Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-15 / 159. szám

2

7? 7 7. F C N / /; a

19.V) I ul i in 1 5.

Rendelkezések a céhek elismeréséről, a céhek nemzed

tanácsának felállításáról és a szakkamarák létesítéséről

KOLOZSVÁR, július 14.

Mint hirt adtunk róla. a/ országgyűlés tátijai között tanulmányozás céljából ki osztották az uj eéhUhvény iervezclél. ami az ősz folyamán kerül letárgyakisra a képviseloház e'ött. A törvény fel vezet a céhek elismeréséről, a nemzeti céhlnnács, valamint ti .szakkamarák megs/ervezésé- ről intézkedik. A törvénytervezet indokolása, amelyet CoUncscu Armand miniszterelnök, Ralea Mihály munkaügyi, Unjoin nemzetgazdasági és Corneteanu földművelésügyi miniszter irtá.k alá. nagijuo- misokban ismerteti (t múltbeli szakmai szervezetek megalakulását, működését és megindokolja, hogy miért akarják ébdre hinni c'í a törvényt. Ismerteti az 1938 október 12-i céhtörvény létrehozásának okait, majd az uj törvény megalkotását azzal indokolják, hogy oz előbbi céhtörvény csak a munkásokra, a kereskedelmi alkalmazottakra és kisiparosokra vonatkozott és igy kimaradtak a rendezésből különböző főnök-egyesületek. a nagybirtokosok és füldmüvesek; egyesületei, valamint a szellemi foglalkozást űzők. Ezekre a foglalkozási ágakra vonatkozólag ugyancsak szükségessé vált egysé; ges rezsim létrehozása és ezért az uj szakmai egyesülés jogát a következőkben szabályozták:

^ N AZ UJ SZAKMAI EGYESÜ- \ LETEK

í. A sziakmai céh egységes, ami kizárja a jövőre vonatkozóiéig az egyes céhek létezését, amit az azelőtti törvény megengedett.

2. Egy tartomány területén minden foglalkozási ágból csak egy céh működhet. Miután azonban a tartomány területén a tagok különböző centrumokban laknak, ezért a céhnek joga van helyi tagozatokat létesíteni képviseleti joggaíB, úgyhogy ezek megbízást kapnak azonnali közbelépésre minden helyi vitában, ha szükség van a szakmai érdekek megvédésére.

A JOGI SZEMÉLYISÉG EL- .Á ' ISMERÉSE

3- Hogy 'a jelen törvény előírásai szerint egy céh elnyerje jogi személyiségét, a következő feltételeknek kell megfelélnie: «• V "

a) Az alkalmazottak' és a kisiparosok céhei a tartomány ugyanazon foglalkozású alkalmazottainak, vagy kisiparosainak legalább egy tizedét kell magukban foglalják, anélkül, hogy ebbe bele lenne számítva öegalább 30 alapllótag.

b) A főnöki céhek, kereskedők, gyárosok, nagybirtokosok és földművesek, valamint az intellektuális foglalkozásnak céhei legalálrh 30 személyből keli álljanak. Abban az esetben, ha a tartomány területén nem sikerülne valamely foglalkozási ágban a minimális taglétszámot összehozni, az érdekéiteknek joga van csatlakozni egy olyan céhhez, amely a legnagyobb hasonlóságot mutatja aiz ő szakmájukkal és ennek a céhnek keretében önálló alosztályt létesíthetnek.

MŰKÖDÉSI ALAPELVEK

II. A céhek a szakmai érdekek megvédésen kivid a tagok szakmai, morális és hazafias nevelésével foglalkoznak.

III. A céhek vezetőinek biztosítékot kcM adni arravalóságukról, morális életükről és hazafiasságukról.

IV. A törvényesen elismert céh képviseli a szakmát.

V. A tényleges szakmai egyesületek a céhekkel együttműködhetnek, azonban a közjognak alá vannak vetve.

A jogiszemélyek elismerése, annak minden konzekvenciájával, az uj törvény szelleme szerint, kizárólagosain a munkaügyi miniszter hatáskörébe ‘tartozik, aki e célból kikéri egy technikai bizottság véleményét. Az elismerés királyi rendedet utján történik. A jogiszemélyi'

I. közlemény

ség elnyerésével a céh jogalannyá válva, kizárólagos j 1'egü előjogokat nver, ame •'vekcl más egyesületnek nem lehel meg- adm. Ezek a/ előjogok az összes céhek szamára közösek lehelnek, azonban minden foglalkozási ágban különlegesek <s lehelnek

A közös jogokat képezi az a jog, hogy a céhek u: igazságszolgáltatás dűli úgy s<tj<U. mint hígjaik nevében megjelenhetnek', s/indikál's akciókul gyakorcMialnak a szakniaű érdekek védelmében, delegátusokat jelölhetnek ki a köz- és magánjog összes szerveihez, amelyeknél aiz ü leld szakma képviseletét kérik.

A különböző szakmai céhek különleges joga; a kővetkezőkből állanak:

KÜLÖNLEGES JOGOK

a) A munkás- és magántisztviselőcéheknek kizárólagos joguk van kollektiv

Az ELLENZEK

Az Ellenzék olvasói megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi időben a hatóságok vezetői mindig vizsgálat tárgyává tették a jogos panaszokat. Számtalanszor megtörtént, hogy az Ellenzék pa' nasz-rovatában szóvárctr indokolt sérelmeket azonnal orvosolták. Ennek természe* rés magyarázata, hogy a legutóbbi napokban ismét számos panaszos levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyeket irt közlünk: v*

A PIAC BAJAI. Y ■

Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Számtalanszor olvastuk már, hogy városunk erélyes polgármestere mindent megtesz a piaci áruuzsora letörésére. Sajnos, a polgármester urnáik nincs ideje személyesen ellenőrizni a piacok hajnali forgalmát. A vJsz* szaélések ugyanis ilyenkor történnek, mikor a polgárság nagyrésze még az igazak álmát alussza. Hajnali három és négy órakor például a Mihai Viteazul téren már megkezdődik a forgalom. A piaci viszont" elárusirók, a kolozsvári élelmiszeráruknak ezek a korlátlan diktátorai ugyanis ilyenkor kezdik meg közérdeket sértő üzleteik lebonyolítását. Valósággal elbarrikádozzák a faluról bejövő termelőket és összevásárolják áruikat, hogy aztán busás haszon' nal adjanak rul az olcsón megvásárolt véleményén, gyümölcsön és más élelmiszereken.

Itt 'kellene közbelépni a rendőrségnek és a városi ellenőrző közegeknek. Mire ugyanis a rendes piaci forgalom és az ezzel kapcsolatos hivatalos ellenőrzés megkezdődik, már a viszonteladók uralják a piacot, akik testvéri megegyezéssel egyöntetűen diktálják az árakat!

Ezemkivül a Mihai Viteazul térnek és környékének lakói még egy indokok panasszal fordulnak az illetékes hatóságokhoz. Az a rettenetes zsivaj és alkudozás ugyanis, amellyel a piaci viszontelárusirók a termelőkkel való üzleteiket lebonyolítják, az egész környék lakosságának nyu- galmáo tönkreteszi. Hol van itt a csend- r'enidelet? Kérjük az illetékes hatóságokat, hogy vegyék figyelembe jogos panaszunkat és teremtsenek rendet úgy a piaci árak, mint a hajnali csendzavarás tekintetében.

Vagyunk igaz tisztelettel; Dr. H- G z. MÉG EGYSZER A BÉRKOCSISOK!

Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Nagy megelégedéssel olvastam, hogy az Ellenzék legutóbbi panaszos rovatában szóvátették a kolozsvári bérkocsisok túlkapásait. Az' óta állandóan figyelem a lapot és várom, hogy milyen intézkedést hoznak a hatóságok a jogos felszólalás ügyében. Sajnos, mindeddig niem történt semm: radikális közbelépés a hatóságok részéről, amit annah tulajdonítok, hogv bjzonvára eUteinunkas/ci züdésrket kötni, képviselőket küldeni a békéltető és döntő bizoMssá- gokhn, kollektiv munkákonfÉ’ktus cselén elkísérhetik ;i munkaügyi 'ínl-niszlérium inspekeiós szerveit azokra az insp kciók- m, amelyek a szociális törvények betartása céljábó' történnek.

1)) A kisiparos-céheknek kizárólagos jogot ad a törvény a kisiparosi minőség megállapítás ára és ennek 'igazolására, kapcsolatban a végzett munka kifizetését biztosító törvény 3. szakaszával. Mint a tagok megbízottja, résztvehet az állam, a megyék, a községek, valamint bármilyen más köz’jnlézmény árlejtésein. ahol ugyanolyan elbánásban részes!tendök a céhek, mint at szövetkezelek. i

c) A kereskedők és gyárosok céheinek ugyanazt a kedvezményes pénzügyi és vám-elbánást biztosítja, amelyeket a sző- *

panaszos-ládája

rülre a hatóságok figyelmét a megjelent

panasz.

Mosr a saját káromon rapasztaham, hogy a felszólalásnak mennyire igaza volt. A napokban a Gr.igorescu'utcában volr dolgom. A Főtéren ültem kocsira es a rörökvágás közelében szállottam le. Az egész ut körülbelül 12 percig tarrotr. A kocsis 30 lejt követelt az űrért, holott a még ma is érvényben lévő tarifa szerint egyórai kocsizás 40 lejbe, félóra tehát 20 lejbe kerül. Én 25 lejt akartam adni, de a kocsis olyan rettenetes botrányt csinált, hogy kénytelen voltam kifizetni a 30 Jejr. Nagyon kérem Szerkesztő urat, hogy ad- j jón helyet panaszomnak és hívja fel ujo- ! lag az illetékesek figyelmét a bérkocsisok durva visszaéléseire.

Bornemisa polgármester urnák bizonyosan nincs tudomása ezektől az állapotokról, mert csak ezzel tudom megmagyarázni, hogy a bérkocsisok most is szabadon gorombáskodharnak a közönséggel, ami" kor városszerte örömmel állapítjuk meg a fejlődést. Remélem, hogy panaszomat végre meghallgatják az illetékesek.

Vagyok Szerkesztő ut igaz hive:

L. Dénes előfizető.

’ ■ l AKADÁLYOZZUK MEG AZ ÁLLATKÍNZÁST!

Igen Tisztelt Szerkesztő Ur! |

Ma reggel a hivatalba menésem közben, a Tanitók-háza előtt s innen, az Avram Iancu-utcán végig, fát szállított körülbelül vagy 5—b hósráti szekeres. Ezek között volr egy lovas szekér, számár — ha el volt ugyan látva az előirt számmal — nem figyeltem $ nem is jegyezhettem meg mamagnak, melynek lova rettenetes módom nézett ki. Elől a mohén, a nyakától lefelé, körülbelül egy arasznyira valóságos nyers és véres Hús volt, am'i körülbelül egy arasznyi széles bőrrel, vagy vászonfélével volr letakarva, hogy ne lássák ezt az irtózatos in-agy sebet. A közelben rendőr nem volr, nekem pedig a hivatalomba kellett igyekeznem, nem tudtam nyomon követni, hogy megtudhassam a ló és szekér tulajdonosának a nevét.

Teljes szivemből tisztelettel kérem a szerkesztőséget, miszerint a legközelebbi lapjukban rövidem szíveskedjenek felhívni az illetékes hatóság figyelmét erre, hogy igy a szerencsétlen állatot azonnal kivonhassák az agyonikinzó hámfogásból s bogy az illető gazdár, vagy fuvarost érzékenyen büntessék, meg, amint azt az uj büntető törvénykönyv előírja. A tűzifát nagyon bizonyos, hogy a csuzdából szállítják be a városba s könnyen meglehet állapítani a fuvaros kilétét. Anümr fentebb jeleztem, a ló mellét egy fekete bőr, vagy vászonernyő takarja, bogy a véres-eleven hús ne legyen látható.

Kiváló tisztelettel: ,,Egy hü előfizető“. I

vetkezetek élveznek minden olyan mii vetetnél, amikor tagjaik számára int g .s/.erz'ik a szükséges javakat foglalkozó sálio/; képviselőket delegálhatnak az összes köz- és magánjogi szervekhez, ahol megkívánják a szakma képviseltét.

d) A földműves-céhek részesülnek! Mindazon előnyökben, amelyeket az ál k in nyújt ti földművelés megjavítása cél* jából. Így válogatott vetőmagvak szétosztása, fajállatok beszerzésénél való támogatás, kön nyit esek beJ- és kiiHoUli gép beszerzéseknél, GEH kedvezmény u tagok álbal eladott termények skáláitésásjéK részvétel a Credit Eunciair Rural, Credit Ipotecar Agricol, vagy más, a földmüve lésügyi minisztérium álla! aihonzalt hitel egyesük-lek kölcsönfolyósításánál a Ingok részére, valamint a szükséges garanciák megállapításán á 1.

c) Az intellektuális foglalkozású céheknél a ragok támogatása munkát» rmékeik cíheilyezésénél; gazdasági és szociális jellegű intézmények alapítása; anmak megteremtése, hogy kizárólagos módon igénybe vehessék azt a segítségét, amit különleges törvények utján az állam, a irfgye, község, vagy más hatóság ad betegség, rokkantság, vagy öregség esetén. Ez az utolsó rendelkezés az írók nyugdijegycsületének megalapításától szóló törvény elveinek al talánosirását jelenti.

Az indokolás szerint, ezen szitidikáÜs j előjogoknak megadása kizárólagos forrná-, ban a leglogikusabb módon összhangban van az uj szakma irányítással, miután a céhek a jövőben e szakmák jogos képviselői lesznek. Az indokolás felemlíti, hogy miután megállapították a céhek alakulásának feltételeit, milyen körülmények között lehet feloszlatni a céheket. Ezzel még nem fejeződött be a szakmai szervezetek rendezése, miután még a különböző szakmai egyesüléseket szakmánként egy megfelelő egységbe kell beszervezni, hogy biztosítsák a szervezeti erőt minden szakmában. Ez az egyesületi újracsoportosít as vertikális szervezést formában történik ™eg- SZAK-KAMARÁK

Tekintetbe véve, hogy az egyesületek megállapításának célja az ugyanazon szakmai csoportokba tartozó ragok összetartásának a realizálása, mindazon szabadfoglalkozású ágakban, amelyeknél a szakma különböző testületek, »kollégiumok, vagy egyesületek által van képviselve, szükségtelen más egyesülések együttműködése, miután ezek akadályozzák azt a céh, amelyet az uj szabályozás utján akarnak elérni, hogy öszpomtositsák az összes gazdasági és társadalmi tényeződet egységes szervezetben a legtöményebb csoportosításban. Ez a horizontális szervezer, am'füy az összes erőket összefogja, a szak-kamara desz, amely az összes termelő tényezők összefogása révén jön létre és együttműködést létesít a céhek, a kereskedelmi és iparkamarák, a munkakamarák és mező- gazdasági 'kamarák között. Minden tartomány területén egy ilyen szak-kamara fog működni és ezekben a szak-kamarákban, az 'intellektuális elemek is 'elhelyezést nyernek. A szak-kamarák és a szak-kamarák egyesülete révén az összes foglalkozási ágaknak meg lesz a maguk kijelölt helye és igy a termelés összes elemei: tőke, munka és technika, a mely dk ezelőtt az államon kivül működtek, megtalálják az államom belül való elhelyezésüket. Ez azonban nem jelenti — Írja az indokolás — á gazdasági és Társadalmi élet alárendelését az állam mindenhatóságának.

A CÉHEK NEMZETI TANÁCSA

A miniszterelnökség mellett fog működni a céhek nemzeti tanácsa, amelynek’ ragja lesz a miniszterelnök, a munkaügyi miniszter, a nemzergazdaságiigyi miniszter a nemzetokratásügyi rnimszter, a földművelésügyi miniszter, a szak-kamarák szövetségének dmök-e, az ipar, kereskedelem, az alkalmazottak, a mezőgazdák és az intellektuális foglalkozások egy-egy képviselője, a szociális törvénykezés, valamint a szakmai szervezés három szakértője. Ez a bizottsági összetétel és az a külderés, amelyet ez a bizottság hivatva van betölteni, biztosítékát képezi annak — írja az indokolás —, hogy az a mii, me.lymek alapjául verettük meg a nemzeti erők egységesítésének szolidarizálásával megv ágy teljesedésbein és társadalmi előrehaladást és uj etika uralomra lépését je- , lenti a nemzet társadalmi életében. ' c