Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-07 / 127. szám

2 CLIBNXüK A A 7 9 .7 Q I a n I u x 7. Szörnyű tűzvész pusztított egy amerikai városban \'l WNORK, junius 6. Ncwyorkbn érkező jelentések szerint a fővárostól nem nagy távolságra lévő Mizelos mezöségi városkában borzalmas mozitiiz pusztított, amelynek edilig 60 halottja és 150 súlyos sebesült áldozata van, \ tiiz éppen akkor tőrt ki, mikor a moziban egy tiiz pusztítását mutatták be. V mozi vászna mögül előbb láng, később füst csapott ki. óriási pánik kelet kőzett es a teremben lévő 800 néző egymást agyongázolva igyekezett mene­külni. A tolongásban több embert, nőt és gyereket agyontapostak. A mozi­épület füzétől lángot fogtak a szomszédos épületek és gyárak is, úgyhogy két óra leforgása alatt 30 ház és gyárépület pusztult el. A tűz színhelyétől nem messze volt egy cukorgyár. Ennek tűzoltósága nem sietett a tűzoltásra, mert állítólag nem volt felszerelése és az oltásra nem kaptak utasítást. Megelevenedtek May Károly vörösbőrü és sápadt- Az ELLENZÉK , , I . . munkatársa az iró­arcu regényalakjai **y ° J u Ka ro lynev a l.— Németországi Rathenben sziklák között játsszák Winnetou történetét DREZDA—RATHEN, junius hó. Sokan szégyellik beismerni, én nem foga­dom, Hogy ifjúságom legkedvesebb könyve May Ká-rolynak egy-iegy érdekesebb regé' nye vallj. Nem tartom egyéninek ezt a vé­leményt, mert hiszesi egyedül Németor­szágban -»több mint 7 millió példányban kerüljek a közönség ete May Károly ősz' sz es müvei. Ezt ai Ítél millió könyvet nem­csak az ifjúság, hanem még a korosabb ol­vasók is különös szeretettel forgatták és izgultak a hőssel, a nagy vörös főnökkel, a kemény, de aranyszívű prairef. vadá­szokkal. Got-:the azx mondottig hogy abban az irodalmi termékben, ^melyet kiadása után 20 esztendővel ja olvasniak, már van ,»va­lami“. Ezeket a könyveket pedig, tatmelyik­nek ■egyik-másika! 50 esztendősnél1 is ré­gibb, eiszakadozott fedeleik, telte szamárfül .ezott és jegyzetezatt lapok jellemzik, unnak a bizonyságán*, hogy Goethe szavaival él­ve, még-scsak van bennük 5,valami“. Ezt a ,,valamit“ nem akartte elismern/i az irodalomtörténet hosszú évekig. Apró, so­hasem hallott müveket, oldalszámra mél­tattak az iroda .om'törlénészek és addig, míg MJy Károlyt csalónak, j©nemtelennek és hazugnak címezve elhallgaitták, el kelt lett nézzék azh hogy amíg a tudós p »pa May Káro'y szopulásávat vagy elhallgatlá­tásává! adott irodalmi undorának kifejem zést, addig a szomszéd szobában aj cseme­ték lélegzetvisszafojtva hallgatták Winne­tou ezüst puskájának dörrenését és ujjong­va könnyebbítitek meg a gonosz buká­sakor. May Károly felett az ifjúság itél't és fel- menJtette. Az az ifjúság, amelynek igazság­érzete fejlettebb sok törvényszéki tudósé nál, hamar észeveUe, hogy May Károly különös alakjaiban az igazság győzelme csillan keresztül. Az ifjúság it éle; ét nem lehlutect megídébbezni és May Károly 1912-ben bekövetkezett halála után lassan bevonult az irodalomtörténetbe. Könyvei­től már nem tiltják az ’Ifjúságot, hanem he­lyet fogdáiknak azok mindem ifjúsági könyv­tárban, a legtöbb karácsonyfa alaít-t °;t dí­szelegnek és a diáksz.obákbanj összedugott fejjr:Ii olvassák a nebulók. A német May Károlyinak elégtételt adott hazája és szülő­városa egyaránt. A német! Ifjúsági könyv­tárak összes müveit megveszik és fi veze­tők örömmel nézik, ha az ifjak mohon fal­ják az izgalmas regényeket. Eleven indiánok, harci tánc és indián háború a hegyek között Alighogy megszűntek a May Károly el­írni irodalmi üldözések, azonnal arra gon­dolt a német állatna kultunszervezet, hogy May Károly emlékét valami1 niagyon ere­deti és nagyon érdekes teltei keltenie meg­örökíteni. Nem olyan emlékkel, amelyik tiszteletreméltó méltatás, de emieiletc unal- mas szóbeszéd, hanem valami olyasvalamit akarnak nyújtani, ami mélltó May emléké­hez, vagyos izgalmas, .látványos és szíve­sen velit ünniep. így születtek meg a May Károly-játékok a Drtezda melletti Rathen fürdőhelyen. Drezdától keletre egyszerre emelkedik a vidék. Szeszélyes, kanyarog, csipkés, szélű sziklák, zugó hegyi-patakok között kanyar rog az autó. Szüntelen csikorog a fék, h°gy a kanyarodó mellett ásdó szakadékok mellett leUkanyalrodhaisöunk. Olyain ez az egész vidék, rninlah May Károly könyvei­ből vágták volna ki minden részletét. Pe­dig fordítva á l a dolog. Itt élt és ált dolgo­zott az ifjúság miagy barátja és ezeket x }á* jakaiti álmodta tele vadul rohanó musztán­gokkal, vörös harcosoikkal, küzdelmekkel. Az autó pár kilométert szalad és mint barna óriások között az ezüst szalag, úgy bukkiam ölő a sziklák közül a csendesen kanyargó Elba1. Kén partján ködbe vesznek a fürészes csúcsok, habjai körül nyaldossák a kis hajó oldalá-t, amellyel1 pillanatok alatt átkelünk és most. már gyalog kelil folytatnunk az utat a- May Károly játéikok színhelyére. Külö­nös kíváncsiság vetb erőt a bemutatóra meghívott .társaságon. Annyit már előre tudatit, mindenki, hogy egy haJlutfmas szik" 1 allerraszou és a környező csúcsokon fogják élethűen előadni May Károly egyik legna­gyobb »regényét: A Wirunetoute. Tudta azt is mindenki, hogy a legnagyobb élöthüség- gel fogják o regényt -eljátszani. A sok „sá- padtatreu“ szereplő közölt valódi indiánok szerepelnek és a haroizaj felvWi a néma íjzáklaóriásókat. Valahogyan a hangulat is mia.ykárolyi le»te és szinte várta az .ember, hogy a h ara Lm ars sziklák tetején felbukkan egy-egy vérszomjas indián. May Károly özvegye mesél férjéről, aki lopott és aki megbünhődött... Már csak gyáog Lehet a játékok sziin.- he yére feljutni és a keskeny hegyiösvé­nyen nem iái bemutatók díszes .közönsége, hatnem lun.stteuhás, bakkanvsos nézősereg kapaszkodik fel. A falusiak élénk érdeklő­déssel nézik a sok idegent és büszkén gon­dolnak az „egyszerűi fűüsü» ttiatnitójukra“, aki anélkül, hogy regényei megírása ied-őtt .» Vadnyugatot bár egyszi«r is láVa volna, Old ShaLterhand'nak áünodta magát és be­lopta .’történeteit, nemcsak az ifjúság képze­letébe, hanem a szivébe is. Ahogy felfele megyünk, az egyik ka- Ryarodónál boiüria támaszkodva öreg afiz- ezony tűnik a szemünkbe. Magas, méltó­ságteljes, tiszteletet parancsoló, idős uriasz- czpny. Mindenki ikö»szön neki és mindenki tisztelettel előreengedi. Hozzám is eljut a su’fogás: May Károly özvegye most igyek" -zik a játékokhoz. Kis habozás, után hoz­záléptem és bemutatkoztam. Elmondtam rut ki, hogy halott ura helyett neki tolmá­csolom azlt a sok hálák amivel a magyar if­júság »a nagy mesémnek »tartozik, azért a sok feledhetetlen óráért, Emivel minkít »könyvein keresztül megajándékozott. Az öt még hosszú volt. Az idős uriasz" szomy hamar kifáradt és sokszor meg-meg- állit kipihenni magát. Az erdő között, ■amelynek még az ura Mkén keresztül sze­relmesévé vált, beszélni kezdetit. Kérdezni sem kelleti. Minden kanyar, minden fa egy-egy emlékállomás volt. Szar vdn keresztül magam előtt láttam a fiattal és éhező szegény gyermeltet, akit ősze mir aftt, mint siLi.pendiumos növendéket tanító­képzőbe visznek. A tani»1 óképzőbe kará­csonyra készülődnek a növendékek. Ahogy a gyertyát önék, eszébe jut a -fi alttal gyer­meknek. hogy otthon Is meg lehetne gyur Jani .1 ikJrácsimiyfáu. ha « hhuhó faggyal * hói, amit' ngyi.v szemébe dobnak, egy kevesell lyazjavihetme. örömön.’ akart *ze- rc/.ni és bánat lett belőle. Feljelentél lék és mint jeltentte'cn ''"Ivajh kicsapták a/ isko- lábó1. I)(‘cf g csak karácsonyfái' akart gyúj­tani», eldobni való hulladékból, otthon, a s/fgcivyi-'k közöt*, alvói több testvére a »'O szórni, értelmében éhen puszitü'b Aztán is­mét továbbItanU't. A másik iskolába felv©l" ték és igy tuiiniiló Ich belőle. De nem so­káig. Az egyik bánya skolábtut tanáló«ko- doitil. Az igazgatóság a/, egyik tisztviselő szobájába helyeznie el. A kwhivaitailinok dü­hös a lakótárs miatt é-s el cukiarja űzni ■'» szobájából. May, aki a lakótársai két zseb­órája közti, az egyiket iskolai használatra kölcsönkéri;'”, éppen karácsonyi vakációra készülődik. Becsomagol és indulni' akjr: haza. A kisfizetésű tcmi'ó, aki már wzcrwtne vah-mit mutatmi otthon, arra gondol, hogy lakótársa wem veszi rossz néven, ha a köl­csönkért órát magával viszi, hogy láthas­sák otthon, ln>gy már vitte valamire. Az c'haitározáf't 'lett követte é* May Károly az órát h.tzavitte. A szobájára irigy k’ishivatat- nok felhasznál’.® a kínálkozó alikáhnaiti és feljelentett'1 lakótársát. May Károlyit ott­hon kihallgatta a csemdőr-ség és mert első ijedi ében ügyeden ül itugadni próbált, a br róság börtönbünteléisre Ítélte e>l. A bör­tönbüntetés után zavaros 'idők következ­tek. I'l a beszéd elakad cs 12 év sok buká­sa és iFkíserve-s küzdelme helyette, a May Károly lelkére, belső világárt» fordul a szó. Mindig emlkcdni akart. Bízott 'abban, hogy a kicsinyességből egyszerre felemel- ked k, nagyot, nemesiet fog alkotni. Arról álmodott, hogy nagy jótevőként fogják env gf?itni és nemes cselekedetei embertársai elötH menMssé ce«z'ik. A vágy ‘teljesülése vég­leg elbukott. De vágy maradt továbbra is. Ez a vágy ilette íróvá és ez a vágy ‘tette el­lenségei szerint hazuggá is. Első írásain, me­hr iVet folyóiratban közölt, feltűnést kel­te' lek. Nagy és nemes emberré flette önma­gát. Sokt»záz vadinyugaiti csata hősévé váF 1 otc, védte a nemeset keleten és messze Ázsiában. Ők az irót mindenki hires uta­zónak és tapasztalt embernek hette, pedig regényeit Íróasztala mellett térképpel irta és egyéni éleiében nem volt szín és emeJke- dcttség. Nem volna vasoké és nemes in­dián barátai, nem utazott és inam harcolt és az a csodálatos, hogy mégis úgy 'tudott ixGií, hogy a legélecíebb kritikus sem tudott regényeiben tárgyi, földrajzi, vagy néprajzi tévedést felfedezni. Int és irá^am ikereszt’ül úgy érezte, hogy felemel kod i-tt a hétköznapból, naggyá és nemessé válóit1. Eiső regényei után Amerikába utazott. Visszajövetele után növekvő népszerűsége azonban felkeltette az irigyek seregét is. Kimutatták, hogy megrögzött bűnöző. Ez a hajlama üz'-e hazugságra. Kúgunyoliták és elhaligjait’ták. De ennek dacára olvasták, fal­ták a regényeit. Minden szennyet ráfogtak és 'olvasásától élt Flották az ifjúságot. A küzdelemben közel 70 évessé őszült May Károlyt élete utolsó napjaiban érte az egyetlen megtiszteltetés. Áz egyik bécsi TITKA, AKI * 45 éves korban egyetlen mély vonal, vagy ránc sem! Bársonyos, világos, hibállan arcbőr, mint egy fiatal lányé! Ez csodával határosnak látszik, de tudományos magyarázata van. Mindez a cső. dálatos “Biocel“ mágikus eredménye, melyet Prof. iStejskal bécsi egyetemi tanár fedezett fel. A “Eio* cél“, az a nélkülözhetetlen, természetes fiatalító anyag, melyre minden bársonyos, ránctalan bőr. nek szüksége van. Ez most benne van a rózsa, szinü Tokaion Créme ben, ebben a hires párisi krémben. Ez táplálja és megfiatalítja a bőrét, mig ön alszik, ön minden reggel Iiatalabb2n ébred. A mély vonalak és ráncok eltűntek. Használja nappalra a zsirtalan Tokaion Créme bőrtápszert, ez felfrissíti és. rnegfehériti a bőrét és megszünteti a mitessereket és îoiiokat. Fiata. litsa meg kinézését tiz évvel és maradjon fiatal! ^Szüntesse meg a petyhüdt arcizmokat. Szabadítsa tneg magát a sárgás teintttől, Szerezze vissza a tiszta, feszes arcot és lány.éveinek finom, gömböly. ded szépségét. El lesz ragadtatva a két Tokaion börtápszer csodálatos hatásától. Ellenkező esetben pénzét visszatérítik. Most tubusban is kapható Lei 45 tói, társaság előadás tartására. hívta a császárvá­rosba. Dacára annak., hogy nagy politikai fe­szültség urikodett éppen és dacára «ónak, hogy «azon az estén sok művészi eseményt igénk a császárváros, a May előadótermé­ben wem lehetett helye*“ kapni-Előadását olyan nagyfokú érdeklődés és hálátünietés kísérie, hogy a. 70 éves öreg embert, «k- az 'előadás után a mellékkijáraton távozott, a tömeg a havas utcára kör ül kéri lett;- és órákon át ünnepelte. A betegséből nemrég felépült öreg író a hosszú áosorgástól új­ból megbetegedett és nyolc napra irá örök álomra hunyta szemeit. A sajló sem elő­adásáról, sióm haláláról inem em ékezett meg. Ez volic az egyetlen alkalom, amikor ünnepelték és nemesnek látták és ezt «z al­kalmat is az é elével kellett megfizetnie. Felhöbevezetö sziklák között.. A beszéd fonala alighogy megszakadó a szófoszlányok a levegőben rezegnek még, más megérkezettünk. Itt kétkézzel osztogat­ta a Teremtő a (természet szépségeit. Hatal­mas .tisztáson vain fJálfcvia a May Károly- jálékok nézőtere. Színpad nincs. Színpad az egész természet. A Tisztást négy oldalról hol erdővel, hol cserjével borított, vagy ép­pen teljesen csupasz sziklák zárják egészen körű1. A csúcsok a felhőbe vesznek. K‘s hegyi folyó rohan a '.térien keresztüli'/ A né­zőtérrel szemben levő szikla a folyó fölé nyúlik és 30—40 méter magasságban hatal­mas terna.sz't képez. Egyhangú dobolás; a 3000 nézőt befogadó nézőtér fegyverdör- oenésre riad; fönn a sziklák csúcsán indián je’énik meg és megkezdődik a játék, May Károly Winnetou c'mü regényének az el­játszása. 300 szereplő játszik. Köztük főbben vannak valódi indiánok. A fehér emberből ’indiánná vedlett szereplők ruházatát és fes­tését múzeumi tárgyak és iképek után ké­szítették. A hangulat tökéletes. A darab­ban nincs giccs, nincs semmi technika. A szereplők az ősfermészetblen játszanunk. Sziklákat másznak, lovakon vágtatnak, nyíllal és fegyverrel harcolnak. A regény­hez az átdolgozok nem tettek hozzá sem­mi!, legföljebb párbeszéd ásított ék azt. Mkg elevenednek ifjúságunk regény-ajiak" jai. Wiran/etou nemes arcéfle, ez üst veretű puskája, szarvasbőr ruhája olyan mintha ifjúságunk álmából ugrott volna elő. A go­nosz főnök ármányság-i, a fehér a.rainyke- resők kapzsi, gyilkosságtól sem visszariadó természete, mind olyan eleven, mintha minden nttseélieít és nem játék volna. A hegyi folyón lovakkal úszhatnak át. Indián törzsek közöl*! háborús jajkiálássnl, fegy­verdörrenéssel és nyilak süviésével úgy hitt, hogy az mber gyermeknek érzi ma­gát és valóságnak hiszi az egészet. Amikor pedig Winnetou 'ezüst puskája u-tolíót dörren és maghal a hős, May Károly lel­két érzi az ember köze.', «ki szerette vol­na «zó hogy a nemes győzzön, de nem le­het, n;em lehet. A meghívó® vendégeik kö­zött sok a gyermek, sok az ifjú. Hu a so­kait szenvedett hó csak egy percre idete- kinthetnie, akkor boldogan látná, hogy a küzdelem és munka nem volt hiábavaló. Ez a játék, «mely egész nyáron műsoron, marad, nemeseik hálás megemlékezés az íróról, hanem va'ódi gyönyörűség. Amikor May Károlyné első tapsa után felhangzik iaz önfeledt fi3,psorkán, akkor érezzük, hogy azok, akikért szívét adta az író, írá­sának és emlékének szivet adtak cserébe ma is. Tóth Bálink NŐI RUHA ÉS KABÁT-KOSZTÜM * LAPOK A TAVASZI SZEZONRA Dg. nagybb választékban az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj.Kffío.u« vár. Piaţa Unirii kaphatáfcj ■ > v o

Next

/
Thumbnails
Contents