Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-27 / 143. szám

! ELLENZÉK 193 9 juni us 27 j s* AMS Gyümölcs Amerre járunk, a gyümölcsfák duz­zadnak a terméstől és az üzletek tele vannak vidáman kínálkozó gyümölcs­csel. A szem szépnek látja mindezt; a száj már ismeri jóizeket és a nyál összegyüL fogunk mögött önkéntelen. Majd fölrajzik bennünk a sok piaci kép, amelyet roskadásig teli zöldség­kosarak és halmazok festettek emléke* zeíünkre. A mezei séták alkalmával örömmel állapítjuk meg, hogy bőséges termés Ígérkezik. A szőlő is „jó! fest“. Ami már készen van, tiszta és jelentős haszon rengeteg gyümölcs és a ren­geteg zöldség továbbá megkönnyíti a táplálkozást s a télen szűkölködő, vagy éhező tömegek is többször jutnak most jó táplálékhoz. Ez a nyári étrend-lehe­tőség különben egészséges és a hus= evés ellenségei szerint a vérszomjas ösztönöket csillapítja. A történelem­bölcsészek szerint, ha természet ily gazdagon ontja tavaszi, nyári és őszi termését, szedés, aratás, szüret idején, akkor vagy nagyon közel, vagy nagyon messze van a háború. Nagy termésle­hetősége s a tartalékolás vatószinii- nüsége könnyítés a háborús hajiam ré­szére, viszont a jó táplálkozás és a ter­mészet bőkezűségének látványa rá-rá- birja társadalmunkat, hogy gyönyörű­séggel akarja sziircsölni az életbenma- radást, szóval a béke boldogságát. Most minden lehetséges a világszerte bőnek és jónak Ígérkező terméskilátá­sok alapján. Az emberek úgyszólván egyhangúlag félnek a háborútól és sze­retnék, nyugodtan élvezni a most gaz­dag élet örömeit, viszont a hatalmak sohasem készültek még föl ennyire a háborúra és egyre-másra bátrabban és elszántabban játszanak a tűzzel a nyers termékek halmozásakor. Hátuk mögött szóval a felelőtlen emberiség és a felelős vezetés tudata áll, hogy van és lesz mit enni a békésen elnyúló vagy hadra kelt emberiségnek egy­aránt. i Tény, ami már megérett, annak ér­tékét és jelentőségét bizonyossággal mérhettük és mérhetjük föl s nagyon valószínű, hogy az aratás és a szüret pompás lesz, mert igy jósolják a tudós meteorológusok, már pedig ezidén csak­ugyan megvalósult, amit eleve jelez­tek. E pillanatban Erdély közgazdasági életét elsősorban a gyümölcs és zöld­ségtermelés fölöslegének az értékesí­tése érdekli. A jelen évad termékei már forgalom tárgya lettek, de még inkább azok lesznek a nyár és ősz fo­lyamán. Gondoskodni kell a követ­kező fölösleg megvásárlásárói és gyors elszállításáról. így a gyümölcs és zöld- ségszállitó, főleg hiitőkocsik számát kell tekintetbe venni és előre lefog­lalni, aztán az értékesítést a lehető legjobban megszervezni. A gazdákat és üzérkedőket már most, idejekorán, fi­gyelmezteti az éber Őr és gondos vezető: az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesü­let, hogy az érdekeltek mit tegyenek. Az EMGE hirdtményekben ismerteti a CFR gyümölcszsállitó-kocsiparkjának nagyságát és minőségét, az érdekelte­ket^ kioktatja, hogyan szedjék, csoma­golják, szállítsák el az előre bérelt ko­csik a hires erdélyi gyümölcsöt, ami­hez járulni fog a hires őszi zöldség is. Nagy anyagi érdekekről van szó, ezért a megnyílt piacok ismerete szintén szükséges. Lehetőleg minden fölösleget el kell szállítani, mert forgó pénzre van szükség és különben is elég marad a hazai szükséglet kielégítésére. (Jut és marad is bőven a madaraknak és a szedegető szegényeknek.) Ezidén főleg gyümölcs és zöldségkró*zusok vagyunk, ne habozzunk, hogy pénzzé váljék a hozam. Ezt a kitűnő helyzetet alapo­san ki kell aknázni. Nemcsak arról kell szó essék, hogy nyers állapotban szál­lítsunk, hanem arról is, hogy az el nem szállítható nagy tömeg konzervá­lásáról gondoskodjunk. Ezidén a meg­lévőgyárak kellemes kötelessége, hogy üzemüket kiterjesszék; újakra njdlván szükség van. De a család kebelén belül js rajta kell lennünk a konzerv-ipar hálunk kevéssé ismert, vagy csak élés- kamrai méretű részleteinek fölkarolá­sára. A legalsóbb néposztályt is birjuk rá, hogy háziipart csináljanak a gyü­mölcs- és zöldségrölösleg földolgozá­sából. Számos eddig ki nem aknázott lehetőségek csillámlanak fel. Célszerű volna népi üzemben az erdei gyümöl­csökből is különböző szesznemiiek pá­rolása és mint különlegesség, értékesí­tése kifelé. Vannak olyan termékek, nnelyekre egy uj konzerváló háziipar rávethetné magát, inkább, mint a pol­gári éléskamra tette: például a szárít­ható gomba, az áfonya, málna, szeder nyers lefűzése. Tavasz végén az eper hasznosítására lehetne nagyobb gon­dot fordítani és törekedni tömeges fe- nyőviz és hasonlók főzésére, melyek divatossá válnának. Nem beszélünk ró­la most, hogy a havasi méhészet fej­lesztése mennyi jövő haszonnal ke­csegtet. Mindez a szövetkezetiséggel is összefügg. I De a kor közösségi célzata nem nyomja el teljesen az egyéni munkát és lehetőséget. A mezőgazdaság egyéb­ként is a belterjesség és a teljesség felé halad, ami a föld és. az ember egyéniségének a számbavételén alap­szik. A lehető legtöbbet, a lehető leg­jobbat s a helyzetnek leginkább meg­felelőt kell termelni és ezt jól szerve­zett módon értékesíteni itthon és kint. Ismét módosítják a közlekedési rendet „Senkinek nem engedhettük meg, hogy a gépjármüveknek szánt úttesten sétálion“- mondotta Horvat rendőrkvesztor A város forgalmas pontjain bevszeiik a Főtéren bevált átkelési rend­szert. — Bizonyos útrészeken tilos lesz a kerékpározás KOLOZSVÁR, junius 26- A közelmúltban is több ízben hirt -ad­tunk arról, hogy a kolozsvári rendőr- kvesztuna a város mag,nagyobbodotfc jár­mű forgalmával kapcsolatban magyobilr szabásu újítások bevezetését vette tervbe, amelyek közüli néhányat már meg is va- lósitoüit. így például a város legforgalma­sabb pontján s a közlekedés szempont­jából! a legveszélyesebb útkereszteződés­nél, az Unirü-tér sarkán már régebben olyan értelemben szabályozták a közleke­dést, hogy Iá nchuz állal! kerítették e® a gyalogjárót aiz úttestül, úgy, hogy a kö­zönségnek csak az előirt átkelési ponto­kon lehet áthaladni egyik cédáiról a má­sikra. Ez az uj rendszer előnyösen váll! be. A rendÖrkvesztura) már akkor jelezte, hogy a forgalmat mindenütt szabályozni fogja. Kérdést intéztünk az ügyben dr. Horvat Josif rendőrkvesztorhcz, aki a közlekedés. terén tervbe vett módosítá­sokról! az alábbi felvilágosítást adta: j A város bizonyos pont iáin tilos a kerékpározás — Személyes tapasztalataim alapján J — mondotta Horvat rendőrkvesztor — meggyőződtem arról, hogy az utóbbi idő­ben a gépjármüvek száma Kolozsváron lényegesen megnövekedett. Ugyaniakkor azt is megálTJaptbottam, hogy az összes autóbaleseteknek mondhatni 90 százaléka a járókelők hibájából tör­ténik. t Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy a város bizonyos pontjain a közlekedést modem alapokon szabályozzuk, a közle­kedési! törvény 25ik paragrafusa alap­ján. Bizonyos forgalmasabb átkelési pon­tokon a járóke’ők csak a meghúzott fe­hér vonalak között közléikedlhtílnek majd a rendőrségi alkalmazottak jelzésére. Ezt a rendszert elsősorban is a város lóét igen forgalm as u tkeresztez ő désénél1, a Mihai Vdeazul-tér — Baritiu-utea és Reg. Ferdvnand-ut kereszteződésénél, tehát forgalom szempontjából a legve­szélyesebb közlekedési ponton —, vala­mint a Főtéren a Jorga és Duca-utca _ sarkán, a Newyork előtt fogjuk beve­zetni. — A továbbiakban — mondotta- dr. Horvat rendőrkvesztor — szabályozni fogjuk a város területén a kerékpárok közlekedését. A jövőben : ^ j a legszigorúbban tilos lesz a következő utvonalakon a kerékpározás: az Unirii- téren, a Regele Ferdinand-uton, a Főtér sarkától, a Hóiét Centraltól a j vashídon túl, a Regal-kávéhá-ig terjedő útszakaszon, továbbá Matei-utcáiban, a . Baritiivutcában és a Sagnna-utcában. Mindazoknak, akiknek ezen az útszaka­szon áfán dó jellegű és fontos szolgálati érdekből át kell haladótok kerékpárral, küllőn Írásbeli engedélyt kell kérniük a rendőrség forgalmi ügyosztályától. Akik nem fognak rendelkezni ilyen különleges engedéllyel, a jelzet! útvonalakon kerék­páron nem közlekedhetnek. — Minden járókelőt kérek és figyel­meztetek arra, hogy at rendőrök által adóit utasításokat szigorúan tartsák be, mert ellenkező esetben kénytelének le­szünk a kihágók ellen a közlekedési törvény 62 ik paragrafusában előirt rendelke­zés szerint eljárni, ami suhjos bünte­tést von maga után. — Remélem1 — mondotta dr- Horvat rendőrkvesztor —, hogy a közönség minden rétege teljes megértést fog tamiu- sitani eme jóindulatú intencióim iránt, annál is inkább, miután tisztában kell len­nie mindenkinek azzal, hogy ezek a. mó­dosítások elsősorban is magának a kö­zönségnek az érdekében, valamint & köz­lekedés z a var haton lebonyolítása érdeké­ben történik. Miután a fentebb említett két ponton a közlekedést ilyenformán szabáiyoztuk, ami most már egv-két liét leforgásai alatt meg fog történni, átté­rünk majd a többi forgalmasabb pon­tokra is. A lovas- és gépjármüvek . szabályozása A jármüvekre vonatkozó legfontosabb rendelkezést is meg kel® említenem: A fő­útvonalakon sem üzletek, sem bérházak előtt gépjármüvek nem vesztegelhetnek, hanem kötelesek betérni a várakozás idő­tartamára, ai legközelebbi mellékutcába! Az összes gépjármüvek, kocsik és szeke­rek is kötelesek szigorúan betartani azt a rendelkezést, hogy csak jobboldalon hajthiabniak, hogy az úttest teljesen sza­bad legyen. Előzni csak luxusautóknak szabad, ott. ahol a tér, vagy az utca meg­engedi és hosszabb idieg vesztegelni va­lahol, csak orvosok, rendőrhatóságok és a mentők autóinak lehet. Az is szüksé­ges, hogy • a szülők a legalaposabban oktassák ki , gyermekeiket az utcán való viselkedés­re, főképpen arra, hogyan haladjanak át az úttesten egyik oldatról a másikra, hogy elkerülhessék a baleseteket. Elrendeltem azt is — mondotta dr. Hor­vat kvesztor, hogy a legkésőbb július Hg minden bérkocsis és taxisofőr tanulja meg az összes utcák román elnevezését, valamint a város vezetőembereinek lak­helyeit. Egyben a rendőrség megköveteli a bérkocsisoktól! is az udvariasságot a kö­zönséggel szemben. IA továbbiakban a közlekedés zavartalan és gyors menete érdekében a város belterületén, vagyis az egész belvárosban a rendőrség meg­tilt mindennemű, akár kocsin, akár autón való sétakocsikázást. Nem engedhető meg ugyanis, hogy a bel­városi utakon sétakccsizók kedvéért a jármüforga’óm gyors menete hátrányt szenvedjen- Sétakocsizások céljára, kitti- nő betonutak állanak a közönség rendel­kezésére a városon kivüi is. A motorkerékpárokra vonatkozólag a legszigorúbban elrendeljük, hogy ne „turáztassóik“ gépeiket a város terület tén hangos kipuffogókkal, mert akiket ezért a forgalmi rendőr feür, nemcsak büntetésben fognak részesül­ni, de attól a rendőrség bevonja a for­galmi engedélyt is. Végül dr. Horvat rendőrkvesztor újból és nyomatékosan felhívja a taxisofőrök, tehergépkocsik, luxusautók és egyéb jár­müvek vezetőinek figyelmét arra, hogy különösen a poros külvárosi utcákban fo­kozottan tartsák be azt a rendelkezést, mely csak 12 kilométeres sebességet en­gedi meg és ne zúdítsanak lépten-nyomon porfelhőt a lakosságra^ Az ez ellen vétők etilen is szigorú rendszabályokat fog al­kalmazni. > . ■— Utasítottam1 alantasaimat — foly­tatta nyilatkozatát dr. Horvat rendör- 11 kvesztor —, hogy a közönséggel szemben a legudvariasabb magatartást tanúsítsák. Ugyanakkor azonban a közönséget is ar­ra, kérem, hogy a rendőrségi közegek utasításait szigorúan tartsák be, esetleges figyelmeztetésekre ne folytassanak szóváltást és vitát a szolgálatukat teljesítő rendőrökkel, mert azt a rendőrség tekintélye sinyle­né meg. Azt pedig nem engedhetem meg. Ha va­laki úgy gondolja, hogy alantas közegeim közüli valamelyik jogtalanul és törvény­telenül jár el, tegyen jelentést minden egyes esetben nálam. Szigorúan kivizsgá­lok mindent s ha valamelyik alantasom hibát, vagy szabálytalanságot követ cl. úgy azt ket­tő büntetésben fogom részesíteni. Mindenkinek tudnia kell1 azt, hogy olyan városban, ahol a közlekedés olyan ará­nyú rohamos fejlődésben van, mint Ko­lozsváron, elsősorban is a közönségnek keR alkatmazkod’nla, úgy a köz, mint ai saját érdekében is a közlekedési és for­galmi törvényben előirt szabályokhoz. Senkinek sem engedhetjük meg — fejez­te be nyilatkozatát ai rendőrkvesztor —, hogy a gépjármüveknek szánt úttesten sétáljon. Az úttest a különféle gépjármü­vek közlekedésére szolgál, mig a járó- keők számárai ott a gyalogút! i LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a feg« választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cin/, Piaţa Unirii, ’ ' » < v

Next

/
Thumbnails
Contents