Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-23 / 166. szám

ELVBEN ZÉK n~ ü 19 39 ful 1 us 23. i5 A jujz %hsz szia 2:101 {Tü som ' £fí i?2í^ A • VÓi 1ÍÍ9Í 0201 dón 7§Ui >7Íq din lub leq sori sin 3U7 rgí7 L 197 nb’ "£§ od 3£Í 0Î7 îl» dl US £ 9§ 13 9D d ES ;£ kJ 3Í Éljen a király, kommunista párt, horogkereszt. —„Ember­hez méltó élet“. — Idegenek és francia nők házassága. — Propaganda a híradókban és filmdarabokban FRANCIAORSZÁG, juí*us hó. A legtöbb idegein, többnyire csak mint átutazó turista tölt 2—3 napot Franciaor­szágban, jobban mondva >nem is Franci a- országbaín, hanem Párisban, hol az élet zsú­foltsága, a négy sorban haladó autók, a fényreklámuk, a kirakatok, színházak és mozik al>g engedik lélegzethez jutni. De ha az ember nem Parisba megy, hanem kissé huzamosabb ideig van az ország bár­mely részében, -egészen mást lát, úgy ér­zem, közelebb jut a nemzet vérkeringésé­hez, mindennapi éberéhez, sőt polit'kájá- hoz is, mert hiszen a francia politikát nrfm az ötmillió párisi, hanem a 40 millió fran- cia számára csinálják és mi, idegenek, a-k'k Franciaországról beszélve mégis Parisra gonboilunk, legtöbbször nem is képzeljük, hogy ez vagy az a (francia lépés Franckor- szág mely vidékének, melyik úgynevezett „vidéki“ lapjának befolyása alatt történt? falíelirüíoh Az első pár nap után szinte úgy érzem, kóvályog a fejem a tengernyi etil-enitimondo felirat következtében, melyek a vidéki va rosok és faluk falait borítják. „Éljen a király“, olvastam sok hülyén, ugyanakkor, amikor abban a házban, mely­nek homlokfalán ezt olvastam,^ az -egyik úgynevezett ,,első“ bolt kirakatában csupa piros, fehér, kék selyem, szalag, kalap es ruha állt a francia forradalom 150. évfor­dulójának tiszteÜerére, melyet most ünne­pelnek. Mi külföldön annyira megszoktuk, hogy Franciaországot mint a köztársaság megtestesülését Ismerjük, hogy nem h tudjuk, hogy Franciaországban van egy, ugylátszik, tevékeny royalista párt is. A „Vive le roi“ felírástól alig pár mé­ternyire sokszor -otr látunk -egv rövid, de drámai mondatot, melyben a francia pol gátok felhivatnak, hogy lépjenek be a kommunista pártba, mint ,,az egyetlen ha­ladó, jövőt jelem tő pártba“. Emellett látni horogkereszteket is s Do­hot, a köziismert jobboldali szónok neve előtt pedig a fasiszta Eviva: „W“ jelt. Do- ■riot n-evéveH különben is sokszor találko­zunk, alig muhk el vasárnap, hogy valahol a vidéken n-e tartana beszédet és ne sür­getné a jobboldali összefogást, de mindig erélyesen állás foglalva a diktatórikus trendszer ellen. De nem éppen ennek a sok megnyilat­kozásnak és mindenekelőtt, megnyilatko­zási lüehetőségnek következtében, valahogy äz a benyomás kristályosodik ki az em­berben, hogy a franc-ia kormány és a fele­lős politikusok, sőt, még a pártpolitiku­sok sem tulajdonítanak túlságos fontossá­got a közhangulat © sokrétű megnyilvánu­lásának. Jól tudják, h-ogy az áhagfranciá tulajdonképen meggondolt, polgári ízlésű ember, akit csak legritkább esetben, ragad magával a politika' szenvedély. Talán ép­pen ezért lehetséges a tökéletes politikai szabadság Franciaországban-, mert minden­ki tudja, hogy a franciák, az -egyeni sza­badságot mindenekelőtt egyéni életükre érteímezik, legalapvetőbb politikai meg­győződésük az egyén szabad jóléte és m'nden.ekelőtt biztonságos vagyomgyarapo dása úgy, hogy minden polgár mindenek­előtt arra gondol, hogy ő és családja jók kényelmesen, nyugodtan és ahogy ő mond­ja, „emberhez méltón“ éljen munkája gyü­mölcséből, később pedig megtakarított pénzéből- Ha pedig egy népnek ezek az első politikai szükségletei, miért ne legyen irrfg a politikai szabadsága, hogy ennek ér­dekében szóljon? Éppen ezért van, ugylátszik, oly kevés befolyása bárminemű politika1 propagan dának Franciaországban, legyen az állam- férfiúi beszéd vagy falragasz, mert az em­berek, mielőtt a pcílirikával törődnének, saját életükkel foglalkoznak. És talán ezért hat a francia vidék olyan békésnek, mert senki sem foglalkozik más embertársával, vagy a ,,közzel“, sőt, még Paris és a kor­mány is végtelen messzeségbe tűnik el. Az, ami közel van, ami állandóan jelen van az életben, az a „mindennap“ a tojás és hús ára, a félllter bor az ebédasztalon, a kiskocsi és a családi kirándulás vasárnap. Ezt feltétlenül' megkövetelik, ezen túl 'nem akarnak senki életébe belebeszélni, de nem akarják, hogy az ő életükbe is bele­nyúljanak. Ezért álig képzelhető, hogy beilpolirika'lag bármiféle türelmetlen ideo­lógia átütő befolyást nyerhessen Francia- országban, mert az egyéni jól-ét és egyéni szabadság az a cél, amelyért dolgoznak és élnek. Népesedés Amennyire nyilvánvaló, hogy a külön­böző pártok torzsalkodásait senk' sem ve­szi nagyon komolyán, annál komolyabban fogja fel a kormány a népesedési politikát. Helyesen ismerve a nép szellemét, eb-ben a kérdésben, amely pártharcokkal ellenitét- ben, az ország létét érint', nem beszédek­kel igyekeznek befolyást gyakorolni a ‘la­kosságra, hanem tettekkel'. Rendkívül ma­gas prémiumokat tűznek ki állandóan a többgyermekes családok számára, ezek a családok a gyermekek neveltetése térért, az iskoláztatás kérdésében, sőt, még a gyermekek későbbi elhelyezése kérdésében is, rendk'vül nagy, pénzügyi előnyöket él­veznek és nincs az a komplexum, ahol nem juttatnák őket hathatós támogatás­hoz. ! 1 Az idegenek honosítási kérdése Érdekes, hogy még az idegenek honosí­tási kérdésében is fontos szerepet játszik ez a népesedési politika. így többgyerme­kes idegenek sokkal könnyebben és gyor­sabban kapják meg a francia állampo-lgár ságor, mint agglegények vagy idősebb, gyermektelen házaspárok. Ezzetl párhuza­mosan á házasságokat idegen férfiak és nők között hallgatólagosan, de mégis jószenv mel nézik, mórt tudják, hogy az idegen férfiak számára a házasság még egyértelmű több gyermekkel és így egy bizonyos ke­veredés egészségesebb születési arányszá- mór teremthet. Ezzel szemben a franc'a hatóságok, éppen a fentebb említett ké­nyelmes és magasabb színvonalú fizikai élet folytán, biztosítottnak érzik azíidegenek beleolvadását a franda nemzeti életbe és az államkötelék szellemi részébe is. Fegyverkezés, fegyverkezés h újra fegyverkezés A rendkívüli fegyverkezés és nagyará­nyú katonai propaganda a népesedési kér­désnek ma még hatványozott fontosságot ad, mert évszázadokon keresztül bebizo­nyosodott, hogy katonai '.ettekh!ez mán* demekelőtr katonák szükségesek, ezek pe* d'g csak akkor sorakozhatnak, ha ennyi és ennyi év -előtt meg is születtek. így, ha katonák fokozottabb mértékben szüksége­sek, fokozottabb szükség van gyermekek születésére is. ♦ Abban a felfogásban, hogy katonákra szükség vám, a francia közvélemény, ugyr iátszik, épp olyan egységes, mint amennyi­re különböző felfogásokat va.ll belpolitika1 téren. Igaz, hogy ezt á katonai szükséges­séget, minden- elképzelhető módon mint­egy bt verik a nép tudatába és nninidenek- ölőtt a mozit, mint! a legelterjedtebb és valóban népi szórakozási lehetőséget, ál­lították e-nmek a gondolatnak a szolgála­tába. A híradóban katonai parádék, katonai szemlék, zászlószenttelés, katonai iskolák záróünnepéíyci, tiszti akadémisták eskü­tétele', tankok gyakorlatozása, angol— franc'a repülőgyakorlatok ... a néző sze­me mát káprázik, mikor a félórás híradó legvégén, pár percet szentelnek csak egy- egy d'vátos lóverseny, egy.-egy divatbemu­tató vagy kutyák'állítás eseményei szá­mára­Érdekes, hogy Daladier miniszterelnök, megjelenésében és határozotr, pátosz nél­küli beszédm-odorában, szinte tökéletes megtestesítője annak a kissé zömök, kis­sé szögletes koponyáju, simára borotvált francia tisztrípusnak, akivel olyan gyak­ran találkozunk francia -regényekben. Va- lehányszor megjelenik a híradóban és akár beszédet intéz a néphez, akár koszorút helyez el -egy emlékmű talapzatára, szer mélye és mindenekelőtt ahogyan tenniva­lóját végzi, a katonai események szerves részének tűnik fel. De nemcsak a mozi híradó, hanem az uj irodalmi ,,események“— mert a katona' propaganda ellenére az irodalom azért még mindig „eseményt“ jelent Franciaország­ban. — és a színdarabok, amelyeket a mo­zivászon számára átírtak, ttöbbnyire ka­tonai és hazafias témákat dolgoznak fel. — így óii’iási sikere van néhány kémfilmnek, amelyeket hites regényekből írtak é« ame­lyek közül az egyiknek külső felvételeit a Mazinot-vonal erődítményeiben vették fel. Doblhoff Lily. Megtalálták az ii| Halai lámát TANCSEU, julius 22. Az angol „Central News“ ügynökség jelentése szerint néhány nappal -ezelőtt megtalálták a tizennegyedik dalai lámát a Tancseu nevű szent városban, amely mintegy 25 kilométerre fekszik Kokonor- tól. Az uj dalai láma -egy 5 esztendős ti­beti gyermek ew a felfedezők egyöntetű véleménye, hogy az elhunyt dalai lámák lelke kültözött a kisfiúba, akit már évek óta keresnek és akit most az első pillan­tásra felismertek. Az uj lámát nagy ün­nepségek között Lhasszába kísérték, ahol átveszi ősei örökét. A kínai kormány 100 ezer dollárt ajánlott fel ezért az utazásért, amely a mongolok által lakott területeket irt érintette. ASSZONYOK ROVATA mmtam Rovatvezető: Dr. DÉVAINÉ ERDŐS BOSKE Weeken d-ruhák Egyre jobban lábra kap a hétvégi ki­rándulás. akár autón, alkar vonaton, ami rendszerint strand olással van össze­kötve. Ha autón megyünk és ha vonaton is, olyan ruháról kelt gondoskodnunk’, ami fogja a piszkot, nem gyürödi’tk és lehet strapáim. Legjobb egy mintás angol- karton ruhát csináltatni, rövid, erősen gloknis szoknyával], angolos boleros fel­sőrésszel. Na már most, ha „megérke­zünk a tett színhelyére“, a szoknyát le kapcsoljuk derekunkról és ott állunk' — még nem megfürödve — sortban, le­vesszük a bolerót és előtűnik a napozó kendő, hálnél-külíi sort felsőrészünk. 1 Az ilyen összeállítású ruhák annál is praktikusabbak, mert bármikor felvesz- szük. nappal mindig remekül nézünk ki, különösen, ha eltalálunk egy jó min­tát. Lehet még ezt a variációt tovább­fokozni, hogyha a sortot levesszük és a felsőrészhez hozzákapcsolunk egv egé­szen gloknis szoknyarészt, ezáltal nye­rünk egy nyári estélyi ruhát és ha még a felsőrészre, vagy az övre egy nagy vi­rágot tüzűnk, akkor egyenesen, mintha a diivakliapból vágtak volna ki 'bennün­ket. Tehát ezzel a megoldással két napot végigutazhatunk, strandolhatunk, tán­colhatunk. A jelszó: célszerűség; nem gyürődő, jól mosható, könnyebben vasalható ru­hákat vigyünk magunkkal. Ilyen '.vee- kend kiránduiásnak egyik főkelléke az áll allalt megkötött fejkendő, hogy a pontosan elkészített frizurákat: a- szél szét ne vigye és a megfelelő szinii nap­szemüveg. Harisnya nem szükséges. Szék séges még: napolaj, strandtáska, esőkabát és — jó partner. DIVATPOSTA Menyasszony. Látogatóruhámaik csi­náltasson egy fáiadí-rózsaszinü alapú »mprirné ruháit, ugyanilyen rózsaszínű hosszú kabáttal és amennyiben- a mintái sötétkék, sötétkék kalappal, vagy ha jól ált, rózsaszínűvel, természetesen nyúl­szőrből. Üdvözlet. ÉUes asszony. Amint írja, hogy so vány, úgy nyugodtan csilnáltaithait egv sötétszürke angol chantungkosztümöt. fehér, angol blúzzal', fekete, vagy szür­ke kalappal. Fekete-fehér kópiámé ruhát ajánlok azután, amit fehér és fekete ac- ccssoirokkai viselhet. Üdvözlet. Bébi. Legszebb volna egy fehér ma deira-ibluz, bubi gallérral, rövid, puffos ujjakkal és fekete kosztümjéhez csinál­tasson fehér madeirából egy fehér virá­got. Üdvözlet. heti étlap Hétfő. Ebéd: Gulyásleves, rakott bur­gonya, hirósmetélt. Vacsora: vegyes­felvágott, sajt, gyümölcs. Kedd. Ebéd: zöldborsóleves, párolt mar­hahús, paradicsomos káposzta, pa­lacsinta. Vacsora: hideg nyelv, uj- burgenya, kompot. Szerda. Ebéd: krumpHleves, májrizoító, kovászos uborka, csehpi-masz ízzel. | Vacsora: gombás tojás, sajt, vaj, re- s 'tek és gyümölcs. Csütörtök. Ebéd: rizsleves, naturszelet, ! babfőzelék, meggyesrétes. Vacsora: hideg gyümölcsrizs, kemény tojás, j Péntek. Ebéd: tejfeles zöldbableves, spe­nót tükörtojással, turósbukta. Vacso < rai: körözött liptai, zöldpaprika, re' tek, gyümölcs. I Szombat. Ebéd: tyuk-leves, tyuk kapor­mártással, linzertészrta. Vacsora: hi­deg csirkesült kompóftal, sajt. Vasárnap. Ebéd: becsinálüeves,, csirke- pupr'ikás galuskával, csokoládétorta. Vacsora: spékelt marhaszelet, ková- - szos uborka, sajt és gyümölcs. I __ Párolt csirke tojással. Ha a csirkét megtisztítottuk, szép darabokra, vagdal­juk, egy kanáli zsírban egy fej vörös­hagymát sárgára pirüunk, beletesszük a husi és puhára pároljuk, aiztán egy cso­mó finomra vágott zöldpetrezselyemleve­let adunk hozzá, ha megpuhul, levét el­sülte, kissé megpirítjuk, 3 egész tojást be­leütünk és megszárítjuk, de vigyázzunk, hogy k!i ne száradjon, körítéssel tálaljuk. Kasírozott pecsenye. Egy kiló borjú­húst megvagdalunk húsdarálón, egy zsemlyét áztatunk és szorosan kinyomjuk a levét, hozzáadjuk a húshoz, egy kis zsírt, egy kis zöldpaprikát, két egész to­jást, egy csepp borsót, jót kidolgozzuk, hosszúkás formát formálunk belőle, meg­sütjük, folyton locsoljuk zsírral, de ki nem szárítjuk. Dióslepény. Fél billió liszt, 25 keda vaj. 20 deka cukor, 8 tojás sárgájából tésztái gyúrunk, a felét kinyújtjuk és egy kü zépnagyságu pléhbe 'tesszük, a következő tölte®ékkel töltjük: egy negyedkiló darált dió, 12 deka porcule or, 2 deci tej, egv citromnak a reszelt héjjá hozzá, ezt las­sú tűznél, folytonos keverés mellett pép­pé főzzük, rákenjük a tésztára, a tészta másik feléből pedig apró kis pálcikákat nyújtunk, keresztül-kasul rakjuk, tojás­fehérjével megkenjük, egy kis kristály- cukorral meghintjük. VJ STEFAN ZWEIG kölelek Emberek-könyvek-városok. (Benne re­mek tanulmány Toscaniniröl, Maxim Gorkijról, Newyorkról, Brazíliáról stb.) Vászonkötésben 178 lej. Nyugtalan szív (első nagy regénye) kötve 178 lej. Régebbi nagy könyvsikerei: Stuart Má­ria 264 lej, Maria Antoinette 153 lej, Fouche 66 lej, Örök lámpás 106 lej, Lélek orvosai 125 lej. Harc egy gondo- lat körül 132 lej stb. Kaphatók az ELLENZÉK KÖN LVOSZTÁLYÁBAN, CIuj-Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét.

Next

/
Thumbnails
Contents