit? és vallásosság képe hazáig kisér él s velünk marad a következő napokon is . . . (AI. L.)----------- ii ■rr-rT-rs^iitoJs^:S??aKí?aasa-' tmw -------Ä tornán iânccsoporî nagy sikere Síochho! m b a n BUCUREŞTI. augusztus lfí. A harmadik nemzetközi néptánc kongresszuson, melyet Stockholmban tartottak, a román lánccsoport nagy sikerrel szerepelt. A külföldi sajtó nagy cikkekben foglalkozik a román táncosok művészetével s a ‘’Daily Telegraph“ című angol lap többek között a következőket írja: Nagyszerű gesztus vo't a sajtó és propagandaügyi minisztérium részéről, hogy elküldölte. táncosait. Vuia professzor vezetésével, a stockholmi néptánc kengresz- szusra. Uppen, mint Londonban, írja tovább a lap, a légkör itt is meglelt elektromossággal valahányszor feltűntek a román láncosok. Cikke végén a ..Daily Telegraph“ megemlíti, hogy az összes nemzetek képviselőit a legmelegebb fogadtatásban és bánásmódban részesítették a város hatáságai.
