Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-16 / 186. szám

o r 11. n N 7. f K 10 3 0 a ti U u s 7. t ii H I (>. wammaammmmttmt „Ma a Művezetőknek olyan felelősségei keli hordozni, amilyenre alig volt példa ^Oríétte’ÍmiksthíhenÍíí Dr.SzászPál gyönyörű beszéd keretében nyitoí1ame3azhMGEkéíhe;es tanfolya­mát Nagyenyeden.« Helven magyar felekezeti tanító vesz részt a tanfolyamon NAGYENYED, augusztus 15. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet faluszervezó munkája döntő jelentősé­gű fordulóponthoz érkezett. Az ősrégi Bethlen-kollégium falai között az el­múlt nap folyamán ünnepélyes keretek között megnyílt a romániai magyar fe­lekezeti tanítók elsó gazdasági tantor iyama. Dr. Szász Pál, mint ismeretes, kezdettől fogva hangoztatta, hogy nem- ze.tkisebbségi belső alkotó munkánk vsak akkor válik lehetővé, ha abba egyöntetűen és szervesen belekpacsoló- dik népünk valamennyi tásadalmi ré­tege. tiazdáinknak egységes felsorako- zása is nagyrészben azzal magyaráz­ható, hogy a népi élniakarás találko­zott a falu örtállóinak cselekvő akara­tával, a falu értelmiségének: papok, tanítók, és tanult birtokosok közösségi szolgálatával. Mindnyájan tudjuk, hogy a magyarság sorsa a különböző letele­pülési egységekben ezeknek a Nézetük­nek a kezében van letéve; ök vigyáz* nak a nyájra, ők állanak legközelebb hozzájuk s a falu bajainak orvoslásáért náluk kopogtatnak első segítségért. Pa­pok és tanítók ezideig is maradéktalan tevékenyéget fejtettek ki, a sorsválla­lásban egyek voltak a néppel. Mind­ezt nélkülözésteli, nyomasztó egyéni és családi gondok mellett végezték. De hajtotta őket a nép megmaradástudata. data. i Az EMGE elnöksége úgy találta, hogy meg kell teremteni a faluvezetők kö­zösségi munkájának előfeltételeit. Egy­idejűleg u. i. két óriási probléma je­lentkezett: a pap és a tanító gazdasági téren is meg kell ismerje a nép élet­kérdéseit s azok megoldása érdekében segítő kezet kell nyújtson. Másrészről viszont az egyház és iskola irányítójá­nak sovány kenyerét nagy részben a föld biztosítja, tehát elsőrendű érdek azt úgy művelni, hogy a gyermekek megfelelő neveltetése biztosítva le­gyen. Ha jó gazda a tanító és a pap, akkor mindig van követésre méltó példa. I A tanítók azonban ebben a síkban is sajátságos kérdéseket kell megoldja­nak. Az iskolákban ma már kötelező a gazdasági nevelés. Ha most lehetőség adódik a rendszeres gazdasági kikép­zésükre, a gazdagyermekeket már az | iskola padjaiban formálhatják és rave- ! zethetik a célirányos gazdálkodás módszereire. , I ' ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁS Egyházaink, mint népi életünk leg­főbb világitó fáklyái, fenntartás nélkül és nyomban akcióba léptek: 70 katoli­kus, református, unitárius és magyar evangélikus tanítót szólították fel a tanfolyami részvételre, hogy igénybe vehessék az EMGE által nyújtott le­hetőségeket. Fő pásztoraink hivó sza­vára augusztus 14-én Nagyenyeden kezdetét vette az első kéthetes tanfo­lyam, amit a következő években hosz- szabb tartamú, rendszeres gazdasági oktatás fog követni. Az ünnepélyes megnyitás a kollégium J dísztermében zajlott le. Ott láthattuk a tanfolyamot rendező EMGE elnökét, dr. Szász Pált, Demeter Béla, az Erdé­lyi Gazda szerkesztője kíséretében, a tanfotyami előadókat: dr. Nagy Endrét, ifj- Veress Istvánt, Antal Dániel és Pauli Kamii EMGE vándortanitókat. Rajtuk kivid még Szatmári Gyula koll. tanár és a Hangya szövetkezetek j képviselője fognak a hallgatóságnak ! szakkérdésekről beszélni. A tanfolyam j hallgatóinak lelki gondozása viszont 1 az illető felekezetek papjaira van bíz­va. A vendéglátó kollégium részéről Elekes Viktor rektor-professzor, dr. Nagy Géza teol. tanár, Málnássy Ká­roly fg. igazgató, dr. Muzsnay László, Pogány Albert, Juhász Albert, U. Ko­vács Albert előljárósági tag vettek részt. Az egyházak képviseletében vi­szont Huszár Jusztin plébános és Ko­vács Pál ref. lelkész jöttek el. A tanfo­lyam hallgatói közül az alábbiak neveit jegyezhettük fel: Sólyom Ferenc Be­rede, Szakács Antal Kézdiszentlélek, Veress Benedek Hosszufalu, Szopós Károly Szárhegy, László Lajos Csikcsi“ csó, Vajda Lajos Szászfenes, Tóth Zol- tán Halmi, Martos Lajos Zetelaka, í örök János Dicsőszentmárton, Tamás Mihály Kápoinásfalu, Miklós Márton Nagykáiszon, E étkét e Károly Bádok, (iagyi Andor Haraszkerék, György Be­nedek Erösd, Szente Lajos Magyaró, (iazdag Miklós Nagyajta, Szakáll Ist­ván Székelykeresztur, Kelemen Jenő Marosnagylak, Péter Árpád Kilyénfal- va, Fábián Ferenc Székelyszenttamás, Bátori József Érkörtvélyes, Radványi Mihály Érkörtvélyes, Andrási Kálmán Dedrádszéplak, Zsigmond E. Mészkő, Garda Aladár Székelyabód, Szántó Ádám Gyergyóujfalu, Sós Bálint Va­jasd, Molnár Vilmos Domahida, Tőkés József Marosdécse, Csintalan Lajos Csikszcnttannás, Biró József Valea Strâmbă, Liszka Gedeon Mezőberge- nye, Dániel Zsigmond Vadu, Király Fe­renc K.-Szentkereszt, Jakabos Zoltán Sárospatak, Lörinczy Miklós Szent- lászlő, Antal Márton Kürtös, Papp Sándor Alungeni, Palkó János Nagy- enyed, Baka Károly és Nemes János Nagyenyed. lobbik az esti órákra je­lentették be érkezésüket. Dr. Szász Pál me beszéde — Magunk között beszélünk, ma­gyar tanító testvéreim — kezdte beszé­dét — s éppen ezért felesleges hang­súlyoznunk, hogy ezt a gazdasági tan­folyamot becsületbeli ügynek kell te­kinteni. I Ha a falnvezetöknek, papoknak és tanítóknak, olyan felelősséget kell hordozniok, amire aligha volt példa történelmünkben. Arról van ugyanis szó, vájjon hogyan lehet belső életünket megerősíteni s szegény népünknek minden vonatko­zásban segítségére lenni. Az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy az öntudatos beszervezett' és cselekvő tár­sadalom meg tudja oldani összes lét­kérdéseit. Ahhoz viszont, hogy a íalu- vezetö egyetemes népszolgálata rend­szeressé váljék, ki kell bővíteni a sze­repköröket s lehetővé kell tenni, hogy a pap és tanító az összes népi igé­nyeknek meg tudjon felelni. Ezt az ös­vényt taposva viszont fel tudjuk emel­ni a ránkbizott magyar tömegeket. ;— Az idők építő és soha nem lan­kadó öntudatos munkaerőket kívánnak s félreállitják az útból a hangoskodó deklamálókat. Nem elegendő a népi hovatartozandóságot puszta s kongó szavakkal fennen hirdetni. Dolgozni, kell, mert csak igy remélhetjük a népi fejlődés biztosítását. Dr. Szász Pál ezután behatóan fog­lalkozott a magyar tanítóság fontosabb problémáival. A kisebbségi élet névte­len kulturharcosai ők, akik ezer egyéni gonddal, zokszó nélkül és fanatizmus­sal nevelik az eljövendő nemzedékeket. Együttélnek a faluval, meglátják az összes tennivalókat s mindig ott van­nak, ahova a kötelesség szólítja őket. Minél több feladat hárult azonban rá­juk, annál halaszthatatlanabbá vált a vezetők kötelességteljesitése is. Min­den lehetőséget igénybe kell venni ahhoz, hogy megbirkózhassanak e fel­adatokkal, amelyektől végeredmény­ben népünk jövője függ. Az EMGE a gazdatársadalom beszervezésével nem­zeti vagyonúnkat akarja gyarapítani. Azt a földet, amelyen él, amely tulaj- donképeni hazáját alkotja, amely év­századokon át kenyeret adott művelő­jének. Gazdasági téren tehát a magyar tanítónak arra kell törekednie, hogy megfelelő irányitószerepet vállalhas­son és tölthessen be. Nincs a világon egy olyan pálya, ahol megfelelő tudás, illetve végzettség nélkül érvényesülni lehetne. Senki nem folytathatja mes­terségét, mig fel nem mutatja a kérdé­sek ismeretéről szóló igazolását. Csak egyedül a föld a mostoha gyermek, amivel tetszés szerint lehet bánni. S nem veszik észre, hogy a jól megmű­velt talaj megoldja a család s a népi család anyagi kérdéseit, a gyermekek jövőjét alapozza meg s egyben anyagi erőforrását jelenti a nemzettársadalmi életben szükséges összes intézmények­nek s azok vezetőinek, az értelmiség­nek. A tanítónak ezen az életterüle­ten is irányt kell mutatnia. Meg kell ismernie a haladó gazdálkodás módo­zatait, hogy egyrészről betölthesse uj hivatását, másfelől viszont biztosíthas­sa saját megélhetését. Jól tudjuk, hogy a szerény pénzügyi javadalmazás ko­rántsem volna elegendő a föld nélkül. De függetlenül mindezektől, a tanító gazdasági oktatásban is kell részesítse a gyermekeket. A gazdanevelés tehát már itt kezdődne. j A mindvégig nagy érdeklődéssel ki­sért megnyitó beszédet állandó helyes­lések szakították félbe. Az EMGE el­nöke részletesen ismertette az Erdélyi Tűzvészt okozott a gyufával játszó falusi gyepmek MAROSVÁSÁRHELY, aug. 15. A megyebeli Nagyteremi községben az elmúlt nap hatalmas tűz pusztított. Fiilöp Sámuel gazdálkodó négyéves unokája nagyszüleinek kertjében gyu­fával játszadozott. A gyermek az egyik szénaboglya tövébe égő gyufaszálat dobott, amely pillanatok alatt lángra- lobbantotta a boglyát. A lángokat he­ves szél táplálta és a tűz hamarosan átterjedt' a szomszédos kazlakra is. Rö- vid néhány perc alatt leégett a kert­ben felhaimazott mintegy három va­gon széna. A tűzoltásban eleinte csak a szomszédok vettek részt, majd ami­kor a hatalmas szél folytán a tűz szá­mos szomszédos házat is fenyegetett, a rémületbe esett gazdálkodók telefo­non a marosvásárhelyi tűzoltóságot is értesítették és segítséget kértek. Ami­kor a tűzoltók megérkeztek, már Fii- lop Sámuel lakóháza és Gheorghiu Du­mitru községi jegyző égjük nagyobb gazdasági épülete is lángban állott. Az oltási munkálatokat nagymértékben megnehezítette, hogy a községben nem találtak elegendő mennyiségű vizet, szerencsére egy, a községbe érkezett hatalmas tehergépkocsi segítségéve! sikerült a szomszédos helységekből hordókban kellő mennyiségű vizet szállítani az oltáshoz. Addigra azon* ban már mintegy hat vagon takarmány megsemmisült a lángokban. Attól le­hetett tartani, hogy a tűz átterjed a jegyző csőriével szomszédos községi raktárhelyiségekre is, ahol több hordó petróleum és szesz volt elraktározva. Mintegy 7 és félórán át tartott a tűz­oltók és az oltásban segédkező lakos­ság küzdelme a lángokkal, mig végre sikerült a tüzet teljesen elszigetelni. A kár meghaladja a 150.000 lejt. A tűz­vészben megsemmisült takarmány és gazdasági épületek nem voltak bizto­sítva. i lengyel mu tömegszeremsétlemége Felborult a társasgépkocsi — hat ember meghalt, liarmiue súlyosan megsebesült |VARSÓ, augusztus 15. (Rador.) Súlyos közlekedési baleset történt Lem- bergtől nem messze fekvő Tomczovv közelében. Egy társasgépkocsi, amely7 munkásokat szállított, felborult. A szerencsétlenség következtében hat em­ber meghalt, 30 Dedig súlyosan megsebesült. A gépkocsivezeíőt letartóztatták. VIKTOR EMÁNUEL CSÁSZÁR ÉS KIRÁLY A HADGYAKORLATOKON Képünkön Viktor Emánue! császár és király a Po-vülgyében tartott gyakor­latokon látható, amint a mezőn kato­nákkal beszélget Magyar Gazdasági Egylet célkitűzéseit, eddigi tevékenységét. — Egyházaink szintén elkötelezést látnak e feladatok iránt. Itt, ezen a helyen is el kell ismernem azt a min­denre kiterjedő nagy felelősséget és munkát, amivel híveik támogatására sietnek. Sajnos, most nem állt elegen­dő idő rendelkezésünkre s igy csak két hétre szól a tanfolyam. Reméljük, hogy7 a jövőben már rendszeresíthetjük a hathetes tanfolyamokat. A tanítók el­sajátítják a gazdasági ismereteiket, visszatérnek falvaikba és továbbadják, tudásukat. Az EMGE viszont vándor-' tanitói utján figyelemmel kiséri gaz­dasági tevékenységüket s időnként a helyszínen jelentkezik, hogy közvetlen útmutatásokkal nyújtson segítő kezet. — örömmel jelenthetjük, hogy a tan*' folyamon jelen van magyarságunk va­lamennyi hitf elekezetének tanitókép- viselője. íme, az egyiivétartozás és a sorskéruések vállalásának: legszebb bi­zonyítéka, mindnyájan egy nép ügyét szolgáljuk, függetlenül vallási meggyő­ződésünktől. Hiszem és tudom, hogy felekezeti kérdések soha nem merül­nek fel sorainkban. Szeretettel vártuk magyar tanító testv érienket, akik to­vábbképzik magukat, mert a nép érde­kei igy kívánják. Dr. Szász Pál megnyitó beszédét percekig tartó éljenzés és taps követ­te. A vendéglátó kollégium nevében Elekes Viktor rektor-professzor szóin a hallgatósághoz, hangsúlyozva a kol- légiumalapitó Bethlen Gábornak a tor- dai országgyűléssel kapcsolatos örök­érvényű tételét: ,,Ezen a földön legyen szabad minden felekezeti, de egyik se bántsa más szabadságai.“ Végül emlé­keztetett arra, hogy ennek a földnek íelekezetei a mai súlyos időkben egye­sitik erejüket s megtalálják azt a biz­tosan járható utat, amelyen közösen kell haiadniok. Nagy Endre dr. tanfo­lyamvezető szavai után Fekete Károly lelkész-Laniíó emelkedett szólásra, aki meghatott hangon üdvözölte dr. Szász Pált, aki a magyar tanítóság felé nyúlt. A hallgatók felállva hosszasan élje­neztek. I Megkapó volt az ünnepség befejezé­se. Elhangzott az egyházi ének, mely minden vallásfelekezetünké: „Menny­ben lakó én Istenem .. .“ j-------- ■ ■■ —acagawBw ■ ■" -------­GYERMEKET GÁZOLT AZ AUTÓ. Marosvásárhelyről jelentik: A közeli Marosugra községben könnyen végze­tessé válható szerencsétlenség történt, amelynek áldozata Budai Anna köz­ségben 13 éves kislány. A gyermek és anyja egyik szomszédjuk szekerén a községi malomba igyekeztek. Amikor a malomhoz vezető úthoz értek, az anya és a kislány leszálltak a szekér­ről, amely tovább ment. Mögöttük ek­kor egy gépkocsi tűnt fel, amely mér­sékelt sebességgel közeledett. A kis­lány át akart szaladni az úttest másik oldalára, a gépkocsi azonban utolérte és elgázolta. A szerencsétlen gyermek fején és lábán szenvedett súlyos sé­rüléseket. A vezető leállította a kocsit és a gyermeket anyjával együtt be­szállította a marosvásárhelyi állami kórházba, ahol Budai Annát azonnal kezelés alá vették. Állapota súlyos, de remény van felépülésére. A gépkocsi Clj. 1001. jelzésű volt. A lefolytatott vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a gázolásért a gépkocsi vezetőiét nem terheli felelősség. , ^ * - Y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents