Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)
1939-06-30 / 146. szám
ARA 3 LES Szerkesztő rég és kiadóhivatal: Cluj. Olft*; Mot'lor 4, Telefon: 11--09. Nyomda: Str. I. G Duaa, No. 8 Fiókkiadó hivat 91 h‘'-"ny vor/ Víly: P. Unirii 9 Telefon 1199 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DR. CHOIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: P. Aj L A S - ÎT.%1- -Eh* Törvényszéki bjstrornozási szám: 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési á.dk: ’ havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 9160He/. LX ÉVFOLYAM, 14 6. SZÁM. PÉNTEK C L IJ J, 1 9 3 9 JUNIUS 30. CALINESCU MINISZTERELNÖK nagy beszédben Ismertette a képviselőházzal a kormány munkáiét és lövendő terveit Nagyjelentőségű expozéjában beszámolt a miniszterelnök minden időszerű bel- és külpolitikai kérdésről, - Tájékozialó a katonai intézkedésekről tlcgemtekczett a miniszterelnök beszédeken a kisebbségi kérdésről is BUCUREŞTI, junii» 29. A képviselőház szerdai ülés*' délelőtt jo óra, 1$ perc" kor kezdődött meg Vaida-Voevod elnök- Icle alatt. A kormány részéről Armand Caji'nescu miniszterelnök, valamin! Gh«h mogesmu és M'tüs Constanjlinescu miniszterek vettek részt. A képviselőház 'egnapi ülésének kiemelkedő pontja vak Chinesen miniszterelnöknek hatalmas beszéde, melyben megindokolta rendszerváltozás szükségességéi. Valcovici képv'selő kijelentene, hogy megszavazza a trónbeszédre adandó vá" Jász tervezetét, majd a régi pártok gyakorlatára vonatkozólag tM*tt megjegyzéseket. Beszélt az állam szerepéről a törvények megőrzésében és a polgári nevelésben. E célból az államnak tekintélyre van szüksége. Foglalkozott a közép- és föld' müv.esnisziáiy gazdasági telem elésén ok szükségességével, valamint azzal a kívánalommal, hogy az 'iparban helyezzék el a falusi lakosság fölöslegét. A földműves osztály szegénységéről szólva hangoztatta, hegy ezt az osztályt különösen fel ke l óméin'. Szállítás’, raktár- é.s hiteleszközök nélkül az ország gazdagsága eltékozlódik. Va’covic' képviselő ezután a közlekedési utak kérdésével s az országúti és vasúid szállítások koordonálásának ügyévéi foglalkozott. Beszédét azzal a kéréssel fejezte be, hogy ne uj törvények jöjjenek, hanem becsületesen és részrehajlás nélkül alkalmazzák a meglévőket. A kormány figyelmét különösen felhívta a földmüvesoszlály fölemelésének sziiksé- j gességére, melyet segíteni ke l gazdasági j fellendülése érdekében. Utána Pvosetfi Balamcscu élőadó rövdm ( Ismertette az előző ülések lefolyását, vá- zo.va a trónbeszéd vitájába« résztvetr szónokok felszólalásainak alapelveit. Tárgyalta a szónokok által felvetett javaslatokat és rámutató!tţ hogy az egész vita a kisebbségeknek a román többséggel való szolidaritását bizonyított», vált mint Őfelsége, a király körüli és az ország védelmében való szolidaritást. Az ülést ezután tíz percre fölfüggesztették, majd szünet után Armand Calinescu minisztere nők a kormány nevében mondott beszéde következett, melyet rádió utján közvetítettek. O lin eseu min’szierélinök a képv’-selőház viharos lelkesedése közben kezdte beszédét. Beszéde bevezetésében a miniszter- ' elnök övsszehasoniitást tett a mostani kormányzati rendszer és a régi közötti, az azelőtti parlament és a mai között. hogy meglett volna bennük a nemzet érdekeiért való gond i-s. — A midit év elején a leomlás jelei nyh'vánva'lóak voltak — mondotta a miniszterelnök. — Hogyan jutottak ehhez a. hanyatláshoz ? 1937 ben nem lehetett ' kormánytöbbséget abikilu'ní, ugyanokkor ' CaSinescu miniszterelnök beszéde kiderült minden őszinte eszmény és bármilyen politikai meggyőződés hiánya. A tegbzarrabb koalíciók jöttek létre, hogy eltűnjön az ideológiai tájékozódás minden tehetősége- (Helyeslés.) Mayát a pártrendszer alapját a vezetők kis számításai aknázták a!á s ha ehhez hozzáadjuk az államszervezet nagy kimerültségét, mely a pártszükség letek állal állandóan igénybe véve elfelejtette küldetései és csökkentette miagái a tekintély gondolatét, akkor világos képét kapjuk a helyzetnekMinden népi megnyilatkozásból kél- ségbevonha Ind anul kitűnt a nemzeti gondolatért való wlaUmos akarat. Természetes volt lehal az olyan formulához folyamodás, mely beleilleszkedjék ebbe a törekvésbe. — Jöit egy nagy személyes értékű ember. Octaivian Goga. Ue mit tehetett egy ember azokban a pillanatokban. A bomlás folyamata nagyon előrehaladott voll» A demagógia őrjöngve letöri s egy adott pillanatban napi ezer nyilvános gyűlésig jutott, minden fai'iuh a leggy an usabb elemek á-rasztoltúk eh akik az egyéni szabadság oltalma alatt a lelkek izgatására! mentek. A véres incidensek szaporodtak. Egész hadseregnek kelleti volna a pro- pagaiiHÜs-ták nyomában havad ina. hogy biztosítsa a rendet. \ biza!mailansóig jelei növekedtek, néhány nap alatt löbbmit’iárdot vontak vissza a bankok letétjeiből. '■A választások a múltban lajstromok nilap- -ján történtek, anélkül, hogy a polgár pon- I toisan tudta volna, k're és miért szavaz. Ma személyiségek szavaznak. A választás tartományok szerint történik, úgyhogy a k'r ! választás sokkal jobb. A nemzet régi képviselőinek, miután különös demagógiái kifejíive hatalomra jutottak, nem volt más gondjuk, mint személyes érdekeik minél jobb kielégítése — mondotta Calinescu miniszterelnök. .A nemzed képviselet illúzió, valami képizeit dolog vo't. A mai kormányzati rend- • szernek kellett jönnie, hogy a földműves- osztály széles képviseletei kapjon, mint >amilyennel csak a régi á landanácsban (a díván) rendelkezett. De ,a munkásság is ijobban van képviselve ma, a kereskedőket &4 iparosokat pn-dig a régi rendszerben ügyvédek képviselték. (Helyeslés). A régi kormányzatig saját képviselő* hagyták el — Hogy jutottunk a mai kormányzathoz? — folytatja Calinescu miniszterelnök. — Nem a. régi ledöntésével, vagy megbuktatásával. A régi kormányzatot saját képviselői hagyták eh Ennek a rendszernek tehát semmi lehetősége .nine« a visszatérésre. A politikusok személyes törekvései az országot' tizenhét ellenséges táborra osztották, melyek mindegyikében megvolt a hatalom gondolata, anélkül azonban, Őfelsége ünneplése Az, aki önöknek beszél, arra van elhívó, hogy az országban biztosítsa a ''endet. Azt hiszem, hogy soha egyetlen politikai férfi nem állott nehezebb lelkiismereti kérdések elölt. De nem haboztam. Úgy vétem, hogy kötelességem pontosan tájékoztatni. Uralkodómat az országban levő való helyzetről. Képviselő urak, e topiénólimi pillanat megvilágítására ki koM jelenítenem, hogy a legkisebb események ismeretesek voltak, céljuk lemérve és a. megoldás előrelátva voll. A nyugtalanság közepette, az általános csüggedés és gyávaság közepette, egyetlen ember volt nyugodt, határozott és biztos. Őfelsége, a király volt. (Hosszas, lelkes éljenzés, a képviselőház felállva ünnepelte Őfelségét.) És ha ez ország történelmében a Korona birói szereppel és bátor kezdeményezéssel valóban fo'kziaibuditó voll, ezt a. szerepel látlak beteljesedini 1938 február 10 én. (Éljenzés.) — A szakadék szélén á-Hofiunk A polgárháború kilátása nyílt meg előttünk, vagy az idegenekhez való a jánlás. És ebben az órában a király megmentette az országot (Éljenzés.) Nyomban megalakult ama emlékezetes kőrmány. mely egybefogta a volt mi ívsz - terelnökökeh élükön az ország pátriái' kajával. Melyek voltak a kormány átitat használt eszközök? Diktatúráról beszél lek, de kérdem, milyen diktatúráról? .4 demagógikus iüreimcsség helyére, mely a személyi érdekek• kielégítését rejtette, mi a tekintélyt állítottuk a: or szag érdekeinek szolgálatába. (Éljenzés); Egyéni szabadság? Nagyon szerelném tudni, ebben az 'Országban kit akadályoztak meg egyénisége kifejtéséi ben. hivatása gyakor lásában, eUielyezko*, dese elnyerésében. Tehát az emberszn badság gyakorlásában? De a rendetlenség szabadságát, szabadságot az ország szétromholdsára, ezt soha sem engedélyeztük. (Hosszas éljenzés). Következésképpen az ország visszaállítása jogaiba, íme ez volt az ui rendszer első feladata. — Forradalmunk inkább volt lelki forradalom, a gondolkozásmód változó sa. te'k-iismereti revízió. A népszavazás a szavazatok 99 százalékát hozta meg 0 rendszer melled, d' addigi győzök s legyőzőitek helyére megvalósult a nemzeti szolidaritás. Ili látom mind a személyiségeket, akik a múltban értékes hozzá' járu.ásukat adták az országnak, de min dien ki csatlakozása általános. „Az ország előre halad™ — VoiDt vájjon vaíahoh, valamelyik sarokban v aki ki. aki biznlmalkinságot, vagy kétkedést fejezett ki? — folytatta Gáli nescu miniszterelnök. — Nem tudom. Lehet. Uevo'lom azonban, hogy ez olyan dolog, mely egyáltalán nem foglalkoztat. Különben első órától fogva, akárk i megkérdezett, hogy mit gondo'ok valamely 1 ellenzéki etem ékről és milyen intézkedő 1 seket tennék velük szemben, változatlanul azt váHaszÁaim: semmit, mert ez az ellenzék nem érdekel. (Hosszas éljenzés.) Es uraim, ezt nem a valóságok nemisme réséböf, vagy lebecsülést színlelve tettem. Nem, Hanem -azért mondtam, mert meggyőződésem volt, hogy egy olyan forradalomlMtn, mint a mehet mi átél ■ tünk, mindig a cselekvő elvnek kell ,i győznie, nem pedig a negativi zmus- I nak. * (Helyeslés.) Valóban ki fejthetett vohra ki eliten mozgalmat ? Egyesek a régi pár* tok vezetői közül? De ők nem értek sikert a magul: idején. (Derültség, helyes lés.) A negativ szedem, a iendütet éf (Cikkünk folytatása a 3. o1 dalon)
