Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-02 / 148. szám
•V 8 cJtUăkâ Wmm'AMtokiM ELLENZÉK Jţ/3<J Juliul 2. moMLQM 3?3m52íRBRS5íí5: Sä«?«* «■* » - »."«r «* «r^jN^-3î^?S^r2^Sriî» Dr. Tavaszy Sándor: AZ ETHIKA MAI KÉRDÉSEI ,,Dolgozcitok a református teológiai tudomány köréből**, kiadják a református teológiai fakultás tanárai A mai idők minden eddigi »endet l(‘l forgató problematikája nem kerüli el a teológia« irodalmat sem. F.z nem újság. Mélyen járó álulokulások pi lanataiban a teológia' irodalom is mindig kilépett elzártságából és bátran fog tall állást a J,agy emberi ke'desekoon. M'kor •> Int es < » böics és az idők többé kevésbé maradandó, de a valláserkölcs mély gyökereivel szemben mindig c-vak átmenetinek bizonyult szi lerne között olyan It-szütacg alakult ki, mint napjainkban, akkor a kettőjük közötti küzdelem nemcsak a két küzdő telet érdekli, hanem közérdekű dolog is. Az ethika kérdései ilyenkor ^ minden gondolkozó és erkölcsi alapon álló emberi egyénisége legmélyén érintenek. A két esz tyén lélek számára pedig nincs súlyosabb probléma, mint az az örvény, mely aj- hidalbatatlanabbá válik az evangélium és a politika között. Meri ez a két pólus ma minden jóérzésü embert Nyugtatandó gyorsasággal távolodik egymástól. Újra felvetődik a kérdés, Hogy az értelem, hit és erkölcs befolyásának van-e m^-g; irányító iereje az események mérnél érc, vagy fizikai és biológiai folyamatok melllett kizárólag és emberi ösztönök es szenvedélyek faarcának brutális, befejezett 'enyei irányítják azt. Hegel állítását, hogy a történelemben a széliem va.ik valosagga, alaposan megingatták az utóbbi idők. Mégis hinnünk kell, hogy Ezúttal is csak a'me nétről van szó s a maradandosag annak a '.szellemnek tulajdonsága, me ynek nevében Tavaszy Sándor püspökhelyctíes most megjelent kis könyvében tisztázni akarja az ethrtika mai főkerdé-seih Tavaszi müve a kolozsvári református teológiai fakultás tanárai álltai kiadott erdekes sorozatban j('- lent meg, mely ,,Dolgozatok a református teológiai tudomány körébő'.“ címen pgész sor hasonlóan értékes munkát adott már ki. >,Ma a teológiai tudománynak különösen komoly és döntő érvényű mondanivalója van úgy az Anyaszenlegyhaz, mint a világ számára — mondjak a kiadvány ajánló soraiban a kolozsvári teo.ó- gíai fakultás tanárai. — Dolgozatok a református teológiai tudomány köréből szerény és alázatos eszközeivel közvetite- ■ná szeretné a megújuló teológiai tudomány által a megújuló Anyaszeniegyház számára az Evangélium igazságát. Minden 1 kompromisszum nélkül a tiszta igaziságra, a hamisftatífain tiiszfa tudományra törekszünk, hogy Isten ügye a tudomány igazsága állati is minden emberi bölcsességet megalázva, magasan ragyogjon a világ felett“. Vadnak-e az ethikának mai kérdései? — ‘feszi féli mindjárt tanulmányainak kezdetén a kérdést Tavaszy Sándor és hozzáfűzi, hogy ez a kérdés annál szövevényesebb, mert fejtegetéseiben nem általában c&ak ethikáról, hanem határozottan keresztyén ethikáról van szó, „tehát olyan tudományról, mely a teo'ógia körébe tartozik, sőt maga. is teológia, a szó igazi, elsődleges értelmében“. S a válasz, melyet az igy feltett kérdésre ad, leghatározottabban igenífő. Azi ethikának — mondja — fel kell keresnie az emberi élet nagy folyamatába« azokat a pontokat, melyekben ez mind egyéni, mind közösségi vonatkozásban különösképen válságossá vált. És mindjárt meg is jelöl három ilyen kérdéscsoportot, melyre fejtegetései vonatkozni fognak: I. a fajiság és a nemzetiség kérdését; II, a nemzetiség és a kereszlyénség kérdését és III. az állam és ‘<z Egyház kérdését. Három olyan tárgy, mely ma égető viták központjában állt s amellyel »szemben Tavaszy Sándor megalkuvás néküTl képviseli a keresztyén, tehát evangéliumi álláspontot. És ezt az álláspontot támogatni tudja nemcsak a teológia, hanem a filozófia, sőt a természettudomány érveivel is. „Ma nem az a nagy és vészes baj — mondja Tavaszy —, hogy misndenik nemzet azt hirdeti, hogy csak a saját fajához tartozó nemzet fiait kelti1 szeretni és becsülni, hanem min derük nemzet, egymás példáját követve, a más nemzetek rovására és kárára szereti és becsüli a saját nemzeté- hez tartozókat, sőt, igen sokszor még azokat sem egyetemlegesen, hanem csak azokat. akik a faji kizárólagosság pártpolitikai álláspontján ál ainak. Ezzel a kizárólagos magatartással szemben, a Szentirás alapján azt valljuk, begy "gyeden, nemzetnek sincs jogcíme arra, hogy magát tekintse az egydül értékes, az egyedül nemes és az egyedül uralomra hivatott .nemzetnek, mert egyetlen nemzetnek sinc-s jogcíme arra, hogy magát tekintse egyedül Isién nemzetének. Krisztus felette áll minden nemzeti sajátosságának, m'oden nemzed különbségnek és fe ette áll minden nemzeti ellentétnek. Nem Krisztusnak kell magát a nemzetiséghez szabnia, hanem minden .nemzetnek kell magát Krisztushoz szabnia és életéi Krisztushoz igazítania. Nyilvánvaló tehát, hogy semmifée úgynevezett .nemzeti keres/lyénségnek nincs lét joga1'. Yííjgy imo cgv jellemző rész az «’.Hűim és egyház viszonyáról szó'ó fejezőéből: ..Minél jobban és kény: ámosebben ér zi magát az egyház ti világban és miiné' jobban megalkuszik ezzel a világgal an t‘ál bizonyosabb, hegy megtagadta saját én vegét Ugyanez a helyzet az. ül'hi/nihoz való viszonyában Minél jobban érzi ma giil az egyház az á-Hkiimbsui, annál bi/.o nyosubb, hogy lortyum felad a lakat szed gák aunelyek Vhotnek nagyon iKiszniesak, szoeTlógkri ús el bikái szempon tbóli is, de nem a saját lényegéiből folyók. Végezhet az egyház az állainbtui imigys/.erii morális kő/neve'ésl, hozzá járulhat a közrend erköVsi megerősítéséhez, az ellentétes társ ad a? mi erők egyensidyozásáiwrz, sőt já tsz haitik az. ellenmondó és végletes lü rrkvések kőzöt't nélkülözhet« Tn kiegyen hlő szerepel, hirdethet olyan viVignéze- tet, amely az állam e\ n * ten (• iá ját és ér (lekét szolgáltja és mégsem 1öHi be a su já't fe 'adatát, meri mindezek a feladatok atz egyházra nézve nem elsőrendű és nem a lényegéből folyó feladatok. Az egyház, lényeges feladata az evangélium hirdetése és hiii minden egyebed el is végez, de ezt eiéjik vagy, ha csak e'huinyagolja, hüllen né vált önmagához**. Tnwi-szy feji égetéseiben ennek a fel ada'hnak lesz eleget. Az. igazi tudós tudományos és fi'Ozófúii fegyverzetével hirdeti az. evangéliumot azokkal szemben, akik a póYt'.kál szeretnék az evangélium helyére ültet*d. Aki útérzi ennek a munkán, k bátor és nemes voltát, olvassa el ,.Az Ethika Mai Kérdései"-!. L. 44o sít ovii* <:i tomp Ţ <>«íöl<ö*ri<l p Mihai O Viteazul 17. (Be.izinkuttal te! szénben.) - Petróleumfűzü mm 3Ä ja/ítás, díjmenteá bélbetevés, eladás garancia mellett részletre is. A FRANCIA POLITIKA UTJAI PÁR1S, iubus hó. Egv o'.yan országban, ahol a gondolat teljesen szabod és a vélemény«yi 1 váni'ás minden korlát, sőt minden fék nélkül is annyira minden irányban lehetséges, hogy a spanyol polgárháború válságos óráiban a párisi üres telkeket b kerítő magas deszka- p;v’ánkokon hatalmas falragaszok hirdették, egymás mellett, hogy „Franciaországnak meg keW nyitni a halárait és lőszerrel és fegyverrel kell ellátói a köztársasági csapa- toka1'*“; hogy „Franciaországnak sem.eges nek ke l maradnia"; hogy ^Franciaországnak azonnal el kell ismernie Francot s kpţ- mányát" (sőt Henri de KerülÍ6 még beszédet is tartott, hogy „Franciaországtól nagy hiba volt, hogy nem avatkozott be a spanyol háborúba — de Franco o'dalán“) — és valamennyi falragasz alatt Franciaország legismertebb és legnagyobb tiszteletben álló nevei szerepeltek, mint aláírók, amelyeknek viselői éppenhogy különféle politikai 'táborokban küzdenek a meggyőződésükért — az ilyen országban, ahol a gondolat ennyire szabad és a véleménynyilvánítás sajtóban, parlamentbe«, párt- gyűléseken és még falragaszokon is mindenkinek m?g van engedve: általános politikai közhangulatról beszélni teljesen helytelen volna. Itt mindenkinek megvan a véleménye és a vélemények között gyakran csak hajszáKinom eltérések vannak. Ami azonban az egymástól legjobban eltérő, legtávo'abbálló és legszélsőségesebb meggyőződéseket is összefogja s összetartja, az a pártiszón oktat é»s o. hidapi c'kkek mélyén mutatkozó, megfoghatatlan és nem definálható áramlat, amit a .franciák red- Tfessement-nak neveznek, ami a szótár tanúsága szerint „fölegyenesedést “ jelenít — de a valóságban talán több is annál: saját erejük tudatára ébredése, végső eredményben: a franci1» nemzeti öntudat megerősödése, megszilárdulása. A kormány nagy on népszerű és — a szociáldemokrata és a kommunislta ellenzékiét. leszámítva — megbízható többségre számi iha t a kamarában is és ami ennél több: a közvéleményben^ Franciaországban mindenki szenvodélye.se« politizál és' csak hajlgatoi kell ezeket a csípős, gúnyos, Író* rcikus és gonoszkodó beszélgetéseket, amelyeknek a mélyén azonban mindig otr van a m ege léged-e! t<, ég, a bizalom, sőt az elismerés is. Szól pedig ez az általános hangu'at Dahdier min isziterc'nőknek és mkigyárt vele egy sorban, Paul Reynaud-nak, a pénzügyminiszternek. Nem érezzÁik magunkat feljogosítva arra, hogy véleményt mondjunk egy olyan rendkívül bonyolult, kénye* és finom konstrukció fölött, mint (amilyennek a francia álam pénzügyeit és azoknak a kezelését tartjuk: de Paul Rey- naud agitációs ereje, sőt propagamdisztikus tevékenysége igazán figyelemreméltó. A 40 órás munkahét hatásai és a francia frank árfolyamcsökkentése és «» velejáró keserű fapa-szlalatok: tőkemenekülés, aranyfelhalmozás, szigorú uj adók hővezetése után pariam “inti szónoklatokban, hírlapi cikkekben — amelyek között különösen fellvintek angol pénzügyi szaklapokban megjelent beszámolói — és időről-időre a rádió utján «’.mondott «agy beszédeiben valósággal felrázza a francia öntudatot: tudósításokat, a legegyszerűbb ember számára is érthető beszámolókat ad a Francia Rank készleteiről és politikájáról, a francia pénzügyek eseményeiről és terveiről, amelyeket mindenki nagy megelégedéssel ha.lgat az estebéd befejezése után. Van-e egy állam polgára számára különb gyönyörűség, mint egy pohár jó bor mellett haittani, hogy milyen gazdag és megint gazdagabb, mint a műit héten ilyenkor volt?!... A pénzügyminiszter — mint a legtöbb pénzügyi irányitó — optimista és a cé.ja is az, hegy felrázza és lelket öntsön a hallgatóiba: a valóság mégis az, hogy anélkül, hogy a francia hitelé’et deflációs jelenségeket mulatna, a Ba-nque de France aranykészletei húsz százalékkal szaporodtak — joggal hivatkozott rá büszkén a pénzügy- miniszter egyik legutóbbi beszédében, hogy a Francia Bank az egyetlen nemzeti bank a világon, amelynek az aranykészletei nem csökkennek, hanem ellenkezőleg: szaporodnak — és a francia kincstár í-izenikétmi!- liárd Érámkor fordít a napi péruziszükséglet kielégítésére, anélkül, hogy meglévő hitel- 1 a rla lék ja il a legtávolabbról is igénybe vegye. A világ nagy tőzsdéi között a párisi aránylag a legszilárdabb és a le gehen áh-óbb. A magángazdaság helyzete már nem ilyen jó. Igazi elfoglaltsága coak a hadiiparnak van. Az iparváhatotok panaszkodnak a sok BUDAPESTEN AZ István Király Szállójában (VI. Podmaniczky-u. 8) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, litt, telefonos szobák. Telefon 202-43,294-24 és súlyos szociális teher injait. A tiermclci. októberitől januárig 8j százalékról 87 szá* zíi’éknu emelkedett, a munkanélküliek «tanra 17 százalékról 11 százalékra csökkent. Az acéltermelés, a vastermclés emelkedett és nőtt a felhasznált vasúti teherkocsik «zárivá is. Egy másik kimutatásban vF- vszoim uzt olvassuk, hogy -a kormánynak joga van 1939 folyamin 50,867.349 frankot beruházásokra fordítani és a posta, távíró és távbeszélő tökéletesítésére, továbbá városi és mezei munkák elvégzésére I>73^ 026.575 francia frankot vehet igénybe. Ahol ilyen összegek forognak, ahol egyedül a spanyol köztársasági hadsereg és a .sebesültek támogatására naponként és személyenként 15 frankot fordítottak, ami a 450.OCO spanyol men^kiihiefk «zámitva, hetmiüó frankot tett ki naponta, tehát két- szaztizmi hó frankot egy hónapban; és a francia Bank aranykészlete emeli«!;, mégis «ő és hitelkereteit nem kelil igény bevennie, ott tényleg nyugodram lehat a p>énzügyek rendezésének nagy előrehaladásáról és nyűgöd! fej ődésénSl beszélni. Érthető tehát, hogy Dahdier kormánya élvezi a. bizialmat és a népszerűségei. Igazi ellenfele: a szociáldemokrata pár: megha- «onlás lüneteit mui'atja. A kommunistákkal való együlmüködést u minap a párt országos tanácsa 3330 szavasa Hal 1287 szavazat e’lenében elvetette, a párt követendő külpolitikai magaáartásában pedig a szavazásnál isméi megmutatkozott az az ellentét, amely a két vezető, Léc« Blum, az elnök és Patti Faure, a főtitkár között fennáll A közvé’tamény — hivaitatos és nemhi- vataftos egyaránt — továbbra is rendkívüli érdeklődéssel várja az igények bejelentését .amelyre nézve egyelőre csak a lapok külfö'di tudósítóinak híreire van utalva. Ezek a hirek u leg^zékő politika és gaz,- da*ág követelések felállításától a legenyhébb lényegbe i és formai igények bejelentéséig a végletek között mozognak és bármilyen „tájékozott forrásra" hivatkoznak is: hiteleseknek nem tekinthetők és mem îs tekinti őket senki an«ak. Es remélik, hogy az igények megformulázisa és bejelentése után nem a harctereken, hanem a tárgyalóasztal melleot következik a folytatás. __________ R, Gy. Házassági problémák Megházasodjon^e a soványkeresetih bizonytalanjövedelmii kisember és munkás, vagy maradjon legénysorban, ezt a kényes és nehéz problémát Veti fel egy angol női egyesülés, a Férjes Nők Szövetsége. Azt elismerik ők is, hogy sóik okuk van panaszra azoknak, akik vállalják a nélkülözést egV bizonytalan jövőjű férfi oldala mellett, de azért mégis a házasság mellett Vannak. A nő hivatása az, hogy feleség legyen és anya. A problémához a férfiak is hozzászólnak; a szövetség most kongresszust hivott össze, hogy minden oldalról megvitassák a kérdést. Dr. Edith Summerskill, az alsóház tagja, a nők jogainak erélyes szószólója, áll a mozgalom élén és a törvényhozást is meg akarja mozdítani a munkásfeleségek jobb sorsa érdekében. A férfiak az ellenzéki álláspontot képviselik a kérdésben, különösen a pb’“ mouthi Agglegény-Klub, amely legjobb vitázott küldte el a londoni kongresz- szusra. Ők ellenzik, hogy bizonytalan megalapozottságú férfiak nősüljenek. Mr. G. Roberts és C. Wood, a klüb vezetői, heves fitippikát mondtak a házasság ellen. Két-három font heti munkabérből nem lehet családot eltartani — érveltek — a rosszul táplált uj generáció nem kockáztathatja a nemzet jövőjét. Anglia igy nem fogja tudni megtartani a nemzetek rangsorában azt a helyet, amelyet most etfoglai. De a férfiak öntudatát, erkölcsi fölényét is kikezdi az ilyen házasság <— mondotta egy másik agglegény. A nos férfi hivatása körében sem tud olyan bátorsággal fellépni, mint független kollégája. Félénk lesz, észrevehető ez rajta hivatalában is. Otthon pedig egy rettegés az élete. Nem tudja, melyik pih tartatban csap le rá elsőszámú közellensége: a félesége. íme: ilyen zordak és szigorúak az angol agglegények...
