Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-14 / 132. szám

rIV3V junlvg 74,

Aréna

Nemrég ezt a rövid hirt közölték a világlapok, egy nemzetet és nemzedéket igen-igen jellemző eseményről. A győzelmei nemzeti Spanyolország a kápráztató madridi diadalmenet nyomában rögtön megrendezte ismét a polgárháborúban szünetre kényszerült bikaviadalt, amelyre soha nem látott tömegben sereglett Össze a nép. A la pok világszemléleti különbség nélkül elismerték a tényt, hogy az első nagyszabású bikaviadalra, nemcsak a hivatalos Spanyolország legfőbb méltóságai, hanem a legalsóbb réteg képviselői is fölvonultak: a parasztok, a munkások, a kisiparosok és kereskedők, férfiak, nők, gyermekek egyaránt tolongtak és a polgári tömegeket sűrűn tarkázták az egyenruhák. Vidám és gondtalan volt a kép, hatalmas és természetes az öröm kiáltása, amikor a bikák sorba bevonultak is a torreádorok tarka barka személyzetükkel együtt megtették ősi kötelességüket. Kétség= telenüí a hosszú gonditől való fölszaba- dulás önkéntes és önkéntelen megnyilatkozása volt, ami az arénában isten szabad ege alatt forrt, zajlott, ujjongott. S mindegy, hogy fegyverrel a kézben, vagy gyűlölettel a szívben, tegnap még hogy álltak (szembe a felek. Most a perc öröme uralkodott, a gondtalanság tudata irányított érzéket és képzetet, nem törődve, hogy holnap aztán mily világnézleti elgondolással fogják felépíteni súlyos válságaiból Spanyol- országot, mert valamilyen formában föl kell építeni. De hát ez úgyis, úgyszólván a kétharmadvilág segítségével fog történni, mely örül, hogy a világbékének ez a tűzfészke kiham vadít1. Spanyolországnak, vagy mondjuk most az egyszer még igy: a győztes nemzeti Spanyolországnak igen súlyos szövetségei voltak a polgárháború során és ezek a szövetségesek lassanként szerződő barátokká alakulva át, most a termelésükkel, már üzleti érdekből is, támogatni fogják Franco rendszerét. De a gazdasági verseny törvénye alapján a semleges nagyhatalmak is igyekeznek majd hasznot huzni a fölépítés politikai és gazdasági hasznából. És — bár javarészt demokratikus szellemű — a spanyol Közép- és Délamerika szintén támogató rokonszenvvel néz át az egykori anyaállamra, mert ez a latin demokrácia a legtöbb helyt erősen diktatórikus és katonai hajlamú — szinte tejtestvére a spanyol junta-szellemnek ■— és igy szívesen barátkozik a tekin télyrendszerek bölcseleti elemeivel. Nem kel! beszélnünk itt a faj és vér köteleikéiről, melyek az egykor gyarmati kizsákmányolás sötét emlékeit már fölsz ívták tökéletesen.

A bikaviadal felújítása ellen természetesen „humanista“ hangok emelkedtek és elítélően nyilatkoztak az öröm ez atavizmusáról. Ezek a játékok mindig megítélésre késztették a szigorú és egyszerű erkölcsű embereket. Elvégre pogányos dolog a bikaviadal, az ó-kor gladiátori játékainak, a vérszagu és vértól iszamós cirkuszi rendszernek maradványa. Embertelen dolog, ha szegény bikák feltüzelésében és aztán ár tatlan pusztulásában leli örömét az ember. De a husevés ellenségeinek akkor szintén valami kis igaza van, mikor hasonló szellemben tiltakoznak a mészárszék ipara ellen s ha nagyon szaporítani akarjuk távoleső példákkal az érveket, megemlékezhetnénk róla, hogy a gépkocsi versenyek szinte mindig megkövetelik a maguk emberáldozatát, a labdarugómérkőzések a csonttöréseket, sőt végzetesebb baleseteket is, általában, hogy a testgyakorlat végletességei, főleg mikor csúcsteljesítmények eléréséről van szó, beteg sziveket és igy korai halálokat követelnek, szóval minden fölösleges gyilkosságok elkövetői, a versenyeket pedig mégis óriási tömegek nézik mámorosán és elfelejtik, hogy a versengő tulajdonkép az ókori kiválasztott gladiátorokhoz és a jelenkori torreádorokhoz hasonlít a nagy, kívülálló és egészséges testgyakorlatot nem is üzö tömegek szórakoztatása céljából, mint ahogy a lóversenyeken a célzatosan ki:- •tenyésZtett nemes állatok hajszolása is verseny- és fogadási szenvedély kielégítésére szolgál. Ha nagyon feltesszük a bírálat szikrázó és fénytörő üvegét és nagyon felhúzzak az Ítélet észtani gépezetét, akkor sok minden kivetni valót találhatnánk, még a tudomány

1

területén is, ahol vértanuk látomásai ! tetszenek föl a tudományszomj és a ] dicsőségvágy áldozatai lázas tömegérdekek javára. Elvégre az öröm, jókedv, az izgalom, a felszabadulás érzete, amit a versenyeken, vagy bikaviadalokon átél az ember, hasznost, ösztönző, vagy távolabbi haszon eszköze, mint nem utolsó dolog és például a repülős nyak- töro kockázataiból nemcsak a sportszellemnek vagy a háborúnak, hanem a polgárosultság haladásának is haszon fakad. A puritánnak jogában áll távol állani és tartóztatni, ha tud.

Bizonyos, hogy a spanyol polgárháború befejezte után a bikaviadalok gyors megrendezése egy nemzetnek és a jelen időben való pillanatnyi helyzetének jellegzetes tünete. Ezzel az ősi szokással, amelyet másutt hála Istennek nem utánoznak, — kivéve olykor a latin Amerika területét, ahol egyébként levitézlőben van ez a mulatság — { az uj Spanyolország nemzeti és hagyó- j mányos módon akarja önmagának és a világnak bizonyítani, hogy fölszabadult a lidércnyomástól és fölszabadit bennünket is, hogy valószínűleg hosz1- ■sizu békére és munkára rendezkedik be, forradalmi indulata elpihen. Mindenki

EZZENZéK iiwBttimrmii ni uium

*hi*1SS**hm*

tehát mindennapi rendszeres száj és fogápolási Használjon ODOL szájvizet. A fogak közeit is kitisztítja és antiszepiikus hatása folytán a száj és a fogak biztos védelmezője. ODOL az egészség védelmezője.

úgy fejezi ki magát, ahogy tudja, szive szerint. A fődolog, hogy a bikaviadalok arénáiban összegyülekezve kihirdetik a világnak: Afrika előszobájában felszabadítás, béke, belenyugvás, munka van. {

miíidly nagyvajda erdélyi tanalmdnyatra indul

BUCUREŞTI, junius 13. A „Romána«»“ jelentése szeninlt Mihály magyvajda tWaárai és osztálytársai} kísértében Naszód, Mára- maros, Borsa, Vatra Döméi, B^ia, Suceav3, Ipoitiesti, Mircesti, Humeliauri, M-rea N’ieam-t', Bioar, Gheorgheni, Brtatssó, Bucureşti U'^V'Cm/aion t^lnulmányubra Indul!. Mihály ruagyvajda mosft végezte a líceum VII.

osztályát es a kővetkező kérdéseke! tanulmányozza; a márlamiairosi népétet és román falvak lelkisége; Moldova* alapításának történelmi fólystmiaita, román természeti kincsek és kialknázási lehetőségek, a román nép munkaformái, a román 'föld jellegzetes vonását, Cosbuc, Eminescu, Alexandri és Creanga emléke.

Elutazod a lengyel sajtódeiegáciő

Üdvözlő távirat Titeana miniszterhez

BUCUREŞTI, junius 13. (Rador). Ti* triainu propagam daíigyi miniszter a következő távtiradiot kapí'a Sciezynski ezerdes- rőls a lengyel—román sajtóértekezleten részivel delegáció vezetőjétől: „A 'lengyel —román sajtószövetség lengyel bizottsága Nagyrománia téridétérőí távozóban őszinte háláját myilvánitlju jóakara-tu és

megértéssel tele támogatásáért, amit a <íL xsnegyedik ülésszak 'alkalmával nyújtott, megcsodálva nemes hazájta által elér- n-gy fejlődést. Reméljük, hogy a tizenegyedik ülésszak hozzájárul a ikét baráti és szövetséges nép mélyebb megértéséhez és még szorosabb együttműködéséhez. A lengyel bizateság nevében; Sciezynski ezredes“.

SELECT MOZGÓ ü

Ma, kedden nagy |||

_JaSmJ HUSZAROK ELŐRE i

Hangulatos bécsi katona-vigjáték. Tele humorral és jókedvvel. — Rende zte:

GEORG MCOÖY. -.Ä ROBERT ST01Z. Leo Slezáh, ML Aiiaergasf, Ida Wflsf.

s

Főszerepekben :

NŐI RUHA ÉS KABAT-KOSZTOíVI- LAPOK A TAVASZI SZEZONRA fog* jnagybb választékban az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN CIuj-Kdo**, tvár, Plata Unirii kaphatók! f / *

Összeült az uj magyar képviselőház

Szerdán Iartlék as el&ö ünnepélyes ülést

BUDAPEST, junius 13.

Az újonnan megválasztott magyar kép- viselő ház hétfőn délelőtt tíz órakor 'tartotta első, foti-má&is ülését. A magyar képvise* 'ők jóval az ü'.cs megnyitása ’do-t a folyosókon összegyűlve •t’aüácskozlak. A nyilas- keresztesek nyiiDaszásziókkal düzlotit gépkocsikon egyszerre érkeztek Elubay Kálmán vezetése átallt. A képviselőik, alig ‘egykek ő kivétetéveik nem polgári1 ruhában jelenjek meg. A kormánypártii képviselők

Aranycsempészés ügyében nyomoz a kolozsvári rendőrség

KOLOZSVÁR, június 13. A kolozsvári rendőrség, a „Tribuna“ jelieníbése szerint, nagyarányú arany csempészést leplezett le városunkban. A csempészési szálad Hunyaídmegyébe vezettek, hol a „Mica“ bánya. tett fel jelentésit aranydopás

miatt. A nyomozás során megá lilán ilást nyert, hogy egy Constantin Voicu nevű egyén belemként több utal tett Kolozsvárra azon a cím on, hogy itt élő tiszt vese Ibiivé rét meglátogatja. A detektívek egy ismert kolozsvári ékszerészt láttáik társaWatfiea ti’-fesáinényí loptak el a Louvrehól

PÁRIS, junius 13. (Rador.) Vasárnap, fényes nappal elltopták a Louvreból a tizennyolcadik század festőművész étének egyik legreprézénta*ivabb képét, Watteau- nak egyik világhíres festményét, melyet három-négymillió frankért lehetett volna eladni, valódi értéke azonban ennél sokkal nagyobb. Az említett Watteau-kép 25 cm es nagyságú festmény. A Gioconda- képnek 1911-ben történt ellopása óta a Louvre történetében ez a legnagyobb lopás. A Gioconda képet 1913-ban Flo* rencban találták meg ismét.

fetaélíeztfYióros magyar ruhát ás aranyrojl-os fekete Bocska-inniyakkírndől viselitek, a nyi- illaskeneszrestek fekete formaruhában! vóllliak, zöld litngben és csizmává!1'. Putmiokv házéinak közölte, hogy 3. legidősebb képviselő Magyarj Kósza Lévám 82 éves •'rayiEske* rewzH'espái'lli s Kósza elfoglalta a kor elnöki székét1. 'Fel'CfUvasWa Horthy magyar kormányzó kéziratát, a'mefly nzenn't1 a magyar képviselőkáz ün;nepé!yes mtegnyiiilása szerda1 d eltelő ft lesz.

ságában, mire lakásán házkutatást Uir* tsillbak és ennek' során 6 kiló nyersaranyat találtaik. Eztideig öt let artózta hús történt. Az eljárás nagy erélliyel folyik.

EMINESCU^KIÁJLLITÁS NYÍLIK AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRBAN. Csütörtökön, f. hó 15-én az egyetemi könyvtár emeleti termében Eminescu-ktálli- tás nyílik meg. Az ünnepélyes megnyitás alkalmával Popovici Dumitru egye- temi tanár „A tiűanizmus Eminescu müveiben“ címmel előadást tart.

KÖZGYŰLÉST TARTOTT AZ ERDÉLYI ÉS BÁNSÁGI ROMÁN ÍRÓK EGYESÜLETE. Vasárnap, a kolozsvári Román Operában, Papilian Victor elnökletével tartotta meg közgyűlését az Erdélyi és Bánsági Román írók Egyesülete. A közgyűlésen az országrész minden nevezetesebb helységéből megjelentek a tagok. A napirend legérdekesebb pontja az irói nyugdíjtörvény körül keletkezett vita volt. Ez a nyugdíjtörvény ugyanis a Bucureşti székhelye! működő Román írók Társasága tagjai részére biztosítja csupán a nyugdijak élvezésének lehetőségét. Minthogy ennek a társaságnak, elenyészően csekély kivétellel, csupán fővárosi tagjai vannak, az Erdélyi Román írók Egyesülete emlékiratban kérte a nyugdíjtörvény rendelkezéseinek módositá- sát. Az emlékiratra érkezett királyi válasz értelmében az országrész Íróinak egyesülete és a fővárosi irók társasága között tárgyalások indulnak meg a törvény módosítását illetőleg.

A POSTA DICSÉRETE. A lapok számtalanszor Írtak a posta hibáiról. Kipécéztek minden esetet s kárörömmel tűzték gombostűre csodabogarait. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a postának nemcsak hibái, de erényei is vannak, amit a következő eset igazol: Dr. Scheitz Vilmos ny. kolozsvári főorvosnak orvos fia Afrikában éi, ahol egy holland fenhatóság alatt álló bányatelep kórházának vezeíöorvosa. A fiatal Scheitz dr. állandó összeköttetésben áll szüleivel s minthogy az afrikai gyarmat távol van Kolozsvártól, légi posta utján szokta küldeni leveleit, amelyeket édesapja Kolozsváron rendszerint megkapott — bélyeg néi- kiil, mert az egzotikus bélyegeket a hosszú utón valaki rendszerint leszedte. Tegnap aztán légi postával érkezeit újabb afrikai levelet kézbesített a pos ta és a népszerű orvosnak nagy volt a meglepetése, mikora levelet megkapta, mert a levél borítékján mindössze eny- nyi volt: „Mon/sieur le docteur v. Scheitz Str. Iuliu Maniu“. a város neve azonban hiányzott a borítékról. A posta dicsérete, hogy a címzettet a város megnevezése nélkül is megtalálták. Nem bűvészet, mert hiszen a légi postával érkezett leveleket valahol valószínűleg lajstromba foglalják és Scheitz főorvosnak ez már a légi postán érkezett néhányszázadik levele. Az is tény, hogy Scheitz Vilmos orvos az ország területén csak egy van s ha az orvosok névjegyzékét átnézik, a címzettet köiiy- nven megtalálják. Mindazonáltal mégis elismerést érdemel a posta, mert meg látszik', hogy az esette! foglalkoztak és ez már maga nagy eredmény.

Em lélclc ©siyvelc

nagy választókban aá? SO éjtől kezdve az j&llenzék könyvosztályában Cluj, P. Unirii. No. 9. kaphatók I I