Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-16 / 160. szám
19 39 iu IS as 16. T: L t EPN 7 É AT 15 ASSZONYOK ROVATA Rovafvezelő: Dr. DÉV.MNÉ ERDŐS BOSKE Stranddivat 1939 M inden évben hisszük, hogy az idén a legszebb a strandd’.ivait, ez nem is csuda, hiszen nűndég vatoni újdonság tör elő, aanii nekünk minden esőiben tetszik, Persze, csatit az idén, igaz hitemre á hi Hl atom, még solia ilyen pompázó, ilyen gyönyörű és ályen elegáns nem volt. Kezdjük rögtön a íiirdöhákón,. Egyre jobban megkedvelik ina a. nemi Irikó- imyag'ból készült dressz eket, hanem mm - lás piké, vászon, an goik a Hon és amit leg" elsősorban kelleti volna endiitenemi: a krepsatiiiií. Tulajdonképpen a krepsait'm fürdötrikó külön cikket érdiem eine és ón azt tanácsol'haknám, hogy akinek jó alakja' van, bű ni követ el, ha mean ilyet csináltat. Ez ugv simul aiz alakhoz vízben, mintha szobor volna és saját fénye hízelgése adja meg a diszk meri ezeken semmi rnás nincs, miint jobb. vagy bah o’ídaíián végig egy zippzár. Fekete, barna és sötétkék színekben A mtoás, főleg nni- primé, piké és vászon fürdőfrikók ugyancsak zippzárral csukódnak, természetesen mellvamással, akinek erre szüksége van. ^ Szerűn. Ebéd: karalábéleves, töltött, csirke, zöklbal) főzelék, ri/sfelfujh Vacsora: uj burgonya vajjal, tükörtojás, saláta, ribizke. Csütörtök. Ebéd: burgoinyaileves, naitur- szel'et, tökkáposzta, töltött tészta. Vacsora. hideg pecsenye, kompók sajt. Péntek. Ebéd: tej leves, rántott hal, burgonya, turósrétes. Vacsora: körözött liptai, retek, tojás, gyümölcs. Szombat. Ebéd: kel-leves, lökött rostélyos, finom főzelék, lekváros goanbóc- Vacsora: borjupörkölt, gyümök-s. Vasárnap. Ebéd: raguleves, libapecsenye, uborka'salála, uj burgonya, meggyesrétes. Vacsora: hideg borjuluis, kompot. Omlós meggyes pác. 25 deka liszt, 10 deka vaj, 1 tojás sárgája, félcsomag sütőpor, egy csepp só, egy evőkanál porcukor, ezt összegyúrjuk, kétrészre osz- sz.uk és 1 óráig pihenni hagyjuk, azután az egyik felét kisodorjuk, középnagyságú tepsibe tesszük, meghintjük dióval és egy I kis mazsolával, 1 kiló kimngozott megy gyet tevétől jói kinyomva rátesszük, ízlés szerint cukrot, diiót és egy kis citronr héjjat. a tészta másik részét kisodorjuk, ráborítjuk, villával megszurkáljuk, tojás- sárgával megkenjük és világossárgára süljük. Fggunez más mádon. Ugyanaz a tesz la. csak a lő!felék változik. 5 tojás sárgáját 5 kanál cukorral habosra keverünk, hozzáadjuk az egy kiló k«magozott meggyei és az 5 tojásnak felvert habját. A tészta aljára szintién diót és morzsát szórunk és akkor rájön ez a töltelék, azután rátesszük a1 tészta másik felét, ugyancsak megszűr kálijuk vilfl&viall, világossárgára sütjük, négyszögletes darabokra vágjuk. Finom piskótatorta. (> tojás sárgáját, 0 konál cukrot habosra keverünk, hozzáadunk egy kis cilromhéjjat, és a levét. 4 kanál lisztet, negyedpohár vizet, vé gül a 6 tojás keményre vert habját. Megsütjük gömbölyű sütőben, mag kihűl, a következő krémet készítjük: 2 egész tojás, 10 deka reszelt csokoládé, 10 deka porcukor, ezt hidegen keverjük egy negyed óráiig, akkor hagyjuk felforrni folytonos keverés közben, azután hagyjuk ki- hüünii és 10 deka vajat keverünk bele- Ha a torta egészen kihűlt, éles késsel legalább 4 lapot vágunk belőle, mindegyiket megtöltjük ezzel a krémmel, egymásra rak juk és az egészet szintén ezzel a krém' met vonjuk be. Most aztán beszélnem kell a sz. óbba élsz óbb, egészen hosszú és egészen rövid., mlnitás, angoikarton stran d kabáitdkról ■ Akinek jó lát>a és alakja van, az rövidet:, ak:nck van mit takarná, az hosszút csináltak Mindkét esetben csípőtől lefelé erősen gloknis és a hasnál egy gombbal záródik. Két oldalról jövet egy öv, sajátjából, árust elől megkötünk. Kél rever, puffos ujjak és két nagy zseb a. hosszú .strandkabát „ jellegzetes tulajdonságai“. Strandbarlozé.k még a turbánszerü, meg kötött, a fürdötrikóhoz illő fcjkciradő, vagy a fürdő Ink óban, vagy a strand kabátban előforduló, egy virág a hajban,továbbá megfelelő szinii szandál és strand - táska, ugyancsak megfelelő színű monogrammal. Meg kell emui lenem még a shortokak Ezek készülhetnek olyan anyagból, amilyen a stradkabát. hátnélküli, elől kis bu- b iga bárral és egészen rovod kis egyenes nadrággal. A nadrágról jut eszembe, hogy7 a szürke. flamei hosszunadrág divatosabb, mint valaha, a legédesebb mintájú angol blúzokkal viselik. Lehet a blúz pettyes, csikós, vagy imprimé, de minden esetben ’rövid angol ujjal, bubi gallérra Ti és elől végig apró gombokkal készül. Ha, csikós az anyag, akkor lehet úgy is csinálni, hogy a csíkok külön beállításává! kis mellé ny k é 1 k épezzen. Ezzel, azt hiszem, nagyjában kimerítettem az idei stra.nddivalot és aki fenti recept. .szerint jelenik meg a stranidtom, biztos, hogy semmi hibát nem követ eh DIVATPOSTÄ 22 éves. Musbárszinii chantung-anyag- bó! csináltasson körül-berakott angol ruhát, kis bubigalMérral1, elöl végiiggombol- v,a. és baloldalion kis zsebbel, amelyre barna, monogramot tetessen. A kabát rendes Ikosztümhosszuságu legyen, belnrtö'it hát- tail, elöl 4 gombbal! és 3 zsebbel. Üdvözlet. ! S'yár 1939. A 'leírt ruhatárból hiányzik tégy melegebb ruha, erre a célra ajánlok 'önnek barma kosztüm-ruhái: Egyenes : szoknya, dől gombos jumper, két rever- ■rel1 és kél kis zsebből. A kihajtóba színes sálat tegyen. Egy jó pulóver elengedhetetlen a szürke nadrágjához. Legjobban ajánlok egy élénk csikós pulóvert, röv-i d u j jak ka 1. ü dv üzlet. Garden Farig. Legszebb volna egy halványkék alapú pehérpeítycs organdi ruha. egészen bő szoknyával, válj nélkül, spicces mellkivágással, a saját övében piros rózsacsokorral. Piros cipő és egy kis piros virág a hajban egészíti ki ezt a toalettet. Üdvözlet. HETI ÉTLAP Hétfő. Ebed: zöldbableves, pirított borjú ■: máj, burgonya, málna. Vacsora: töl 1 'lőtt tojás, sajt, gyümölcs. Kedd. Ebéd: gombaleves, libaaprólék zöldborsóval, cseresznyés pite. Vacsora: vegvesfelvágolit, vaj, retek, gyümölcs. HUSZÁR JANCSI Irtai PACZIK GERÖ Abban az időben az otthonmiaraidottak a katonaviselt emberektől1 lesték el a. regulát. azoknak testhezállóbb volt a meü- revalójuk, dúsadban kivarrva selyemimel, még ha szegény is vo'it, csinosabb a ka- lapja, a bokrétája, meg kemény szaru csizmát viselt, fényesre subickolva. Ha éppen huszár volt, há't más pipa járt neki. piros sei meci s a> bajuszpedrőről csak ö tudta megmondani, melyik túsza újlaki, az húzta jól ki a huszárbajuszt, még szúrt is a vége. Akik a léniánál (gyalogos) szolgáltaik, Inkább a szaka Ilit ku'-tr váiták s akinek szép Ferenc József-sza- kálla volt az ezredben, annak már egy sarzsi is járt érle. Otthon, a faluban, meg ahogy egy hely megüresedett, bíró, kis- biró, vagy esküdt, avagy bakter lett a vagyona szerint, mint m Jancsi bácsi olyan foltozóvarga volt, de ölt volt Königratznél. Agglegény volt, lehet, hogy valamikor féltve, vagy félve őrzött asszonyi emlékek miatt nem adta magát házasságra, de az is lehet, hogy nem talált magához valói, obsitos huszár kevés volt a vidéken, meg aztán sok fehérnépet látott Burkusországban, meg Ta-lián országban tizenkét esztendő aitat'k Úgy ólt, jórészt szalonnán, csak éppen, ha nagyünnepkor kívánta meg a meleg ételt, de hisz úgyis elhütt volna, míg Ábrahámnál áldomásozott, mert abban az időben még a tál palással is áldomás járt és békesség. Más ok meg nemigen vodlt asszonytartásra, a seprű ott állott künn az ajtó melleit s ha nem volt otthon senki, ne* kidőílt az ajtónak s nem akadt ember, akii ne tartotta volna tiszteletben. Máskép volt akkor. Mostanában elveszik ai seprőt az ajtóból és nem is tud'jai a varga, melyik ember vette el, mert kesztyűvel járnak. mint akkor a beöltözött pandúrok. Elég az hozzá, hogy Jancsi bácsi csízFARSANGI ÉJSZAKA írta KERTÉSZ MIHÁLY 46 — Hallottad, mit mondáit aiz az öreg dáma az Imént?... Hogy mi, én és te, nagyszerűen összeillünk hogy aiz Isten Is egymásnak teremlett minket... hogy nekünk együtt kellene művészi körútra jár nuni< .. Hallottad, hogy ezt mondta?... — Hallottam — mondta Anna elmerengve. — Es tudod, mi a legérdekesebb?... Az, hogy a gondolata Imát olvasta le az öreg dánra... Meri egy két órával előbb, amikor az énekedet hallgattam ebből a kisleremből', nekem is ugyanazok a gondolataim támadtak, minit ennek az öreg hölgynek... j — Tibor!... — sikoltott fel halkan .Anna. — Igen... Elősző magamnak sem akartam be vall am, de azután, hogy egy egészen. érdektelen harmadik is ugyanúgy vélekedik, nem röstelilen többé... és most már megmondhatom neked is... Te, Anna -- folytatta Zákány forró, suttogó hangen —, oi jövő héten indulok Páriába!... Uj babérok várnak ott reám!... Nos. volna-e kedved megosztani velem a dicsőséget?... — Nemcsak a dicsőséget, hanem egész sorsodat — lelkesedett Anna s két karját rajongással tárta Zákány felé. Zákány vadul magához ölelte a primadonnái s hosszú, szenvedélyes csókol nyomott ajkára... * o .. Kint o nagyteremben tombolt a jókedv s -egy durva, rikácsoló rikoltás kijózanította az egymásra taíáfflfi két művészt. Anna, mintha nem tudná, hol vám, kábultam nézett körül s amikor végre megértette a helyzetet, az undorodás fintorával gyönyörű arcán, szinte könyörögve szólott Zákányhoz: — Menjünk e' innen, Tibor!.., Zákány megnézte zsebóráját. — Egy óra muLva — mondotta — indul egy személyvonat, amelynek csaitílá- kozása van Kisújszálláson a pesti gyorshoz... — Csak egy óra múlva inidul ez a vonat?-- Annyi idő éppen elég nekem, hogy összekészüljek... — Szóval, azzal megyünk? — Ila nem leszek terhedre - — komolykodott Anna. — Te édes! — ölelte újra magához Zákány. Anma- azonban gyorsan kibontakozóit az ölelésből. CSAK KETTEN — Siessünk! — mondotta. — Különbem lekésünk... Már pedig én egyetlen percet sem szeretnék feleslegesen itt tölt end — Hát akkor induljunk — nyugodott bele Zákány és karját nyújtotta Annának. A primadonna betakaróit és együtt ’ép tek ki a plüss függöny ajtón, csaknem rátiporva Tin.ka néni lábára, akii egy pillanatra el nem mozdult az ajtó elől, er4 sen őrködve, nehogy valaki megzavarja a magára hagyott művészeket... • madia és hős voll, de velünk igen. rejtélyes volt a töke melleit, nem sokat fecsegett a gyerekekkel. Ami a régiekből megvillant esze forgásában, azt kecske- : lába asztal melllétt mondta el, innen szivároghattak ki aztán azok a nagy látások, amiket eVi-llott lélegzettel néztünk, ha jött az obsitos. Elárulom, hogy a nevét ma ás Huszár Jancsinak tudóin, nem is voltam én többre kiváncsi, még más se, egészen más, ha Kertész Samuról esett szó, mert akkor már kérdezték: a nagyságos főszol• ' gab író ur?... s már nyúlt is a kalapja uíán az ember, csak éppen, hogy észrevette. Huszár Jancsit ismerték s illő tisztelettel' tette mindenki a porciósáj az övé mohé Ábrahámnál. Ha szolgabiróválasz- tás lett volna, még az is tehet, hogy o került volna hivatalba. Nem is lett volna akkor közmunka, az biztos, meg a csendőrök nets is kevesebb dolguk tett voting mert azoknak i.s parancsolt, pedig neu* is voh Königriitznál, itthon könnyű. Úgy elkalandozod a képzelétiem Kő- mgrützig, meg azon túl is, ha az obsLtját néztem. Olt állott a falion, a két kis ablak j közöd, szemben a háromlábú székkel, t rajta az üvegnek csak fele volt meg. De ott, ahol hiányzott, a füst adta a komoly szint s a merészség értéket, ahogy ágaskodó lován, kivond karddal mutatott előre- Úgy néztem, de nem mertem kérdezni semmit, csak iátíam az ellenségei;, hogy rettentő halálfélelemmel visszanéz s a gyengék testén taposva, roham, menekül;. Addig nem láttam huszárt, de azóta se olyant, pedig a világháborúban láttam generálisít Is. De az gyalog járt, se kard, se mente, se bajusz, sarkantyút is csak azért viselt, hogy gondolja a baka, most vitték a lovát vasalni. A szomszéd Jánoska, ha apja csizmá: jáit foltozni vitte, én is mentem veüle s úgy léptem be a Jancsi bácsi műhelyébe, mint szentélyébe a hősnek, nagy komolysággal rákészülve, hogy most fogja elmondani a halhatatlan meséket a- huszárról', a. hótfejü sárkányról, meg a sárgalábú németekről. De Jancsi bácsi hallgatott s mi szomorúan éreztük, hogy sohasem lehetünk ilyen huszárokká. Csak néz» Ifik a hőst, ahogyan ült a körülötte eldőlt csizmák között, hallgatag-győztesen. S néztük, amint kardot rántó két karjával a fonalat rántja az öreg csizmán ke; resztül s hallgattuk a kísérőzenét: horr... hogy ez maradt meg a csataindulókból • Csak annyit kérdeztünk meg búcsú- zóu1: — Jancsi bácsi, miért huszár a huszár? — S erre azt felelte: — Mert muszáj!... ■■ 1 Amikor — szorosan egymásba karolva — Zákány Tibor és Boldog Anna megjelenítek a táncteremben, egyszerre megálltak a párok és minden tekintet feléjük szegezödöW. Még a cigány is abbahagyta a játékot, mintha csak ő maga s megértené, hogy mily csodálatos dől :g történik itt. Ily általános csendben haliad tak át a termen. Semmi sem akadályozta sietésükben, mert ,a közönség — mintha egy lát hala titán rendező intézkedésére történnék — széles utat engedett nekik. Ök pedig, nem tekintve sem jobbra, sem balra, mentek a bámulok és álmólkodók sorfala között a kijárat felé... Senki nem üdvözölte, senki nem köszöntötte és senki nem tartóztatta' egyetlen szóval sem őket. És amikor eltűntek a kijáraton', Vere* bélyi Gyurka, az általános fellélegzés ültén, hatalmasat ük oily a kiáltott a cigányok felé: — Banda! Tusst!... A e gányok megértőén mosolyogtak! ösz- sze és zűrzavaros zajt csaptak szerszá maikkal. — Újra! — dirigált Verebétyi, amikor a cigányok abbahagyták. -<• > És a. banda újra tusst húzott. — Még egyszer! — parancsoltja a ci* gánybiró. A cigányok engedelmeskedtek. Még erősebi) zajt csaptak, pattant a húr. fosz- I lőtt a vonó, de csinállták. Végre engedélyt adod Verebéfvi Gyurka a tánczenére, máé a párok féktelen jókedvvel, mintha valami nehéz, Ilidére nyomásos atomiból ébredtek volna, fog’ tak a táncba. — Sose halunk meg! — kiáltotta va-- laki. És százan erősiIgeitek egyszerre: \.(Folytatjuk..^
