Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-19 / 162. szám

1939 Julius 19. EL LE ENZ ÉK Romániáról fartőit előadási Londonban Constantlncscu pénzügyminiszter A. BUCUREŞTI* ju!tus H. A nemzetközi körök napróbnaprá na­gyobb jel-enrőséger tulajdonítanak Roma* tiíátiak. Rii'önböző társadalmi osztályok kiválóságai, hires újságírók, hires Írok cs más Vezető emberek érdeklődnek orszá- gühk felől» az utóbbi idők változásairól és iovő életünk lehrőségeirők Bizonyos, hogy a gazdasági és pénzügyi helyzetünk ennek a?, érdeklődésnek főfe- jezetét képezi. És högy ezt a problémát magáról a ro­mán gazdasági' é er vezetőjéről hallják meg, Mitira Constantinescu pénzügyminisz­ter, a román nemzeti bank igazgatója el­fogadta a londoni ,,Royal1 Insrirutw of irr terfiarional affaiers meghívását, hogy An­glia fővárosában előadásokat tartson Ro­mánia gazdasági és pénzűig^ helyze érők Ezzel a meghívással növekedett és a nemzetközi viliág szemei előtt különösebb jelentőség t nyert az ország értéke. A „Rovat Institute of 'untern ar ion al affaires“ az angliai politikában nagy tekintélynek oryend. Ezeknek az előadásoknak, a hall­gatói az angol kormány ragjai, az ország­ház vezéregyéniségei, különböző magas méltóságok viselői és a gazdasági és pénz­ügyi élet vezéralakjai lesznek. Ez előtt a 'közönség előtt politikusok és szakembe­rek szoktak előadásokat tartani, olyan kérdésekről, melyekre a hallgatóság ki­váncsi* Az a legérdekesebb, hogy nem az előadó, hanem az intézer Rióéi meg az előadás anyagát. Ezeken az előadásokon rendszerint a miniszterelnök és igen sokszor az angol ki­r.ály elnökök Mirira Comstantincscu mi­niszter előadása az ország mindjobban eme'.kedő .méltóságát fejezi ki, melyet a nagy külföldi központokban nyerr, mint méltó következményét a 1L Károly ki rái'y Őfelsége magas vezetése mellett nr-g- valós'itoü; kormányzati rendszernek. „Megöltem szomszédnőmet, meg­bosszultam anyámat... nagyon meg vagyok elégedve* Különös gyilkosság! ügyet tárgyal a francia esküdtszék PARIS, julíus íS. A francia esküdtszék rendkívül nagy érdeklődés medert tárgyalja Simone Gib b'Vrt asszony gyiikósságl ügyét. Néhány hónappal ezelőtt pát'tant ki a rejtélyes ügy. Simone Gilbert egy nap je­lentkezett egy rendőrőrszobán és a legna­gyobb lelki nyugalommal a következőt je­lentette ki: — Megöltem a szomszédnőmeí, Eugenie jßuanot-t. Nagyon meg vagyok elégedve, megbosszultam anyámat. Amikor a rendőrtisztviselő szerényen megkérdezte, mivel érdemelte meg a szorrv szedne a halált, mit követett el a gyilkos édesanyja elten, Simone Gilben ugyan* olyan nyugalommal' válaszolt: — Ez az asszony minden nap átkopo- gótr a faion, hogy viselkedjünk csendeset»' ben, Anyámat ez annyira felizgatta, hogy belehalt. Simon« Gilbert 53 éves, de rendkívül élénken viselkedik az esküdtszék előtt is. A tárgyalást vezető elnök felolvasta a vádlottnak a rendőrségen tett Írásbeli vallomását. Ebből ki derük, hogy 1912 óra lakik abban 3 házban, ahöi a gyilkosság történt. Az idők folyamán állandóan fo­kozódó gyűlölettel nézetr szómszédnőjére. Valamikor férjnél volt, de elvált urától és azóta nem tudott 'elhelyezkedni. Édes­anyjával 'lakott együtt. Utóbbi időben igen rossz anyagi viszonyok között éltek. A lakbért sem rudrák fizetni és mindehhez járult, hogy az édesanyja súlyosan megbe­tegedett. — Ekkor elhatározta, hogy házasság* közvetítő irodát nyit — mondára y/ 'Ártok. ■“*- Igen, ideír a gyilkos asszony, azért rettem ezt, hogy otthon rudjak dolgozni és igy munkakozben gondozhassam beteg édesanyámat. — Ön tízezer íra:nkor kért nagybáty­jától, aki nem volt hajlandó pénzt adni. Ezután nyiit levelezőlapon válogatott go­rombaságokat irt mki — folytatra a tár­gyalásvezető. — Ez egyálralában nem fontos dolog — válaszolt Simon« Gilbert. —*• Nem is írtam alá ezt a tevelet. ^ *— Maga barátor keresett, aki anyagilag támogassa. — Igen, ez igaz. ~~ Miután ’.nnm sikerült a házasságköz- veritő irodát megnyitni — folytatta az el­nök *— maga pikáns képeslapok hirdeté­seire válaszolja tort, hogy igy szerezzen ba­rátot és igen sok jelenrkező akadt. ““ Nem. is olyan sok — válaszolta a nő. Az 'elnök ezután az áldozathoz vaió vi* szómyáról vett fel kérdéseket. ’Kiderült, hogy a gyilkos asszony a második emele- ren lakott és folyton lerázta szőnyegeit, pontosan .szomszédnője ayiaja dé. Az egész házat terrorizálta erőszakosságával. — De kérem, elnök ur, ő folyton ko­pogott a marmyez*teíi keresztül — véde* kezett az assiony.-—Ez tehet — válaszolta az elnök —, cte azért még sem kellett volna megölnie a szofüsiédaöjét, A gyilkosság előtt ön névtelen levelezőlapot 'küldött Eugenie Jüöanotnak. Azurán meghalt az édesany­ja* Véletlenül 'néhány órával halála előrt vitatkozott Eugénie Jouanor-val. Ezért maga őt tette felelőssé anyja haláláért. — Igen kérem, ez történt. Ezután kiderült, hogy Simone Gilbert néhány órával anyja halála után a kapu elé hivatta Eugenie Jcuauot*ot és amikor a lépcsőházbam megjelent, hat revolverje véssél mi&'gö'lre. Még néhány tanút hallgattak ki. Való­színűleg holnap hirdeti ki az esküdtszék, az érdekes ügyben íré etet* Megszökött & newyorkí világkiállí­tásról a tizmit er es pyihon-kigyó MEW YORK. július 18- .A Világkiállítás rendezősége minden Jé- rrn .szenzációt igyekezett nyújtani n látó guták számára. Ezt sikerült is majdnem minden téren elérnie. A legnagyobb szen­záció azonban a rendezők tervein és aka­ratán kivid adódott. Annakidején hosszas alkudozás után sikerült megszerezni a világ legnagyobb python-kigyáját, amely több, mint tiz méter hosszú. A veszedelmes hüllő igen mozgalmas és véres múltra tekinthet vissza. Az adu­tok szerint — melyek pontosan ott olvas­hatók a . kígyó acélzárkájának egyik ol­dalán a kígyó eddig három embert juttatod a másvilágra. Először legelső tulajdonosát, egy indiai íhkírL aki a veszedelmes hüllővel szerez­te meg mindennapi kenyerét. A fakir ha láttmegve'tö bátorságát Indiában és Euró pábftm egyaránt csodálták a cirkuszok iá. tógától. A barátság igen nagy volt kellő- j jük között. A fakir szeretetteljesen simo­gatta, ölelgette a veszedelmes szörnyei és ennek a túláradó szeretetnek — a kígyó részéről — az volt a következménye, hogy a python a szeretetek az ölelést egyszer viszonozta, meg pedig oly hevesen, hogy hűvös testével halálra szorította a faliirt. Még mielőtt végzetes helyzetéből kiment­hették volna a szerencsétlen Indust, a hüllő már végzett vele. A másik áldozat ugyancsak egy indiai férfi — aki negyven fontért vásárolta meg a hüllőt — a fakir sorsára jutott. A python ezt a jóUevőjét is megölte, Ha­lálra szorította és részben meg I« emész­tette. Azután egy áhlatkereskedőhÖz jutott a python. Az állatkereskedővel a tizniéten s szörny nem tett kivételt. Még mielőtt eh s/á'lffith attak volna, kiszökött desz ka zár­kájából és egyenesen az állalkereskedőnek rontott. Egy szorítás és vége vök. Ez a nem éppen barátságos csodalény egyideig a newyorkr világkiálEhis látoga­tóit ejtette ámulatba. Azután a rendezősé­get is. Egy napon sajnálattal és nagy ré­mülettel meg keltett állapi hm1», hogy a Uzméteres csoda — megszökött, Az océlkalitka néhány rudját -szétfeszítet­te. miivel — kívül -tágasabb. Azóta lázas izgalommal kutatnak a szörny után. Ed dig még nem sikerült nyomára jutni. Ká­lónak. tűzoltók áillnak lesben és várják, amig a Uzméteres csoda-előkerül rejtek helyéről, a rendezőség1 arra az. esőire,, ha a kígyó nem szándékozna cjőbujni, úgy határozott, hogy a világkiállítás területén néhány kecskét, bocsát szabadon, hátha a mekrgő falat szándéka megváltoztatása rá bírja a hzméteres dzsungel-rémet. Julii» 30 a-án délelőtt kilenc érakor lesz a fehéregy házai Petéíriinne péiy Az ünnepség részletes műsora SEGESVÁR, Juliims 18. Lázíiis érdeklődés kíséri azt a íiaigysizabá.sn ünmépélyt, melyet Petőfi Sándor halálának 90Jiik évfordulója alkalmával rendez » sege» vári Mfiigyan Kaszinó a fehéregyházai sáikob1. Nemesek Segesvár és közvetlen környékének 'magyarrága vonni fel ez alkalommal, hanem Erdély ési a Báhság minden része k ép vi set - teleli fogjei magái az idei 90ük évforduló ab k-akmávall. A fehéregyházai Petőfi-sítemiéknél az ünnepély déleőtt 9 óraikor kezdődik, meí'y;- nek teljes mükorát itt közöd jük. I. 1. Délelőtt 9 órakor gyülekezés Fehéregy- faázán a „Hangya "-sző vetkezet udvarán, ki­tten fúvószenekarok kíséret* süvíteti, egye­rtüleii zá'izlók ajlatt, felvonulás1 a síi-em'I'ék- he'z. . '2. Király-himnusz: játssza a Segesvári. Szé­kely Alkalmazottak TUrsaságáinik fuvószer- uek ara. 3. Balázs—Tárcza: Dalol a .székely", énekli a Segesvári Magyar Kaszinó Dáliát* dájn. 4. Imát, mond: Fekete Lajos örményest uMlMri'U® lelkész. ő. Petőfi—Lányi: „Sziiilőföldeőn", énekli a Medgyes'ii Magyar Polgári Kör Dalárdájának fér fikáira. G. Emlékbe szedet mond gróf Teleki Adóm országgyűlési képviselő, a Magyar Népközös­ség képviseletében, ■ 7< Pósa—Tárcza; „Mi szép a did", előadja a Mod gye* s« Magyar Polgári Kor Dalárdájá­nak. vegyeslka r a. 8. Pelőfi-dalokai és . Jövel székely'1 cimü j dalt játssza a Segesvári Székely Alkalmazói­ak TVirsa.ságánnk fuvóts zenekara, j 9, Walter Gyula: ..Petőfi él“ cimii költe­ményét szavalja Balázs Andi ás fwhéregyhá- zaá ref. ig. támító. 10. Tóth—Tárcza: ..Jövel székely.“, énekli a Segesvári Református Dalkör. 11. Szilágyi: ..Székely Ígéret“', előadja a Segesvári Székely Alkalmazónak Társo-á- gánflií szavalok óm J.r. 12. Petőfi-—Tárcza: ,.Három Pető fi-dal “, őnvkli a Tövisű Rám. Kai. Dalkör. 13. Ifj. Fekete Domokos ok'áudi- -zckely- gazda szavalja saját szerzeményű: ..Petőfi halíátónák 90’ ik évfordulójáia“ cimii külle­mén vét. 14. Petőfi: ,.Juhászlegény“ és ..Befordul­tam a konyhára“ cimii megzenésített költe­mény it énekli a Hámorod szent psUi Dávid Ferenc Egylet Dalköre. 15. Páll Károly székelyudvárhelyi kisipa­ros szavalja saját szerzeményű ..Folui.sz Pe­tőfihez“ cimii költeményéi. 16. Petőfi—Tárcza: ..Petöfi-dalok“, énekli a Si ász régen i Magyar Polgári Dalkör Da* ■Iá rdóij árnak vegyeska r a. 17. Deák Albert: ..Mi tudjuk, ki voltál, nttgy Petőfi Sándor“, szavalj.i Szabó József a Segesvári Magyar kaszinó tagja.­18. Petőfi—Ferch: ,,Egy gondo’nt bánt eugeniei“, énekli a Szászrégeni Magyar Pol­gári Köt Dalárdájának férfikara. 10. Petőfi: „Halálvágy“, szavalja Kiss Ró- zs'iika, a Medgyesi Polgári Kör tagja. 20. Horni©th: „Ha ez Isién ekkéj) szólna lKti'.zám“, énekli a Brassói Magyar Dalkör férfikara. 21. Petőfi: „Ha férfi vagy. légy férfi“, OTítívSltya Szakács Józ.sei. a Medgvesj Polgári Kör tagja. 22. Szász—Eckerdl: ..Magyar zene“, énekli a Brassói Magyar Dalkör vegyeskara. 23. Szabóié lka: „Petőfi lelke“, szavalja Őrleti Jánosi ifj. segesvári kikos. 24. Deák—Jserly: „Xé-pdalegyveleig", ének­li a Fi ált falvai Ifjúsági Énekkar. , 25. Petőfi: .„Juihás.'zlegény“ és ...Fürdik a holdvilág“, előadja' a Csekefahúá Székely Zenekar. 26. Kodály Zoltán: „Székely keserves“, előadja a Calksne redai Dal- és Zetoeegylet énekkcura. 27. Koszóruletétel. 28. Petőfi—Balázs'; , .Kis lak áll a nügy Duna mentéiben“ é- ..Az én szerelmem nem csalogány“, előadja a fehéregyházai ref. flt- vö szén ek-MV. II. Este 0 óraikor Segesvárt a váiőshaza szitt- luizler méhen tartandó emlékünnepély tuti- sora: 1. 'Király himnusz, énkeli a Segesvári Ma­gyar Kaszinó Dailárdája. 2. Szabolcsivá. MI hál v: „Petőfi lelke“ cimii költeményéi, szavalja Kertész Ibolya, a se- geswiáni ref. elemi iskola növendéke. 3. Kodály Zoltán: „Mátrai képek“ cimii fcarmiüvét énekli a Csíkszeredái Dal- és Ze- nceigyle 1 éln ek kar a. 4. Gyalul Farkas: ..Petőfi baUiDi“ citrrti érlek evését felolvassa Kandó Mihály blini ref. lelkész. 5. Tóth—Tárcza: „Jövel székely“, énekli a Segesvári Ref. Dalkör. 6. P. Jánossy: ..Erdély földjén" cimii köl­teményét szavalja Szabó Annus, a Segesvári Magyar Kaszinó Dalárdájának tagja, 7. Petőfi—Tárcza: ..Petőfpdalok“* énekli a’ Szászrcge.ni Magyar Polgári Kör vegyes- ka rfl. 8. Petőfi: „Egy gondolat bánt engemet". előadja a Székelyudvarhelyi Munkán Test­edző Egyesület szovalókóruva. clr. Lévay La* jós ref. tani tón ők épzö-hínár betanításában. 0. Végvári—Orsizágh: „örök lilzlT illetve „Egy lángot adok“ cimii müvét élő« d ja a Brassói Magyar Dalárda vegyeskara. 10. Waiter Gyula: „Lélek idéz és“. szavalja ifj. Katona Endre brassói lakos1. 11. Emlékbeszédet mond: Kertész István brassói kereskedő. 12. Petőfi—Fort inner: ..Mi volt nékem tt •szerelem", énekli a Szászrégetii Magyar Pol­gári Kör férfikara. 13. Gáspár: „Petőfi sarja“, előadja a szé­kely udvarhelyi I. K. E. szavalókóiiisa. 14. Petőfi—dr. Szemethy: „Lemeívt a nap“, énekli a Brassói Magyar Dalárda férfikuTü, Műsor után tánc les.: regeiig, 1 '' V

Next

/
Thumbnails
Contents