Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-13 / 157. szám

ám 3 lei TIZE Szerkesztőiig és kiadóhivatal: Cluj, Cei« Moülor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. f G Dúc® No. 8 Fiókkiadóhivat*! e _ L “ n y v 0 s>: V ' 1 y: P. Unirii 9 Telefon n-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Feielós szerkesztő és igazgatót DR. GRQ1S LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T, Törvényszéki Ujst-romozási szím: 39 (Dp#. 88 ő/, 1938. Trb. Cluj,) Előfizetési ár'aic: havonta ”8®. negyedévre 240, félévre 480 egész évre. 960 'lej. LX ÉVFOLYAM, 157. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ, 1939 JULIUS 13. j Alkotmány A végleges kialakulás felé haladó Népközösség életében ismét egy jelen­tős mozzanat zajlott le. Egyik legfon­tosabb. Egyébként is minden részlete az elöreáramió életnek fontos. Ezért mondhatjuk, hogy a Népközössógrfek történelmi pillanatai vannak. Mert az, ha egy népcsoport szétzilált elemeiből tudatos népközösségi mozgalom és életvitel válik — történelem. A tuda­tos tömeg élete — történelem, az egyén története pedig — élet. Elsőren = dii fontossága van, amikor egy öntu­datosult népcsoport megkezdi rendsze­res mozgalmát és ennek a történelmi létnek az alkotmányát kiképzi, majd végső alakba önti. Az erdélyi magyar népkisebbség uj szervezete már január folyamában kezdődött; létrejött a ve­zérlet s csakhamar összetoborozta munkatársait, aztán sorozni kezdte tö­megeit. Most az alakuló anyag meg­érett, hogy végső alakot kapjon és pontosan átgondolt alkotmány szelle­mében folytassa munkás hétköznapi életét, ami magyar szempontból külö­nösen fontos, mert a magyar közélet, bármennyire is mentes legyen a napi politikától, gazdasági, társadalmi és szellemi tevékenységében is szereti a pontos alakiságot, a törvényszerűt, az alkotmányosat, melybe életet és tar­talmat kell önteni. A betű, bár han­gozzék a legnemesebben, csak úgy vá­lik életté, ha szükséges és a valóság­nak megfelelő tartalommal telítődik:. Ez a szellem lebegett a Népközösség vezetői előtt, amikor a legnagyobb hangsúlyozással és nyomatékkai ha­tározta el az életnek megfelelő szer­vezeti szabályzat létesítését, amikor ezt gondosan megválogatott bizottság­ra bízta, melyben a kisebbségi közélet gyakorlati és elméleti mesterei foglal­tak helyet. Ez a hivatott bizottság a szükséges előtanulmányokat elvégezte, igen jó lehetőséggel, hiszen a mellet­tünk élő német kisebbség, mint való" ságos „szakember“, századokon keresz­tül érlelt elvek és tapasztalatok alap­ján nagyszerű kisebbségi szervezetet épített fel, valóságos iskolapéldányt, amelynek gyümölcseit különösen az utolsó húsz év alatt bőségesen szüre­telte és kellő mérlegeléssel hasznos tanácsokat szolgáltathatott nekünk. Ily előzmények után az elmúlt va­sárnap a szervezeti szabályzatot kodi­fikáló nagybizottság egy kisebb albi* zottság munkálatai nyomán megvitat­ta a szervezeti szabályzat nyersanya­gát s míg a vita folyamán elfogadott módosítások beiktatására még egy há­romtagú bizottság kiküldését és mun­káját szükségesnek mondotta, már a vitathatatlan alapelveket rögtön élet­beléptette. így vasárnap óta Népkö­zösségünk saját alkotmányos elvei sze­rint működik és az igazi tömeges és népi közösség szellemében folytathatja tovább a szervezkedést és folytatja a már ideiglenesen megkezdett gazdasá­gi, társadalmi és szellemi munkát. A szabályzatot behatóbban fogja megis­merni és ismertetni Erdély sajtója és szakirodalma, amikor hamarosan a végső alakba öntött szervezeti sza­bályzat teljes egészében nyilvánosság­ra kerül. De addig is a Népközösség (közvéleménye megállapíthatja, hogy alapos munka történt és végre kisebb­ségi életünk megkapta busz éven ke­resztül érlelődő alakját. Addig csak a tény fontosságát hangsúlyozzuk és gerincét ismertetjük. I Az erdélyi [kisebbségi közéletben tükröződő valóságos helyzet és szelle­miség klvetülése lett ez a szabályzat. Aíjradazz)Lnak a nagy s a kisebbség szélcsend a httipolittháttan S&amgolor3ság fényes részesül Ciano ©lass külügyminisztert* — A &érí$i német nagykövet Daladier mmztz- tereln&knél— Továbhfolyika sajtóvita adinzisi kérdés körül A washingtoni szenátus külügyi bizottsága őszire hat!aszioíía a sem­legesség i törvény módosításának tárgyalását A külpolitikában mintha újra szél­csend venné kezdetét. Az eiőző pél­dák után valószínűnek látszik, hogy csak rövid szélcsend, de a szüntelen feszültség légkörében ez is rövid fel­lélegzést enged meg. Nyugtalanító ese­mény az utóbbi napokon nem történt. A világsajtó Chamberlainnek Danzig» gal kapcsolatban tett kijelentéseit tag­lalja tovább és álláspontja szerint, hol biztató, hol nyugtalanító következteté­seket von le belőle. Ciano gróf olasz külügyminiszter spanyolországi láto­gatása olyan ünnepségek között folyik lé, hogy valóságos diadalainak lehet tekinteni. Arról azonban még mindig nincs biztos hír, hogy csak a két or­szág közötti szoros kapcsolatok értel­I mi megerősítését szolgálja-e a látoga- j I táis, vagy újabb, formális kötelezettsé- i I gek vállalásához fog vezetni Spanyol- | I ország részéről Olaszországgal, illetve j I a tengelyhatalmakkal szemben. Paris­ban Daladier miniszterelnök tegnap fo­gadta a párisi német nagykövetet. Hi- j vatalos magyarázat szerint a nagykő- j vet látogatása csak a Németország és Î Franciaország között folyó ügyek elin­tézését szolgálta, a látogatás azonban e magyarázat ellenére is nagy feltű­nést. keltett. Moszkvában továbbfoly­nak a tárgj'alások Molotov szovjet­orosz külügyi népbiztos és a nyugati , hatalmak képviselői között. Londoni í hivatalos helyről tegnap újra cáfolták í a hirt. hogy a tárgyalások holtpontra jutottak volna. Nem tagadják azon­ban, hogy nehezen haladó megbeszélé­sekről van szó. Egy Rador távirati je­lentés tudni véli, a Havas-ügynökség belgrádi jelentése alapján, hogy Pál jugoszláv régensherceg közelebbről Berlinbe látogat. Ez a látogatás, állí­tólag, a szerb—horvát megegyezés lét­rejötte után fog megtörténni, ami,, ugyancsak Belgrádból érkező jelentés szerint, küszöbön áll. Szélsőkeletről érkező táviratok szerint a mandzsu- mongol határon küzdő japán csapatok vezetője kijelentette, hogy hadművele­teivel kitűzött célját elérte s ezeket most már befejezettnek tekinti. Ugy- látszik tehát, hogy további fejlemé­nyekre itt pillanatnyilag nem kell várni. Nines fditivsíaios valósi cttoraberiaiiuieft Chamberlain miniszterelnöknek Dan- ziggad kapcsolatban tett ki jel öntései -to­vábbra is visszautasító válaszra találnak Németországban. A berlini külügyminisz­térium szócsöve, a „Diplomatisch Poli­tische Korrespondenz“, szintén határozot­tam elutasítja az angol minészlereltnök ki­jelentéseit. A német birodalom — irja a berlini külpolitikai lap — az áft&fta ter­vezeti megoldást békés megoldásnak te­kinti. Danzig birtoka különben sem védi Lengyelországot attól, hogy háború ese­tén Németország el ne zárhassa a tenger­től?. Gazdasági kapcsolatai:* a tengernél viszont Hitler ündlitványa is biztosította Lengyelországnak. A háborús lehetőségek elkerülésére ez az indí tvány sokkal al­kalmasabb — irja a „Diplomatisch Poli­tische Korrespondenz“ —, mint a Lon don álfa* képviselt álláspont. Az angol sajtó viszont teljes egyértelműséggel han­goztatja, hogy Chamberlain kijelentései után nem lehet többé kétség Anglia ál­lásfoglalása iránt. Chamberlain — mond­ják . a íond'onu lapok — felhívtál a viliág figyelmét arra, hogy Damzig kérdése nem helyi érdekű dolog és hogyha ezen a ponton lehívás történik, Lengyelország, Franciaország és Anglia egy emberként fogják megadni rá a feleletet- A „Times“ szerint. Danzignak Németországba valló bekebelezése felbontaná a jelenlegi egyensúlyt és megváltoztatná Európai mai felépítését is. A lap levelezési rova­tában azonban egv indítvány olvasható, mely bizonyos körülmények közölt a népszavazási megoldást ajánlja a vita rendleziésére. A levélíró szerint, ennek a megoldásnak elő készítésé re is legalább egyévi időre volna szükség. Egyik londo­ni lap, a „Stair“, azt a hírt közli, hogy Roosevelt elnök közvetítésé! akarja fel- ajanillanJi a danzigi kérdésben. A hír meg­lehetősen valószínűtlennek látszik, külö­nösen ebben a pillanatban, mikor az el­nöknek éppen külpolitikái tevékenysége miatt', nehézségei vannak az elzárkózás politikájához ragaszkodó amerikai tör­vényhozás mind a két' házával. A washingtoni szenátus külügyi bizott­sága ugyanis éppen tegnap határozta el íz szavazatra! 11 ellen, hogy a senrbgességi törvény módosítására v&nark-ozó javaslat tárgyalását, amir Roosevelt elnök kívánt,, az őszi ülésszakra halasztja el. Ez határo-. zotr szembeszállás Roosevelt politikájával, aki az indítvány gyors tárgyalását sürgeti. Hűül külügyi államtitkár ki is jelentette, hogy washingtoni kormánykörök nem ad-( ják fel a küzdelmet s a külügyi b’-zotrság határozatát nem tekintik ebben a kérdés­ben az utolsó szónak. A szenátus külügyi bizottsága ugyanekkor elhatározta, hogy Pirtmanin szenátor indítványát, mely m'n- dentttemü fegyver, lőszer és a fegyvergyár­tásra szolgáló fémek kivitelének azonnal' betiltását kívánó Japán részére, pénteken- fogja tárgyain'. Ciano szózata a spanyol népüez BARCELONA, jul'us _ 12. (Rador.) öaoo gróf olasz külügyminiszter a barce­lonai ünnepségek során szózatot intézett a spanyol néphez: ,,A Duce (küldött 1— mon­dotta —, hogy kapcsolatba lépjek az uj, győzelmes Spanyolországgal, amelynek hii fiai véráldozattal harcolták ki nemzet' függetlenségüket a forrongó Európában. A ti szent ügyetekért elesett légionisták em­léke örök időkre tanúsítani .fogják az olasz nép szemetét Spanyolországgal szemben. A légionisták mögött ott áll az egész olasz nép, mint ahogy ott állott a háború »kitöré­sé tol a győzelemig. Ez a megtörhetetlen kitartás bizonyította az olasz barátságot. Olaszország testvéri érzéstől áthatva figye­lemmel kísér' vezetőitek nyugodt és hatá­rozott törekvéseit cs bizik abban, hogy si­ker koronázza lépéseteket céljaitok eléré­sében. MADRID, julius 12. (Rador-) Oano gróf olasz külügyminiszter spanyolországi látogatásának első napjáról a lelkesedés hangján számodnak be a spanyol lapok. Hangoztatják azt a barátságot, amelynek Olaszország tantijeiét adta a nehéz órák­ban, amikor a spanyol nemzet a nemzet­közi politika m anő veretnek célpontja volr. Az összes lapok részletes tudósításokban számolnak be a Ciano gróf tiszteletére Barcelonában tartott ünnepségekről és ka­tonai parádékról. Spanyolország — Írják — sohasem fogja elfelejteni, hogy nvr tett Olaszország érre. (Folyt, utolsó oldalon.) igazi életéből ki nem rekeszthető alap- elvek érvényesülése, amelyek már ti­zenkét év előtt alapos megfogalmazást nyertek és a szállóigék sorába léptek. Megvalósul a kisebbségi népiség és tömegesség. Szóval, a legszélesebb alap, j amelyen egyedül lehet tekintélyes és hatásos kisebbségi életet felépíteni. Mindenki tagja a Népközösségnek, aki magát magyarnak vallja. Ez az egye- temes tömegesség szerveit az alulról felfelé való kapcsolódás szellemében alakíthatja meg. A szomszédságok, ti” zedek és más kialakítandó vágj' már ősidőktől átöröklött fészkek egyuvéfü- zése történik a falvakban é® városok­ban s a magyar nép bizonyos lélekszám szerint alkotja meg a maga kormányzó bizottságait, melyek aztán felsőbb ala­kulatot kiképeznek és ezekből születik az országos intézőbizottság. E vázlatos megjegyzések önmaguk­ban véve már eléggé kifejezik, amit elöljáróban mondottunk; egy nagyje* Ientöségii mozzanat létrejött. Nagy esemény volt a már meglévő Népkö­zösség félesztendös életében a januári kezdet, amely a magyarság uj közéleti helyezkedéséit létesítette a kormány­nyal való egyezmény megkötésekor. Nagyjelentőségű mozzanat volt, amikor a Népközösség engedélyezése után ala­kuló értekezletre gyűltek össze, akik az elmuft két évtizedben a kisebbségi élet jelentős tényezőinek bizonyultak. És nagyjelentőségű mozzanat volt a vidéki szervezkedés megannyi jelenete. Most pedig, mintegy megkoronázásul, a szervezeti szabályzat megalkotása, amely hatalmas lökést fog adni a Nép­közösségnek és minden szükséges te-« vékenységének.

Next

/
Thumbnails
Contents