Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-02 / 174. szám

t-n 19 39 au Húsz tus 2. ELLEEN ZÉK Karcolatok a tengerparti nyaralásról Giné, a romantikus életű festő-feleség. Kis repülő betegszabadságon. — Szenvedélyes lovas Befejező közlemény. CONSTANTA, augusztus i. t>y mondta el Gina az életét, olyan bi­zalommal, barátsággal és szeretjeitől, hogy gonoszságnak é$ n^rn^örodcxniscgn^k latom leipr>i azt, amit hallottam tőle. Men.ts«-g< m, hogy *iem írom id-e a nevét s a hadloWak So százalékát megőrzőm önmagáimnak és hogy nem én vagyok az első, aki Gmában riporrtémál. 'lát. Áz egyik budapesti lap annakidején hatalmas cikkben foglalkozott a szerb származású kis pesti lánynak Ilim­be illő életregényével. Filmszcemáriumnak is Vad és kiiSönöS ez az élet, túlzott es szil" nes, mint egy nagytan)táziáju iro meseje. Ritka és furcsa történet, mert az elet ta­lálta ki és Gma, alki hősnője, szenvedő alanya és átéloje volt, maga is csodálkozva és értelmetlenül áll a dolgok középpontjá­ba«, minit főszereplője egy kalandos film­nek, aki n«m érti egészen az összefüggé­seket. Egy esre a Constantái sétányon, mialatt a katana2e-nekar a Toviatából játszik, ha­jók indulnak a kikötőből és a világitóto- ruay messzire vetíti fényjelet és mialatt a kaszinó rengerrenyiló terraszán modern lánczene harsog, úgy mondja el nekem a kis Gina élete történetét, mintha csak ket­ten lennénk az egész végtelen, kivilágított pánton az Örök és titokzatosan sötét ten­ger mellett, amelyen halászbárkák apró fényéoirjai ringatóznak. Mintha nem lenne körülöttünk az a lármás, nyaraló, színes, kalamdéhes embertömeg, amelyből min­den szembekerülő férfi élesen megnézi Gi­na szép és szomorú kislány arcéi, mialatt beszél nekem. És ebben a meleg, zsúfolt nyári langerparri estében kirajzolódik előt­tem egy 2) éves asszony különös sorsa. Milyet» Gina? Szép? Több, mint szép. Varázsos, különös, egyéniség. Senkit nem hallottam nyelveket 'különbül beszélni. Né­hány hónapja van az országban s ha ro­mánul beszél, megesküsznek az emberek, hogy bucureştii, ha franciául, hogy párisi. Szerb az anyanyelve, de magyarul is lúd, mint egy pesti lány. Angolul, németül is tökéletesen beszél. Sokat utazott s ahol megfordult, úgy szedte fel az ország nyel­vét, ahogy más felszed emlékül a 'tenger­parton egy sziWs kagylót, Vagy kavicsot. Tizenhatéves volt és szülei elküldték nyaralni Algírba lakó nagynénijéhez. A nagynéni jómódú asszony volt, a szü­lők, küzdő, szegény emberek, akik italán azzal a gondolattal is pakkölták útra a szép kislányt, hogy ott Északafrlkában hátha szerencsét csinál. De, hogy ez a szerencse milyen mértékfeletti lesz és mi következik belőle, arról álmodni sem mer­tek akkor. £s Gina megérkezett az algíri nagyné­nihez, szerény podgyászával, i£> évesen, csodálkozva és ujjongva az idegen afrikai világ forró és különös színiéin,. A nagy­néni barátságos volt, a világ 'ragyogó és eg­zotikus, az élet remek. Gina, aki otthon varmi tanult s úti nevelésén kívül csak fiatalsága meg szépsége volt, úgy habzsol­ta ezt az életet, mint Otthon a karácsony facukföc. Rohant a strandra és mein tudóit bérelni a tengerrel és az afrikai nappal. Nem csoda aztán, ha másnap súlyos nap* szutástünetek és másodfokú égési sebek muta:koztak rajta. A nagynéni egész éjjel olajjal k«megette felsebesedett vállát és meg- gel átkuldre a szemben lakó orvoshoz. Égő, fájó vállára csak egy pongyolát ka* pori, úgy ment át az arab orvodhoz, aki Al^ir leggazdagabb embere volt s hét pa­lotája állt tele műkincsekkel a városban. Amellett olyan szép és fiatal férfi volt, mint a boldogult Rudolf Valentino a Sejk főszerepébe«. És ez az elevei»iffilrnhős első látáskor letérdelt az égett vátlu, ijedt kis Gina elé és úgy kérte, hogy legyein a fe­lesége, Gina azt hitte álmodik, még az esküvő napján is azt érezte, hogy mindez nem le­het 'Igaz. Hogy neki brilliáosai vannak, sa­ját Rofes-Royce-a, paltotái, selymei és fiatal, dúsgazdag, figyelmes és nagyon szienelmes férje. A pesti lapok ekkor Írták meg ára­dozó Cikkeiket a budapesti kislány mese­beli szerencséjéről, akinek mindéin mozdu­latát némi, hiiíéges, sziaej szolfák követ­ték és aki megkapta, mindazt az élettől, amit románttikus regényeket olvasó i6 éves lányok -elképzelni szoktak és méghozzá leg­vadabb álmaikban. — És azután? — kérdezem Ginár, aki­nek sötét szemei végtelen szenvedésről beszélnek. Ami ezután jött., több volt a földi- po­kolnál, minden szenvedésnél. A szenvedé­lyes és dúsgazdag algíri orvos csaknem ha­lálra kínozta a gyerekasszonyt. Szadista volt, lemberbőr-ben élő vadállat. Elmondani is alig lehet, de leírni semmiesetre sem azoknak a szörnyű napoknak -emlékéi, amit Gina vele töltött. A bíróság egyhan­gúan a férj hibájából mondta ki a válást. Gina szabad lett és úgy hagyta ott Algírt testben-lélckben összetörve, hogy még tar- tásdiját slem akart nőié elfogadni. Azóta férjhezment újra, az ura tehetsé­ges, sokat dolgozó, küzdő festőművész. Megint szegény, hiszen- ahhoz képest, ahogy Algírban élt, mindig Szegény lesz. De nyugodt és -elégedett, csak -melegmoso ilyu, szivalaku arcán látszik még mindig valami döbbent és átélt htózat letöröl* hitetlen emléke... Kis repülő betegszabadságon Tizeníkilencéves fiú, -egészen gyerekarca van. Azt hiszem borotválkoznia sem kell még, de ezt férfiasam titkolja. — Ötnapi betegszabadságot kaptam — mondja. — Mi baj van? — kérdezi valaki. “ Kicsit leestem — feleli szerényen és nézi a tengert. — Honnan? ' — Hát a repülőgépből — feleli. Kiderül, hogy repülőalhadnagy, piló­ta vizsgával. — Mntoirhiba miatt siklórepülésr pró báliam — szól — aztán, mikor Jártam, hogy menthetetlenül zuhanok, ejtőernyő­vel kiugrottam a gépből. Csakhogy egy szél oldalt kapóit — nagyon odavágott a földhöz. Fürdőiköpenye alatt karján-vállán csú­nya zuzódások h’lyei. — Semmi — mondja, hogy másra terelje a beszédet — ö't nap múlva újra repülök. — És nem fél, hogy egyszer igazán és komolyan leesik? Legvinr. — Á — mondja és gyerekarcán bölcs mosoly vállán fel — az embernek egyszer úgyis el kell püccolni. Igazán mindegy, hot és hogy és mikor. Így mondja, gyerekesen, diákosa»: ,,puc- colni“. 1939 —• és 19 éves a fiú, Aki ,,ki­csit leesett“. Ugv 1500 méter magasból... Szenvedélyes lovas Van itt Mamaiâm egy atanyszőkehaju és szemöldökű CsSermwici ur Nagyszerű úszó, 'kedves sport-pari rue r, nincs rajta semmi rendkívülit, csak az, hogy görbe a lába. Igazán csúnya 'lenne ezt észrevenni, sőt Ír­ni róla egyenesen durvaság. Utóvégre ő igazán tn-em tehet róla, Hogy ó-lába van s I hogy gyerekkorában valószínűleg -egészen I szabályos kört mutathatott a két lába. 1 Észre se venné az. ember ezt a kis defek­tust, de o maga hívja rá mindenki figyel­mét. Ha valakinek bemutatkozik, ezt m on dja: — X. Y. — aztán a lábára mutat és hozzáteszi: — szenvedélyes lovas vagyok. így akarja -elhitetni, hogy kis testi de­fektusa a sok lovaglás eredménye s nem jut eszébe, hogy hány szenvedélyes lovas egyencslábu és hány görbelábu ember sza­ladgál -loyasszínvedély nélkül is... (M. L.) UJKÖNYVEK HUNYADI SÁNDOR: JANCSI ÉS JU­LISKA. Hogyan tesz az újságíróból, aki a színpaddal soha -nem foglalkozott, jóformán akarata, ellenére, ünnepelt szín­házi szerző és a színpadi csillag férje a megrögzött agglegényből; ebbe a keretbe Hunyadi Siáindornak, a magyar elbeszélés elsőrendű képviseljenek mély ételismcre­te és kiváló optikai tehetsége olyan re­gényt kerekített, amely méhán tehető oda legjobb müvei mellé. E népmese izii cim alatt, a,mit az Író legújabb regényé­nek adott, az elbeszélés zamatos folyto­nosságával ömlő, izig-vérig modern, friss regény rejtőzik. Hunyadi Sándor: Jancsi és Juliska dimü müve az Athenaeum ki­adásában jelenít meg. 220 oldalas, díszes, tartónál t kötet könyvnapi ára rövid ideig 59 Hej. Utána 119 lej, minden könyvke­reskedésben. Kérje a könyvnapi könyvek jegyzékéi. FI. W. KATZ: KIVÁNDORLÓK. Ezt a regény! Heinrich Heinerijrodai'imi nagy- dijjal tüntették ki s ritkán találkozott igy az olvasóközönség ízlése a, bírálóbizottság véleményével, Egy kis szürke zsidócsalád édesbus élete bontakozik ki előttünk a közelmúlt ködíátyeIából. Nagy szenvedé sék és apró örömök kergetik egymást, hajszolt életük nem ismer megállást. Retet felől Nyugatra visz boríts vándorút juk és vezérlő csiHaigként lebeg e'őltük Amerika, a szabadság hazája, a békés munka) és boldog otthon álma. Lyon Feucht- wanger Így ir a „Kivándorlókéról: „H. W. Katz a költő szemével látja a dolgo­kat, az étet — minden szomorúsága' el­lenére tarka mesévé változik nála. Ha ez a* történet az olvasót meghatja és meg­indítja, annak oka egyszerű: uj hangon szótel meg. És ezt a zenét nem lehelt el­felejteni.“ Katz: Kivándorlók rendkívüli érdekes könyve labor kiadásban jelent meg, szép kiál Utasban, egész vászonkötés ben, kötetenként 158 lej műiden könyv- kereskedésben. Kérje a Tábor-könyvek teljes jegyzékét. ÉRDÉI FERENC: MAGYAR VÁROS. Magyar város sokféle van, ez a könyv azonban azt mondja el, hogy milyen a különleges alföldi városforma a valóság ban és hogyan viszonyítok a nyugati vá­rosokhoz. Ez az együk feladata és telje­sítménye a könyvnek: megmutatja a leg­jellegzetesebb magyar városok igazi ar­cát, megismeri az. ősi magyar települési e’vet s annak modern formáját, a tanyás mezővárosit Visszaállítja a megillető hely­re. A másik jelentősége pedig e munká­nak az, hogy rámutat azokra a rendkí­vüli országrendezési és 'lájszervezési lehe­tőségekre, amelyek a magyar városrend­szer helyes szemléletéből következnék. A I á r sn cl al om tudó mán y sz i gom szemléte t é - vei látja és eitemzi a magyar várost az Író. Erdei Ferenc: Magyar város, azon nagyalakú illusztrált könyvek sorozatá­ban jelent meg, amely annakidején „Ma­gyarország felfedezése“ cím on indult. Er­dei Ferenc: Magyar város, ára fűzve 165 lej minden könyvkereskedésben. Kérje az Athenaemn-u jdonságok jegyzékét. KARINTHY FRIGYES: IGY IRTOK TI. A nemrég elhunyt kitűnő író egyik legragyogóbb alkotása, „így irtok ti“, évek óta nem volt kapható. A megelőző kiadás előszavából; „Csaknem - duplájára bőVitett kiadásban, elrendezve és csopor­tosítva bocsájija közre az Athenaeum Ka­rinthy Frigyes 'irodalmi torzképeit.“ \z irodjalhni torz kép mégha,tározón röviden ezek: Nem egy bizonyos müvei1 foglalko­zik, hanem egy bizonyos íróval, azzal, ami az Íróban egyénit és döntő: a modo rá vak iláietve modorosságával. Torzkép, humoros műfaj, mert nem azt nézi az Íróban, ami benne szabályos és általában művészi, tehát szép. hanem, ami benne különös és különlegesen1 egyén', tehát torz; de egyben jellemrajz, kritikai mii faj, mághait'ározza az írót, az általában, norniátoisiűn széptől való eltérésének fokát és minőségét. Egy ceruzavonással oda­vetett, jól sikerült török épről gyakran ha­marabb ráismerünk valakire, minit aiz arc­képéről. ahol pedig a művész felhasznált minden'!1, amivel rekonstruálni lőhet a va­lóságot: vonalat, szint, fényt és árnyat, egyszerűen azért, mert az életben is ai­red liis/merünik rá ismerőseinkre, ami az arcunkon a szaMiyos szépnek a rovására ■megy. Vaitemiivel nagyobb orr a kelte té­liéi, valamivel ferdébb szem, egy furcsa vonás a száj körül, ez az, amit úgy* neve­zünk: te vagy az. Az eszményi szép, ami felé 'törekszünk, unalmasbáj és kedves­ség és tehetség nélkül való sah'ón, éte‘llé­ten formula. A bájban és kedvességben mind'ig van valami torz és viszont torz ban vállárai báj: és ha nevetünk a torz képen, azért nevetünk, mert vonzódunk az élethez; „aki nevet, az bizonyára örül és szereti azt, amin nevet“. A 373 lapos vaskos kötetben Ady Endre az első feje­zet. utána felvonn unk a magyar és világ- irók legkiemelkedőbb jelesei, Karinthy toröképszerü. ragyogó átdolgozásában. A könyv az. Aihenaeum kiadásában, a könyvinapra jelent meg és ára 158 lej (könyvnapi ám 79 lej). Minden könyvke­reskedésben kapható. Kérje a könyvnapi könyvek teljes jegyzékét. JAÜRES emlékünnep Parisban PÁR1S, augusztus /. (Radar.) Jaurcs munkáspárti vezérnek, a világ­háború első hnlaUjárnak 25. évfordulója a* 1 kát mából Válás népe nagyszabású ün­nepséget rendezett. Ennek keretében va­lóságos zarándoklat indult meg a meg- gyilkcJt képviselőnek a Pantheon előiti arcképe elé és helyezték el ott kegyeletük megém1 ékezéséüI virágesokraikat Szlovákia — a valótlan hírek terjesztői ellen ftfomujska Ostrnivr( augusztus 1. (Radorj. A lapok rendetektől-vény ter­vezetét közük, amely szerint mindazon csehek, akik a szlovák állammal] kapcso­latban valótlan híreket terjesztenek kül­földön. e'-veszitik szlovák állampolgársá­gukat. UJ vasútvonal Bulgáriában SZÓFIA, augusztus 1. (Rador.) Boris bulgar király, kormányának részvételével, vasárnap avatta fel a> Capi­ii o—I a k or u cl a— P el it a—Dél b ulgá rf a vas­úti vonalat, amely az ország legszebb vi­dékeit sze'i át. Az uj vasúti vonal 60 ki­lométer hosszúságú és 200 millió lévába került Az ünnepség alkalmából a bul­gar király beszédet mondott s abban méltatta az uj vasúti vonal gazdasági és kulturális jelentőségét. Ünnepélyes keretek között kezdték meg a dobrudzsai római vár kiásatását iCONSTANTA, augusztus /. (Radct.) Tegnap reggel ünnepélyes külsőségek közölt kezdték meg a dubrudzsaj régi ró­mai várnak, az Abritits feltárásának munkálatait. Az Abritus egyike volt azok­nak a római váraknak, melyeket a biro­dalmakat ádszelő útvonalak melhdt épí­tettek a közlekedés biztonságának fenn­tartására. Ennek a várnak létezése Ca!i- acra-megyében szimbolikus jelentőségű, mert a régi római jogokat bizonyítja a 1 tartomány felelt. A régi vár Camiluri fa’u L közelében fekszik. Az ünnepélyen reszt­vettek a Nemzeti Újjászületés Frontjának nemzeti gárdái és számos országörfiu és leány a dobrudzsai megyékből. A fahi bejáratánál és a vár előtt két hatalmas diadalkapu volt felállítva, melyeken is­ten hozott feliratú táblák fogadták az ünnepségre el jövőket. Ez a kulturális megmozdulás N. ÖtBscu lengertartományi kiráüji helytartó kezdeményezése volt és az ünnepségen megjelent Corneteanu földművelésügyi miniszter és az összes polgári és katonai hatóságok, valamint a román és a külföldi sajtó képviselői .4; ünnepségen elhangzott beszédekben N- Ölesen királyi helytartó és Scarlat Lobrino egyetemi tanár az ásatások nagy jelentőségét méltatták, melyeknek céljuk bebizonyítani, hogy a román föld lelke Dobrudzsára is kiterjed. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig:, legolcsóbbaa ux Ellenzék könyv osztály áb&su ChiL Piaţa Unirii«.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents