Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-12 / 156. szám
1939 julius 12» BLLEENZÉK Értekezletet tartott a magyar parlamenti csoport ■ —- ** Nagyfontosságu kérdésekről tanácskozott az értekezlet KOLOZSVÁR, jtiIiiis 11. A magyar parlamenti csoport a Nemzeti Újjászületés Frontja nagytanácsának magyar tagjaival együtt közös értekezletet tartott folyó hó 9-én délután Kolozsváron, amelyen megjelentek gr. Bánffy Miklós, dr. Gyárfás Elemér, dr. Szász Pál szenátorok, dr. Bartha Ignác, dr. Filó Ferenc, dr. Kovács Károly, Ludvigh Gyula, Orosz Károly, Péter János, dr. Soós István és gr. Teleki Ádám képviselők, br. Jósika János, dr. Mikó Imre és Mikó László NUF“tanácsosok. Az értekezlet megállapította nyári munkabeosztását és elhatározta, hogy a nyár folyamán Bucurestiben állandó inspekciós szolgálatot tart fenn. A képviselők a következő sorrendben fognak Bucurestiben tartózkodni: július 9—16 Ludvigh Gyula, 16—23 dr. Kovács Károly, 23—30 Tompa Lajos, augusztus 1—6 gr. Teleki Ádám, 6—13 dr. Fiiló Ferenc, 13—20 dr. Bartha Ignác, 20—27 dr. Soós István, augusztus 27—szeptember 3=ig Orosz Károly, 3—10 Péter János és 10—17 gr. Teleki Ádám. ! Azoknak, akik a népközösségi irodát, vagy a parlamenti csoport tagjainak közreműködését igénybe akarják venni, az értekezlet a következőkre hívja fel a figyelmét. Minden megkeresés a Népközösség helyi tagozatához nyuj' tandó be, mely a kérdést megvizsgálja, feldolgozza és felterjeszti a Népközös" ség kolozsvári központi irodájához. A központi iroda azonnal megküldi a parlamenti csoport tagjainak, illetve a bucureştii titkárságnak elintézés vé* gett. Senki se kerülje tehát el a helyi (megyei, vagy községi) népközösségi tagozatot, mert ha közvetlenül fordul Bucurestibe, akkor kérését visszakiil- j dik a tagozatnak véleményezés végett, ami által feleslegesen meglassulna az eljárás. Az értekezlet foglalkozott a köze' lebbi községi választásokkal és ezzel kapcsolatban felhív minden választás- j ra jogosult magyar férfit és not, hogy ellenőrizze, felvették-e a községi választók névjegyzékébe. Amennyiben ez nem történt volna meg, julius 15-ig a járásbírósághoz nyújthat be felszólam' lást, amit, ha elutasítanak, a törvényszékhez felfolyamodással élhet. Ugyancsak ismételten és nyomatékosan felhívja az értekezlet mindazo- kát, akik az állampolgársági névjegyzékből kimaradtak és nem jelentkeztek még, hogy az illetékes községi ha fogainak mindennapi ápolásához, az ideális f ogtisztitokénf elismert, ODOL fogpépet használja. I étet a romok köziülf... Megkezdődöd Józseffalva újjáépítésének munkája Seyfried Ferenc gazdamérnök a Magyar Népközösség és az EMGE - megbízásából egy hetet töltött József falván és részletes jelentést tett a tennivalókról. - Az Ellenzék cikksorozatban közli Józseffalva újjáépítésének terveit és a gazdamérnök helyszíni tapasztalatait ! (KOLOZSVÁR, julius 11. Országrészünk magyar társadalma hetek óta aggódó szeretettel várja a József faivárói érkező híreket. Egyformán ki akarják venni részüket a segítés munkájából szegények és gazdagok, hogy uj életet varázsoljanak Józseffalva romjai közé és ezzel megmentsék a tiizká- rosult 86 magyar család jövendőjét. Az eddigi gyűjtés már túlhaladta az első millió lejt és ez a gyönyörű eredmény bebizonyította, hogy a nehéz órákban együtt dobognak a magyar szivek és teljes megértéssel járul hozzá minden magyar ember az újjáépítés munkájához. A Magyar Népközösség részéről Kós Károly, a társadalmi szakosztály vezetője irányítja az újjáépítés munkáját. Kós Károly végezte a tűzvész után a helyszínen az első felbecslő munkát és ö készítette el a felépítendő egységes háztípusok terveit is. A Népközösség megbízásából Seyfried Ferenc EMüE-titkár, aki egyébként gazdamérnök is, szintén kiutazott Józseffalvára, ahonnan a napokban érkezett vissza. Részletes jelentésben foglalta össze tapasztalatait és felsorakoztatta a tennivalókat'. Az építkezésekhez még körülbelül 5 millió lejre van szükség. A Magyar Népközösség megyénként felosztotta ezt az összeget a városi és falusi magyarság között. Ha városon lakosonként átlag 6 lejt, a falvakon pedig átlag 3 lejt sikerült minden lakostól összegyűjteni, az összeg fedezve van. Mindazoknak neveit, akik adományaikkal hozzájárultak József- falvának felépítéséhez, aranykönyvben fogják megörökíteni. Seyfried Ferenc a hivatalos jelentésen kiviil érdekes és értékes riport- sorozatot irt az „Ellenzék“ számára, hogy tapasztalatait aprólékosan megismertesse az erdélyi magyar kozonşâggel. Ezen kiviil aktuális helyszíni felvételeket készített, amelyeket a cikksorozat keretében szintén közölni fogunk, Seyfried Ferenc cikkei bizonyosan megtalálják az utat a magyar szivekhez és mindenki megérti, hogy magyar mivoltunk parancsolja Józseffalva lakóinak önzetlen támogatását'. A cikksorozat első közleményét itt adjuk. , j tlj élet a rom@k között... Mondán, magyar szívben a segíteni akarás lángja ég Józseffalváért és annak magyar lakóiért. A május i8'í józseffalvai nagy tűz, amely elhamvasztotta ottani magyar testvéreink házait, minden va_ gyonkájukkal, elpusztította az istállót, csűrt, ólat, gabonát, takarmányt, jót is cselekedett, mert lángra lobbanrotta a legnemesebb tüzet, a testvéri segítés és együttérzés tüzet. Ennél a tűznél akarnak melegedni józseffalvai testvéreink a bukovinai kegyetlen télben és ez a nemes együttérzés kell felépítse hajlékukat, mely védelmet nyújtson az orosz pusztákról fel- nyargaló fagyos szél ellen. Egy heter töltöttem Józseffalván. Talál' koztam a tüzkárosultakkal. Kezeiken és arcukon még ott volt az égési seb, de remény van rá, hogy elfelejtik a tűzvész borzalmait, mert az. erdélyi magyarság magatartása teményt ad erre nekik és újjáépítésére. Annak idején, kiküldte Kós Károlyt, a Népközösség társadalmi szakosztályának elnökét, a kiváló épitészt, hogy tanulmányozza az újjáépítés lehetőségeit. A rövid ideig tartó gyors leszállás újabb felvételt tett szükségessé. Részletesen fel kellett mérni a reilkek nagyságát, a megmaradt csűrök, istállók beosztását, az épületek elrendezését. Gyakorlati megoldást kellett találni az építési segély szétosztására és a károsultakat csoportosítani kellett, hogy könnyebb legyen az épít" kezes. A segélyező mozgalomba bekapcsolódott az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet is. A falu gazdasági kérdése't is tanulmányozni kellett, hogy az újjáépülő falu is részesüljön a haladó mezőgazdálkodás szociális áldásaiban. A fenti két intézmény megbízásából kerültem a romokká vált Józseffalvára. Az uj kolozsvár—csernovici fővonalon könnyen megközelíthető Józseffalva. Az esti gyors reggel már IIfsesri állomáson van, ahol szekeret fogadtam a 14 knu-re lévő JózseffaJlvára. Utunk nagy fenyőer- dőn visz keresztül. Jó lesz épületfának, gondolom. Az erdei utakat gondosan lezárták korláttal. Látszik az egyönretü kezelés. — Megkérdezem, a szekerest, hogy kié. Tágra nyitja a szemét. Csodálkozik, hogy nem tudom. A Fondul B'sencescé — volt a válasz.' Nehezen kisütöm, hogy a görögkeleti egyház1 alapítvány tulajdona. Mint később értesültem, az alapítványnak Bukovinában jónéhány 10.000 hektár erdeje van és a tüzkárosultaknak 75 százalékos kedvezménnyel adja majd a fát. • A fenyőerdőt bükk váltja fel, majd ez is elmarad. A Mezőséghez hasonló dombok fogadnak. A talaj is hasonló. Bőtermő, fe-i kete föld (degradált csernoziom.) Az útközbe eső Stupea és Dragoresti1 községekben, többször megállunk. Egy- egy csinosabb háznak és istállónak veszem fel a méretét. - 4"\ *<-r j<- ^ T $ JÓZSEFFALVA' Messziről még keveset látni. A küü“ \ nőén fejlődő zöld határból valószinürUnül élesen tűnik feli a templom és> két nagyobb épület, a falu kér végén pedig egy pár ház.' Közelebb érve elfacsarocUk az ember szive. Négy-öt megmaradt házat elhagyva, szemünk elé tárul a borzalmas pusztulás képe. A házak heöyét csak az „ereszbe" (pitvarba) épiilr sütőkemence romjai mutatja, az istállókat egy pár kőaláp. A kormos fákon egyegy elszáradt falevelet fuj az egyre erősödő szél. Azt hinné az ember, hogy ősz van, ha a legbővebb nedvkenn-, gés idején megsült fa nem hajtana a tövéből újabb sarjakat. * A plébán'ához érve, Elekes Dénes isren- segirsi plébános fogad. Németh Kálmán dr., a helyi áldott szivü plébános, Szucsa- vára ment különböző kérvényekkel és élelemért. Nem tudok a papilakban maradni, kimegyünk a romok közé. Az eQső pilla* natban tisztán látszik a helyzet. Lelépem 'egy pár telek szélességét 15 —14—16 méter, átlag 15 méter. A telkek hallatlanul szükek voltak, a házak és a gazdasági épületek zs'índelyfedeile majdnem összeértek. A pokoli viharban >gy, könnyű munkája volt a vörös kakasnak. Belül jobban csurog, mint ahogyan kinj esik könnybelábadt szemükben, újból izzik a bizalom és a hálaadás zsarátnoka. — Nem felejtettek el minket erdélyi testvéreink — hangzik innen is, onnan is. — Mérnököt küldtek iki újbóli, aki a gazdasághoz is ért. Ő is azt mondja: az istái' lót építsük fel előbb. Egy ujmódi istállót, amiben úgy tartjuk az állatokat, hogy a jövedelemből a ház is felépül. Egyelőre az istálló kerté lesz osztva: feléből szoba lesz, ahol a telet kihúzzuk, a másik „k'csi” felébe tartjuk a megmentett állatokat. De vegyük csak rendre a dolgokat. A JÓZSEFFALVAI KIKÜLDETÉS Az erdélyi magyar újságok nagy lendületre! állottak Józseffalva újjáépítésének szolgálatában. Az általuk beindított gyűjtést a Magyar Népközösség irodája összpontosítja. A Magyar Népközösség a legkomolyabb lépéseket teszi, a leégett fajú Közben megéred az eső. Behúzódunk Várda Vilmos amúgy összetákolt félfedele alá. Hellyel kínálnak meg a deszkából összerótt ágyakon. Kevés a maradásunk. Az égett deszkák közt becsurog az esővíz és „bent" jobban csorog, mint kint az eső. A gyermekek a kemence köré kuporognak, mert ott nem esi'k. Nagy nyomorúság van. Nem akartuk a „jó helyeket" (ahol á viz nem csörgött) elvenni és tovább mentünk, a plébániára. Az eső alább hagyott és hamar elterjedt a Ihr, hogy gyűljenek a plébániára. A jó- zseffalval csizmás magyarok mez'tláb jönnek. Megbeszélem a felvétel körüli tennivalókat. Bizony jó pár napi munka lesz. Kiosztom a magammal hozott Erdélyi Gazda Naptárakat. Megörvendenek. Immár az imádságos 'könyv mellé kalendáriumunk is van — mondogatják. Hogv a nagy tűzről eltereljem a beszédet, a kukorica urán érdeklődöm. Szép a határ, csak miért haragusz.nak úgy a kukoricára, hogy annyi földet húznak a tövére? — kérdem. Felfigyelnek. Szór szó követi s bizony jó másfél óráig tárgyaljuk á különböző gazdasági kérdéseiket. Nagyon éleseszüek és a viszonyokhoz képest jó gazdák. Bucsuzáskor megszólal Péter Ambrus gazda: — Ehába, minden rosszban van valami jó. Ha nem pusztirott volna a tűz, talán, sohsíe jöttek volna ilyen jó dolgokat mondani. A világ halad és mi egy helyben maradunk . . . Egy helyben maradunk? Milyen mély értelme van ennek a mondásnak. Gazdaságilag tényleg egy helyben maradtak, de Istennek hála, megmaradtak a lelki kincseik is. Megőrizték hitüket, nyelvüket és nemzetiségüket. Jóleső érzés arra gondolni. hogy seg>tségére lehetek ennek a szorgalmas, munkás népnek és akar a tőrömet százszorosán megacélozták az első találkozás megható impressziói. SeylVcc! Fe. rncelöljárósághoz nyújtsák be kérésüket és irataikat augusztus l“ig, mert az uj törvény, mely ezt a kérdést véglegesen rendezni fogja, csak azokat fogja tekintietbe venni, akik ennek a kötelezettségüknek eleget tettek. Végül az értekezlet letárgyalta az elbocsátott tisztviselők helyzetét, az ingatlanforgalom tervbevett újabb korlát tozásait, a nyugdijak leszállítását, a csíki magánjavak ügyét, a magyarság viszonyát a tervbevett szakmai szervezetekhez, a Front-gárdákhoz és a társadalmi szolgálathoz és megállapította a fenti kérdésekben teendő lépéseik módját és sorrendjét!. ^ v -
