Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-28 / 144. szám

ELLENZÉKP

10 3 0 I ii n 1 ii H 2H.

„ Nekem mindiü oil o helyem,

ahol maügar gaidâh tannak!'

Dr. Szász Pál nagyszabású beszédet mondott a kissármási gazdanapon. — Lelkes ünneplés közben ismertette az EMGE elnöke a magyarság célkitűzéseit

Hatvanhét magyar község lakossága képviseltette magát az ünnepélyes keretek közöst lefolyt gazdanapon

" i V A KISSARMAIs, június- 27.

Bíró Józsii földbirtokos/. az EMGE Nö- % í;i v termesztési! S/.a'kosztnl yaiuilv utelnöke

kezdeményezésére vasárnap hatakmasméretü gazdanap zajlott le Kissármáson. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyet gyűlése iránt eddig inkig nem tapasztalt érdeklődés nyilvánult meg. Messzi vidékekről 07 magyar falu küldötte el gazd képviseletét. Íme a köz'égek névsora: 1 Marosludas, 2 IRiadnót, 3 Szék, 4 Méhes1, 5 Mezőbodon, 0 SzentBenedek, 7 Magvarsülílye, 8 'Köbölkút, 9 Mezözáli), 10 Puszta kamarás, 11 Szenipáb, 12 Karton a, 13 Ugra, 14 Uzdiszentpéter, 15 Viszálya, 16 Kékesi, 17 Mezőmadaras, IS Aranytűi, 19 Koh lozs, 20 Szavát, 21 Légen, 22 Septér, 23 Vaj- (Ekumarás, 24 Nagysármás, 25 Tóhát, 20 Torda, 27 Lo-mtpérti 28 Szakáll, 29 Bald, 30 Szentmiliálytelke, 31 Pagocsa, 32 Sze.n- gyeL, 33 Abafája, 34 Gerin-eszeg, 35 Kolozsvár, 36 Tancs, 37 Göc„ 38 Cege, 39 Berke- nyes, 40 Körtefája, 41 SomkerVk, 42 Tacsi, 43 Míirosvásárheív, 44 Szent niárton, 4 5 Nagyiiklód, 46 Lándor, 47 lvisGirmá.s, 48 Bükkös, 49 Szentgotthárd, 50 Korpád, 51

Kísfülpös, 52 Bites, 53 Krisknján, 54 Tuson, 55 l'jös|, 50 Z-ellyk, 57 MeleIfőriUvár, 58 Mezős/,Evás, 59 Érát a, 00 Lárga, 01 Novoj, 02 Csapó, 03 Feketekik, 04 Kiis'zü, 65 Maros- fe’.falnt, 00 Va j d as ?enit i/rany, 67 Szász régen*.

A 67 falu részéről megjelentek az ünnepi gazdagy ülésiMi .1 gazda társadalom legtekintélyesebb képvisv ői, akiknek névsorát lapunk holnapi számában közöljük.

A gyűlés ünnepélyes megnyitása

De előtt ír órakor Bíró József, a Gaz- damap rendezője, üdvözli a megjelenteket és felkéri Telegdy Lászlót a gyűlés megnyitására.

Telegdv László ügyvezető-salelnök n következőket mondotta:

— Engedjék meg, hogy elsősorban az EMGE központjának üdvözletét tolmácsoljam és egyben kimentsem országos elnökünk távöllétét, aki csak a déli órákban érkezhet nieg. Ma délelőtt ugyanis, mint a nagyeny’edi Bethlen Kollégium főgondnoka, részt kellett vegyen az iskola

évzáró ünnepélyén.

A további a k során, az EMGE elismerését és hálás köszönetét ’tolmácsolja Biró József földbirtokosnak, az EMGE Növény termesztési Szakosztálya fáradhatatlan alclnökének, valamint felesége Öméltóságának, amiket a magyar gazdatársadalom ügyébe veiett mély hitük vez tett ennek a gyönyörű gazdalalálkozónak megrendezésénél.

A megnyitó után sor kerti t a programszerinti előadások megtartására. Telegdy László a szójalermelésről, gr. HaLler István a szilóról, Madár István a Medicago- gép gyakorlati értékéről és haszná'ati módjáról, Wargha András, az EMGE Növénytermesztési Szakosztályának akdnöke a lucerna vetéséről és gondozásáról, Pauli Kamit a gazdaköri elnökök feladatköréről beszéltek mindvégig nagy figyelem és élénk érdeklődés mellett.

Az előadások elhangzása után a gazdák közebéden vettek részt, w

Dr. Szász Pál naggvondlu beszcűe

Délután 3 órára megérkezett dr. Szász Pál szenátor, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet elnöke, akit a gyűlés résztvevői meleg ünneplésben részesítettek.

Biró József üdvözlő szavaiban hangsúlyozta azt a <nagy megtiszteltetést, amelyben az EMGE elnöke megjelenésével részesítette a gazdákat. A délelőtt még Nagyenyeden vett részt a kollégium záróünnepségén, azelőtt való nap Bucure$ti- be.n dolgozott a magyarság érdekében s most eljött gazdái körébe, mert ludta, hogy 67 magyar falu várja. Az EMGE elnöke hatalmas éljenzés közepette emelkedett szólásra.

— Mindenekelőtt meg kell köszönjem Biró József barátomnak, hogy gazdateslvé- reink érdekében megrendezte ezt a gyűlést. Másodsorban tköszönöm az üdvözlő szavakat, de ki kell jelentenem, hogy az én4 jelenlétemet ne (tekintsék „megtiszteltetésnek“, hanem *'••;

csak kötelességem teljesítésének. Nekem ugyani», mindig ott a helyem,

' ahol magyar gazdák vannak.

(Hatalmas éljenzés.)

— Amig az EMGE élén állok, becsületbeli. kötelességemnek tartom, hogy lehetőleg minden magyar gazdamegmozduláson ottlegyek. Ebből a hatalmas gyűlésből is megállapíthatom, hogy mindnyájai nemes célt szolgálunk s ami munkánk, elgondolásaink, nem hiábavaló kisérüetezé-* sek. Végeredményben, ez képezi az Mtéő magyarság jövő nemzedékeinek létalapját.

— Ezért a munkáért nem jár köszönet,

csak a jövő nemzedékeinek az (elismerése. Ők kell majd kinyü'aítközi ássák, hogy mindent megtettünk jövőjük biztosítása

érdekében. Az áldozatokat mi kell meghozzuk. Mi egy más világban születtünk és nevelkedtünk. Gyermekeink azonban

uj életkörülmények közé kerültek, igy

más szemmel is kell megítélnünk helyzetüket, i !%£ rí I

‘ TTJä " Időszerű kérdések

Dr. Szász Pál ezután rátért az időszerű

kérdésekre.

— A parlamenti választék rali v Mához a

magyar kisebbség is hozzászólt. Minden

kisebbség véleményt nyilvánított. Jóakarat irigységgel hallgattuk a szászok képviselőjének beszédét, mikor a k:tertkező- ■ket mondta: ,,Mi Romániában eV 'tietek — nem szászok és nem svábok, .rtngsu- lyozom, németek — bejöttünk s mint egy ember állunk vezetőnk, Fabritius mellé“. Gazdatestvérek! Német néptestvéreink ime megteremtették a való egységüket. Ez pedig nemcsak szavakban, hanem tettekben nyilvánul meg. .Vájjon miért tudják

ezt csak ők megcsinálni, amikor ugyanilyen, sőt talán súlyosabb kötelezettségek hárulnak reánk is. A németek bejelentése kikeni mélyéig megrázott. Hiszem, hogy e jön az idő, amikor népünk is tökéletes egységben feg jelentkezni. Csaik azt kérdem, mikor jön el ez az idő?

Be Atzél Ede itt közbeszólt, amire az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet elnöke emelt hangen válaszolt; '

— Ezt nem lehet sem gúnnyal, sem rosszakaratú közbeszólással elintézni. Ez a magyar bűn. Egyszer már lássunk világosan. Itt nem egy vezető érdekeiről van szó, itt a magyar népi és nemzeti érdekek forognak kockán. Már éppen elérkezel ®z ideje annak, hogy végetvessünk az iHen rosszakaratú megjegyzéseknek. Életünket komolyan keil felfognunk és már egyszer rendet kell teremteni a magyarság belső soraiban. (A gazdatömeg percekig tartó, zugó éljenzéssel helyeselt.)

— Határozottan állítom, mindén magyar vezető abban a percben, amikor megérzi azt, begy nem a magyarság reális életútját követi, tudni fogja a kötelességét.

Itt nem egyének érvényesüléséről, hanem a magyarság nagy életküzdelméről' van szó, amiből mindnyájan ki keV vegyük a részünket.

1 Az egységes küzdelmet még akkor is vállalnunk kell, ha biztosak lennénk, hogy I bde is pusztulunk. Amikor a lömegjogok kiharcolásáról és megvédéséről van szó, nem áshatunk félre és nem engedjük — liohni vádakkal — magunkat munkánktól cltériteni.

— Gyakran ér az a vád , hogy az EMGE elnöki székében politikával is foglalkozom. Mindnyájan tudjuk, hogy nincs pártpolitikai éjét. A magam részéről csak egy kérdéssel akarok foglalkozni — az erdélyi’ magyarság etnikai beszervezésével. Ez nem politika, ez becsületbeli kötelessége egy magyar embernek, aki kiált az élre. És örömmel jelentem be, hogy népünk etnikai beszervezésének elérkezett az ideje.

Dr. Szász Pál utalt a szervezkedés jelentőségére. Ma mindnyájan együtt vagyunk, az a néhány magyar, aki jobb életlehetőségért hagyott el bennünket, számba sem jöhet.

— Akt nem akarja magyarságának kenyerét enni — folytatta az e’uök —,

az menjen, de aki itt maradt, az dolgozzék sziwcl-lé'ekkel közöttünk. A magyar közösségért küzdőknek tudniok kell. mi a feladatunk: lemondani sok- mindenről, mert csak igy születhetik meg az igazi népi közösség.

Ggöniöri crcdmftiiiek

Az EMGE további célkitűzéseiről szólva inaegá’ljlapitjai, hogy vannak vidékek, ahol az öntudatos gaizdlaköri munkával szinte csodákat müveinek. Az eredmények nagyrészben a gazdaköri elnöktől és a gazdavezetőktől függnek. Temesme- gyében 4 év alatt bárom gazdaköri ház -épük. Az emberek ugyanis megteremtették a közösségi élet vagyoni alapjait. Arra keOf-1 törekednünk, hogy a falvaknak egyre felkészültebb vezetői legyenek, akik a nép életének ismerete mellett, segítségükre lehetnek mindén vonatkozásban. Elmondja, hogy a délelőtt folyamán a , nagyenyedi iskola évzáró ünnepségén vett részt. A fiú tanítóképző évente 14 végzett tanítót ad a magyar falvaiknak, hollott legalább 30—35 re vólna szükség. Felvetődik a kérdés: miiért nem mennek többen erre a pályára? Három okból. Elsősorban, mert nagyon csekély a fizetésük, másodsorban, mert apjuk szegény ember végül]' — mert aligha csábítják őket. Figyelemmel kísértem a tanuló ifjak munkáját. A falvaikban, a tanult gazdákra, papokra és tanítókra hárul a népi élet irányításának feladata. Minél több lanlI tót, hogy gyermekeinket anyanyeViinkön és népszellemünkben tudjuk fölnevelni.

• — Feli kelti vetnem a kérdést, hogyha

1 megteremtettük a gazdaköri vagyonokat, vájjon nem volna-e célszerű, ha minden taig — anyagi erejéhez mérten — 5—10 lejjel' járulna hozzá egy-egy tehetséges, szorgalmas, magyar ifjú tanítói kiképzéséhez. Egy 'tanító kiképzése évi 8—10 ezer lejbe kerül s ezt az erősebb gazdakörök élő is tudják teremteni, ha mindén hónapban pontosan befizetik a hozzájárulást. A magyar kis gaz da rétegnek van egy közössége, egy — a maga sorából kiemelt embere —. aki az övé. akii ha végzett, azt azzal hálálja meg, hogy az övéiért, az ő közösségéért dolgozik.

— Amint láthatják, a gazdaköri munkát nemcsak kifejzetten gazdasági sikon szabad elképzelni. Szervezeti fejlődésével és erősödiésével egyidejűleg, egyre több feladatot kell megoldania. Tudom, hogy mindez nem hónapok, vagy talán egykét év kérdése. De dolgoznunk kell szakadatlanul, mert csak igy lehet jövőt építeni. Az államhatalom viszont nem emelt kifogást a mi békés munkánk ellen, mert minden nép rendelkezik újai gyermekei fölött.

Alihoz, hogy az elgondolásainkat Mvigyük, uj közszcllciiirt kell k 1 W*i inteni.

legyük minél szervesebbé az egymással vtí-ő kapcsolatainkat és foglal kozzunk létkérdéseinkkel minél többet.

Ivn is azért vagyok mi ilL Veled, kedves Gazdalevtvérem, h gy gondolkozzunk, vájjon kötelességem voie g.i/dalesl véreink érdekében — az elhangzott vádak ellenére is -— elvégezni azt a munkát, vagy nem. A magam részéről addig folytatom, amig azl az én IHkÜsineretem és Guzdatestvériim bizalma lehelövé teszik.

l;/i Szervezkedni — etnikai alapon

Dr. Szász Pál ismét visszatér a szervezkedés kérdésére.

— Az uj állaim rendszerbe valid beilesz- kedés következtében megteremthetjük etnikai alapom nyugvó, összes szakma: szervezeteinket. Ez egyformán áll gazdára, iparosra, kereskedőre és szellemi pályán dolgozókra. Az etnikai szervezkedés természetes következménye, hogy érdekeinket hatásosabban tudjuk képviselni és megvédeni. Senk’ sem kívánhatja, hogy mai szervezeti formáink me' elt, X. magyar kisebbségi vezető egyedül mindent megcsináljon. Hiábavaló munkát végzünk, ha nem támogat bennünket a magyarság egyeteme.

— Magyar emberek! Van egy ut, amelyen haladni tudunk és amelyen járnunk kell. Ha ezt követjük, nem törik meg a magyar jövő, akkor egyetlen testvérünk sem vesz el. Ez ped'g a gyermekeink jövőjéért való vállvetett munka!

Az elnöki beszédet hosszas és lelkes éh jenzés követte.

Báró József beinditotla a délelőtti e’ő- adások vitáját, amelyekhez a zselyki gazdakör elnöke, Kimpeí Flóris. Vásárhelyi István, Muth Aurél, Szász Ferenc, Csontos Miklós, Seyfried Ferenc, Bíró József, Bot János, gr. Ha^er István, Schmidt Rezső, Atzél Ede és Paul Kamill szóltak hozzá.

Végül a különböző faluküldöltségek tájékoztatták az EMGE elnökét a magyarságot érintő több fontos kérdésről.

l*lagániiszfmel$h adománya a nemzetvédelmi alapra

KOLOZSVÁR, junius 27.

A Iorga Xicolae-utea 16. szám alatt székelő Szamos'tartományi Magántisztviselői Céh még ez év május havának 21 én megtartott közgyűlésén olyértelmü határozatot hozott, hogy minden egyes tisztviselő és alkalmazott egynapi keresetének megfelelő összeggel járul hozzá a hadsereg felszereléséhez.

Ezt a határozatot annakidején a közgyűlés többi határozataival együttesen hírfa pila g is nyilvánosságra hozta. Minthogy azonban ez ide g nem minden cég vette tudbmásulí és igy sok esetben a felajánl:»', t fizetésmennyiség levonása nem történt meg, ezúttal ismét felhívja a kereskedelmi cégek, az ipari és egyéb vállalatok ’tulajdonosainak, illetve vezetőinek figyelmét, hogy amennyiben a levonásokat még nem eszközölték volna, a legközelebbi fizetés alkalmával hajtsák végre azokat. Az ekként hegyiül összegeget pedig névsorral lajstromozva a Nemzeti Bank kolozsvári fiókjánál fizessék be. A Magántisztviselői Céh egyben arra is felkéri az illetékes vállalatokat (cégeket), hogy a befizetési lista másolatát hozzájuk is szíveskedjenek eljuttatni a közgyűlési határozatnak eVget tett tagok névsorának nyilvántartása. végett.

/FIGYELMEZTETÉS A KÁT. NAGYGYŰLÉS VASÚTON UTAZÓIHOZ. Az erdélyi Katolikus Népszövetség-, mint az országos Katolikus Nagygyűlés ren = dezősége tudomására hozza az érdekeC teknek, minden későbbi kellemetlenség elkerülése céljából, hogy az 50 százalékos vasúti kedvezményt a nagy= gyűlésre utazóknak a mai napig (iun. 27.) nem kapta meg. Többszörös telefonbeszélgetés Bucurestivel arra enged következtetni, hogy ezt a kedvezményt valószínűleg meg se adják, A kérést a rendezőség ez iránt a kedvezmény iránt is idejében, ezelőtt csaknem két hónappal beadta. Ha esetleg a kedvezményt mégis megkapnánk, úgy ezt hirlapilag közöljük.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig, legolcsóbban ez Ellenzék könyvosztályában. CluJg Piaţa Unirii. /'"'v v v v v v ^ ^ v *1 *