Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

1939 Julius 2. ELLENZÉK iMKmmsgsmmsEiKBm Látogatás a leányjavitóintézetben Meleg otthon a komor falak mögött.» Hogyan élnek a társadalom kis szám- kivetettjei, akiket a züllés útjáról hoz vissza a javítóintézet a tisztességes éleibe KOLOZSVÁR, június 28. A kapált értesülés és az adóit hHyzét néha szükségessé *#sz»> hogy eltérve a ki jelöli céUók útirányt változtatva, szamunk­ra még ismeretlen területek, ismere-lm életmegnyilvánulások felé fordítsuk érdek­lődésünket. : .. Kapott .értesülés. volt például J?gnap délben 12 óm 30 perckor kél járókelő, unasszony rövid párbeszéde a központi rendőrség épülete előd: f . __ Igazán mondom: érdemes megnézni a Jeáfiyjavitó intézet kiállítását. ^Hihetetlen szorgalomról és munkakészségrol tesz ta­núságot az a százhatvanöt gyermekleány... — Mindez nagyon szépen hangzik. De magyarázd meg pontosan, hol van ez, a szomorunevü intézet azzal a százhat van- Öt gyermek'.eánnyal? — Te benszülölt, hát ezl sem tudod. A Kogalniceánu-utcában. A házszámot bi­zony nem tudnám megmondani. I> köny- nyen rátalálsz: a református kollégium és a katolikus gimnázium közötti útvonalon. Hosszú, komor kőfal. A kapuban egyen­ruhás őr áll. ' — Meddig tartja nyitva a kaput? Mar mint az érdek ődők számára ... ^ — Pontosan «-gy óráig. Ha sietsz, meg megtekintheted a kiállítást. Şietijnk. A „javító“ intézet belülről Az ép Liléi komor falára kifüggesztett papírlap: Kiállítás déle’őtt 9—1 óráig és délután 3—6 óráig, keveset mond, keveset ígér « csak egy, a külvilágtól eddig lé" riy ege se ti eízárt területre va.ó díjtalan be­lépést biztosítja. Az egyenruhás kapuőr szó nélkül utat nyit előttünk. A komor fal, melynek om­ladozó külső részein jelen eg munkások szorgoskodnak, zöld pázsittal szegélyezed, virágágyakkal díszített udvart és háttér­ben nagy, világos veramdáju, napfényes ablaku épületcsoportot takar. Az udvaron, mozgalmas kép. Szürke vászonruhás, kis­korú leányok dolgoznak serényen a vi­rágágyak körül. Felemelt karral, vidám „Egészséget“ kiáltással üdvöelik a belépő Idegent, ‘aztán* minden különösebb bá- mészkpdás nélkül tovább folytatják mun­kájukat. Fz volt az első kép, amely az itt be- idegzetl rendszer e9 fegyelem egyik töre­dékét mutatta meg. A teljes ‘eredményt a kiállítási teremben szemlélhettük: szorga­lom, egy jobb élet felé való ‘törekvés, mun­ka. Pazar mintájú, tökéletesen kidolgozott szmirnaszőnyegek, festményként ható go­belinek, ízléses kivitelű háziszőőesek, var- rotlasok díszítik a falakat. A szépet kere­ső np kézimunkájának minden változata megtalálható itr. Fehémemüvarrodákat, mühimző műhelyeket vászonszövődéket, női szabóságokat foglal még magában ez aa épület, melynek komor falán a „javító* intézet“ című felírás valami középkori böjtönt sejtet, a tudományegyelem, az akadémiai kollégium, a pedagógiai szemi­nárium és a két kisebbségi fiú főgimnázium szomszédságában*. Az előde elhaladó feuileíes szemlélő azonban nem ismén az életmentés titkait s igy a felírás csak névtelen, borzongó érzé­seket. vált ki belőle: összegyűjtöttek üt egy csomó szerencsétlen gyermeket — gondolja. — Na, majd „kivernek“ belőlük minden rosszat. Nem tudja, hogy az „is­kola-utca“ alma ma tőrjei közé milyen szer­vesen odatartozik «7 az Intézel. Lényegé* ben, csak külső felépítése teszi merevvé és szigeteli el a szabadabb rendszert, maga­sabb szellemiséget képviselő iskolától. Cél­ja ugyanaz: egész embereket nevelni a tár­sadalominak. És vájjon, dlképzel'i-e a felii* le>ţes szemlélő, hogy a társadalom legal­sóbb rétegéből, a bűnözők, a terheltek vi­lágából ke'l 1, hogy toborozza az újabb nem­zedéket, a megmentésre váró újabb gene­rációt. Milyen k'hagyâstakin fizikai mun­ka, szellemi nevelés, lelki gondozás előzte meg ezt u kiállítást, a biztató eredmények felmutatását. „Csak a múltat ne emlegessük“ — mondja az igazgatónő Dr. Sigartea E-lisa, ,az- intézel kiható igazgatónője szívélyesen tad felvilágosítá­sokat 41 kis mu-nkatábor jelenlegi helyze­tévő-l: , — Csak a múltat ne emlegessük! —■ mondja elhárító 'kézmozdulattal. — Uj .szellem és minden nemzetiségi és felekezeti lelfogühságtól mentes rendszer valósult meg azóta. Amit végzünk, az társadalmi szolgálat. Úgy hiszem, nem keli! részlete­sebb magyarázat ahhoz, hogy e szolgalat céljait szemleli-etővé tegyük. A kiállítás anyaga beszédesen igazolja munkánkat' s ha közelebbről megtekinti az intézetet, egész helyzetképet nyerhet mindenről, ami számot tarihat a közvélemény érdek* lődésére. Az igazgatónő megmutatja. *az épület emeleti részén levő műhelyeket. Hatalmas terem, amely három részre van beosztva. ElŐt van a fehérnemű varroda és a mü- himző műhely, azután a női szabóság és a varrottaspk műhelye következik, végül a szőnyegszövő és a háziszövőde, útit készül­nek a szép gobelinek és a nagy kézügyes­ségre., ízlésre valló színes művirágok. Kitű­nő berendezés, elsőrangú eszközök álla­nak a ,,javítás“ *aliatc lévő leányok ren­delkezésére, akik ipariskolákat végzett ta­nítónők vezetése mellett végzik é külön­böző szakmunkákat. A hosszú ászt a'ók mellett, a szövőgépnél és a szőnyegkötő állványnál szorgalmasan dolgoznak a nö­vendékek. Már megtanulták a sok figyel­met és nagyobb fokú Ízlést igény’ő ányag- kidolgozást. Gyorsan és eredményesen hajtják végre felügyelőnőik irányítása meleltt az előirt munkatervet, Mindemk képe ssége szerint van beosztva az egyes munkakörbe. r- Azt a növendéket, akinek nincs haj­lama a kézimunkára, a háztartás körül foglalkoztatjuk. Ha eljön az idő, ezek nunt kitűnő háziasszonyok hagyják el az intézetet, mig a többiek képzelt szakmun­kásokként távoznak, övék a jövő, h3 az írt tanultakat az életben is u régi szorga­lommal hasznosítják —. reménykedik az igazgatónő- — Van egy pár szép példa ér­ire. Gyakran keresnek fel azok ..in szolid, dolgos csa'ádanyák, akik ebből az intézet- bő: indultak el a legszebb hivatás, utján. — Általában milyen elemekből van psszeíéve ez a közösség? — érdeklődünk. — Nehéz ezt elemeire szétbontani. A iezülöj b bűnöző, terhelt családokból származónak között vannak olyanok, aki­ket- a szerencsétlen szülők életkörülményei csavargásra, enyhébben szó va az otthon* hói való menekülésre késztettek. Termé­szetesen, ezeknek semmi képességük nem vote arra, hogy saját erejükből, .kezdetle­ges tudásukkal elhelyezkedhessenek vala­mely munkakörben. Mir-már. a szül ás tyh jár a ke Fülnek, amikor sikerül ;a-z .úgyne­vezett „elfogatâ-sşal“ ideszálÜtani őket. íme, egy példa! — kiált fel élénken az igazgatónő és a műhely lépcsőin lerobogó 13 —14 év körüli pirospozsgás gyermek- l' áuyra mutat. — Ilonka! Jöjj ide, kis­lány! . *Jó» hogy idekerültem, megtanuham varrni s szőni“ Ilonka az egyik ma rossz éki falucská­ból indult el a nagyváros cso'agotó zür- aaja, Lüktető élete felé, de ideérve, alig nyithatta nagyra babonázó és- megbabo­názott szemeit: néhány lépésnyire a város szivébe nyúló sötét utcától, néhány lépés­nyire a . színes hangúűtlámpáktól megvilá­gított házsoroktó’, a rend egyik derekabb őre tekintet .nélkül Ilonka szép szemére — giidejutfattia“. Most Ilonka boldog és megelégedett és öt munkaórával a háta mögött is frissen robog le a lépcsőkön. — Tessék parancsolni . . . —- Na, mond ej, Ilonka, hogy i.s vök azzal az „ámbérrel?“ — kérdi az igazgató­nő és miegsiimogatja a marosszéki virág­szálat. — Hát, — kezd belé nagy hévvel a Í leányka — tetszik tudni, apám méghót s egyedül maradtunk ketten *a testvéremmel, amelyik síiket is, náma js — s az anyám. , S az anyám befogadott égy ámbért, gki erősen várt (vert) münköt s aki még is mégmártortfl hátamba a hicsakot, amikor vesződtem veíe, hogyhát mét adja ál a disznókat, a táhánákot s mindöni, amit a ház körül talál? Tetszik -tudni, én tud­tam, hogy azérc, ml?rc iszik, dehát nem fért a bébibe, még kellett mondjam ne" kije, igazié? Ősz tán, hogy majdnem meg­ölt, hát átfutottam hazulról . . . — Hát jó, hogy i<lek er ültél ? — Biza, jó! Megtanultam, varrni, szőni/ — Csak még tanulj beszélni! — inti dr. Sigarhe® Elisa- — Én jól tudók magya>- rul, de alig értem, mit ..bgszelsz“. — No, táj! — köszönök e] Ilonkától imigv, hogy én is némi tájszóíás mondást használjak. A marosszéki virág mélyen meghajtja fejét: — A'á'attal köszönöm, hogy megláto­gattak... — rebeg'í elfogultan, kihullva; az elbeszélés varázsából, azután ebedül csen­desen az ebédlőterem, a friss kenyérillat felé. Iskola, műhely, templom, tiszta lakás, jó ellátás — A- gyakorlati oktatáson kívül, mi­lyen elméleti oktatásban részesülnek a • növendékek? — kérdezzük aiz igazgató­nőtől. — Az intézetnek négy osztályból álló elemi iskolája van és háromosztályos ipariskolája. A hét osztály elvégzése min* denik növendékre nézve kötelező. Kivé­telt képeznek azok, akik az elemi iskolai tanfolyam után szakiskola helyett a ház­tartástan elsajátítását válthatják. A ház­tartástan elméleti és gyakorlati részéi egyébként a szakiskolások is kedvvel ta­nulják. Dr. Sigartea Elisa ezután megmutatja a szerén}!- berendezésű, de meglepően tiszta* és gondozott termeket, majd az emeleti részeken lévő, világos, szárazfa,ki hálótermet. A feketére Iák kozott vas­ágyak, a hófehér gyótesvászon ágyne­műk. a falira aggatott, frissen pácok kis szekrénykék, a bsztára sikált padlók, mind, mind végtelenül megnyugtató rend­ről tesznek tanúságot. A széles, napfényes verandáról id látszik ai konyhában és a sütődében dolgozó leányok sürgés-forgá­sa. Friss kenyériillatot hoz felénk az eny­he júniusi szellő s eszünkbe juttatja az otthont, a mi otthon unkáit. Ebédidő. A látogatási óra már lejárt. Ám a közvek A ROMÁNIAI FÜRDŐHELYEK GYÖNGYE, A LEGIDEÁLISABB ÜDÜLŐ ÉS GYÓGYFÜRDŐ!! ^^rpáti havasok oz°nd,»s levegője, a fenyő őserdő, a gyönyörű sétautat a pihenni vágvó adutok es a turisták minden igényét kielégítik, a szénsavai forrA ...........................' seget adják vissza. - ..... ­.. t , c,--------T.:*-----forrás pedig a betegek egész­Turisztika, vadászat, halászat, tenisz, nyári sportok teszik kellemessé a Borszéken való tartózkodást. ViLLA MURESEANU PENZIÓ, melyet üvegpalotának hívnak, a vendégeknek a lettel- ii^a5n^2ifnt0rt0ti ~ 3!LSzoba folyóvízzel, 3 hűi, 2 manó terras?., zárt terraszok, eUer!m- luxonózuí módon berendezve. - EOÉSZ ÉVBEN NYITVA. Mindennemű tel világos; ,aşt .negai Ş,echer Dudi, casierul Bailor Borsec, oosta Borsec, iui. Mures. km, kedves igazgatónő addig nem enged elipnenni, amíg meg nem kóstolom a nő vendekek „keserű kenyerét\ — lágy rész májé, kél vész Usft — ma­gyarázza s úgy vélem, léolvasta arcom­ról a jóleső érzést, amivel a ropogós héj- ju, ducos kenyér izét fogadtam. — Most pedig nézzük meg felekezeti kápolnáinkat. i Igen, a javitóintézetben fontos ténye­ző az Isten háza. Az ortodox és görögka toEkus kápolnák a földszinten vannak. Ár nyékos, hűvös helyiségek. A?- egyszerű olllfárt a leányok saját remekművű kézi­munkái díszítik. A falakon magas egyhá­za tényezők adományai: szent-képek, fres­kók. A görög kai. kápolnában tartják a római katolikus istentiszteletet is. A pro- „ testáns növendékek számára a tantér mekben hirdetik Isten Igéjét. A növendékek számaránya, fetekezetek szerint, a következőképpen oszlik meg: j 126 ortodox és görögkatolikus, 26 római katolikus, 9 református, 3 unitárius és egg lutheránus. A növendékek részére a kerületi parochiáHs körök lelkészei tar­tanak vaü'ásórákait. A reformátusokat égjék diakonissza testvér látogatja heten­ként többször, aki bibliaórákkal is bővíti ttanitványainak lelki felkészültségét. * íme, néhány vázlatszerü képben, igy kíséreljük meg útmutatót adui mindazok­nak, akik szivükön viselik közös emberi társadalmunk bajbajutott gyermekeinek sorsát és érdeklődésükkel1, segíteni akará­sukkal — mely egymagában is vigaszta­ló és hizlaló megnyilvánulás e jobb élet. felé törekvő nemzedékkel1 szemben — felkeresik ezt a komor fallal elzárt, de meeg otthont rejtő intézetet. László Béla üap! o sorok ESTEFELÉ , Valami enyhe lemondásfélét lehel rám [a naplemente. Ha itt is lenne, lehet, alig szólnék néha, csak rneghatottan ballagnék mellette. 1 ESTE Üdeség száll s a csillagok is rendre [megjelennek. Szerelem, Végtelenség, tündöklő csil* I ^ [lagok! — Istenem, hányán mondták el már [eddigelé s hányán fogják ezután is emlegetni. I Ádám Zsigmond. Meleg, egészség és boldogság Lord Horder, az angol király orvosa, erről a témáról tartott előadást az angol gázipari társulatban. — A mi Angliánk határozottan indivi­dualista ország — mondta. — Itt maga a nép végez sok dolgot, mégpedig több­nyire nem is rosszul, omit más országok­ban központi hivatalok intéznek. Példán1 a gázipar is összekapcsolja a közhasznot és a magánvállalkozást — valódi brit kombináció. A meleg jótékony egészségügyi hatásai­ról beszélt ezután. Elmondta, hogy rég­óta foglalkoztatja ct reuma gyógyításának kérdése. — Egyet-mást tudunk már a reumá­ról — mondta Lord Horder. — Tudjuk példáid, hogy a mi kidönös éghajlatunk alatt a száraz, tiszta meleg igen erős vé­dekezést jelent a betegségek ellen, ame lyek a párás hidegből erednek és nem a reuma az egyetlen ilyen betegség. A királyi orvos után felszólalt Duncan Forbes birghtoni tisztiorvos. — Jobban szerettem volna, ha Lord Horder ezt a címet választja előadásá­nak: ..Egészség és boldogság a me!cg hiányából“ — mondta. — A hideg nagy ösztönzője az embernek és erősebb te­vékenységre indít. Lord Horder válaszolt Ferbes szavai ra s védelmébe vette a meleget. Elismerte, hogy jó dolog, ha az ember a hidegben melegre dolgozza magát, de jó dolog me­legben dolgozni is. Igen sok ember csak meleg szobában tud dolgozni. Ilyen volt például Foch marsall,- legtöbb fontos munkáját nemcsak meleg, hanem túlfű­tött szobában végezte. Szükségünk von melegre N szellőztetésre is. "

Next

/
Thumbnails
Contents