Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-09 / 154. szám

î$3Î* 1*7Jüs v:

ELlENZéX

immmsaatw

ii

Megtalálták

a gyermekbénulás gyógyszerét?

Dr. Contat svájci orvos feltűnő jó eredményeket ért el a klórsavas káliumma

PÁRIS, julius hó. j (A „Le Journal“ legújabb számában i rendkívül érdekes cikket közöl arról, j hogy ugylátszik az orvostudomány megérkezett az egyik íegveszedelme* sebb betegség gyógyításának küszöbére. A betegség tudományos neve i „poliomyelitis anterior“. Közönséges | gyermekparalizisnek, vagy gyermek* bénulásnak szokták nevezni. Egy svájci orvosnak, dr. Contat=nak hir szerint véletlenül sikerült erre a borzalmas betegségre gyógyszert találni, még hozzá véletlenül egyszerű gyógyszert, amelyet széltében-hosszában használnak ma is más könnyű betegségek gyó* gyitásánál.

A „poliomyelitis“ nagyon súlyos fer- J tözö betegség, amelyről az orvostudomány jóformán semmit sem tudott. Általában l

a gyermekeket támadja meg és rendkívül ritka, hogy húsz évnél idősebb ember kapja meg. Roosevelt elnök például felnőtt korában kapta meg ezt a borzalmas betegséget.

Tudjuk, hogy a gyermekbénulás ragályos, de nem tudjuk, milyen körülmények között terjed a ragály. Tud* juk azt is, hogy be lehet oltani vele majmokat. Ezek épugy megbetegszel nek, mint a gyerekek. A betegség kórokozó mikroorganizmusát mégsem ismerjük, mert I

valószínűleg láthatatlan és szűrbe* tetíen vírusról van szó.

Egy francia orvosnak, dr. Auguste Pettit-nek sikerült a párisi Pasteur- intézetben gyógyszérumot készítenie. Mindmostanig ez a szérum volt az egyetlen gyógyszere a gyermekbénulásnak. Sajnos, a szérum csak akkor segít, I

ha nyomban a betegség kezdetének első óráiban beoltják vele a pácienst. Ez rendkívül nehéz feladat, mert a „poliomyelitis“ kezdetét csupán igen erős láz és nyugtalanság jelzi.

A kisgyerekeknél a magas láz olyan gyakori és annyi különböző okra vezethető vissza, — torokgyulladásra, kezdődő gyermekbetegségre, bárány- himlőre, kanyaróra, egyszerű gyomorrontásra és ehhez hasonlóra —- hogy az orvosok nem következtethetnek éppen „polomyelitisre“. Legfeljebb akkor, ha kifejezetten gyermekbénulás! járvány dühöng a környéken. Amikor már kétségtelen jelek mutatkoznak a gyermekbénulásra, vagyis a végtagok, különösképen pedig a lábak bénulásánál, akkor már rendszerint késő az oltás.

Dr. Pettit széruma, amelyet a be- teg.séggel beoltott és igy immunizált majmok véréből termel, kitűnő eredményeket ér el, amíg a kórokozó virus a behatolás helyén van és még nem halad tovább.

Ha azonban a kórokozó már megtámadta a gerincvelőnek azt a részét, ahonnan a mozgatóidegek kiindulnak, akkor már elkésett az oltás.

A SZERÉNY ORVOS NAGYSZERŰ ÖTLETE

Sajnos, a „poliomyelitis“ következtében beáloít bénulások véglegesek szoktak lenni, mert nem lehet pótolni az elpusztult idegszöveteket. A segítség legfeljebb az lehet ma, hogy

hosszú és türelmes átképzéssel az épségben maradt izmokat igyekszünk valami kis pótmunka végzésére serkenteni.

Érthető, hogy ilyen körülmények között az orvosvilág milyen örömmel üdvözölte egy szerény svájci orvosnak, a Vaud kantonban fekvő d'Avranches orvosának felfedezését, amely az emberiség egyik legveszedelmesebb betegségének gyógyítására ad reményt.

Svájcban 1936—37-ben szörnyű gver. mekbénulási járvány pusztított. Megpróbálkoztak dr. Pettit szérumával és | úz immunizáltnak vélt szülők véréből ; készült szérummal is. , !

A halálozási arányszám még igy is igen magas maradt.

Dr. Coníat-nak volt egy esete, amikor a kezdődő gyerekbénulás tünetei mellett erős torokgyulladás, „angina“ tünetei is mutatkoztak. A svájci orvos ilyen körülmények között a szérumon kívül, „angina“ klasszikus orvossá- ] gát, a káíiumklorátot, vagyis klórsava* 1

káliumot irt fel a kis betegnek.

|A gyerek állapota olyan rohamos javulásit mutatott, hogy Contat-ban fel* merült a gondolat,

vájjon az egyszerű turokviznek nincsen-e valami más jelentősége is? Kísérletezni kezdett. Az eredmények annyira igazolták feltevését, hogy ettől kezdve dr. Contat nem is használta többé dr. Pettit szérumát. Megelégedett azzal, hogy a poliomyelitis ante- riorban szenvedő betegeinek csak klórsavas káliumot adott.

Áz adagot úgy határozta meg, hogy a testsúly minden kilójára napi S—10 centigram vízben oidott káíiumklorátot irt fel. t

Ezt a mennyiséget 12 adagra felosztva, kétórsnként kell használni. Döntően fontos, hogy a gyógyszerada* goíását és használatát a legszigorúbban betartsák. A svájci orvos pácienseinél az elenyészően kisszámú kudarcok oka mindig a kezelés pontatlanságára volt visszavezethető. Még igy is büszkén hirdethette dr. Contat, hogy egyetlen betege sem balt meg gyermekbénulásban, ugyanakkor, amikor egész Svájcban igen magas volt a halálozási arányszám.

A gyógykezelést erősíteni is lehet, amennyiben a betegség kezdetén, amikor a nagyláz és nyugtalanság folytán a betegség különösen súlyos, dupla adagokat lehet adni. A gyógykezelést különben is megfontoltan, a beteg állapotának állandó vizsgálata mellett, kell folytatni. i

A GYÓGYSZER TELJESEN YESZÉLYTELEN

Nyolc nap után általában a súlyos tünetek elmúlnak és szemmellátható

j könnyebbülés áll be a beteg állapotában. 1 .

Nagy előnye a gyógymódnak, hogy teljesen veszélytelen.

A ldórisavas kálium ilyen adagolás mel.

I lett ártalmatlan. Bekerül az emésztőszervezetbe, a vér felveszi és a sálivá- ban, a köpeíben, távozik.

Ha a beteg tartózkodik köpéstől, a szervezete állandóan te marad

gyógyszerrel.

Ez dr. Contat felfedezése. Ennek a világraszóló jelentőségű felfedezésnek a leglszigorubb tudományos vizsgálata most folyik Franciaországban. Dr. De- bat, Franciaország egyik legkiválóbb orvosTudősa maga végzi az ellenőrzést garchesi laboratóriumában. Természetesen

még hosszabb időnek kell elmúlnia, mig a kiváló francia orvos végleges véleményt mondhat erről az egy" szerű háziszerről, amelyet bárki könnyen beszerezhet.

Ha az ellenőrző kísérletek igazolják dr. Contat-ot, akkor a chemioterápia egj;ik újabb nagy diadalával állunk szemben. Az utolsó időkben ez a gyógymód, amely oltások és szérumok helyett vegyianyagokkal veszi fel a harcot a mikrobákkal szemben, különben is óriási eredményt mutathat fel a szulfaniidok csodálatos gyógyító ha- fásával.

Vájjon a klórs^vas kálium, ez az egyszerű háziszer, amelyet idáig csak egyszerű torokfájásoknál használtak, szintén megváltoztatja-e egész felfogásunkat a „poliomyelitis4-ről és a svájci orvos torokvize tényleg az emberiség egyik legveszedelmesebb betegségének, a borzalmas gyermekbé* nulásnak a gyógyszere lesz-e? .,.

ÉN ÍROK ÖNNEK

Irta; THURY ZSUZSA.

Mademoiselle Lou^e háromszor búcsúzott. Először, amikor gondosan betakar* gafbta tanítványát, másodszor a szoba közepén megállva és harimdizben, amikor már félig bereite maga után az. ajtót.

. —• Bon soir, 'kicsikém.

— Bon soir, mademoise'le.

Az utolsó és végleges búcsúszavak után

Tatjana még várt néhány pillanatig, azután óvatosan kilépett: az ágyból. Papucsába bujt és halkan az ablakhoz surrant. Félrehúzta a függönyt és a párnákra könyököl A körúton rnég eleven volt az éjszakai élet. Villanyfények rikító egyenetlensége ailatt siető és sétáló magánosok é-s csoportok haladtak az aszfalton, apró, fekete pontok zűrzavara ,a negyedik emelet magasságából. Taltjaira a hosszúkás égből- töztot nézte a háztetők felett és ekkor elkapta a harmadik szobából kiszűrődő zon- gorahongokat. Anyánál még javában áll a báh A vendégek -között van ő is, fekete szmokingban, lakkc’pőben. Éjfélkor anya ő!t aludni küldte mademoiselle Louise-a]. Tatjana mérhetetlen keserűséget érzett és ahogy a gyér csillagokba bámult, keserűségébe valami egyre gyöTőbb, de édes, sáros nyugtalanság vegyült. A harmadik szobában kéringőt játszottak és Tatjana szeméből szeli den eleredt a könny. Némi elégedett csodálkozással! .arra gondolt, hogy Jme, mennyire .boldogtalan, azután határozott. A féíh-omá yban előkereste :.evél papírját, töltőtollát, visszakönyökölc az ablak*

1 párkányra és a c’pőpasz^agyár vörösen ‘izzó fénybertüi . világánál inni kezdett -a. harmadik szobában va'cerező fékét? szmokin. gos fiatalembernek,

— Kedves Jenő! Tudom, szokatlan cselekszem ‘levelemmel és maga méltán ebiéi* hieb' engem. De nem bkom tovább. Szerelmes vagyok magába. Ezzel kezébe 'ettem !e sorsomat, határozzon felőlem. Ne gondolja, hogy meggondolatlan kislány vagyok, tizenhét éves elmúltam. Nem irok többet. A toll reszket kéziemben. Tatjana.

Aáás'nap elment a levél. Détben a mama pofont ígért Tatjánának, mert az egyetlen kérdésre sem adott választ és ha igen, úgy szűkszavú és türelmetlen hangon. Dé’után síró rohamot kapott, m^rt rosszul varrták fel a fehér gal'ért fekete pasztóruhájára és estére az egész háznépet felzavarta nyugtalanságával.

I— Ab baja ennek a gyereknek? — s>* költött a mama.

— Nem tudom, madame — mondotta fejétvesztebfcen mademoiselle Louise. — Ta- Ián a fogfájás gyötri.

— Ha gyötörné, szólna, nem gondolja, kedves mademoiselle?

A francia hölgy mélyen elgondolkozott. Tényleg, szólhatna, mielőtt megbolondul nz ember. A konyha felől tompa, de gyanús zajt hallott. KrsíeteU és még id-jében sikerük lefognia a tomboló szakácsnőt.

— Hogy én bőrösen adtam be a kakaóját, -azért vágta oda a csészét! Maga laka,

BUDAPESTEN AZ

Isiváii Mihály Szállójában

(VI. Podmaniczky-u, 8) kaphat minden igényi kielégítő, mér« sékelt áru szobát. Teljes kényelem. központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 202-43.234-24

Jó tanács I

Ha meg akarja tar*

ásíirsl karcsú «alakjái,

használjon.

Öy- Ernst Rickier-léle

soványaié teái !

Kapható §yőgy826J?tá- rakbaa és drogériákban

hogy megszűrtem. Micsoda. urilány az i 'yen, szeretném tudni? Még ma felmondok . . .

A szobalány kijelentette, hogy nem szolgálja fel a vacsorát és n>rm volt hajlandó elhagyni a cselédszobát:, ahová ebéd után bezárkózott. Az ur, aki különben szolid volt és a legjámb-orabb fajta, fejébe csapta kalapját és köszönés nélkül távozott, mindössze ennyit mondva:

— Bolondok vagytok mindannyian.

Másnap reggel azután megjött a válasz.

A szmokingos fiatalember szép levelet ‘irt. Hogy Tatjana érzelmei őt könnyekig meghatnák, ha ugyan még lennének könnyei- De hát nincsenek, mlután ő olyan f'atal- i ember, aki méltatlan egy fiatal lány tiszta i szerelmére. Tatjana boldog lesz még az i'é'etben és elfelejti gyermekes rajongását,

S Kézcsókkal Jenő.

I Tatjana átolvasta a levelet, majd össze*

! gyűrte, azután apró darabokra tépte. Kél j napig titokzatosan szenvedő arccal őrhte szobáját, szelid volt és halk szavú, Harmadik napon pedig kije enterte, hogy kész feleségül menni az általuk kiválasztott gyároshoz.

Tizenöt év után találkozott Jenővel, ismerősöknél, afféle nagy vacsorán, ahol a hölgyek estélyi 'toalettben, az urak pedig szmokingban jelennek meg. Tatjána fekete laméruhá’1 viselt, gyöngysort és derekába tűzve hervadttá átszellemült orchideát. Azonnal megismerte a szmokingos, enyhén kopaszodó Jenőt, aki jelentőségteljes kézcsókkal hajolt a keze fölé.

— Régen láttuk egymást, asszonyom.

— Igen. — Tatjana halkan sóhajtott és mésszenéző szemmel figyelt-e a házi&sz- szonyt, amint nevetségesen boLíadozik uszá- lyos ruhájában.

— Maga még szebb lett azóta. Amikor utóljára találkoztunk, csitri lány volt, most pompás -asszony.

Leültek egy sarokba és hamarosan elmélyült közöttük az emlékezés.

— Kötnivaló bolond voltam — súgta a férfi — Vak és ostoba. De látja, a sots kegyes és jószándéku, ismét a közelébe vezérelt.

Tatjana gondosan elkészített ajkán éd«s, szelid mosoly bujkált ós a férfi egyre lázasabban folytatta:

— Beszélnem kell magával. Mikor áthatnám? Annyi mondanivalóm van. Meg kell ismerkednünk közelebbről Nem is hiszi mennyit gondoltam magára. Ugye megengedi, hogy viszontlássam?

Az asszony áhitatoean és némán egymásba kulcsolta ujjait és gondolkozott. Ho k*ap délután bridzspáni Sebőkéknél. Gyenge játékosok, de fontos, befolyásos emberek. Holnapután próbánk kell az uj téHkosztümöc, órákig is eltarthat. Azután esd főpróba, délután fodrász, utána pihenés le sötétítőt t szobában . . . Végre megszóld !l;

— Lehetetlen: kivan, kedves Jenő. Asz- szeny vagyok, kötelességeim vannak és ezeket nem szeghetem meg. Tisztelem, be c®üU>m az uramat és nem szabad megrendítenem hűében. Maga megért engem. Ugye? £s azért jóba rátok maradunk?

A férfi fel-állt, tiszteletteljesen megcsókolta az asszony kezét.

— Értem magát. És ha szenvedést i« je lent majd ez számomra, többé nem zavarom meg a nyugalmát.

Magára hagyta az asszonyt. Lassan a másik szoba felé sétált, az ajtóban megállt, cigarettára gyújtott.

— Kár — gondolta. — Még egészen jó nő.

i Azután beült negyediknek egy alakuló ' bridzspar l iba.

NŐI RUHA ÉS KABÁT-KOSZTÜM * i LAPOK A TAVASZI SZEZONRA log«

I napybb választékban ax 2ÜLLENZÉ&' KŐNYVOSZTÁLYABAN Cluj-Koloií*- vá-r, Fiat* Uuiru kaphatóki