Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-30 / 146. szám

19 3 9 Junius 3 0. E££&IY£2JE (Első oldali cikkünk folytatása) ■ élet. hiány-« dl sieves/, le Ue ökot, miikor minden a kezükben vcilt És ilyen ©jó hó­itok' feks/mro keriUhoilek volna o'yáín időhon. mely vűlaifo-lás'l, kezdeményezést, Uierászsógel kivárni? (Helyeslés). Es az­tán miért mozog janiaik? Hogy hova jus­sanak. A kataisztrófához hasonló hely­zethez, melyhez ve/eittek? Következés" képpea» a tehotetleuség és erőtlenség újra oda vezesse ag országot, ahol elveszett volna? Vonnak a természet rendje cüeni dolgok, melyekkel nem kcR hurcolnod, meri maguktó1 összeomlanak. A .szomo­rúság és elkeseredés egyes időinek gyá­szos visszhangjai. — Az ország előre halad, szánalommal nézve a kevesekre, akik elrejteni sem tudják keserűségüket, egy saját hibájuk miatt helyrehozhatatlanul elveszített hely­zetért. (Helyeslés.) Az. ország előre halad, mert uimit az nj rezsiin meg tudott adni, az optimizmus az. Az ország belső helyzete — Most n nemzőt visszanyerte jogos bézaílimáI erőiben, szerepében és jövőjé- ten. (Helyezés.) Újra felvette a megvalósítások, Jt- nor­mális fejlődés útját és ez az nj rend szer eredménye, A súlyos belső. válság, melyet legyőztünk, egybeesett egtyes' nagy európai gyötrődések előjeleivel1. Éppen abban a pillanatban voltunk- ~ le gyengültek, unitkor az. ország liatánaiiní hd t'elllegek gyűltek és problémák nmeik ed fék, melyek a romám érdekeket vijielitek a játékba. Mi történt volna, ha a nemzet közi események az erők megoszlásának és a lelki depressziónak abban az állapo­tában Id pick volna meg? Melyek Mitek volna o.l'teuáill'ási lehetőségeink? Vájjon gyengeségünk nem bá torbtöfífa volna1 az <jilenscgeimket? Az T938 február To-iki tett, a belső rend és a. nemzeti szelidlari- t ás h el yreáWtásá vall a nemzete abba a helyzetbe állította, hogy megerősödjék és a legzavarosabb nemzetközi' körülmények közepette megvédje mPgaM Égy pillanatig miért ne tennénk félre ,a szerénységet s imért ne mondanánk, Hogy talán Romániának ez az uj helyzeie hozzájárult az európai egyensúlyhoz. Elég, ha meghallgatjuk az ujjá*ziilelcri or­szágunkkal szemben* külföldi mtgnyi bir­kózásokat. Románia a határokon túl soha nem örvendett ilyen nagy tekintélynek. Külpolitikánk? Ez világosi A hu,sz év I előtti véres á dozat ok dán .sikerült elér­nünk, hogy’ elismerve lássunk minden románok áltál lakott területet, melyhez urmész-etes jogunk van. A román állam megvalŐsitoüa nemzeti egységét. Ettől 3 pillanattól kezdve Romániának nem volt semmi követelni v«'lójia> határain túlról. Béke-politikát követett. Fejlesztenie ke leti magát benm, gazdasági és társadalmi té­ren, változatos kincseinek crtékesitéséve<l cm lakosat éle (körülmény cinek javításával. — így tehát nyugalmas munka, külső békés közreműködésekkel. Bizonyára', gp/.dagságaijik történelmi küldetésünknek vannak fenntartva, de A a javak cseréje más országokkal bármi­kor elkerülhetetlen és hasznos. Ebben a szellemben kötöttünk egy adott pilla­natban megegyezést Németországgal. Alkalmam volt fe’emliteni a front nemzeti tanácsa előtt az előnyöket, melyekre jo­gunk van várni a megegyezés nyomán. Egyetlen dolgot ismételhetek. A kormány el van határozva, hogy tel­jes ő-sziníieséggel és méltányossággal al­kalmazza ezt a megegyezést. —- Hasonlóképpen mondottam, hogy a megegyezésnek nem lesz. monopólium-jel­lege és készek voltunk hasonlók kötésére más államokkal is cis valóban kevéssel ezután két nagyha^znu gazda­sági megegyezést kötöttünk Franc'aor- szággal cs Angliával. Úgy, ahogy mon- dotitam, gazdaság' kérdéseinket teljes szabadságban, érdekeinknek megfelelő­iem tárgyaltuk. v­Tme, gazdasági kapcsoHatniink a többi ál­lammá,!. Ami politikai viszonyaink a l Ulo- É. külpolitikai , flkc'ónkat egyetlen gond diktá ja: az ország határainak védelme. (Él'jon/.csj . . 2, őnagysága detebtivţe. BO NDK FIA. Ellenállhatatlan humoru, szellemes Pierre Loti világhírű regényének francia vígjáték. Fősz. Fernande', Különleges csodásán szép filmváltozata. Fősz. Ginette Ledere, Elvira Popescu duplamüsor Madeleine Ozeray, Louis Jouvet Beszámoló a katonai intézkedésekről 06áaÁoé a forró, varázslatos' délen, - ahol a castagnettek ritmusára, igéző gitánák lejtik vérforraló táncaikat, ott van hazája annak az elixirnek is, amelynek bűvös illata mámorba ringatja az ér* zékeket és amely rövid idő alatt meg’» hódította az egész világot. Ez a BOLERO kölnivíz, amelynek alapja egy természetes illatkivonat. Ezt küldi nekünk a titokzatos dél, mint a forró vérű örök ifjúság bóditó kö­vetét. B O L E R O, természetes illat­kivonat alapon, ez az előkelő társaság kedvenc kölnivize. F­BOLERQ kapható az összes előkelő szaküzletekben. készítmény MAS RAVEL KREÁCIÓK: TZIGANE ÉS RÍVAL — Valóban, abban az órában, melyben felmerült a veszély, hadseregeinket őrség­re a halárokhoz viliük. (Helyeslés). Az ország rendkívüli lendülettel válaszolt « hívásra. AzóU pillana tig sem szűnt meg lelkesedésének kifejezésében. Ezt 3 lel ki ál­ja pólót bizonyulják a nemzelvédelem érde­kében! önkénles aláírások. A hadsereg összevonása azonban nem jelentette senki fenyegetését. Nyugodtan, méltósággal tör­tént, mert bárhonnan jön a veszély, m> szembe fogunk szállni vele. (Fíe.ycslés, ,,Bravo“ kiállások). Mini ahogy bárhomiman mutatnak jóakaratot az ország védelmére irányuló magatartásért, nd mindig köszö­nettel fogjuk fogadni. (Helyeslés). Ha kül­politikánk meggondoltságával, morális ér­telemmel é& igazsággondolattal m^rad fenn, a kormány siet az* erőnkkel is biz­tosítani. (Erős éljenzés, „Bravo“ kiáltá­sok). Ezérl a hadsereg felkészítése és fel­szerelése voll és marad főgondoskodásunk. Érette nem folyt alku egyetlen áldozatról sGn. Eredmények jöttek létre^ melyek feljogosítanak, hogy nyugodtam ‘nézzük az események fejlődését. (É/jenzés). Hiányok bizonyára volllak. Egyesek éppen muIt márciusban m utal kpztak meg. Néni 'félek beismerni őket, aningl! is Inkább, mer-t ezek a hiányok ma már be vannak (öltve. (Éljenzés, „Bravo“ kiállások). A lisztek morálja emelkedett, a egénység k'képzése különleges színvonalat ért el. Rendre- rendre minden osztályt behívtak ismereteik felfrissítésére és az ui fegyverekkel való begyakorlásra. — Csak Erdélyben másfélmilliárd érték­ben vannak láktanyaéphések folyamatban, ami a gazdasági megélénküléshez is hozzá fog járulni. A hadsereg felszere ése kivé­teles ütemben folytatódik A gyalogság­nak iná uj gépfegyverei vannak. A tüzér­ség hasonlóképpen tömegesen rendeli fek .szerelési, fntenziiven folytai iák az erődíté­si niunká'aiokor, A légierő felszerelésében nagy haladás történt. Csak ebben az évben huszonöt- miHiárd lej ériékben kötőitek le hadianya­gokat!. (Helyeslés). A legnagyobb erőfe­szítés, melyet eddig teltünk. 1930-tól 1938-ig huszcnötmilliárdot kötöttek le. 1938. februárjától 1939. februárjáig tázen- egymilliárdot kötöttek le, 1939. február­jától máig pedig huszonötmilliárdot. Kö­vetkezésképpen négy hón'ap alatt az egész felszerelés hatvan százalékán. (Éljenzés). Gotndó'om, n felhasznált alapok közlése élég ahhoz, hogy az országnak megadja á bizalom és b'ztonság érzetét, valamint a , kivételes tér bök magyarázalát, melyeket elviselt. A kisebbségi kérdésről — A l»nlső megszilárdulás kövötése foVt u különböző elii'iikai eredetit elle­niek közeledésiével is, melyeket ai törté- ír-lem változása nemzeti földünkre he ! vezeti ért ebben a hagyományos szeflem- 1 i n a jelenlegi kormányzat megállapo­dott, hogy jóakaratot mutasson az ide­gen etnikai elemekkel szemben mind­addig, míg őszintén beilleszkednek az âddm 'életébe. Külön]>en, hangsúlyozom, hogy a kisebb ségekel érintő kérdések belpolitikai kérclé sek■ Aki azt képzeli, hogy ebből külső nyug talanságot kelthet, mely s ugat Ima zást adhatna, csdlódik a román államról való fel fogásunk tekintetében. (Élénk helyes­lés.) Hastomű ókép pen, úgy vélem, nincs szükség arra, hogy elidőzzek egy elemi dongnál és pedig, hogy ezzel kapcso latban a kisebbségek csak kulturális és gazda­sági kérdéseket vetnek fel. Nem volt és nem lehet e tekintetben területi kérdés. (Éljenzés. ..Bravo“ kiáUámAk.) A román főid ohjan módon lakott, hogy- bármi- ‘yen csorbítása nagy román többség elve­szítését jelentené. Románia határúi érin­tetlenek maradnak ‘mindaddig, míg egy román katona kezében tartja fegyverét. -(Eljen-zés,- ...Bravó1:- kiáltások.) - A- hAső rend és a- biztonság biztosítása : a kor­mányzat főbenjáró gondoskodása! képez­te. de nem adnék teljes képet, ha nem hangsúlyoznám a nagy építő munkát is. mely ebben aiz időben kezdődött szociális, téren és a- közérdekű munkák terén. El­érkezett a pillanat. mikor az ország erő­sítésének és védelmének gondja mellett a kormány gondja az ország gazdasági' érdekeinek kielégítése felé is irányúi Meg fogjuk kettőzni erőfeszítéseinket eb­ben az irányban és önökkel meg fogjuk találni a legalkalmasabb megoldásokat. A haza értékesítésével, a legsürgősebb do­loggal kezdtük és a mezőgazdaság felsze­retésével fogjuk folytatni. így munkánk lé!jós képet nyer: politikai munka, szo­ciális munka és a közmunkák növelése és gazdasági munka. ■ CaÉncseu miniszterelnök beszédét 1 parlament nagy lelkesedéssé!! fogadta. Megölte magát a saserelmeis banktisztviselő IASI, junius 29. Szerelmi öngyilkosság történt tegnap este lasiban. Petre Gheorghiu 21 éves tisztviselő feleségül kért egy Duca Mária nevű leányt, akivel egy bálban ismerkedett meg és beleszeretett. A leány kikosa» razta a fiatalembert. Petre Gheorghiu az egyik vendéglőben beborozott, majd cigányokat vitt ideálja ablaka alá és mialatt a cigányok szerenádot játszGt» tak, agyonlőtte magát. A szerencsétlen fiatalember azonnal meghalt. ; Megölte fériét szeretőié segítségével egw elvetemüli iőtdbirtokosnő CERNĂUŢI, június 29. A város lakosságát borzalmas kegyetlenséggel eU követett gyilkosság tartja izgalomban, amelynek áldozata egy földbirtokos. Grigore Cölenco 32 éves földbirtokost a cernăuţi—liotini országúton holtan találták a járókelők. A szerencsétlen ember fején több hatalmas seb taton gott, testén pedig késszurások nyomai látszottak. Arca valósággal szét volt roncsolva, úgyhogy íelismerhetetlen volt. A járókelők értesítették a rendőr­séget, amely egynapos nyomozás után megállapította, hogy a borzalmasan szétroncsoltfejü holttest a földbirtokossal azonos. A további nyomozás során kiderült, hogy Grigore Colencot a felesége, Antoinette ölte meg, szeretője. Varvariu Ilié segítségével. Miután késszurásokka! megölték a férjet, fejére több fejszecsapást mértek és arcát a felismerhetetlenségig összeroucsolták, majd kiszedtek az áldozat zsebéből minden igazoló írást és autóra téve ki­vitték az országúira és ott kidobták a holttestet a kocsiból. A férjgyilkos asszonyt és szeretőjét ^tartóztatták.

Next

/
Thumbnails
Contents