Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-04 / 149. szám

8 TLirNZtiW 1939 Julius 4. s ' A munkásság belekap- csolása Népközősségbe (ElsőcJda’i cikkünk folytatása) Veres Pál munkás, miután üdvözölte Báufi'y M'klóst, kijelentette, hogy az ^»>ök beszédjéből megértene, miszerint' a Nép- közösségbon az erők öss/pontosítása .1 K> cé . Arra kérto az elnököt, engedjek meg, hogy a munkásság együtt működhessen a Népközösséggel, úgy, hogy oz. valóba» »épközösség legyen. Arra kéri a Népküzö-vség vezetőségét, hogy hrdé'y^zerle igyekezzék » munkásságot be­kapcsolni a népközösségi munkába* * * A munkásság problémái részben azonosak azokkal, melyeket Bu-stya iparoövezér cnr Ütett, de vannak a munkásságnak gazda­ság1 problémái is es c téren szolidáris a román és más nemzetiségű munkássággal Beszédét azzal fejezte be, hogy szükséges­nek tartja y, munkásság gyors beszervezé­sét a Magyar Népközösségbe. \ földmüvesség, papság és TANÍTÓSÁG CSATLAKOZÁSA Anghi Balázs, a Marosmegyei Földmű­ves Szöveség és a gazdátarcadatom »nevé­ben üdvözölte az elnököt es aria ker'e, hogy a Népközösség lépjen érintkezésbe a hatóságokkal és járjon közbe annak er­dőkében, hogy a gazdakörök eddig is szo­kásban vojt rendszeres vasárnapi gyűléseit engedély nélkül tarthassák meg. Ezek » vasárnapi gyülekezések tisztán gazdasági célokat szolgáltak, mert a gazdakait szak­ma» oktatásban részesítették, úgyhogy a gyűlések engedélyezése országos érdek. Pá'ffi Károly ákosfailvai református tel- kész a vidéki értelmiség nevében üdvözöl­te Bánffy Miklósit. Beszéde további során hangsúlyozta, hogy a népközösségi munkának homlokterében j a falu kell álljon, mert köztudomású, j hogy az erdélyi magyarság 72 százaléka falun él. Ennek a hatalmas tömegnek sejtelmei és álmai vannak egy jobb gazdasági jövőről, de nem tudja a maga sorsát intézni é$ ve­zetőkre vár. öntudaton kell adni a tömeg­nek, ennek eszköze pedig a korszerű nép- nevelés. Beszéde további során Pálffi 3, lel­készek helyzetét vázolta. Kijelentette, »tud­ja azt, miszerint az államhatalom támogat­ja a lelkészeket munkájukban, de vannak vidéken alantas közegek, -akik ezt nem értik meg és akadályt gördítenek a lelké­szek népnevelő munkája e'é. Arra kéri a Népközöség elnökét, hogy tekintélyévé'! hasson -oda, hogy a népnevelő munkát akadályozó alantas közegeket felsőbb hely­től leintsék. MIT VÁR A NÉPKÖZÖSSÉG A MAGYAROKTÓL Bánffy M>klós az üdvözléseiére és felszó­lalásokra válaszolva, különösképen kitért a munkásság kérdéseire. — Mint ahogy a paptól nem kívánhat­ja senkii — mondotta —, hogy a miagu egyházi szervezetének munkáját odahagy­ja, vtagy hogy qíz ügyvéd, vagy iparos megváltjpn az ügyvédi, illetve az iparka­marától, úgy az erdélyi munkásságtól sem kívánhat­juk, hogy feladja munkásszervezeteit. Tartsa meg mindenki a maga egyéni meggyőződését és hitét. Van azonban az egyéni meggyőződésen és hiten, van a foglalkozáson felül magasabb érzü­let, ameiy mindenek felett áll és ez a nemzeti együvétart ozás érzése. Az kelil eggyéforrasszon minden' rendű és rangú dolgozó embert, bármelyen mun- haíteruieten működjék is, ha magyar. A Ramániiaii Magyar Népközösség csak azt az erőtöbbletet kívánja tagjaitól és mtiinr den magyar ember1 tői, amit a hétközna­pok kenyérküzdelme nem igényel. A SZÁSZRÉGENI MAGYARSÁG MEGHÍVTA A NÉPKÖZÖSSÉG ELNÖKÉT Bánffy Miklós nagy horderejű szavait újabb 'Telkes tapsviharral fogadták, majd Szende Lajos görgényi református tanító kérte a Népközösség elnökét arra, hogy a közösségi munkához használják fel a tanítókat és adjainialk nekik hihetőséget arra, hogy minden irányban betölthessék népnevelő hivatásukat. \ magyar tanító­ság húsz éven át állott arz őrhelyén és megérdemli ,a támogatását. Horni László görgényi tnniitó, Szende IVtszó|.ifásával kapcsolatban, emlékiratot adott át Bánlíy Miklósaink, a tanítóság sértőiméinek < rvoslását kérve. Bálmt József, a szász régem magyar iparosság képviselője, arca kérte Bánffy Miklóst, hogy látogasson <<1 Sász régen be, hogy megismerhesse uz ottani magyar iparosság helyzetiét. Bánil'l'v Miklós ígéretet lett nrravoivnl- kozólag, hogy amint módja 'esz, ü'jes li a s/ás/i'égeni('k kívánságát és megláto­gatja a városka magyarságát. JÓZSEFE ALVA ÉRDEKÉBEN Gróf lWdaílogi Mihály zárószaívflibnn lx'jolonlelte, lmgy a Népközösség szerve­zeti szabályait ülőké szülő bboMsúg a jö­vő hót folyamán iil össze, nmijd bcszá mólót tartóit mnól a munkáról, amelyet József failvn leOépitésn érdekében fcjteittek ki eddig. Köszönetig mondott Bánffy Mik­lósai rk. ha gy meglátogaí-lia a vásárhelyi magyarságot, majd felhívást linlé/etit a vidéki gazdákhoz, hogy természetbeni at! miúayokkal. élelmiszerekkel, fává', ruházati cikkekkel segítsék a tű »károsult Józseffailivn lakosságá't. A közgyűlés niipgéíjenoy.le gróf Told'a- dgi Mihályt, aki ismételten me gköszönte Bánffy Miklósnak ínnrosvúsárhrlyi láto­gatását. Az értekezlet berekesztése után a Méd(T-vendég1 öben közös vacsora vetít. A bihari és Sorda megyei magyarság gyűlései A Népközösség szervező munkája az elnuilt vasárnap újabb fontos mérföld- jelzöhöz érkezett. A cselekvés meze­jére lépett romániai magyarság két városban, illetve megyében alakította meg a szervezőbizottságokat. Nagyvá­radon a bihari magyarság vezetői ül­tek össze, hogy dr. Soós István kép­viselő és Markovits Kálmán inándi földbirtokos vezetésével megvessék a városi és megyei tagozatok alapjait. A központ részéről gróf Teleki Ádám or­szággyűlési képviselő, a magyar par­lamenti csoport főtitkára és a Népkö­zösség elnöki tanácsának tagja jelent meg. Dr. Soós István, Markovits Kál­mán, dr. Thury Kálmán, Alltnöder Endre és gróf Teleki Ádám beszéde után egyhangú lelkesedéssel megvá­lasztották a tagozati vezetőséget. Nagyvárad kulturális szakosztályának elnöke dr. Schriffer Béla. Titkár Árvay Árpád. Gazdasági szakosztályelnök Barts Sándor, titkár dr. Orbán Dénes. Szociális szakosztály: elnök dr. üyön- gyössi István, titkár dr. Patzkó Ele­A THALS A MOZGÓBAN t ‘CT £4 r!*~g*if (r Jtr ma, héttön visszavonhatatlanul utoljára! ßk H uLSslaZ B BL 3/^.3 mindkét rész együtt. Keddtől nagy kettős műsor: 1. ARIZONA TIGRISE Wallace Berryvel. 2. WALEWSKA GRÓFNŐ, Greta Gabo és Charles Boyer vüágfilmje. mér. A hiharmegyei tag. kulturális szakosztálya: elnök dr. Bánás László pápai kamarás, titkár Sárközy Gcrö; gazdasági szakosztály: elnök Barlos Adorján, titkár Koppány Rezső. Ipari és kereskedői alosztályvezető: Bagosi Sándor nagyszalontai iparos, jegyző II ankovits Ferenc banktisztviselő. Szociális szakosztály: elnök Jakab Viktor ref. lelkész (Belényes), titkár dr. Volnos Ernő ügyvéd. A városi és megyei tagozatok szervezőbizottságai nagy lendülettel fogtak hozzá a mun­kához. \ burdái gyű'Jé se» a város magyar tár­sadalma impozáns szóimban képviseltette magút. A gyűlésit dr. Gál Miklós nyitotta meg. Hosszúbb beszédből ismerétté a Magyar Népközösség célját, majd üdvö­zölte Albrecht Dezső központi k küldőt let. Tompa Lajos országgyűlési képviselő fel szólná sábau javasolta, hogy uk érte­kezlet) alakuljon át gyűléssé és válassza meg a városi tagírzaH vezetőségét; elnök­nek dr. Gál Miklóst ajánlja, akit a köz­gyűlés egyhangúan megválasztottnak je­lenít ki. Kulturális szakosztály vezetője dr. Arkossy Jenő ujtordai ref. lelkész, titkár és előadó Nemes Ferenc, szociális szakiosztály vezetője Tompa Lajos képvi selő, titkár és előadó HfrschfeW Tibor, mig a gazdasági szakosztály vezetőjét a tago­zat egyik Legközelebbi ülésén fogják megválasztani. A szakosztály titkára és előadója: Madly Lajos. A Népközösség jogvédő irodájának vezetésére dr. Gogo- mán Gábor ügyvédet kérték fel. A válasz­tások megejtése után Albrecht Dezső köz­ponti kiküldött tolmácsolta a Népközös­ség elnökségének üdvözletét és részlete sen vázo-'ta azt a feladatkört, melynek betöltésére a Románjai Magyar Népkö zösség hivatott. A két gyűlés részletes ismertetésére la­punk holnapi számában még visszaté­rünk. Danzig az olaszok szerint AJ ^ j Mr A hétvég ,,meglepetés mar Németország Lebrun beszedet. — Hitler és Mussolini találkozásának hírét megcáfolták CHAMBERLAIN BESZÉDE A félve várt hétvég elmúlt minden baj nélkül, bár Danzigban rendkívül veszedelmes a helyzet. Ugylátszik, még mindig nem érett meg a „csatla­kozás“ a döntésre. Az önkéntes hadse­reg fejlesztése s megerősítése tovább­folytatódik és természetesen szünet nélkül készíti elő a német diplomácia a pszichológiai légkört, amelyben a cse­lekvést meg lehet kezdeni. Lengyel or­szág is változatlanul hangoztatja elha­tározását egy önkéntes danzigi csatla­kozás fegyverrel való megtorlására, de a kiszivárgó hirek szerint mégis tár­gyalásokat folytat a békés megoldás érdekében. A nyugati demokráciák köz* véleményében is egyre több hang szó­lal meg, hogy lelkiismeretlenség volna az önként csatlakozó Danzig miatt a világ békéjét feláldozni és módot kell találni a kérdés oly megoldására, hogy • Németország etnikai és területi kíván­ságait megközelitöleg kielégítsék, de Lengyelország részére is megmentsék a tenger felé való ut lehetőségét. A danzigi kérdéssel kapcsolatos esemé­nyekből kiemeljük, hogy vasárnap a körzeti gyűléseken Förster nemzeti szocialista vezető heves beszédet mon­dott: „Mi, danzigiak vissza akarunk és vissza fogunk térni az anyaország­hoz. A Führer szava többet ér és sú­lyosabb, mint az összes háborús fenye­getések és a világ hazudozásai. A Füh­rer szabadságot Ígért. Az összes né­metek, mint egy ember egyesülni fog­nak, Nemcsak anyagi áldozatra, de éle­tünk odadobására is készen állunk.“ A német politikai alvezérek Kaisrlauten- ben lefolyt ülésén vasárnap Hess vezér- helyettes nagy beszédet mondott, mely­ben leszögezte, hogy Németország nem labdája többé a nagyhatalmaknak, sza­badkőműveseknek és zsidóknak s ezen a körülményen semmiféle bekerítés többé nem változtathat. Az idegenek csinálahatnak, amit akarnak, Német­ország nem veszi figyelembe többé a nemzetközi zsidóság fenyegetését. Né­metország békés jövőt akar és nyu­godtan néz bárminő fejlemény elé. A legutolsó hirek szerint azonban a dan­zigi helyzet élesedésében igen nagy fo­kozódás történt szombat óta. A lon­doni lapok értesülése szerint Lengyel- ország szerdán határozotthangu jegy­zéket intéz a danzigi szenátushoz a fegyverkezés és az eröditési munkála­tok miatt s követelni fogja a német önkéntesek beözönlésének megakadá­lyozását. Az olasz lapok foglalkoznak a danzigi szenátus hivatalos lapjának szombati vezércikkével és megállapít­ják, hogy szombat óta Danzig de facto már Németországhoz tartozik és nép- szövetségi szabadváros jellege végér­vényesen megszűnt. I A MOSZKVAI TÁRGYALÁSOK ÜGYE A londoni (lapok szerint nem tragikus, hogy a moszkvai tárgyalások még nem fejeződtek be. Az a körülmény, hogy Mo­lotov külügyi népbiztos be fogja mutatni a szovjetkormány újabb javaslatait, kedvező lehetőséget jelez. Mos* derül k1, hogy Hol­landia szavatolása is szerepet játszik a tár­gyalások nehézségei között. Az ő függet­lenségét és épségét is szavatoltami akarja a Szovjet. Ennek nagy visszahatása van az angol és holland sajtóban. A lapok egyhan­gúkig tiltakoznak, hogy Hollandiát nem szabad sakkfigurává 'Lenni s bűn volt, hogy Hágát nem tájékoztatták a titkos tár­gyalások e pontjáról, mert jóit tudták, hogy Hofland1® tiltakozna a szavatolás ellen, amelyet nem kért, mert Németországgal való viszonyát rontaná. A VASÁRNAPI ESEMÉNYEK A vasárnap elhangzott londoni és franca beszédek". György király szózata 13 nemzeti szolgálathoz, Lebrun elnök és más minisz­terek kijelentései nem hagynak fenn két­séget mindenre eltökéltségük b'zonyitá- sára és a hadi felkészültség fokozására. Ez utóbbiakhoz tartozik az a hír, hogy Roo­sevelt elnök aláírta azt a rendelőiéi, hogy újabb 239 millió értékű repülőgépgyártást hajtsanak végre. Az óriási h'ftömegből, amely hétfő reggel befutott a viág minden szerkesztőségébe, kiemejük a következő­ket! Erélyesen megcáfolják Mussolini és Hitler közeli találkozásának szándékát. LONDON, juüus 3. Vasárnap London­ban 20 ezer önkén les vonul t fel a Hyde* parkban a királyi család és a közélét elő­kelőségei előtt. A király tábornagyi egyen ruhában volt, mellette állt a királyné. Az angol nemzeti szolgálat eme ün­nepsége alkalmával Chamberlain vasár­nap este 9 órakor beszédet tartott, me­lyet rádió utján is közvetítettek. A mi­niszterelnök kiemelte, hogy a modern háború nem hasonlítható össze a múlt­beli konfliktusokkal, amidőn csak a nemzetek haderejei voltak flefoglalva. A modern háborúban a polgári lakosság is első vonalba kerülne, tehát minden ál­lampolgárnak kötelessége, hogy az or­szág megvédésénél közreműködjön. — Éppen ezért — mondotta Chamber­lain — hívtuk fel mindannyin leat, hegy minden lehetőt kövessenek el és a nem­zet szolgálatában azt a szerepet vállalják, amelyet betölteni képesek. Erre felelteiül néhány hónap alatt 1 millió 250 ezer ön­kéntessel erősítették a védelemre hivatott hadsereg létszámát és önök közül igen sokan feláldozták nyugalmas pillanatai­kat egy esetleges szolgálatra való előké­szülés céljábó1. Minden elmúló nap a polgári védelem szempontjából egy-egy fokozatot lát megvalósulni. Nem szüksé­ges, hogy újabb szavakat fűzzek ehhez, mivel itt vain őfelsége beszéde: Chamber­lain felolvasta a királyi üzenetét. WTUWX A könyvnap legvidámabb könyve: Móra Ferenc: Mégy apának egy leánya Az 1939. évi könyvnapra megjelent u| kiadás hófehér papíron a Móra-köny- vek kedvelt formájában, 389 oldal ter­jedelemben, gyöivörii egészvászonkö- tésben, Ízléses borítólappal, 100 lejért kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZ­TÁLYÁBAN, Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállít­juk. Kérje a teljes könyvnapi jegyzéket. Az Ellenzék R. T. „Concordia“ müintézelicnek nyomása Serv. Cenz, & VI. A, 0uU BUN DE IMPRIMAT,

Next

/
Thumbnails
Contents