Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-10 / 129. szám

7 ’BLLENXhK 1939 Iuniu * M. ■flKWMBnBanMMMBu ■—apwmi—11 inni »•■■/vgart.-aMiMiJiii miaiwnm—■ Töm mint húszmilliárd lel naponta a fegpcrheiő országok napi kiadása Hátborzongató adatok a Népszövetség fegyverkezési évkönyvében KOLOZSVÁR, június 9. Nemrég jeVnt meg a Népszövelség év­könyve ;i világ t’egy\'’érkezéséről. A meg .szerefehetö uwiai k a topján sorozatosam 1h'o vannak foglalva az évkönyvbe egyes áKarnak. hadikiailávai és Idilönböző s'/eni- pon.ok szerint összegezve találhatjuk 1 Mine a Idílöiibözü fegyvernemekre köl­tött összegeket, valamint azt a fejlődést is. mely a világháború befejezése óla. a fegyverkezési kiadásokat a maii csi.ni- borásszói magasságokig emelte. Az év­könyv egyenesen hátborzongató számó­ka!' közöl, ha mindezt arányba hozzuk a nagy néptömegek elszegényedésével és azokkal a terhekkel, melyeket mind e'u viseühetetlenül kell hordoznia az emberi­ség túlnyomó részének. 1938-ban, a népszövetségi évkönyv adatai szerint, a beváltott, ifiéivé a bit- ható hadikiadások összegét 9 és féhnil- liárd aranydollárra lehet becsülni■ Ez a kiadás az 1934 es kiadásaikhoz viszonyít­va százszázalékos emelkedést jelent. Az óriási összegből) ni nagyhatalmak hadse­regeire egyedül 7 milliard 400 millió aranydoHlár jut. Tiz esztendővel eze'öti ezek a nagyhatalmak mindössze 2 mil­liárd 800 milliónyi összeget költöttek ugyanerre a célra, ami szintén ijesztően nagy összeg, de a mostani kiadásokhoz mérten szinte jelentéktelen. Az 1939- év pedig még újabb, ijesztőbb ugrást jelent. Erről az ugrásról az évkönyv, mely csak visszatekintő adatokat közök nem számol be. Ha azonban az Angliában hivaUillo* san jelentett költségvetést vesszük ala­pú’', mely a miultévi 382 millió fontot kitevő óriási összegről ebben az évben 030 miliUió fontra ugrott, akkor elképzel­hető, hogy az 1938-ik év már hátborzon­gató számot jelentő hadi költségvetései­nek összegezése hova fog emelkedni eb­ben az évben. .4 mi pénzükben az 1938-as kiadások körül belül 6000 milliárd lejnek feiehek meg. Ha a fenti emelkedés aranyát is , hozzávesszük, okker kiszámíthatjuk, hogy ebben az évben naponta több mint 20 milliárd lejt fognak katonai célokra költeni a fegyverkező államok. És itten csak a bevallott katonai kiadá­sokról van szó. A hadiszükség-etekkel közvetett kapcsolatokban álló kiadások, mindén bizonnyá1!, szintén arányban áll­nak ezzel a káprázatos összeggel. A népszövetségi évkönyv beszámol a megelőző évek katonai kiadásairól is. Megállapítja, hogy Anglia és Franciaor­szág 2ú most folyó fegyverkezési versenyt megelőző öt év alalt is mintegy- 7000 miüli- Mó lejnek megfelelő összeggel többet költöttek a hadseregre, mint amennyi teljes kincstári bevételük volt. A többlet- kiadás természetesen kölcsönökből adó­dik össze, ami bármennyire is elbírja ezt a két hatalom polgárainak magánva­gyona, lényegében a következő nemzedé­keket terheli Az óriási összeg azonban messze elmarad azok mellett, melyeket az utolsó évek fegyverkezési versenye alaitit költöttek az országok hadi kiadá­saikra. 1927 és 1931 között, tehát még a nagy gazdasági válság pusztításai előtt, az évkönyv kimiu'taitása szerint, hatvan á’lam összesen 20 milliárd 600 müínó oranydoiUárt költött fegyverkezési kiadás­ra- Ez körülbelül évi 4 militiárd arany- dcüárnak fele1' meg. Az összeget akkori­ban már elviselheted ennek tartották, ezért nvilit meg 1932 ben a nemzetközi ’leszerelési értekezlet, mely féket akart vetni az őrirt fegyverkezési versenyek­nek. Az értekezlet elkészítése és tanács­kozásai 1930-tól 1932-lg terjedtek, ami­kor ki.d'erülit a fegyverkezés mérséklésére irányító törekvések teljes sikertelensége- Ezután indult meg a nagy fegyverkezési verseny, melynek végét nem llehet e'őre látni és amelynek' következményeire is csak borzadással lehet gondolni. 19374>en iá fegyverkezési kiadások már elérték a 8 milliárd aránydol'ár esiD- i: gászad összegét, 1938‘ban 9 és félmill­ióid aranydollárra emelkedtek, 1939-ben pedig minden bizonnyal messzi' Ilii fogja haladni a 10 mil'Üiánl araiiydollárl és. Egyedül Franciaország hadikiadásait 40 iniKliárd frankra becsülik ebben az osz- lendőhrn. Az Egyesült-A Kamuk hadfel­szerelési kö.lségei is túlhaladják az 1500 mil iő dollárt. Sznvjetoroszország hadi kiadásai pedig, legutóbbi ji rules szerint, a muhé\i 27 mákárd rubelről 40 miL­Háii'd rubelre ugráltaik. A német és olasz hadi költségvetések emelkedéséről nin­csenek adatok. !)c nőm szenved kétséget, hogy ez az emelkedés Is legalább eléri a többi hatalmak katonai káu Hasának emiel- kodési arányát. Hová vezet ez az iram? Mert hogy az íi'l'lamkincstárok ilyen im­nuri sokáig nem bírnak, abban ma sen­ki sem kételkedik. Elhalasztották a íc a agrár-panama tárgyalását Junius Tizedikén Tarifák meg az érdemieges íőTárgyalásT BUCUREŞTI, junius 9. Az ilfovi törvényszék tárgyalásra tiizte ki az unghenii kisajátítási pana­ma bűnügyét. Mint annakidején meg­írtuk, Glafce orosz arisztokrata unghe­nii birtokát az agrárreform során ki­sajátították. Annakidején 8 millió lejt állapítottak meg a kisajátított birtok­ért és 1936-ban a Olafce-örökösök Jón Pascatutea kortes bíztatására újabb kártérítési pert indítottak az állam el­len, 80 milliót követelve azon a címen, hogy a kisajátított birtokon házak is voltak, amelyekre nem vonatkozott az agrárreform. A Olafce-örökösök birto­kán épült fel ugyanis Ungheni mezővá­roska és az ott !e\ ö házak miatt indult meg a per. A pert a Glafce-örökösök meg is nyerték, Pascaluta összejátszott Berov állami ügyvéddel, hogy a per el­vesztéséről ne értesítse a földművelés­ügyi minisztériumot és ne felebbezzen. Az állami ügyvéd többmilliót kapott és meg is tette azt, amire Pascaluta kér­te. Így az Ítélet jogerőre emelkedett. Pascaluta, aki a megítélt összeg felét kötötte ki magának honorárium gya­nánt, ezután elintézte azt is, hogy a megítélt összeget rövidesen ki is fizes­sék. összejátszott Fianu földművelés­ügyi minisztériumi vezérigazgatóval, aki ugyancsak milliós jutalomért soron kiviil kifizettette a hatalmas összeget. A furcsa eljárásról a minisztérium ta­valy Nett tudomást amikor is több unghenii lakos egy ügyben a minisz­tériumhoz fordult és szóvá tették a kártérítési per ügyét. Az uj rezsim, amely a panamák kiirtását határozta el, szigorú vizsgálatot indított ez ügy­ben és beidézte az ügyben Ítéletet hozó birókat. Az egyik biró, kit ez ügyben berendeltek kihallgatásra az igazság- iigyminisztériumba, öngyilkosságot kö­vetett el. Menetközben kiugrott a ro­bogó vonatból és a vonat kerekei tes­tét darabokra vágták. A vizsgálat to- I vábbi során Fianu minisztériumi vezér- igazgató is öngyilkosságot követett el. Hatalmas vagyonát birói zár alá vet­ték. úgyszintén az ügyben szereplő elő­kelő politikusok közül többen letartóz­valamint további * 64.530 NYEREMÉNYT oszt szét a» ÁLLAMI játékosai között JUNIUS 15.-ÉN SORSJÁTÉK újítsa meg SORSJEGYÉT idejében, ha' pedig nem lett volna eddig sorsjegye, kérjen ked­velt sorzjegyárosától fsJvilâgositâst, mi­lyen feltételek mel­lett vohet > részt e iy/,a«jUiy huzäihn. ^ v a 19. sorsjáték IV. osztályának a húzása alkalmával. ■ W'gW I—P mr mii I >ii— ff Uj élszelozöli arepuder Egy párisi kozmetikus vegyész, csodálatos felfedezése á.j.jj) , ■—■ ___ Ec az arepuder tízszer olyan linóm és kőnnyO, mint amilyent ‘valaha is elképzelni lehetett! Csak olyan púder, rnely annyira könnyű, hogy a leve« gőben úszik, lesz itt felhasználva. Ez egy pánst vegyész csodálatos eljárása, melyet most a Toţ kálón vásárolt meg. f Ez a magyarázata annak, hegy a Tokaion Pu* der, ez a hires párisi púder olyan simán és egyen» ietesen terjed cl a bőrön éz azt egy majdnem láthatatlan szépség=rétegge! vonja be. Az eredmény» egy teljesen természetesnek kinéző szépség. Tel» jc6en rnás, mint a régi.'divatu nehéz púder, mciyţ mindig csak egy „kikészített“ kinézést kölcsönöz, A Tokaion Púderben még haE-créme is van, ezért tapad a börön a púder 8 órán keresztül. Még ai legmelegebb lokálban sem lesz szüksége arra, hogy- arcátMfelírissitso“, ba Tokaion Pudert használ. Egy átmulatott éjszaka után is üde marad a* arca éa nem fénylik., tatásba kerültek és vagyonukat zár alá vették. Az első tárgyalást a bíróság külön épületben tartotta meg, tekint­ve, hogy a nagyszabású panama- ügynek 200-nál több tanúja volt. A tárgyalásra nagyszámú közönség vonult fel, a vád­lottak rokonai, a volt politikusok is­merősei és barátai, valamint nagyszá­mú ügyvéd. Az első tárgyalás mindösz- sze néhány percig tartott, miután per­rendtartási okok miatt a tárgyalást nem lehetett lefolytatni a bíróság az újabb tárgyalás megtartására iunius 10 ét tűzte ki. ■ - -TO—f ■ —JJ— ■ Lupas egyetemi professzor köszönete Románia uj parlamentáris életének küszöbén hazafias kötelességemnek tartom őszinte, hálás köszönetét mon­dani mindazon intellektuel választók­nak, kik junius 1-én alólirott iránti bi zalmukat ezrekre rugó szavazatok for­májában ki vári-,fák megható kifejezésre juttatni, fényes bizonyítékát adván an­nak, miképpen tudják közel négy év­tizedre terjedő nyilvános munkássá­gomnak eredményeit értékelni. Cluj, 5. VI. 1939. DR. J. LUPAS egyetemi tanár, volt miniszter, somestartományi képviselő. ÉRTEKEZLETET TARTOTTAK A MAGYAR FÖLDMŰVES ISKOLÁK VE­ZETŐI. Junius 6 án az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet központi székházá­ban dr. Szász Pál elnökletével fonto.s megbeszélést tartottak a magyar föld­műves iskolák vezetői. Jelen voltak: dr. Boga Alajos kanonok, a kath egy­ház képviseletében, dr. Illés Gyula, a ref. és dr. Mikó Lőrinc az unitárius egyházak tanügyi előadói, Nagy Endre a csombordi és Boros György a szé- kelvkereszturi földműves iskolák igaz­gatói. Ez alkalommal részletesen meg­vitatták az uj mezőgazdasági oktatás­ról szóló törvény által előállott uj helyzetet. Végül memorandumot fogal­maztak meg, amit az iskolafenntartó egyházak eljuttatnak a földművelés­ügyi miniszternek. Az egyházak kérik, hogy az elméleti tárgyak óráinak csök­kentésével az iskolák továbbra is meg­tarthassák mai szervezeti formájukat s mint téli gazdasági iskolák folytat­hassák gazda, illetve népnevelő munká­jukat. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a lag" választékosabb kÎYÎteJigv le£©2csaä»lra.3 az Ellenzék könyvesziáhráVift, Cin], Piaţa Unirii, ^

Next

/
Thumbnails
Contents