Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

J 939 Julius 2. ELLENZÉK 15 Párisi idegenek varázsszava: Récépissé A, * -v,. „ PÁRIS, julius hó. Kávéházit erraßz -az Opera vagy a Champs Elyste környékén, idegenek ralálfcozohe- lyén Asztal körül, uj vendég erk-ezjk, szaj* csücsöri'tve cuppain-t, mint amikor kamarv- m^anat biztat - ember, hogy csicsereg­jen A pincér, aki „hu“ marod, ha ősz h-1] borítja is homlokát, erre a jelre felel Pa­risban. Az uj vendég simán, a helyi 'argot rövidítésével rend-li a kávét,^ tíz ©peritd-t- Rikkancs szalad végig >a járdán, az esü lap negyedik, ötödik, hatodik kiadasat kiabál jn, mindenki megveszi, az arcok belemerül­nek a lepedőnagyságu papul apókba. : Némelyek «ngoî liapot olvasnak, piros szegfűt viselnek <a gomblyukban és ango- JutRendelik a grape fruim levét. Ismerős lép az asztalhoz, helyet foglal. Az első -'Ct mondáit után a franciasag, az angolsag lehet- vad az arcokról, beszélgetnek valamilyen, ’akármilyen nyelven, útlevelek kerülnek a kézbe, közbe egy egyetlen ^ franck szó csendül ki újra meg újra beszélgetésükből: Récépissé . . • i Ebben a szóban találkoznak az „un ne­gyed“ idegenjei az óriás város dzsungelja- nek egyéb emigránsaival, alkuk, mint ok, heteken, hónapokon ár a Recvpisse meg szerzéséit hajszolják. ^ . Franciaországban, röviddel! ezelötbg, mindenki, aki egy bizonyos ideig itt e.t es az előirt feltételeknek megfelelt, kérhetett egy személyazonossági igazolványt. ^ Ha1 kérvényét beadta, kapott egy vevényt és ha az ezután lefolytatott vizsgálat kedvező volrti, megţkaptta a Carte d'identité-*. VoW idő, amikor ezzel még munkát is válltaiba ­mint utolsókat a cseh menekülők ezreit, ez már nem is tűnik olyan, nagynak. Régi el­veihez hűen, Franciaország sokáig ái’ollt nyitja, mindennemű menekült számára es az emigránsok fáradt' serege telepedhetik le ebben az országban. A választás ma azonban bizonyos szempontok szeriint íör- íténik, munkát váltani ugyan tilos, de a1,ki uj ipart, uj munkaalkalmakat hoz magával, szívesen látott. ötvan, év alanti férfiak, ha katonai szol­gálatra vállalkoznak, jöhetnek és marad­hatnak. Akinek fiúgyermeke van és haj­landó gyermekét naturalii záratni, lefele* pedhetik és francia állampolgár lehet. — Válasszuk külön az emigráció érié­kes elemeit — irják a lapok —; ne felejt­sük, hogy a protestáns üldözések idején a francia hugenották alapozták meg Német­ország kereskedelmét és teremtették meg ezzel 'az ország egyik fő gazdagodás! for­rását. Hogy az idegent sohasem szerelték, köz­tudomású. Hiszen még az angolt is gú­nyolják, pedig a hivatalos hangulat nap­nap után nem győzi a két nép nagy barát­ságát kiemelni. De -ai franciának a hivatalos irány sem (imponál. Hogy mégis egyénileg is mást látnak az angolszász országok ven­dégeiben mint a nyugtalan, anyagilag erőt­len Kelet- és Középeurópa felől özön’ő áradatban, nem csodálatos: azok költeni, ezek keresni jönnek az országba. Egyéb politikai, vagy faji különbséget nem tesznek Aki németül beszél, ujobbam megint ,,boche“ és a némáit zsidók furcsa (tragikuma, hogy amig saját hazájukban né­metségüket veszik (tagadásba-, itt mint mé­netek kerülnek szembe a nép érzelmeivel. Mindamellett, aki (idegen itt van és a törvény ellen nem vét, ha hazájába politi­kai okoknál fogva vissza nem térhet, M menedéket talál. A segítségre szoruló ide­genek érdekében egyedül Parisban vagy 8o egyesülőt működik, 'több-kevesebb ered­ménnyel. De van egy mindent átfogó nagy, hivatalos menekültügyi szerv is, melynek védnökei többek közölt' ® francia katolikus, protestáns és- zsidó egyházak fejei. Irt mindenkit meghallgatnak, minden­kit ellátnak 'tanáccsal és mindenkin segíte­nek is, aki igazán (rászorul. Sajnos, a (legtöbben oda már csak 'altkor jutnak ed, amikor saját kárukon ismerték meg a Récépissé vágyálmának kétes voltát. Bujdosók az Atlanti-óceán Senki szigetén jOoitţ. Ez mind a múlté. I Ma nemcsak kivándorló, de látogató is csak nehezen jöhet Franciaorszagba. Azok­ban az országokban, ahol (nyíltan, vagy burkoltan kivándorlási tendencia mutatko­zik, a konzullálusokwalk szigorú utasításuk van, hogy csak egészen indokolt'esetekben állítsanak ki vízumot, még ha ezáltal a tu­rista utasok agy része 'távolmarad is. Ezeknek az országoknak polgárai legfel­jebb Ikét hónapig maradhatnak Francia or­szágban. Mégis © legtöbb olyan utas, aki­nek saját országából el kell mennie, azzal a reménnyel fogadja el ezt a terminust, hogy két hónap hosszú idő és itt helyben majd csak eligazítja valahogy dolgát. Hal­lott valamit a Carte d'id&ntillé-ről és első dolga, hogy iaz értékes okirat beszerzését megkísérelje. Kihez fordul az emigráns az idegenben? Egy másik emigránshoz,, laki nehány heti í•.'tartózkodás után már őslakó, minden: tud és . . . (tanácsol. Elsősorban összehozza egy imerőséveh akinek ,,befolyásos összekötte- tósei“ Vannak és aki kitűnő „nexusai“ ré­vén, nehány héten belül megszerzi a Récé- pissé-t. Utána a Carte d'idemtité, & három évre -szóló zavartalan (tartózkodási enge­dély már csekélység . . . Persze nem sza­bad pénzt sajnálni, ingyen semmi nincs, mit .is ér az a kis pénz, ha nem ile-het itt maradni; később, ha legálisan nem is, de még munkához is juthat, stb. stb. Az emigránsok százai adják le ilymódom ti magukkal hozott, rokonoktól', segélyegy- 1 etektől kapóit kevés pénzüket, a Récé" pitssé-lánck'ereske delem virágzik, ia lánc egyik végén t&lám egy francia is van, a töb­bi maid maga is idegen, aki néhány frank haszonért felhajtja a még fizetőképes kiván­dorlót, mig az is odakerül me'léje, a to- dondházba, börtönbe . . . Illegális utón száz köziül kettő sem jut tartózkodási engedély­hez Franciaországban. I' A franciák, akik az idegent amúgy sem szeretik, az emigránst egyenesen utálják. — Hs viennent lei faire iteurs saietées — (idejön­nek, piszkos ügyeiket ejinitézni), mondják, ha «z újságban újra meg újra hírek jelennek meg idegenek által elkövetett vétségekről. Az egyik nagy napilap állandó rovatot vezet „idegeneink“ dmem és a Párisban élő -emigránsok számát kerek egymillióra tesz meg. Fia c&ak 20 évre megyünk vissz* és az orosz, forradalom menekültjeinél kezdjük a számítást, sorba véve az olasz, a német, az osztrák, a szudéta, a .spanyol és Emlékkönyvek nagy választékban már 80 lejtől kezdve az Ellenzék könyvosztályában Cluj, P, Unirii. No. 9. kapnátok l l A paradicsomi Tristan da Castha és a vadregényes Caíib Egyre nő és dagad a legális és illegális kirándulók hatalmas tömege. Állaim- polgárság, illetve útlevél, és pénz nélkül sehol senkit se fogadnak' be. A Nansen - útlevél ,a legkitűnőbb ajánlólevél volt — öt évvel ezelőtt. Most az is elvesztette respeklusát. A kirándulás pedig sok pénz­be kerül. Ócánjáró személy hajón az ut mondjuk valamelyik közellebbfekvő dél- amcrifcaí kikötőig, nem egészen kifogás­talan harmadik osztályon 30 ezer, a dél­tengeri szigetek felé 50 ezer lejbe kerül. A turista, osztályon. A kiránduló a legol­csóbb közlékedési eszközt választja és azokat a helyeket, ahol a pecsétekkel di­szkett európai írásokkal szemben tuhiaigy érzékkel nem viseltetnek. Az olcsó utazás meglehetősen bonyolult mesterségét tehát a következőképpen oldják meg: A teherjáró hajók manapság kérész,tülr kasul szelik a tengereket. Vannak bumlá- hajók, melyeknek fedélzetén 80—100, személyszállításra berendezett kaién sora­kozik. Tiszták, csinosak és kényelmesek. Az ellátás szintén kifogástalan. Az utas legfeljebb nélkülözi a sokféle cifra eVr étéit, amit a Queen Mary, vagy a Nor­mandie luxushajókon szervíroznak. — Emellett az első- és másodosztályú uta­sok erszényét müiméterrel mériicsgélik', miután ez utóbbi az előbbi lakoLSztályá- nak még a folyosójára se 'léphet, hogy a víz alá buktatott harmadosztályúról ne is tegyünk említést. A luxushaijókon a demokrácia törvényei érvényüket veszítik. Ezzel szemben a bumlihaijókon, melyek 30—40 százalékkal olcsóbbak, az elkülö­nítést nem fiismerik. Aki meg tudja talál­na az összeköttetésit, a legjutányosabbaini a teherha.jókon utazhatik, igaz, gyorsab­ban beszerezhető tengeri betegség kilátá­sával. De hát uj étet indulásánál a múló természetű kis gyomértisztitó tengeri be­tegség oda se neki. Evem teherhajóval 400 jókázna és aki szereti az egyszerű, egész­séges élétet és ideje és megfelelő össze­köttetése van, azt a világkor üli útról semmiesetre se beszélnénk te. A legki­sebb teherh aljákon is 8—10, esetlég még több utas számára mindig van hely és nem keli várakozni 6, meg 8 hónapig, amiig a kevésszámú tunstahajókian egy kabin véletlenül megürül. A déltengerek fe’é közeledő o’üsz személyszállító turis- t aha jók on a „Megtelt'4 táblát már rég fci- akasztolták és a ma jelentkező úgy szep­tember végén kerül sorra, miközben a szegény kivándorló egyre izgul amiatt, hogy a keserves küszködéssel megszerzett landing pemmiitjének érvénye léjár. Az olasz és német turistába jók túlzsúfoltsá­gát! aiz okozza, hogy ezeken a viteVbjat saját pénzben, vagy lírában, márkában lehet fizetni, ellentétben az angol, francba, valgy holland vállalatokká1', melyek ai je­gyet csak eredeti valutában fogadhatják él. Ez jai szabály áll (a teherszál 'itó hajókrta is. A 3000—5000 tonnás teherhajó nyu­godt, kényelmes utazást biztosit. Az utas bőséges tiszti ellátásban részesül és a tisztekkel együtt étkezik. Ha a hajó ki­szol gálószemélyzetónek létszáma a 35 főt túlhaladja, a hajón orvos is utazik. Mi­után a menekült ideje devalválódott, nem sokait számit, hogy a Plymouthból a Nagy-Antillákig fükaiszálógépekeit szállító hajó az utat három hét helyett esetlég kél hónap alatt teszi meg, mivelhogy az a személyszállító alkalmatosságok által nem érintett kikötőkben is rakódik- Me­netrendjük általában pontos és attól ked­vezőtlen időben is csuk akkor térnek é\ ha menetközben a hajó ügynöksége szik - rnltáviró utján uj rakomány behajózására ad) utasítást. Ilyenkor bizony megeshetik. hogy ezer, vagy másfélezer kilométeres vargabetűt ír le, mert a' hajóter megfe­lélő kihasználása a. tengerhajózás tegna­doílárért az egész világot körül lehet ha­gyobb gazdasági tudományai. Tristan da Cunha ifjúsága fekete Sabin-nőket rabol A teherhajó utasaiból telnek ki a ‘teg- exotikusabb földrészek telepesei. Leg- többnyire tengerparttal és helyismerettel rendelkezők közül. A menekült eset’ég Montevideóba készült és az Atlanti-óceán kellős közepén vesz búcsút a teherhajó barátságos kapitányától és tisztikarától és kiszáll egy álomszép szigeten. Nem vé­letlenül. A menekülők legönzetlenebb tá­mogatói ugyanis a tengerészt&sztek, akik úgy ismerik a földet, mint a tenyerüket és gazdag tapasztalatuk segítségével meg­mondják, hogy hol van jobb életlehető­ség és hol nincs- Csak igy képzelhető el, hogy menekültek soha nem hallott föld­részekre kerülnek el. olyan helyekre, amelyeknek geográfiai helyzetéről a Föld­rajzi Társaság tudós énüké se tudna ha­marjában fölvilágositást adni. Magunk­fajta tudománytalan földrajzi eretnekek közül ki hallott már Tristan da Cun bá­rói. Pedig nem „fehér föld“, ami fölfede­zésre vár. Amolyan paradicsomi Senki­sziget, me;y a remekül adminisztrált ha­talmas brit világbirodalom mammuth- gépezetének szabad szemmel alig látható finom kis csavarja. Az Atlanti-óceán közepén fekszik, Dél- am érik ától 4000, Délafri kától pedig 3300 kilométer távolságra. Montevideóvai és a Fokfölddel körülbelül egy vonalban, 30 —40 szélességi fok alatt. Területe 110 négyzetkilométer és lakik rajba 163 em­ber, messze az európai „kultúrától“, ön­feledt boldogságban, illetve a kultúrára csak egv intézmény emlékeztet: az ango­lok itt nemrég meteorológiai állomást rendeztek be és egy tudós vezetése alatt egy főből álló „tisztikar4' működik. A többi 161 angol és portugál származású, erősen vegyítve szinesbőrüekkel. Annak­idején Napoleon őrizetével megbízott ka­tonák közül 5 t-szt és 36 közlegény, zse­bükben a brit lobogóval, Szent Hona-szi­getéről át vitorlázott Tristan da Cunha szigetére, azt NagybrUánnia. nevében bir­tokba vették és ott katonai őrliázakat építettek. Eladdig oda tengeri rablók, meg hajótöröttek jutottak. Napoleon ha­lála után a Szénit Ilonára küldött gar- rnizont föloszlatták és a katonaságot az anyaországba visszarendelték. Egy ango1 őrmester, akinek 16 gyermeke volt, fö- lötieseit arra kérte, hogy családjával együtt továbbra is a szigeten maradhas­son.. így is történt. Az időközben fölcse­peredett fiúgyermekek aztán megismétel­ték a Sabin nők elrablását. Kis vitorlást építettek és ezzel nekivágtak a tenger­nek és Szent Fon a szigetéről négy fehér és három néger nőt raboltak. Az „édes teher“ a családfa létszámát huszonötre növehe. Ma jórészt ennek leszármazott­jai élnek a boldog szigeten és néhány, portugál hajótörött késői ivadéka. Angd femihatóság alatt. Adófizetési kötelezett­ség nélkül. A sziget dús vegetációja és állatvilága egyszerű, de gondtalan életet nyújt az ott élő 163 embernek, akinek számát, most egy-két szerencsés menekült szaporítja* Rajta hófödte sipkával 2500 méter ma­gas kialudt vulkán terpeszkedik, körös- körül szűz őserdővel és rendkívül termé­keny talajjal, melyet sűrű sós fü borit. Az őserdőkben és mezőségeken elszapo­rodtak a vad tehenek, amelyeknek é’ső példányait az angol katonák Délafriká- ból vitték át és ott azokat szabadon en* gedték. ■ Madárvilága hasonlóan rendiek* vül gazdag. Milliószámra röpködnek a si­rályok, meg a vadludak, melyeknek hú­zására1 Tristan da Cunha szigetén nem kell napokig várakozni. Egyetlen napon egy ember tízezer tojást tud összeszedni. A sziget az Atlanti-óceán madárhadsere­gének egyik legnagyobb flottabázisa. Csakhogy Tristan dia Cunhának nincs ki­kötője. Az odajutott egy-két menekült a teherhajóról csónak segítségével hajózott ki. Vám vizsgál aitot természetesen nem tartottak és okmánytár után sem kutat­tak. Minden formaság és feltűnés elke­rülésével, egyszerűen kirakták őket a parton. Ellátásukról a bölcs természet gondoskodik. Ventilátorra nincs szükség- Az éghajlat európai ember számára ideá­lis. A paradicsomi Tristan da Cunhát most erőnek erejével fe’r akarják fedezni az „európai civilizáció“ számára. 'Autó, rádió és bicik'i az őserdőben Egy másik ilyen terület Cabb város Co­lumbiában, romantakus környezetben, a Cauca-völgyben fekszik -— 3400 láb ma­gasságban a tenger színe fölött. Az erdő- és hegykoszoruzta városban jelenleg 101 ezer ember él, jórészt kéz- és földműve­sek. Egyszerű és jóindulatú emberek. — fin — írja egy kivándorolt hazaküldött levelében — szakképzett lakatos vagyok és most ágybetéteket készítek. A jó kéz­műves itt gyorsam talál munkát, noha a kereset összegszerűn meg sem közelíti az európai méreteket. Ezzel szemben azon­ban a megélhetés is igen olcsó. Szép négyszobás, fürdőszobás házban lakom. Ugyanitt van a műhelyem. A lakásért ha­vonta. 45 pesot fizetek. Négytagú család­nak szerény igények mellett havonta 100 peso kell. A visz havonta 2.50. a villany pedig szintén 2-50 pesoba kerül. Az ivó­víz egészséges és csak a nedves levegővel van baj. Európai ember ezt nehezen szokja meg.. Reumára hajlamos embe­reknek a letelepedés itt nem ajánlatos. Máskülönben az éghajlatot könnyen bir­ja az egészséges szervezet. A vidék ter­mészeti szépségének és vadregényes tá­jainak leírásához regényíró fantáziájára volna szükség, j v * ■ - * i i , Zs. C. é

Next

/
Thumbnails
Contents