Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-27 / 169. szám

o

'El.LBF.NZ ÉK

19 39 j u I i u 2 7.

ISII tartal

az uj csh-îervendervezet?

Milyen kollégiumok alakulnak a törvény értelmében. Átmeneti intézkedések

XI. közlemény

Arc. i r7- A munkaügyi nn misztérium a nomzergazdasági. a földművelésügyi, a ncmzernovelcsügvi és- a közlekedésügyi minisztériumokkal eg\ ürtmüködésben, jelen rörvény kih>rd^rcscről számított <\gy hónapon b lül elkészíti az egész ország területére vonatkozólag a szakcsoportok listáját, amely tartalmazza azt az üt szak" mai csoportot, amely a 2. szakaszban van körülírva.

Art. ii8. Az összes céhek és szövetségek, amelyeknek elismerték jogi személyiségét az 1938. évi október 12'iki magán" tisztviselő, munkás és 'kézműves céhtörvény értelmében, valamint azok az egyesületek. testületek, kollégiumok és sző" vétségek, melyek fel vannak sorolva a jelen törvény függelékében, tovább működhetnek, azon törvények alapján, melyeknek értelmében megalakultak, ha azok nem ellentmondóak a jelen törvény rendelkezéseivel.

Art. 119. Az összes többi szövetségek, csoportosulások, szakmai szindikátusok és föderációk, melyek jelen törvény kihirdetésekor az 1921 május 26. szakmai szindikátusokról szóló törvény értelmében működtek, melyek 1924 február 6-án és 1927 április 29-én módosíttattak a jogi személyiségekről szóló törvény módosítása révén, vagy amelyek különleges törvények értelmében működnek, jelen rör- vénv kihirdetésétől számitett 2 hónapon belül kötelesek eleget tenni jelen törvény rendelkezésének és e célból kötelesek kérést intézni a munkaügyi miniszterhez, hogy meghosszabbítsák jogi személyiségük elismerését. Kötelesek jelen törvény 'kihirdetéséről számítva kér hónapon beiül a munkaügyi minisztériummal közölni a céhek és szövetségek regiszterébe va- • ló beírásuk érdekében a következő adatokat:

a) az alapszabályokat, amelyek összhangba vannak hozva jelen törvény rendelkezéseivel;

b) az alapszabálymódositó közgyűlés jegyzőkönyvét;

1 c) az igazgató-bizottság és a felügyelő" bizottság tagjainak névsorát. A céhek és szövetségek regiszterébe való beírást csak •az 5. szakaszban említett bizottság végzése alapján eszközük.

Fenti követelmények teljesítése alól mentesek azok a céheik és szövetségek, amelyeket az 1938. évi október 12. rörvény alapján ismertek el és amelyek megtették a 47. szakaszban foglalt bejelentéseket.

Art. 120. Az összes kérések és folyamatos ügyiratok, amelyekre a céhnek vagy .a szövetségnek szüksége van minisztériumokkal, vagy hatóságokkal szemben a jogi személyiség elnyerésére, valamint minden vagyoni természetű okmány mentes a bélyeg- és iktatási illeték alól.

Árt. 121. A munkakamarák szövetségének összes ingó és ingatlan vagyona a munkaügyi minisztérium tulajdonába megy ár, amely átveszi a szövetség összes kötelezettségeit, melyek törvény vagy szerződések folytán állottak elő.

Art. 122. Minden olyan konfliktus, amely a szak-kamarák közötr vagy a szakkamarák és a szak-kamarák szövetsége kö" zört előfordul, mint első és utolsó fórum, a munkaügyi miniszter döntése alá tartozik. „ ■

Art. 123. Mindaddig, míg megalakulnak a szak-kamarák adminisztrációs tanácsai a jelen törvény rendelkezésének értelmében a munkaügyi miniszter minden szak-kamarához és szövetséghez inren’már bizottságot nevez ki. A kamaráknál az interimar bizottság 15, a szövetkezeteknél pedig 5 ragból áll, akiket a 99. szakasz szabályai szerint neveznek kiArt. 124. A jelen törvény helyettesíti az 1938 október 12-iki munkás, magántisztviselő és kézműves céhek elismeréséről és működéséről szóló törvényt, valamint a

szakmai szindikátusokról szóló 1921 május 26'Ai törvényt az 1924 február 6-iki és az 1937 április 29-iki módosításokkal együtt és így r/.en törvények rendelkezései, valamint minden más törvény rendelkezése szabályrend let vagy miniszteri ha" tározat, amely ellentétes a jelen törvény- nyél. hatály talan.it tátik.

Art. 12ţ. Egy közadminisz.trációs szabályrendelet fogja megadni a részletes fel* vílágosirásokat jelen Törvény általános r e 11 d11 k e z é sei re vonatkozói a g:

Armand Caünescu miniszterelnök. Mihail Ralea munkaügyi miniszter.

]. Bújni nemzetgazdasági miniszter

N. Cornateanu földművelésügyi miniszter.

Kimutatás a 118. szakasz rendelkezéseiben cm 1 i i er t egyesületekről, testületekről, kollégiumokról és szövetségekről

1. Tanítók egyesülete;

2. Középiskolai tanárok egyesülete;

3. Egyetemi tanárok egyesülete;

4. A klérus egyesülete;

5. Mérnöki kollégium;

6- Építészek restiilere;

7. Orvosi kollégium;

8. Állatorvosi kollégium;

9. Gyógvszerészkollégium;

10 Ügyvédszövetség;

ii. Könyvszakértők testületé. «

Szakmai kategóriák, amelyekre alkalmazzák a törvényt:

I. Munkakategória

ai Ipari munkások, r. Fém és elektromos munkások«

2. Bányászok;

3. Petróleum munkások;

4. Építők;

5. Fások;

6. Textil és ruházatiipari munkások;

7. Bőr és cipőipari munkások; '

8. Vegyipari;

9. Élelmisz' ripari; '■

ic. Dohány és gyufagyári munkások

11. Nyomdaipari munkások;

12. Könyvkötők és dobozkésziiők;

13. Fényképészeti munkások;

14. A higiéiiai vállalatok munkásai;

15. A vendégipari;

16. Kikötő és szállítási munkások;

17. Tengerészek;

iS. Hivatásos autóvezetőik;

19. Nemesfémekkel dolgozó munkások és látszorészek;

20. Cukrász és hasonló foglalkozású j

munkások.

b) Magántisztviselők |

1. Technikaiak; I

2. Magántisztviselők;

3. Kereskedelmi utazók;

c) Kézművesek.

1. Fém és elektromos ipariak;

2. Építőipariak;

3. Faipariak;

4. Textil és ruházati;

5. Bőr és cipőipari;

6. Nyomdaipari;

7. Fényképész;

8. Borbély és fodrász;

9. Élelmezési vállalatok:

10. Automobil-vezetők;

11. Nemesfémekkel dolgozó és látsze- rész kézművesek;

12. Cukrász és hasonló foglalkozású

kézművesek.

II. Ipari kategória.

1. Fémipar;

2. Petróleumipar;

3. Extraktiv ipar;

4. Texril és ruházati ipar;

5. Brdőkirermelés és faipar;

6. Bőr és cipőipar;

7. Élelmiszeripar;

8. Építőipar;

9. Elektromosipar:- 10. Papíripar;

11. Nyomdaipar;

12. szállítás.

Hí. Kereskedelmi kategória.

1. Baknkkereskedelem;

2. Bix.rositáv;

3. Termény, főzelék és takarmány kereskedelem;

4. Élelmiszer;

5. Ital;

6. Fűszer és csemege;

7. Könyv és papirkereski des;

8. Drogéria;

9. Üveg és háztartási cikkek kereskedelme;

10. Ezüstáru, ékszerész és műtárgy kereskedelem;

•ii. Elektromos anyag1 * kcrr..cj hu'*; 12. Automobil, motoibicikli, Dekli cs alkatrész kereskedelem; j 5. Vaskercskedelem;

14 Építőanyag kereslted km;

15. 1-ürcszáru és faáru kereskedelem:

16. Rövidáru kereskedelem;

17. Cipő és bőr.creskedd|,tn.

IV Földművelési kategóriák

1. Mezőgazdaság;

2. Kc-rtgaz.daság;

3. Gyümölcsgjzdasig;

4. Szőlő’' rmclés;

5. Szárnyas és állattenyésztés;

6. Erdőgazdaság;

7. Méhészet;

8. Selyemhernyótenyésztés;

9. Halászat.

V. Az intellektuális foglalkozások kategóriája

1. Nevelők és tanítók;

2. Középiskolai tanárok;

3. Egyetemi tanárok;

4. Klérus;

5. Mérnökök;

6. Építészek;

7. Orvosok;

8. Állatorvosok;

9. Gyógyszerészek;

10. Ügyvédek;

11. Újságírók, irók és képzőművészek:

12. Könyvszakértők.

CONSTANŢA/ MOZAIKOK

Topán Lulu és partnere nagy sikereket aratnak Constantában.— Festők munkája a Kaszinóban

~ - CONSTANTA, július 2(5.

A legelegánsabb constant»: bár. az AF ri/.ir nagv »frakciója. Világvárosi nívójú táncospár. A kis vöröslámpás bár nemzetközi publ'kuma a lámpáknál is vörösebbre tapsolja a tenyéréi, mikor utolsó számként a parkettre lép Marlene és Iván. Ok a sztárok. Van még pár rendes. jó szám, csupa magyar lány, fan- lasz ilais művésznevekbe és fanta szt kus ruhákban, egy kitűnő szteppláncosnö és még egy jó táncospár. De a liindérkav csu Marine és az. érdekes arcú Iván ver hetidének. A bár éjfélutáni hangulata fail jókedvű közönsége, külföldiek, színesek, tengerészüszlek és partnernő k megérzik, hogy ez tiszta művészet. A mimikájuk. a csodálatos technikájú könnyedségük. akrobata-készségük melle ti kifejező erejük s finomságuk. Kosztüm je k' bern már fantázia van és számukat fiz helyre hívják egyszerre. Az. egyetlen problémájuk, hogy Iván nem kap egyelőre útlevelet.

Marlene nem más, miit Topán Lulu, ez a remek tehetségű fiatal táncosnő,', a kolozsváriak jó ismerőse, aki annyiszor lépett föl a Thalia előadásaim isGÖRÖG TÁNC

Görög csoport érkezik Constantába. Zeneszóvá’, nemzeti viseletben mennek az Ovidius térre, ahol óriási közönség jelenlétében táncolni kezdenek.

Színes, különös, érdekes hitvány. Csupa nő, hosszú serbam, egy elő-táncossal, akinek kezében kendő van. A kendő másik csücskét fiatal, szoborszépségü lány tartja', ők kelten vezetik az egész csoportot. Lehelnek ötvenen, különböző görög nemzet: ruhákban, bokáig érő, bő, színes szoknyában, h nizett m edénykék ben. fejükön a tipikus, hosszubojtos sapkával!.

A táncosok körének közepén bárom zenész, hófehér, bő, térdenfeü'd érő szoknyában, pomponos, felfelé kunkorodó orrú cipőben, férd rój tokkal, jel egzeles sapkáikban. Egyiknél hegedű, másiknál fuvola, harmadaknál csíkos, domború- hátu. hatalmas mandolin szerű pengelö- hnngszer. Vad. furcsa, da’ilarmtallan, mo- nclon melódiát játszanak s énekelnek hozzá. A Hiányok, tarka. csiT'ogó ruháikban, egyre gyorsabban és vadabbat ropják a táncol Az Ovidius-szobor mögül hlekckíák a tenger, egyegy hajó-sziréna bődül bele a koncertbe. Zászlók lobognak s most már az egész tér közönsége odagyiU a városháza elé. A kávéházaik asztalai mellől egymásután állnak fel, az emberek. Óriás taps mellett fejeződik be a tánc s egyszerre, mintegy parancsszóra, az erpberek összefogóznak. nők-féiTiak. katonák, polgárok, fürdővendégek, is- kolásfuk és énekelve nemzeti táncba fognak.

Maga a vidám é'elörüm volt ez a szili es jelenet.

'fele van Constanta festőkkel s a kupinál [tások .színes csendéletei, tengeri tájképei és portréi úgy virulnak a kálLt-ási termekben, mint fürdőtrikók a plázson. A ind ón komoly, idősebb hö’-gy festi a ma ideérkezőit FIong-Kong-i hajót, mely foké én és titokzatosan vár a kikötőben, j Amatőrök és hivatásosak lepik el a város festői partjait és készül a sok-sok kép. cglöbbször a festők saját gyönyörűségére, de néha az emberek örömére is.

Három népszerű és igazán tehetséges I fes ő dolgoz k a Constantái kaszinóban, akik között Romon Bărbos, az olasz- szerb festő liusz perc alatt készíti színes portré t, nemcsak hűen, de a modell lelkét és karakteréi is teljesen visszaadva. Ö a legidősebb“ a kaszinóban dolgozó három festő között. 26 éves. Rengeteget utazott, érdekes művész-íipus, Belgrádijain és Párásban tanult, színes pasule P pcrtréii rendkívül» tehetséget áru Írnak el Legszívesebben ak-ot fest Ramon, akinek . gyönyörű francia felesége, a húszéves Crna, a legérdekesebb asszonyok egyike Constantában, ahol pedig a szép nők legváltozatosabb gyűjteménye táncol esténként a kaszinóban- Az ittjárt egyiptomi csoport csaknem minden, egyes tagja lefestiet e magát Ramcnnal és a másik f ala'1, lehetséges festővel, Lórántt-aL akik alig győzik a munkát. Délelőtt Mámorában. délután a kaszinóban dolgoznak. Kérem Ramont — aki magyarul is tud,

! épp ugv, mint Cina. ketten talán 12 nyelven beszélnek —. begy beszéljen valamit magáról s az é Ötéről. A Tatai szerb — aki feltűnően emlékeztet Petőfi Sándorra — azt feleli, hogy ő sohasem beszél magáról, de elém szór egy pár önarcképet, főleg néhány vonósból álló ceruza- rajzókat és azt mondja; Ez én vagyok, ■ilyennek látom magam, ezek a portrék minden* megmondanak helyettem.

A másje fcs'ő, Lorant, ugyancsak egészen fiatal, francia fin, boszorkányosán ügyes, eredeti és tehetséges. Ramonnál is fiatalabb és Lala’, diák benyomását kelti. Gyorsan, biztos kézzel készíti portréit, a modelljéről csak vázlatot koszit s a szeneket emlékezetből, hűen és pompásan rakja fék- Nagy és komoly Ígéret ez az ugyancsak sokat utazol! és sok nyelven beszélő fiatalember, akinek ügyes portréi nagyon népszerűek és keresettek.

De a legkisebb, a 14 éves Ion Vtad. a karok a turista is nagy ígéret. Soha nem tanult rajzolna, most érettségizett és olyan jellegzetes ka rókáin rá,t készít bárkiről' néhány perc a-űtÉ hogy az majdnem való szundién. Kedvtelésből lerajzol bárkit, eszébe se jut, hogy ezzel kereshetne.

Majd megtanulja később, ha hivatásos festő !esz belőle, ‘ (M- L-)