Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-28 / 170. szám

Ut Na 9 Julius 28. ELZEENZZK #-s 5' * A A megérdemelt bók Valljuk meg őszintén, hogy réved ni nem h csaik emberi, hanem a legemberibb uo- log. Az. eredendő bűnön es a haladon kívü- a tévedések hálózara az a hűséges batar, amely kitartóain végigkíséri ^ö'Idi^ vándor utján, a teremtés koronáját. Miután pedig a Nagy Pécer-féle káté hiteles taűusaga szerint én is egy „ertekes részét kepezem «melc a koronának, magam sem ^ ma rád- harök ki a tévedések megismétlődő szabi <íya alól- . Ez a volünkszüietett gyarlóság kisértett meg a napokban is a postahivatalban, ahol az utóbbi időben olyan gyors iramban váltakoztak a főnökök s az alkalmazót“ tak, hogy a ranglistát illetően egészen za­varba jöttem. Ennek tudharó be az a gyá­szos melléfogás, melynek tájékozatlansá­gom miatt csúfos hőse lertem. Mikor ugyan»!s beleptem a postahivatalba, csak a már régen ismerős leányt találtam orr s hogy éppen, valamivel töltsem az időt, megkérdeztem rőle tettetett érdeklődés­sel: — Hol van a főnöknő? — A főnöknő én vagyok már három hónapia — hangzott a lesújtó válasz. — Vagy úgy? — kapkodtam levegő után — bizony isten azr hittem- hogy a másik a főnöknő. — Honnan gondolta azt? — Hát... a hajáról. Hogy értsem ezt? — Hát, hogy a másiknak . . . hosszú ha­ja van. — Hogy függ össze a hosszú haj a fő­nökséggel?-— Úgy gondoltam, kérem, hogy a régi erkölcsök visszatérőben vannak, mert mostanában a nők megint kezdik megnö­velni a hajukat. Merthogy a koronába fant haj nagyobb tekintélyt kölcsönöz a külsőnek, mint* a bubi-frizura. 1 \ A főnöknőnek hamiskásan csillant meg a szeme: — Nem ismeri uraságod a közmon­dást, hogy hosszú haj, rövid ész? A haj nagyon jó vezető s amig a sarkunkig ért, oda vezetne be az eszünket is. Mosr, hogy levágjuk a hajunkat, az eszünk is a helyén marad. —- Tartok tőle, hogy a hajvágássai csak félmunkác végeznek — vettem fel az el­dobott keztyüt. — Hogyhogy? — kivá-ncsiskodoít a fő­nöknő. —* Úgy, hogy a Haj rovidebb lett ugyan, de az ész egy mák'szemnyive] sem 1ett hosszabb. — Engedje meg, hogy megcáfoljam. — Kész az engedély. — Amióta nem találkoztunk, férjhez* mentem. — Leteszem a fegyvert — visszakoztam elismeréssel —, ennél csattanósább cáfola­tot- .nem lehet várni. Őszinre örömmel grá* rulálok... De ha nem csalódom, a kedves fé-rje-urának ugy-e hosszú haja van. — Csalódni tetszik, merj rövidebb, mint az enyém — vágott vissza a friss menyecske csilingelő kacagással. — Drása Nagysám, megadom magam, feltétel nélkül s ennek jeléül, szokásom cl* lenére, mondok egy bokor is: ebben az 'esetben elhiszem a közmondás ellenkező­iét, hogy a rövid haj egészséges ésszé! jár. Omikron. Elismerő cikkei közöl Romám® poSiiikáiámi és Calmescu miniszief elnöklői egy hanem lap PÁRIS, julius 27. (Rador.) Az erő és határozottság nemcsak a hábo­rú kiváltságai — írja a “L‘Ere N«uvelIeCi dmü francia lap Caliuescu miniszterelnök június 28-án tartott parlamenti beszédével kapcsolatban, amely most jelent meg fran­cia nyelven és nagy visszhangot keltett francia körökben. Mint a többi békés or­szágok — írja a Up — Románia elhárí­totta a veszélyeket és el van határozva, hogy szükség esetén utolsó erejével és a legmesszebbmenő áldozatokkal is megvéd­je függetlenségét és területi épségét és ez­zel együtt az igazság és béke eszméjét. UgyaiMsyira, hogy Románia, ha egyedül is maradna ebben a harcban, minden ere­jével ellenszegülve valamely támadásnak. Azonban Románia nincs egyedül — fejezi be cikkét a francia lap —, mert elválaszt­hatatlanul egyesülnek az összes jóhiszemű és jóakaratu nemzetek, akik mint Romá­nia, egy percig sem haboznának, ha füg­getlenségük és becsületük kérdése forogna szóban. Leláncolta teleségét a Majdnem meglraeseltéls: felesége barátnői CSlRÁGÓ. juhus 27. í.ym Sanders, gazdag csikágói keres kedd néhány évvel ezelőtt gyönyörű szép j szőke nőt veit feleségül, egv valódi mru gaziiimszépségeh Természetes, hogy San clers házában nagy volt a vendégjárás és főként u férfiak forgolódtak nagy igye­kezettel a ház úrnője körül. Nem soká tarlód a boldogság. A férj egyszer csak szemrehányásokkal kezdte illetni az nsz- sizonyt, főkénít azért, mert szerinte a sző­ke szépség túlságosain barátságos volt a férfiakkal szemben. Lym Sanders nap- ró-i napra (tűrhetetlenebbé vált és lassan valóságos zsarnokká nőtte lei magát. A pénz nem játszod szerepet és így két ma­Az ELLENZÉK panaszos-ládája frfekezlet a iMimivefesflgyi atfniszieriamban BUCUREŞTI, julius -7 A földművelésügyi minisztériumban, ma értekezletet tartanak a minisztérium szer ve intek a társadalmi szdlgálarta.1 való együttműködése tárgyában. Megvitatásra kerül még a rádió utján eszközlendő rá­diópropaganda. Megszavazták az angol—román gazdasági szerződés módosítását i.ONDÖN, julius 27. (Rador.) A londoni felsőház kézfelemeléssel meg­szavazta a kiviteli hitelek törvényterveze­tét és a2l a rendeletet, mely a román— ingói gazdasági szerződést a julius 12-iki megállapodás szerint módosítja. Panaszrovatunk népszerűsége már közismert. Nemcsak Kolozsvárról, ha­nem az ország távolabbi részeiből is hozzánk fordulnak mindazok, akik már megpróbálták sérelmeik orvoslását kérni, de eredménytelenül. Az újabban érkezett panaszos levetek közül, köz­érdekű voltuknál fogva, közöljük az alábbiakat: ; í. GYÜMÖLCSÖSTULAJDONOS j. PANASZA Mélyen tisztelt Főszerkesztő ur! A Rosettí-uícában, a volt Bercséiivi- uton, a gyermekmenheHyel szemben, Őexcellenciája Tataru királyi helytartó villája közelében, van egy négy méter széles, 200 méter hosszú, közbül kiszé­lesedő, több kert közé beékelí gyiimöí- csöskertiink, amelynek 2200 négyzet­méter a területe s amely után eddig 90 lej városi illetéket szoktam fizetni. Az idén kötelességszeriien adónyilat­kozatot adtam be a városi adóhivatal­hoz. A VIII. adófizető bizottság előtt a napokban megtartott tárgyaláson a bi­zottság gyümöícsöskertünket négyzet- méterenként 400 lejre, Összesen 880 ezer lejre becsülte fel. így azt be nem épített iires házhelynek minősítve, évi 4600 lej községi illetékkel rótta meg, annak ellenére, hogy a pénzügyigazga­tóság által illetékezett szerődéssel iga­zoltam, hogy a kérdéses gyümölcsöst három évvel ezelőtt mindösze 125.000 lejért vásároltam meg. Az igazságtalan adókivetés ellen felebbezést a kivető­bizottság eljárása miatt, több felől hal­lott panaszommal együtt, dr. Tataru ki­rályi helytartó elé térjeszteítem abban a biztos meggyőződésben, hogy pana­szainkat orvosolni fogja. Dr. B. D. Ezt mondja a panaszos levél s az ab­ban felhozott tényekben nem is kétel­kedünk. Az adókivetőbizoífságok nem­csak a belváros területién levő be nem épített telkeket adóztatták meg túlsá­gosan, hanern a város szabályozási vo­nalán kiviilesŐ névtelen utcákban levő üres telkeket is, pedig ezekben az ut­cákban sem viz, sem villany, sem út­test, de még gyalogjáró sincs s a vá­rosi szeméthordó kocsik ott még so­hasem vendégszerepeitek. j 2. MÉG EGYSZER A CUKRÁSZDA! KI SZOLGÁLÓ SZEMÉLYZET , MUNKAIDEJE A napokban közöltük egyik olvasónk panaszát, aki mérsékelt hangon emelt szót a cukrászdákban alkalmazott ki­szolgálólányok munkaideje ellen. Erre a levélre az alábbi választ kaptuk: Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Nagyon kérem, legyen szives soraim­nak helyet adni a „panaszládában“. Túlzásnak minősítjük ugyanis V. D. tanár urnák az Ellenzék legutóbbi szá­mában megjelent panaszos levelének azt a megállapítását, hogy a cukrászdái ki­szolgálólányok naponként 10—12 órát „dolgoznak“, mert a tény az, hogy csak ennyi ideig varinak az üzletben és ebbő! az időből egy-egy személyre még 8 órai munkaidő sem esik, eltekintve attól, hogy sokszor órákig nincs az üzletben senki, leszámítva az evésidő- két, stb. Egyébként a legtöbb cukrász­dában több kiszolgáló alkalmazott van. A cluji cukrászok felkérnek tehát min­den hozzá nem értő egyént, hogy tö­rődjenek a saját ügyeikkel, mert a sze­gén}' cukrászmesterek nincs miből fi­zessék rengeteg kötelezettségeiket. Tisztelettel i. több kolozsvári cukrászmester. A kölcsönös- meghallgatás elvénél j fogva, helyet adtunk „több kolozsvári I cukrászmester“ válaszának. Egy téve- í désre kell azonban felhívjuk a cuk- ' rászmesterek figyelmét, arra, hogy a / kiszolgálőlányok nem 10—12 órát, ha- j nem sok helyen naponta 15 órát dől- i goznak. Reggel 7 órakor már a cuk- j rászdában vannak s 10 óra előtt onnan j nem igen távoznak el. Igaz viszont, ; hogy ez alatt az idő alatt nem folyton r dolgoznak, mert ezt a kimerítő műn- j kát ki sem bírnák. Tény azonban az, ; hogy reggel 7*itől este 10-ig vannak eU f foglalva s ezért helyzetük még akkor 5 sem lenne irigylésreméltó, ha kétszer I annyi lenne a fizetésük, mint a jelen- I legi. Ezért szólalt fel olvasónk a niun- ! katörvény szellemére hivatkozva és j tárgyilagos jóhiszeműségét senki rossz s néven nem veheti. j 3. NEM ÖNTÖZIK A CALEA TRAIANT í Köztudomású, hogy Kolozsvár egyik ! legforgalmasabb utcája a Calea Traian, amit hivatalosan is megállapítottak. Természetes, hogy egy ilyen utcát a legnagyobb gondozásban kellene része­síteni, különösen nyáron, amikor a sze- ; kerek, autók és egyéb jármüvek óriást port szoktak verni. Sajnos, a Calea j Traianon az önlíczés nagyon szerény I keretek között történik, sőt az utca I alsó részét, a volt szeszgyártól lefelé, 1 tavasz óta nem is öntözték. Arra kér- 1 jiik a város köztisztasági osztályát, hogy utasítsák az öntöző személyzetet arra, hogy a Traian-utca alsó részét is rendszeresen öntözzék. Ez azért is fon­tos, mert a kitelepített deszkapiac he­lyén megmérhetetlen porréteg van és azt a közlekedő jármüvek úgy felverik, hogy sokszor még húsz lépésre sem le­het látni. Legcélszerűbb volna, ha a volt deszkapiacon a fuvarosok közleke­dését betiltanák, mert a Kajáníói=ut kitűnően kövezett úttestén teljesen pormentesen lehetne lebonyolítani a forgalmat. A városi tanácsnak éppen az volt a célja a deszkapiac kitelepí­tésével, hogy a sárt és port ne hur­colják be a szekerek a város utcáira, de ilyen körülmények közt a helyzet mit sem javult, mert az állomástól közlekedő fafuvarosok mind a volt deszkapiacon át bonyolítják le íuvarai- kát, ami naponként többszáz szekér közlekedéséit1 jelenti. Tisztelettel kérjük Polgármester urat, hogy a fenti sérelmeket sürgősen or­vosolni szíveskedjék. A Calea Trsiiarrutcai lakúk. gán detektív követte lépésiül-lépésre a, gy(VniyÖrü szőkeségei. Sandersnek nemrégiben hosszabb üz<e- li idra kellett mennie és hogy távolléti: aliatt ne vétsen nz asszony a házastársi hűség ellen, pokoli tervei eszed l<é Lakatost IvudoU, aki uasgyürüt készí­tett, ainehjet később nz asszony nyakú­ba akasztott. Ugyanekkor a mennyezet különböző részeibe, vassíneket helyezett cl és egy tánc, amely kis kerekecskével futott a síneken, összekötötte a feleség nyakán lévő vasgyürüt a mennyezete1, úgyhogy az asszony csak a szobában tudott mozogni. Még az ágyba is kény­telen veit a vasgyürüt magával vinni. A férj azután elutazott és az asszony minden könyörgése és fenyegetése hiába vallónak bizonyult. A leláncolfáis nem tartod sokáig, mert Jonny, a komornyik, előhozott a garázs* bői különféle szerszámokat és végül is megszabadhoba asszonyát la-nyehrietlen helyzetéből-. Samdersné a rendőrségre ment, feljelentette férjét és amikor a ke­reskedő Ncwyorkban leszállt a vonatról; már várta két defektiv, akik bekísérték a rendőrségre. Ott azután megtudta, hogy miről van szó. Csikágóhan megtudták az asszony ba- ráltnők hogy mikor érkezik haza útjáról Sanders és nem valami szép fogadtatás várta. A barátnők testű ed leg kivonultak az állomásra és a kereskedőt pofonesővel fogadták, úgyhogy a rendőrség csak nagy nehezen tudíia kiszabadítani a dünhöngő barátnők kezcé közül, akik bizonyára agyonverték volna, ha nem érkezik segítség. Sand erst egyébként egyévi börtönre ítélték felesége lelőne olása miatt. — ...... T ——naBflg——■—— — Melegít ütme&lik Pârish&is a román országőrökei PÁRIS, julius 27. (Rader.) .4 francia lapok vezető helyen közHk a romcin ors'ágőrök Franciaországba való érkezéséről szóló tudósításokat. Az „Ex- cehior(: igy ír; ,,A francia-román barátság kihüngsulyozásaképpen A0 roméin or­szágáé érkezett Párisba‘‘. A lap a további­akban megemlíti, hogy jelenleg 100 fran­cia cserkészt látnak vendégül a román or­szágőrök. A ma reggeli párisi lapok fény- képfelvételeket hoznak az országőröknek a keleti pályaudvarra vaió megérkezésé­ről. Igazgatóváltozás a zilahi Wesseiényi- koilégiumban Szász Árpád tanáf leii az tsj igazgató ZILAH, julius 27. Vég-h Samu, a zilahi ref. Wesselényrkol- íégium kiváló tanára és 12 éven át érde­mes igazgarója egyrészt, mivel megválasz­tási ciklusa a most mult iskolai év vei b* járt, de főképen, mert betöltötte tanári működésének meghatározott idejét, nyu­galomba vonult s megvált igazgatói riszt* ségétől. Helyébe a kollégium elöljárósága juiius 18*án a fiatal Szász Árpád tanán választotta meg igazgatóul. A tekintélyes, de egyben nagy és felie.lelősségteljes mun­kakört felölelő igazgatói székre két kiváló tanár, illetve meveíői személyiség volt je­lölve: Bodó Ferenc és Szász Árpád, kik közül a választás a fiatat Szász Árpád ja­vára dőlt el s amely választásnak immár csak formai megerősítése van hátra az er- ö délyi ref. egyházkerület igazgatótanácsa I részéről. Úgy a megválasztott uj igazgaró. mint jelölttársa általános elismerésnek és megbecsülésnek örvend nemcsak a Meszes- ál ji városkában, hanem abban a széle­sedő körié.beai, ahonnan az ősrégi kálvi­nista iskola tanulói kikerültnek s amely körlet érdekeit lakossága s a kollégium életér szivükön viselők mind nagyobb se­rege napróimapra nagyobb megelégedéssel látja a nemes hagyományokat őrző, igaz és általános emberiességet és művelődést ápoló iskola s hivatásuk magaslatán álló, szép felkészültségű tanárainak odaadó, eredményes munkáját. Hisszük, hogy a mind tanári, mind igazgatói székéből be­csülettel, elismeréssel, sck'sok volt tanít­vány igaz hálájával távozó Végh Samu helyét tehetséggel és nemes becsvággyal fogja betölteni az ui igazgató: Síász Árpád,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents