Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)
1939-06-11 / 130. szám
J939 Junius 1 J* ELLENZÉK 9 „A tenger mélyén nincsenek emberi bafel*, talán azért van ott örök csend Popa Aurél, az egykor hadlbuvár izgalmas élményeiről és a tenger titkairól beszéf. — Szenzációs interjú a hndibavárral, aki mosí kolozsvári tisztviselő. — Mi az oka a tengeralattjárók tragédiájának KOLOZSVÁR, június 10. Az egész viliág iszfivszorongva leste az ete siüyedt Thetis“ angol búvár ha jó legénységének megmentésére Irányuló kísérletekről érkező híreket. Mindenki kiváncsi vote: vájjon, sikerülnek'e a mentési kísérletek s főleg azok kisérték átadó figyelemmel! az eseményeket, akiknek, hogy úgy mondjuk „szakmájukba vág“ a mentési munka. A világ minden részén aktív és a munkától már visszavonult búvárok, akik legjobban tudják, mit jelent a tengerfenekén megbénít lit bu- várhajóban a ha’ált várni és akik miaguk is többször voltak inár a tenger mélyén. Ezek között volt Kolozsváron Popa Aurel, alki az osztrák-magyar haditengerészetnek nyolc éven át egyik legjelesebb búvára volt. Kérdéseket akartunk intézni a leszefelt búvárhoz,, ámde ez nem ment valami könnyen. A búvár, aki most a betegsegéU'zőnek egyik érdemes tisztviselője és a Röntgendaboraltó^um miiszaki ellenőre, olyan hozzáférhetetlen, mintha most is a tenger fenekén dolgozna. A betcgsegélyző Röntgen-szobája ugyanis állandóan üzemben van dr. Gálán igazgató-főorvos vezetése aflate és ebben a munkában segédkezik Poipa Aurél. A műterem ajtója csak akkor nyi- iiik meg pillanatra), mikor beteg megy be. vagy jön ki, különben állandóan zárva van a szoba, amiig valakin átvilágítanak, vagy valakirőli fényképfelvételt készítenek. Mikor két beteg közötti szünetben bejutunk Röntgen-szobába és elmondjuk Popa Aurélnak látogatásunk célját., hallani sem akar az interjúról. De aztán Gálán főorvos közbenjárására mégis csak megszólal és olyan részlteteket mond el' a buváiliajók elsüllyedéséről, megmentéséről és általában a búvárok életéről, amit ritkán lehet hafonii. Emlékek a mukkéi — Nyolc éven át voltain az osztrák- | magyar haditengerészet búvára a pólói hadikikötőben. A búvárokat nem sorozzák, hanem önkéntes jelentkezőkből válogatják ki, akik testileg és idegileg teljesen egészségesek. Én is jelentkeztem, alkalmasnak találtak s azután nyolc éven át kutattam a tenger mélyét, átvizsgáltam hajórcncsokait, dolgoztam dokképi- téseknél' és egy ízben egy elsülijesztett francia tengeralattjáró felszínre emelisásénál is közreműködtem. Sokszor voltam éltetveszedtelbmben, sohasem történt semmi bajom. Amíg. majdnem naponként, fejemen buvársteaikkal szálltam le a mélybe, makkegészséges voltam s most, hogy békés polgári foglalkozást folytatok. . nincs okom dicsekedni az egészséggel. Ennyit mond magáról a betegsegélyzo főorvosi szobájában Popa Aurel és amint Buvárhajők — A lapok illusztrációiból úgy látom, hogy az amerikai tengeralattjáró is kibillent egyensúlyi helyzetéből. A súlypont a hajó derekából a ha jó orrába helyeződött át, ezért merült orrával a mélybe és ezért atott ki farka a vízből. Az elsü'lyedt tengeralattjáró, becslésem szerint, 1000 tonnás volt és építése 30—40 miihóba került. ;— Meglehet men'tení-e az telsiilyedt búvárba jókat? — Már a buvárhaijók építésénél száméinak azzal a körülménnyel, hogy a hajó vélletlten szerencsétlenség következtében elsüllyedhet és ezért a hajó oldalába, fedélzetére és fenekére több besü* Ivesztett acétka.rikát építenek, hogy a búvárok veszély esetén ezekbe a karikákba akasszák be azoknak a karvaslagságu sodronyköteleknek kampóit, amelyekkel az elsü-iyed* hajót a viz színén lebegő ustzó doíkkhoz kötik. A dokkból Hassam- lassan kiszivattyúzzák a vázét, mely a hajót magasabbra emeh, azután tovább- vontatják a dokkot a buvárhajóval és ezt a műveletet addig folytatják, amíg olyaim helyre nem kerül, ahoi a tenger vize oly sekély, hogy ai hajót meg lehet közelíteni, Ez az estet akkor, ha1 a hajó nem siüyed el az iszapba, mert aztán ilyenkor két oldalán, egymással szemben, az iszapban árkot ásnak a búvárok, ezen az árkon vezetik át a sodronykötelet, amelyet azután fent összekapcsolnak. A tengeralattjárók legénysége, éppen úgy, minit a buvárhajóké, mind önkéntesekből áll. Azok a tengerészek teljesítenek buvárha- jókon is szolgálatot, akik erre önként váHai.koznak. Egyébként a búvárba,jók tengerészei valahányszor utrakelnek, mindig el vannak készülve a halálra, de hogy megmenekülhessenek, erre különleges berendezések vannak. Eiüszjig is a bptyárhaiókjiák yao®aj^ ‘ egymással beszélgetünk. körüláHnak az orvosok és hallgatják érdekes előadását. — Mi okozhatta az amerikai és angol tengeralbjtjárók eAsülyedésát ? — volt az első kérdés. — Erre a kérdésre pontos választ csak a tengeralattjárók kiemelése után lehet választ adni. Több okai is lehet, leggyakoribb oka a tengeralattjárók sü- íyedésénelc az, hegy egyensúlyi helyzetükből kibillennek és ilyenkor kész a veszedelem. A két tengeralattjáró legénységének pusztulását — szerény véleményem szerint —, suiiyos mulasztások idézték elő. A tengerafettjáró, ha útra m- did, rendszerint annyi oxigénkészt éttel rendelkezik, hogy í4 napig tartózkodnánk egyfolytában a tenger mélyén. A háború alatt volt is erre néhány meglepő példa. A tengeralattjárók legénysége sok' esetben épen került elő a mélységből1. megmentése olyan mentőtornyaii, amelyeken a búvár- hajó mélyéből ki flehet jutni. A személyzet minden tagjának earn egy derekre kapcsolható és feliső testét lényegesen hurkoló búvárruhája, amelynek oldalán olyanszerii készülékek vannak, mint a gázálarcokon, ezekből kap oxigént és ezek el is nyelik a kileheld’ szénsavat. Ha a tengerész ki tud jutni a búvárhajóból, tudniiíik, ha a hajó belsejébe nem hatol víz, akkor, ha szerencséje van, felszínre juthat. A németek még a háború alatt olyan tengeralattjárókat készítettek, amelyeken egy-egy búvár volt. A hajón a tenger vízéiül légmentesen elzárt fülke volt. A ten; geraJliaítjáró belsejéből a búvár buváröl- tözékben bemászott ebbe a fülkébe s a légsűrítő készülékkel, szivattyúkkal lassan-lassan fokozták a légnyomást, amíg el nem érte azt a légnyomást, amely abban a mélységben volt, akkor megtöltötték a kabmt vízzel, a búvár feje fölött a csavarokkal kinyitotta a fedőlapot s mór a buvárhajón kívül volt. Gyakran megtörtént ugyanis, hogy a németi buvárhajók az ellenséges kikötők előtt a tenger- mélybe függesztett sodron yháléban ben- neakádtak. Ilyenkor aztán a búvár — persze, nagy munkával ugyan — eltávö- fitotta az akadályt, visszamászott a kébe, visszasrófolta a fedőlapot, a fülkéből kiszivattyúzták a vizet, onnan megint visszament a hajó belsejébe. így elmondani könnyű, de végrehajtani ezt a műveletet borzasztó lélekjelenlétet és erős idegzetet vesz igénybe. — A’ buvárlia- jók legénysége mentőkészülékekkel is cs'ak bizonyos mélységből tud menekülni- Bizonyos mélységen tut azonban csak buvárharainggal lehet őket kimenteni, mert a víz súlya olyan nagy, hogy azt emberi szervezet kibira» pem tudja.fov I T/eJfáfáA, imf>aín.,Aü£éóí ANTINEVRALGIC á fob lett ót tartalmazó doboz-“ Lel 9 3 (ETMVSflGinr TWV __________________________________________________^ Izgalmas élmény — Mi vote búváré elének legizgalmasabb eseménye? — A háború alatt történ!, amikor én Poiliában -leljes'foltem szolgálatot. A polai hadikikötő rendkívül: meg vote erősítve, mert az osztrák—magyar haditengerészet- nek ez volt a bázisai. A parton óriási hajóágyuk, a mélységben bójákhoz rögzített robbanó aknák, úszó aknák és a tenger fenekétől. majdnem ai víz szánéig, mindenütt elekromo-s kábelek1, amelyek egyszeri érintésre is jelt adtak, nehogy ellenséges 'tengeralattjáró behatoljon a féltve őrzőit kikötőbe. Sohasem merészkedett ellenséges emgeraliattjáró a póliai kikötő közelébe sem. Egyszer aztán égy frauda tengeralattjáró megkísérelnie a lehetetlen!', de nem vote szerencséje. A kikötőt elzáró sodrony kábelek egymástól bizonyos távolságban úszó fadarabokhoz voltak ■rögzítve. A vé* dőmü úgy voilt megszerkesztve, hogy ha eliíenságes tengeralattjáró éjjel érintkezik a vezetékkel, rövidzár]ac keletkezik s abban a piidaualban az úszó fadarabok fényjelet csaptak ki. így vs történte Egy éjjel a kikötő őrsége nem akart hinni a szemének, ] ész reve te a fényjelzéseket. Ezt azonnal je- ( lengették a kikötőt védő 'tüzérségeknek, amelyek már minden pontra be voltak lőve. Pusztító tüzelés indult meg. A mélységben levő Curie nevű francia tengeralattjárót tarkít érte, kénytelen volt felszínre emelkedni. A legénység még elhagyhatta a buvárhajót, amely «tig pár perc alatt elsülyedt. Ebben vai'asri niileg része volt a legénységnek is, mert a parancs az, hogy a- hajót az ellenségnek nem szabad átengedni, inkább el kell sülyeszíeni. Ennek » buvárhajónak a kiemelésénél dolgoz'am Átikoz-oütul nehéz és gyakran életveszélyes munka vont. Bár a buváröteözék rendkívül nehéz és a búvár talpán ólomsulyok is vannak, hogy a víz felhajtó erejét1 legyőzze, ahogy hullámzik a tenger, a búvár úgy imbolyog a len' ger mé’yén. Engem is, mint a szellő a hálón függő pókot, úgy himbáit ide s lova, a hullámzás. Lábam beleszorute a hajó roncsába s amíg kiszobadito iám, már le is számoztam az élettel. Azonban, szerencsére megmenekültem. Ezer veszély közötí — Hogy jutalmazták: a búvárokat? — A haditengerészet búvárai -— felelt a kérdésünkre — ha dolgoztak, rendes fizetésükön felül működési pótlékod kaptak. Minden a viz alatt eltöltött egy óráért két aranykorona pótlékot kaptak. Abban a pillanatban, amint a leereszkedő búvár sisakját elfedte a viz, megindult a stopperóra és másod* percre jelezte az időt. A közönségnek fogalma sincs arról, bogy milyen nehéz a búvár munkája és hogy a búvárnak a víz felszínére való vonásával milyen nagy óvatossággal kell eljárni. A víz súlya minden tiz méternél a búvár ruhájának minden négyzetcentiméterére 6 kiló súllyal nehezedik. Hat- vanméteres mélységben tehát minden négyzetteentiméterre 60 kiló súly esik. Borzasztó teher ez s ha gyorsan vonnák fel a 60 méteres mélységből, a gyorsan változó viz nyomása megölné. Három órát tart az ut például, amig a búvárt 60 méteres mélységből felvon« iák. Tiz tiz méterenként megáll, pihen, amig megszokja a változó viznyomást. Csak lassan-lassan vonják fel s még így is gyakran megesik, hogy mikor a búvár a felszínre ér, nincs eszméleténél, az orrán szivárog a vér. Ilyenkor egy légmentesen elzárt és sűrített levegőt tartalmazó kamarába zárják, ’'hol lassan-lassan kiegyensúlyozódik a légnyomás és eszmélethez tér. — Hány búvára volt a monarchiának? — A búvárokat rendkívül megbecsülték, mert erre a szolgálatra, mint már ! említettem, a teljes egészségen kívül, különös rátermettség is kell. A monarchiának mintegy 60 búvára volt. Ezek különböző hajókon voltak szétosztva. Minden vezetőhajón kéft-két búvár tartózkodik, hogy szükség esetén kéznél legyen. Ezeket a búvárokat azután veszély esetén a mélybe engedik, akkor összpontosítják őket. A tenger mélyében nemcsak a sötét ség, hanem nagy hideg is van. Nekünk például a „munkaruhánk'" három rend flanelí-alsóruha, vastag posztóöltöny és a vízhatlan buváröl- töny. [ Úgy néztünk ki a buváröltönyben, mint valami kitömött babák, alig tudtunk benne mozogni és néha mégis majdnem megfagytunk. A TENGER MÉLYÉN •— Milyen a tenger mélye? — tesz- szük fel az utolsó kérdést. Popa Aurel, a nyárspolgárrá lett, viharedzett hadibuvár elmosolyodik erre a kérdésre, de aztán megérti, hogy mit akarunk. — Olyan, mint a föld színe, vannak leitök, dombok, hegyek, árkok, mélye» dések, vannak növények, a tenger mélyén élő ázalagok, vannak folyton változó virágok, azok a tengeri csillagok, amelyek percröbpercre változtatják formájukat, csak emberi házak nincsenek s talán ezért is van a tenger mélyén örök csend és nyugalom ... Popa Aurel, a betegsegélyzo modern épületének főorvosi szobájában a bu- áréletről szóló rövid előadását befejezte. A beszélgetésnél jelenlévő orvosok pajkos kérdéseket adnak fel. Mosolyog és nem felel. A kötelességtudó tisztviselő visszamegy a Röntgen-szobába, amelynek ajtaja előtt időközben már felsorakoztak a gyógyulásra váró sápadtarcu és a Röntígen=gép bugásától kissé ijedt emberek. Az ajtó fölött ismét kigyul a vörös villanylámpa. Popa Aurel az orvosi utasítás szerint fo- tografálja és átvilágítja az embereket. Itt is azt csinálja, amit a tenger mé* syén, megmenti a legdrágább kincset, a veszendőben levő emberi életeket. ha pedig nagyobb munkáról van szó. Aíátrai János. A s® meseni—szamosiéival sós, kénes és iszapfürdő megnyílása Vasárnap, junius 11-én nyílik meg a someşenii sós, kénes viz és iszapfürdő. Meleg sós, kénes viz és iszapfürdők. Iszappakkolások. Pihenőterem. A meleg- fürdőnél orvosi vizsgálat kötelező (miniszteri rendelet). Hideg sós, kénes víz és iszapfürdő. Vendéglő a fürdő területén. Álíandó auteîîEiîziarai (ffapÜ tÍFS3Sáp
