Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

/ / / í L N / i K 19 3 9 J u I i U H / 6. *%rva at»tt*. 8 Szemtanuk elbeszélése és feljegyzések Petőfi Sándor haláláról A tehér&gyház&i csatatéren esett el a nagy költő Ft'hcrt'gyháza, július hú. 184g. iulius 31 "én esett el Petőii Sán­dor a íehéregyházai csataterén. 1 iz ev Ildiin kerek száz éve. Haláláról három szemtanú hiteles vallomása szól. Az 1 !só Lengyel ] ózsel, e /.reel orv os emlékezése, a másik G valók a y Lajos, honvéd százados tanúsága, a harmadik Szkunk a György közhuszár jelentése, akinek vallomását Vájná Sándor kolozsvári ügyvéd örökítette meg. Ezekhez a szemtanuvallomásokhoz járul még rgy későbbi, 188S ban ni< eje­lem t, oknyomozó memoár gróf Ha'ler Jó­zsef székely kereszt úri földbirtokos fel­jegyzésében. Hallgassuk meg egyenként az öreg, köz» I százéves szellemidézést. Érdekes emlékezések Lengyel József igv adta elő Petőd ha- lálár: — Éppen egy kassai fuvaros 1 él kar­jár metszettem ketté, melyet >gv golyo szétzúzott, mikor Petőfi Sándor melutrem elhaladt s a Fehéregyházán túl elfolyó pa' rak hídjának a kartájához dőlt. Tőle mint- e»v zoo lépésnyire dolgozott egy hatfontos ágyú és lőtte az országút mellet: Mállr torr orosz lovasságot. H'hető, sok kart tett bennök, mert »nemsokára az oroszok 's erősen kezdtek tüzelni s egy ágyug »Vő Pe- tőfitől alig 30 lépésnyire iirődött a földbe. A fölvert föld és por őt is ellepé s hihető­leg szemébe is jutort, mert a zubbonya szárnyával hosszasan törülgeté. Én melléje futottam: — Mi baj őrnagy ur?! — kérdeztem tőle. Petőfi nem felelt semmit. Alikor alig ezterlépésnyirc tőlünk abban a percben bontá szárnyát két orosz dzsidásezred. A honvéd huszárság verekedett, de mir tehe­tett 300 annyi ellen? Odaszólram Petőfi­nek újra, az oroszok felé mutatva. Petőfi odameredt s az öldök'ő harcra csak any nyit mondott: — Potomság! . . . Főgemet a lovam az orosz gyűrűn -kr vül segiterc. Petőfi gyalog völr s igy a körben maradt . . . Ennyi, mit saját sze­meimmel láttám — fejezte be a vallomá­sát Lengyel ezredoirvos. Később báró Haydrével beszélgetve, még megtudtam, hogy Petőfi a mellén egy dzsidaszurásr kapott. Br. Heydtét bízták meg ugyanis a halottak eltakarításával, aki ezt egy Tol­di nevű hadnaggyal végezte »el. A másik vallomás az előbbit színire ki­egészíti, mert a magára hagyott Petőfi sor­sát folytatja. Gyalokay Lajos. honvéd szá­zados vallomása igy hangzik: Mernek ülés közben a fehéregyházai országúton, egyszer­re megpillantottam Petőfit, aki hajdonfő szaladt. — Jöjj velem! — »Mákottam feléje. — Azt hiszed — válaszolta Petőfi kese­rű mosollyal —, hogy van ebben a pokol­ban olyan bolond, ki helyt mWne álla ni ? Nines itt szabadulás, igyekezzünk a túlsó *:lda»!ra! Ott tán megmenekülhetünk! Én haboztam. Mire Petőfi szinte haragosan felém kiáltotta: \ines idő mostan a gondo’kodás- r.i! I n megyek! laton veled! Ízzel leszűkült n töltésről és eKint Gy.dokav százados szemei elöl. Szkurkn György Vilmos huszár volt, ak'tu k vallomását Vajon (íáhor jegyezte tel. aki a szabadságharc 'idején ugyan isiik a ITImos-huszárokná', mint lohad nagy teljesíteti szolgálatot. Ez rede a le- luregyházai csatában nem v, t; részt. Kő halomnál táhorozoík de négy huszár — köztük Szkurka is Bem apó szemé lyes szolgálatára s olt rendelve. Feljc-gyzeit je’entése így hangzik: — M! mind a négyen csata közben a lovassághoz osa-liiakozinnk. számtalanszor indultunk ui. meg uj rohamra». De bi- zony, rossz napja \olt a magyarnak. Sok vitéze hűhóit el Kossuth Lajosnak. Még az adjutáns Petőéi is elesett. — fiái S'kiirka közliuszár, maga is­merte Peiöfil? — kérdezte Vájná főhad­nagy. — Hogyne ösmerlem volna a fehérgal­léros Petőfit, a nagy pennásemberk aki olyan szép nóták.nt .rt. Két muszka lovas utána ugratott a kukoricásba... Petőfi őr­nagy urnák nem volt semmi fegyvere, kardja, amivel magát védhetne vakra... Gróf 1 Tallér József lelkes szívvel meg­írt emlék iramaiban a többek közölt öze­ibe! olvassuk: Bem tábornok 1849. év juí'us őOán — hétfőn — Székelykereszlurra indult, Petőfi Sándor. Gya’okay Lajos százados csinos, köberes szekerére ült. Keámenteikén Bem kíséretével özv. Simon Györgyin* urhölgy- nél ebédelt és délután megérkezett Szé- kehkereszturra. Petőfi Sándort Varga /'•iginoiid '•zékety gazda látta (‘stebédre a nt ii di . Gyárfás Pál főuri kúriáján míg Bem tábornok l>r. (ianrmera (iusz'tá\ téipaianesnok századoshoz s/.ál'i. Másnap őt én, luijnuában Petftf Bem tá- kornok után i'iuln I (iyalokuy szekerén, a 82 i'k zás/lóidjja 1, melyei vitéz Em ene/.v György százados vezényelt Fehéregyká zára. <) 11 Petőfi a szekérről szótlan le ug­rott és a la'u a »Nő vége felé szakuk. Ek­kor mar a kozák clüőrsség a la u felső \ égétől elterülő Levadia nevű türökbu/ás- ban makacs állási foglalt. Petőfi a .'kas számú székely lovavágvulrVphez ment, finn na a csatatér balsz.ámyára. A 1.’'/..sze­res Inteni a végéi) is gyüzedv mcskcdcJl. A magyar honvédség meghalná ti. Fsu­két óra körül Fogaras felől uj kozák- csapatok érkeztek a csatatérre. Ezek azonnal űldökVi rob ónra indultak n megngok magyar esa,pa tok a<t átvn. IC lesik a déVeg Zeyk Domokos. Tiz koizákol kül­di", II magi előtt szolgálni a másvilágon öldöklő tusában, amiig a NagykükülV» partján ledőlik a kozákok Zevk Domo­kos \ i.éz. és daliás századost. Petőfi sem tud kitérte a kozákok elszórt rohama elől. mig az egyik kozák a fegvverfe’en Petőfit mcUbcdöfte. Az elesettek temetése folytatja gróf H.i’Per — 1849 amgusz­tus 1-én vök. A halottakat Osonta János, l< hén gyházai gazdaember gyűjtötte ösz- sze. Egyszerre az egyik halódunk vélt súlyos sebesüli megszőki’t: Élek... meggyógyulhatok... Petőfi a nevem... Segítsetek!... Ám a durvaszivii poroszló nem irgal- nrazio't az éVdÖ ifjúnak — mondja a memoár tovább — -. könyörtelenül beta- szila a sir gödörbe s holttesteket dobatott reá. Az egyik s-' rá só. Vámos György, ré miiben kiáltott fc!»: — Jaj. Istenem, még az éküket is eltemetik!.. Itten már áthajVk az emlékirat! a: le­gendás köblei be, ahol Petőfi csak megse­besült, ahol Petőfi! kiásták, ahol Petőfi tovább bujdokoM a szerető szivek re ile­kébe. Sőt sok legenda szikéban fogságba \ Ázi Petőfi Sándort. Legújabban a ko­ponyáját is megtalálták — egy mende­monda szerint — Szibériában. A tények viszont határozottéin á‘litják. hoyy Petőfi Sándor a fehéregyházai csatasikon hullott el s ott is temették cl a többi elesett honvéddel együtt. DR. LÉVAI LAJOS. „Galilei éta nem a csillagászat ilyen fordulat Beszélgetés a Marsról és az uj óriás messze- átóról dr. Wodeízhy József egyetemi tanárral Küldje II gyersnelcétf a m tengerpartra Mangalia . szelektől védett partja a legideálisabb gyemeksírand és ott Ur. Imas RóZ£5 gyermekorvosnő nyaralójában gondos, szakszerű felügyelet, elsőrangú ellátás (napi 5 étkezés) biztosítja az Ön gyer­meke számára a kellemes és hasznos szünidőt. Felvilágositás és előjegyzés: Dp.Imaslléza Mangalia, VILLA DRAGOS. BUDAPEST, julius hó. Világos tanári szoba, az egyetem, böl­csészed karának épületében. A széles ab- J lakon át bebólonganak a kert Ciotmbj.il. a fajaikon régi. nemesvonalu rézmetszetek, híres csillagászokról. Az egyik süppedő börkarosszékben ősz. paposarcu, derüs- tekimtetü férfi ül. Olykor élőrehajlik s az asztalkára tett könyvekben lapozgat, hogy pontosabban feledhessen kérdéseimre: dr. Wodetzky József egyetemi tanár, a bu­dapesti Csillagászati Intézet nagyhírű igazgatója. IJirek a Marsról A Marssal kezdjük. Tulajdonképpen azért kerestem fel, hogy megtudjam: mit várhatunk az e nyáron beábö Mars-kö­zelségtől. amiről már hirt adotft a napi­saj*ó? — A Mars tizenöt-tizenhat) évenkét jut legközelebb földünkhöz — mondja lágy, nyugodt hangján. — Legutoljára 1924 augusztusában állott elő ilyen helyzet. A mostani julius 27 én este 9 órakor éri el tetőpontját, okkor égü szomszédunk alig 58 millió kilométernyire lesz tőlünk. — Csekélység.. — Csillagászai viszonylatban tényleg az. Sajnos, csak a déli földtekéröl» lehet majd kényelmesen megfigyelni. Az ottani jelentősebb csillagvizsgálók: Fokváros, Pretoria, az ausztráliai Adéaide és Cair.- berra, Melbourne, Wellington, az argen­tínai Cordoba, Santiago di Chile és a töb­biek természetesen nem fogják ezt q ki­tűnő alkalmat elszalasztani. Milyen jelenségekéi figyelnek majd meg? — Minden csillagászati tevékenységet három főcsoportra oszthatunk. Az úgy­nevezett ..vizuális“, messzelátóval történő megfigyelésre, a színképelemzésre és a fényképezésre. így a nyár folyamán ta­lán uj adatokat nyerhetünk 0 Mars ké'- hc'dacskájárói: Pliobosról és Demosró1. Ezek a legkisebb égitestek közé tartoz­nak, hiszen előbbinek átmérője mindösz- sze tizenkét, utóbbié tíz kilométer. Az ácsáiegényből lett amerikai csillagász: Halt fedezte fel őket 1877-ben, de annyira pa­rányiak, hogy rájuk vonatkozó ismére - tejihk. mindmáig hézagosak. Az minden­esetre említésre méltó, hogy a Phobos Demossza'l ellenkező irányba halad, nyugaton kél és keleten nyugszik. Még egy érdekesség: Voltaire „Mikromégas“- ában és Swift ,,Gulhverc‘-jébeai, több, mint szíá-z évvel Halil felfedezése e!lőit, beszél a Mars két holdjáról! írói megér­zés? Képzelet és valóság véletlen össze találkozása?... Nem tudhatjuk. Bármennyire meglepő is ez a közlés, igyekszem a beszélgetést a Marsra terel­ni. Minden -avatatlant elsősorban azok a bizonyos ,,csatornák“ izgatnak,, melyek áUiitóíliag valószínűvé tennék élőlények je- teniléfét a szomszédos bolygón... A professzor fmomvágásu arcán alig észrevehető mosoly fut át. — Kérem, e „csatornák“ létezése egy általán nem biztos, sőt... Antoniadi, a hí­res meudoru csillagász szerint, e különös ákom bákomok egyáltalán nem csator­nák ; m»i több, a Marsról készült gondos felvételeinek egyike sem tünteti fel őket. Magam is osztom Antoniadi álláspontját. — Dehát akkor... — Az emberi szem sajátsága, hogy egymás mellett fekvő pontokat vomaíBak- ká köt össze. Feltehető, hogy bizonyos esetekben némi jóákariatfcal ez történt a licuiályos \ il.igilii ,11 Mu, egyes pont j • í \':il is. Mik Il iiéinek ezek? Kráb iek / Ib.r padlások ? Csak semmi elbamui kodoll küv< f In zlelés! hangzik .1 f igyelmeztetés. Egyelőié csak annyit mondhatunk, hogy a Marsnak légköre van, északi és dé l pórisaim fehér részek lálbutók (téü -dő- ;árás nyomató, foltjai hol szürkébbel; hol sntélebbek ami talán évszakok szc rint váltakozó növényzeti t jelent... De ez eztán a Vgmesszebbmenö következtetés, annl megenged hetünk magunknak. Készül a világ legnagyobb teleszkópja Gondoláiban kissé lehangoltuu búcsú zn,n a marsi emberektől és a marsi éW-t- üJ. Kár. nagy kár. Milyen feJvilla/nyzó lett volna az, a tudót, hogy... A profesz- sz.or mmlhűi sej éné, mi megy végbe beírnom, megszólal: — A nagyközönség a csillagászattaí, akár a többi tudomá-nyággal kapcsolat ban, moluVn kutat ..érdekességek“ után es közben elsiklik figyelme olyan esemé­nyek fölöd, amelyek több, mint érdeke­sek: korszakalkotók. Most is készül a im munkásságunk »területén valami... — £s látva, hogy felkapom fejem, elébe vág 1 ürgetésemnvk: — .Vz Egyesült-Államok­ban most készítenek egy óriási teleszkó­pot a kaliforniai Mount Palomar-megfi gyelő számára Magát a kupolát négy. sónkét méter áiImérőijüre tei-vez>k, ami önmagában véve is csodálatos. A csiszo­lás alatt álló tükör átmérője pedig öt mé­ter lesz. Gondolja meg, hogy az eddigi legnagyobb teleszkópnak, a Mount Wü- scamak két és féiméter átmérőjű a lük­re. M»nél nagyobb a tükör, annál *öf.b fényt gyűjt össze, mmél több fény gyű­lik benne, amiál messzebb lehet veie Iái­ul. Más szóval, a Mount Paiomam>l re- méfhe-töteg négyszer annyi csillagot fo­gunk számbavehelni, mént eddig. Olvan haladás ez — hangja kicsit elfullad, ha- bozik. majd egész halkan: — ...mint atmi- kor Gál kei először nézett bele 2 és fél cen­timéter átmérőjű távcsövébe és megpil­lantotta a Jupiter holdjait. — És mi lesz az uj távcső legfőbb fel­adatta ? — A távoli világok, a ködfoltok vizs­gálata, a Nagy Kozmosz feltárása. Csdktgjósok — és vízvezetéki cső Még sokat kérdezgetek. Szeretném pél­dául. ha véleményt mondana a csillagá­szati szaktekintély a manapság annyira divatos csillagjóslásról. Nem húzódozik a választól. Kifejti, hogy a csillagjóslás, az asztrlógia, ősrégi hiedelem. („Nem babonát mondok!“) A kémiai bizonyltja, hogy feltétlenül vannak bizonyos katali­tikus sugárzások, melyekből végtelenül kicsiny mennyiség elegendő nagy kémiai folyamait megindítására. Lehet, hegy a csipogok kisugárzása hatással! van í z emiteri szervezetre, de csak a jelenben. Ebből arra következtetni, hogy má fog évek múlva történői, az illető szervezettel, már képzelet dolga. — Jelenlegi időérzékünk egydimenziós — magyarázza — Mintha égy csőbe volnánk bezárva, például egy vízvezetéki csőbe, az áram sodor előre és mi esek hátrafelé tudunk nézni, előre nem. Vagy gondoljon Platon hires hasonmására: bar­langban leiáncolí emberekről beszél, aki­ket hátulról ér a fény, de ők csak előre látnak, saját árnyékuk rebbenését figye­lik a sziklafalon és ilyen kétdimenziós lényeknek tartják magukat a valóságban is... — Rövid szünet után: — Ha hároar.--, négyméretü időérzékünk volna, akkor láthatnánk a múltait, a jelent és a jövőt egyszerre. Ilyen lények jósolhatnának u csillagokból, de mlai időszenzóriumunk- kal és tudásunkkal ez lehetetlen. A csil­lagok másra jók, emberi szempontból is- Távlatot adnak, kiszabadítanak a kicsi­nyességből és eKakűHságból. Aki a világ­mindenséggel társalkodik, elnézőbb, meg­értőbb a földi dolgokban. A csillagok lé­lektani hatása e tekintetben elvitathatta t lan. Étert lenne rendkívül fontos, hogy az iskolákban többet foglalkozzanak a Kozmosz törvényeivel... Megyek' a zsivajgó utcán... és szégyen­lem magam. Mindanmyiunk nevében, aíkÁk olyan ritkán, vagy soha sem nézünk fel a csillagokra. G. L. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a lej?» választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj* rV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents