Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-08 / 128. szám

I 11

ELLENIÜK

'1911 / u n 1 u n ft.

fegyverkezési verseny a levegőben

Beszédes adatok a nagyhatalmak légi erőviszonyairól

V nagy külpolitikai vUagfeszülitségben tiihr.o figyelemmel kísérik :i íegyverke- /.M k menetén» szóló khmilatásuka't. különösen a légi fegyverkezés kérdése ke!f általános érdeklődést, meri sok jel szerint, ez a fegyvernem döntő szerepel jáiszhaük a jövő háborújának eldöntésében. Mull év szeptemberében igen nagy szerepe vö t abban. hogy n nyugati hatoknak. Nonná r>/:íg és Olaszország követeléseinek engedtek, a tengelyi vart a1 mák kétségtelen előnyének a légi fegyverkezés terén. Azóta Franciaország, d'e különösen Angl'd szélső erőfesz léssel igyekeznek ezt a német és o asz előlig- rást behozni s az újabb angol és francia külpolitikának hátterében bizonyos fo- k g az a meggyőződés áh, hogy az utóbbi hónapokban változott a haderők viszonya légi fegyverkezés terén is. Természetesen (megbízható kimutatást légi erejéről egyik li atoPom sem ad. mert ezt érthető módon katonai htokként kezelik- Legfennebb propaganda érdekében jelennek meg együk és másik oldalról néha nem egészen megbíz haló jc öntések. Felvilágosításokat igy inkább csak a légi fegyverkezés költségvetéseiből lehet következtetni olyan társzágokbaa, ahol a költségvetések parlamenti tárgyalások elé kerülnek. Legújabban mégis két igen komoly forrás ad fclvi’ágosiLást a légi fegyverkezések 'állásán.')’. Egyik a német ..Konjunktúra,kutatási Intézet“, másik ai ..The Economist'* dinii komoly angol gazdasági folyóirat. Természetesen mindkettő csak a másik fél fegyverkezéséről számol be. egyik sem ad adatokat saját népének, vagy hatalmi csoportjának légi fegyverkezéséről. A beszámolók azonban érthetően komoly figyelme* keltenek mindenfelé.

NÉMETORSZÁG

A német légi fegyverkezésről az „Economist“ számod be következőkben: A német repülési ügy, melyet a Versaillesi szerződés teljesen megkötött, kezdetben csaló mint polgári légi közlekedés fej'őd)- hetett. De igy is már komoly- eredményeket ért el. A légi közlekedésre szolgáló repülőgépeket a német gyárak úgy szerkesztették. hogy* könnyen átalakíthatok legyenek katonai szolgálatra is. Azonkívül német nagyüzemek más név alatt külföldön építettek repülőgépgyárakat, mezekkel szemben, a békeszerződés előírásai tehetetlenek voltak. 1933 után pedig, miután a nemzeti szocialisták kerültek uralomra, a német repülőgépgyártás rohamos iramot vett- Az „Economis'd szerint m|a Németországban irozzávető- j leg 51 nagyüzem gyártja a repülőgépeket. Ebhez másik 17 üzemet kel még hozzávenni, melyek csak repülőgépalkatrészeket gyártanak. Azoknak az üzemeknek számát pedig, amelyek különböző gyárt- mányiaifckal szintén hozzájárulnak a repülőgépgyártáshoz, fel sem lehet becsülni. A 'légi fegyverkezésre szolgáló üzemek átlag 170.000 embert foglalkoztatnak, kiknek körülbelül egynegyedét nők teszik ki- A munkaidő ezekben az üzemekben 52—60 óra között váltakozik.

A német (légi fegyverkezés mai létszámát az ..Economist“ 280 légi rajra becsüli, amelyek közül minden rajnak 9 gépe s 3 tartalék gépe van. Az e-ső sorban álló repülőgépek létszáma 3-WO-af tesz ki, amihez hozzá lehet venni 500 rendőri repülőgépet és 700 polgári repülőgépet. A német ’légi hadsereg jelenlegi teljes erejét az angol folyóirat 5500—- 6000 repülőgépre bccsHii. Ehhez hozzá ke'! még Oicüni a Csehszlovák iába ín talált repülőgépeket, melyeknek számát egyes cd:'ok 750-re, mások 1000—1500 ra beLe$a)@b& könyvek:

M. Gumpert: Dunant, a vöröskereszt re- ■ énye íve 158 lei, kve 198 lei. — Smolka : Mesegép, képekkel, filmszótárral íve 158 kve 158 lei. — Békessy: Délamerika. Az u népvándorlás kve 125 lei. Babits Mihály : Keresztül-kasul az életemen kve 158 lei. — Hegedűs: Görgei íve 119 lei. Ernőd Tamás versei íve 158, kve 191, stb. stb. Lepage- r.ál, Kolozsvár. -- Kérjen uj és könyvnap egyzéket,. - - - - - - - csiilik. Olaszországéul megjelent aduitok szerint, mm Iveknek számai'li a Göiánighez közt üiló „Essener Na tionalized ung“ is álvt de, az arevowalon levő légcső osztályú német repülőgépek számát ia mutt szép leniben válság piHanatában 3000 re leli eted beesülni.. Ez a szám azóta 4200-ra cimTkcdheUTt, melyek közül 2500 bombavetö repülőgép. Amerikai becslést k szerint a német üzemek termőtöké p essége hadi és polgári repülőgépek terén ma eléri havonta a 800 darabot. Ez a lernidlüképesség lehetővé teszi Német- I rszág számára, hogy háború cselén, miikor a repülőgépek gyors pusztulásával kell számítani. légi hadseregének élszámát 1 5 hónap alatt teljesen megújíthassa. Amerikai adatokkal szembeni az ..Economist“ a német üzemeknek telje- sí löké pességét kevesebbre, mintegy" 600 repülőgépre bocsüHi havonta. Ehhez most hozzá já ruhák a csehországi üzemek is, melyeket azonban először át kell alakítani a német típusú gépek gyártására.

Az aiagol fodyóiru a német lég1: hadsereg gyenge pontját a repülőgépgyártáshoz szükséges nyersuiy'g és >a repülőgépek iizembenGrlásóhoz szükséges hajtó anyag belföldi hiányában jelöli meg. Néniékor

'Ue^ţoUâA, mZ^cén,,ÁM£éó - e/éfziez/j^vi

ANTINEVRALGIC

3 f ahleflót fariaSrstozó dobsz-lej

s/,íg békes/.ükség elet benzinben és rokon- anyagaibam mint egy 6 és félmillió tonnára becsülik. Ebből Németországban legfeljebb niá'il'élmJüió tonnát t udn; mk elő ál : 13n i. Háború esetén azonban ez a szükséglet 15 — 20 mi Ufó tonnára emelkedik. Ennek 1 mennyiségnek szállítására pedig — írja az j,Economist“ — azok az, országok sem képesek, amelyekbő jdtmleg Németország

is/.iikségleteic beszerzi és amelyeknek egy irészéből háború esetén «s beszerezhet. A gyártáshoz szükséges a nyögök tökül'etében hasonló 'nehézségek előtt állanak, az

„Economist" szerint, a németiek. Német részről viszont ilyen nehézségekkel szemben nem mutatkozik különös nyugtaÁn- •ság. Az „Economist“ állításának valóságát vagy v-'lótlainságár így csak azok űz ese- ménydk bizony!'halnák be, amelynek elmaradását mindenkinek remélni kell.

Anglia

Az angol légi fegyverkdzésről a német „Konjunktúrákul«!ási Intézel“ számol be. Ez ;» beszámoló nnegemli'tii, hogy a brit légi hadsereg költségvetése jelenleg 220 millió 600 ezer fontnál emelkedett a mull év 134 és félmillió fontjával szemben. Ez az óriási emelkedés még arány* dánabbnak látszik, ha az 1935-ig terjedő angol költségvetésekkel hasonlítjuk össze, melyeknek a lég fegyverkezés terén tizieir kétszeresét teszi ki. Az óriási összegből mintegy 7 mii ió fontot Angid nem otthon költ el, hímem Amerikában készüt repülőgépek megvásárlására használ. Az <mgol hazai lég. haderőnek (a brit birodalomnak

a dominiumotkon és a gyarmatokon is van

külön légi hadereje), a „Home Defence Air Force“-nak jelenleg 1750 eltsőosztá'yu repülőgépe van, amihez hozzá k-ell venni még a tengerészet repülőgépjei':. Ezt az erőt, nyilvánosságra hozott tervek szerint, 1940 e éjéig 2370 repülőgépre emelik föl - A német közlemény azonban azt hiszi, hogy a*z angol légi haiderő valódi ereje magasam felülmúlja a nyilvámosság számára adott aduitokat. Pontos számokat azonban erre vonalkozól:<g nem -tud közölni. A bvr’t ilégi erő számára dolgozó üzemek számát a „Konjunkturaíkutaláei Intézel“ közleménye 3 5CO‘ra részi és rnegáUpitja, hogy ez a szám folyton emelkedik. Ehhez hozzájárulnak még j domíniumoknak, Ka- n:ldának, Ausztráliának és az angol gyarmati 'területeknek gyárai. AuszrrálA már a múlt évben 400 repülőgépet gyártolt. Az angol égügyi miniszter egyik parkmenti beszámolója «zer nt Anglia belföldi lernie* lése 1938-ban megkettőződött és 1939 folyamán legalább háromszorosára fog emelkedni. Ha számba vesszük ^z EgyesiiföÁ ' Lmokban tett angol vásárlásokat is, az -an- go! légi erő beszerzés1; lehetősége, a német beszámoló szerint, eléri a néniét termelési lehetőségeket, azonban a már megépirett elsoosztá lyu 'ttngol repülőgépek száma, és a német eFőoszáföu repülőgépek száma között még jelen:ős »különbség áU fenn.

Franciaország

Az utolsó években a francia repülőgép- termelés irama is nagyban emelkedett. Franciaország légügyi költségvetése ebben az évben eléri a 22 m'lhárd Soo mi Ili 6 frankot. Az úgynevezett V. számú terv n apján az elsőo&ztályu repülőgépek száma ebben az évben aójere emelkedik. A mostani tervek 'teljes kivitele után a franc 2 légi hadsereg 6500—7000 repülőgép fölöttit fog rendelkezni, állapítja meg ai német „Konjukiuraikutafö Intézel'“ közleménye. A francia repülőgépgyártás 1935—37 közölt nagy válságon ment át, évi 'termelése 1937ben 456 darabra sülyedt alá. A Daladier- kormány nagy eréllyel változta* oft ezen a helyzeten, óriási összegeket fektetett) be repülőgépgyárló üzemek építésébe és így a francia repülőgépgyártás hónapról-hónapra rohamosan emelkedik. Hivatalos tervek

szerűit a francia 1 epülőgépgyárak jelenleg 250 repülőgépet kellene havonta termeljenek. Ezt a számot azonban a német ''közlemény szerint még nem érik el s a mull hónapokban alig ‘termeltek havonta 100 gépnél többe*.. Az ujjonan üzembe helyezett francia gyárakkal azonban gyorsan változtatni igyekeznek ezen a helyzeten. Francia- ország gyártási nehézségeit külföldi megrendelésekkel igyekszik ellensúlyozni. Az Egyesüi<t-Á’lamokban 650 repü-őgépe: rendelt a mull év végén, amihez most még 350 repülőgépre adott további megrendelés*. Hollandiában és Angijában szintén épilöet repülőgépeket Franciaország a maga részére. Nagy angol repülőgép- és motorgyárak szintén üzemeket építenek Franciaországban ia francia légi hadsereg kiszolgálására.

Oroszország

Szovjettorciszország légi erejének adatait meglehetős homály borítja, mint mindent, ami Szovjetoroszországra vonatkozik. Az „Economist“ és a német „Konjunkluraku- *a*ó Intézel“ bizonyos adatokat mégis közzé 'tesznek a szovjetorosz hadirepülés- rők Német szakfolyóiratok Szovjetorosz- ország légi erejét igen komolynak ‘tartják. A Gö-ringhez közelálló „Adler“ cimü tne- piii és>i folyóirat megáillapiilja a Cse.hország- baja talált szovjetorosz repülőgépekről, hogy elsőrangú minőségűek. A szovjetorosz hadi költségvetés 1938-ban 27 milliárd rubel* tett (ki, amit legutóbbi jelentések szerint ebben a*z évben 40 miÂârdra eme tek. Ennek az óriás; összegnek körülbelül ötödrésze a légi fegyverkezésre szolgál. Az orosz repülőgépgyártó üzemek, német 4dar.

iok szerint, 350.000 embert foglalkoztait- inak. Az üzemek számát szovjetorosz részről 345-ben jefö-ik mieg. Cseh források szerint a szovjetoncsz 'termelés az u'toilsó évben elérte a 4400 repülőgépet. Ez* a számot ebben az évben még 29 százalékkal emelni akarják. A német „Konjunkföra- kuitafö Intézet“ közleménye nem ed pontos számaikat a szovjetorosz légi haderő létszámáról. Annyiit azonban közöl, hogy ami a létszámot illett, ez jelenleg legalább oiyan nagyra becsülhető, mint a légi hadsereg létszáma.

Olaszországró a német forrás nem közöl adatokat, nyílvaVat'lóan azért, mert a Németországgal szövetséges nagyhatalom

l.ÓSÍ haderejéről szóló ada*ok kb^.âltttclet a

maga részéről mcgengcdhetellennek tartja. Az angol „Economisi"1 «zűrén ha Igát erre vomat'kczólag, alighanem az ér', mert az

olasz titoktartás lehetetlenné tette ezeknek az adatoknak beszerzését.

AMERIKA

Amerikáról szintén a német forrás számol be. Az amerikai repülőgéptermoiés az utó só években nagy lendületet vett, ré* Nzin* az F.gyesült-ÁÜamok hadseregének rohamosan emelkedő szükségétéi miatt, de igen nagy részben a foly’on emeíkcdő külföld'. megrendelések mia'l is. Az amerikai termelésnek telét jelenleg külföldre szál-il- ják és erűnek a külföldi kivitelnek mintegy kétharmada nem polgári, hanem hadi repülőgépekből á 1. Az amerikai légi hadsereg repülőgépet számát a mult évben 2320- ra tervezték, de ezt a ezámoí röviddel ezután 6000-re emették föl. Az utolsó évben amerikai repülőgépgyárak 3675 repülőgépet termeltek. Havonta tehát 300 repülőgépet, ezt- a ehetőséget azonban az amerikai ipar ór.ási lehetőségei miatt, rohamosan fokozni lehet. Hozzávetőleges beesések szerin* az Egyesült-Államok repülőgéptermelése rövid időn belül, különös erőfeszr tések nélkü , 5500—6000 repülőgépre fog évente emelkedni. A külföldről, Fra'nc'.a- országbóf, Angliából, Hollandiából, Kínából, Oroszországból, Brazi iából és Argentínából érkező megrendelések hónapról- hónapra enie’-kednek. Az Egyesült-Államok kivitelében a repülőgépkivitel ma már igen nagy szerepet já*sz:k. Washington ái- ásfoglattásn felé tehát, egy jövő háború esetére, érthetően nagy érdeklődéssel fordulnak minden felől. Az Egyesült Állam ok Légi hadereje ugyanis igen nagy szerepet játtzhattk az állandóan rettegett nagy világkatasztrófa kimenetelének o döntésében.

Újságíró iidüiiotelep létesül Tordán

KOLOZSVÁR, június 6.

A Romániai Népkisebbségi Újságíró Egyesület kolozsvári csoportjának munka és jóléüi bizottsága, Tóth Sándor elnökletéve', még a mult évben elhaitáuozta, hogy a pompás levegőjű és gyógyhatásá- ról ismert tordaii Bányafürdőn 12—14 szobás villaszerű üdülőtelepet létesít. A len7 megvalósításával szemben, az első akadályt Torda város tanácsa, élén dr. Gentiu Gyula polgármesterrel, hárította el, amikor nemes gesztussal, két szép parcelláit ajándékozott erre a célra. A tanácsi, majd közgyűlési határozatot a gyulafehérvári helytartóság helybenhagyta s azóta megtörtént a két parcella telekkönyvi átírása az Ujságró Egyesület kolozsvári csoportja javára.

A munka- és jóléti bizottság úgy határozott. hegy az építkezésit még ez évben mielőbb megkezdi és az adott lehetőségek szerint befejezi. Természetesen, erre a saját) erejéből kép letten lenne, de a toll iiszlilességes harcos ai jogosam számi Ihatnak a nagyközönség támogatására. Amiként Torda hivatalos román körei készséggel adták meg az első támogatást ehhez az akcióhoz, éppen úgy számítanak a magyar (társadalom támogatására is. Arról van szó, hogy ezen a klimatikus gyógyfürdőn a napi robotban elfáradt újságírók pár heh üdülést kapjanak családtagjaikkal együtt, hegy aztán folytathassák tovább munkájukat a köz érdekében.

Az Egyesülői) az üdülőtelep tervéinek elkészítésére felkérte Mattskássy mérnököt. .aki ezt készséggel vállalta, míg az iidüvőteuep felépítését a mérnök felügyelete mellel*, tordai vállalkozókra bízza. Még június havában megtörténnek az első munkálatok, amelyekről tájékoztatni fogják az összes kisebbségi lapok a nagy- közönséget, melynek támogatását kérik a toll munkásai nemes tervük megváló- vitása érdekébem ? - ^ ^•*'v - - - i

i