Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-03 / 124. szám

2 ELLEN ZhK r /9.?g lunii,* m BLAKE TÁBORNOK, az angot légi haderő parancsnoka előadást tartott Kolozsváron ,,Anglia békét akar és azt hiszi, hogy légi hadereje hatalmas megerősö­désével feltétlen hozzájárul a béke fenntartásához“ — mondta Blake tábornok %£■ KOLOZSVÁR, juuius 2. Az Akadémia dísztermében rendkívül érdekes külföldi vendég tarlóit előadást tegnap délután: IV. I. Blake ezredes, az angol légi haderő paronesnokn, a hires repülő, aki harminc éne pilóta s egyike azoknak a pioníroknak, akik már idő­kor lelkesedtek és dolgoztak a repülésért, mikor az még islenkisértésnek számított. Az ezredes szál egyenes, magas, szélesvál- lu, tipikus angol férfi, haja szürke., sző­ke bajusza van, tekintete komoly és mesz- szenézö. Végtelen rokonszenves egyéni­ség, mély és szépzamgésil hangja lebilin­cselő, épp ugv, mint közvetlen előadás­módja. Igazi angol gentleman és katona- típus. Szürke civilruhát visel. Előadása előtt Grim professzor mutatja be. Meg­tud juk, hbgy ez a hatalmas termetű, bá­tor férfi, aki fiz évvel látszik fitalaiabb- naik koránál, életében mintegy kétmillió kilométert repült és ha a levegőben töl­tött óráit összeadja, az egy teljes évet lesz ki 1922-ben egyike voh annak a három angol repülőnek, aki körülrepül­te a vitcigot az Imperial Airways egyik gépén. Szóval, világhírű ember, aki most Görögországból és Bulgáriából jövet, út­ja során hozzánk látogatott el. Derűs incidenssel kezdődik atz ezredes előadása. Az előadói asztalhoz támaszko­dik. szemben a közönséggel és fel is akar ülni rá. Ebben a pillanatban az asztal megbillen, a vizeskancsóból kiölniük a viz, a kancsó nagy csattanássad összetö­rik a földön s a vendég lezuhan a földre. Pillanatnyi ijedelem, aztán általános megkönnyebbülés. Blake igazi angol hi­degvérrel és jó humorral ezt mondja: — Ezek után, nem tudom, elhlszlk-e nekem, hogy annyit repültem baleset nélkül, ha még egy asztalról is lezuha­nok... Majd visszanyerve egyensúlyát és mél­tóságát, mindjárt arról akarja meggyőz­ni hallgatóságát, hogy a repülés ma már veszélytélen. I : — A veszély problémája teljesen ne­gativ — mondja —, amiint látják, még egy asztalra ülni sem veszélytelen — cé­loz előbbi balesetére. — Elmondok egy példát. 1921-ben Spanyolországban kényszerleszállást kellett végeznünk né­hány társammal. Sokan figyelték a le­szállást. Egy szerencsétlen ember egye­nesen nekifutott a gépünknek. A szűk hely miatt lehetetlen volt kikerülni s gé­pünk! valósággal lefejezte. Kíváncsisága életébe került, ö halt meg, aki a földön VK.lt s mi, akik repültünk, életben ma­radtunk... Még valami. Mikor most bal­káni utaimra jöttem, egy biztosítótársa­ság ügynöke fölkeresett és felajánlott egy életbiztositást. Négy százalékot fizet, ha vonaton utazom — mondta és egyet,, ha repülök. Tehát ő, az üzletember, a repü­lést biztosabbnak tartotta. Még egy érdekes epizódot mesél el szí­nes életéből az ezredes. — Egyizben két társaimmal Kairóból Bagdadba repültem. Vizünk kifogyott és ie kélüett szabnunk teljesen vad területen, ahol egy vad törzs rohant meg minket. Elkészüljünk a halálrai, de legnagyobb meglepetésünkre, a törzsfő nyakunkba borult és össze-vissza csókolt. Aztán sor­ra az egész törzs, majdnem megfojtottak bennünket. Inni is adtak és enni, valami borzalmas éledéit, anütí a törzsfő előző­leg ös-szenyomlkodott és erőnek erejével a szánkba akart gyömöszölni. Bucsuzás- kor elmondta az egyik, aki tudott ango­lul, hogy a törzs egyik tagját egy angol repülőgép Bagdadba vitte, ahol kivették a vakbelét és egészségesen visszahozta. Azóta hálásak minden repülőnek és ba- rá ként fogadják. Mi nem szeretjük az idegeneket — fejezte be — és ha valaki tevén, vagy autón jön, nem kíméljük meg... Ezek után vett tel tk épek kíséretében rá­tért előadása lényegére. Megtudtuk tőle, hogy a jelenlegi sebesség világ rekordja 717 kilométer egy óra alatt, de 800 kilo­méteres eredményt sárnak a legújabb gé­pektől. Az ujtipiisu angol bcndxivelö gépek ezer kiló bombát tudnak szállila- Tii és megállós nélkül 3200 kilométert re­pülnek, 500 kilométer átlagsebességgel. A Standard tip um i gép 11 ezer kik-ané- teii repül megállás nélkül- Ezt kereske­delmi célokra használják jelenleg. Az angol légi haderő beosztásáról, a tisztekről, mechanikusokról, önkéntesek­ről beszélt ezután Btake. Megemlítette a Civil Air Guard testületet, amely nőket is aktiv pil ót «szolgáltaira képez ki. Ezek a nők háború esetén nagyszerű szolgá­latot tehetnek, mimt repülőgépből fényké­pez ők. (A vetttett képek után film kerül be­mutatásra. Látjuk a különböző tipusu angol gépeket, ejtőernyőket és bombákat s a legújabb angol találmányt, a rádióval irányított pilótanélküli gépet. Látjuk, hogy mi történik, ha a pilóta nem tart­ja be az előirt utasításokat és nem szá­BUCURESTI, június 2. Most fejeződött be Bucurestt'ben a Bal- káu-szővelöég gazdasági tanácsának hete­dik értekezletei amelynek eredményeiről a következő hiva'ta'os közleményt adták ki: A gazdasági tanács elégtétellel vette tu­domásul azokat) az eredményeket, amelyek a korábbi ülésszakok határozatai alapján elérhetők voltak és köszönetét fejezi ki azért a- gyjütmölc-söző munkáért, amelyet az egye« bizottságok a jelen ülésszak alkalmá­val kifejtettek. A Balkán-szövetség tagállamai között az árucsereformálom az 1938. évben nagy nö­vekedést mutait az 1937. évihez képest. A közös erőfeszítésiek eredményeként azok a termel vények, amelyek eddig nem is sze­repeltek a Balkán-szövetség tagállamainak piacain, nagy csereforgalom. tárgyát képe­zik ezekben az áTamctkban. A balkáni * nemzetközi, mintavásárok, melyeken a BaUkán-szövetség négy állama résztvett, nagy mér-ékben, hozzájárult .a csereviszony fejlesztéséhez és .a Balkán- szövetség tagállamainak eladói és vásárlói közötti viszony kialakulásához. Másrészt a tagállamok kivittelji intézeteinek elsőidben Athénben 1938. őszén tartott összejőve te te számos olyan- gondolatot vetett fel, ame­lyek hasonlóképen hivatottak a Balkán­szövetség államai közötti cserevis-zony fej­lesztésére. LTgyanezt1 a célt szolgálja, a ro­mán—jugoszláv közös kér es ke derm 1 ka­mara, ami ebben az évben létesült' Bucu* restiben. « KERESKEDELMI EREDMÉNYEK A gazdasági tanács elégi él e.leil állapítot­ta meg azokat az 'erőfeszítéseket, amelyek­kel a tiagállamcik kormányai beiktatták különböző1 kereskedldmi egyezményeikbe a tanács általi javasolt záradékot', 'ami szük- ségképaru előmozdítja a Balkán-szövetség tagáílam!aiiin,ak külkereskedelmét-. A baükániszöveltségi áramok jegybank- kormányzóinak összejövetele, valamint a java-silatok, amelyek ezen az összejövetelen íeimerült'ek, különös jelentőségűek a tag* á lám ok közötti kapcsolatok fejlesztése szempontjából. A gazdasági 'tanács megelégedéssel vette tudomásul azokat az eredményeiét, ame­lyeke1 a tagállamok Bucuresiiben. Istám­mal nyugodtam bárómig, mielőtt meg rántja az ejtőernyő zsinórját. A levegő­ben vízszintesen úszik és csak a legna­gyobb nehézséggel ér földel. — Ellenben — mondja az ezredes —, ha nyugodtan báromig számol, kiugrás után, biztosan és kényelmesen földet ér. Látjuk a, filmben ai csodálatos precizi­tással egymás mellé felsorakozott 5—0— 10 gépből álló egységeket. Hogy ezek a gépek nülyen hajszálpontosan haladnak egymás mellett, arra példa, hogy Blake ezredes és társai legutóbb bárom, egy­mással kötéllel összekötött géppel repül­tek Londonból Parisba, kísérletképpen. — Óriás erőt képvisel az angol 'légi haderő —fejeztébe pompás előadását az ezredes — s Isten legyen irgalmas annak, akit ez a haderő megtámatíína. De kije­lentem, ennek az erőnek nevében, hogy Anglia nem akar háborút s nem akar egyetlen államot sem megtámadni. Had erejét védekezésképpen fejlesztette hatal­massá és lbszi, hogy a légi haderőnek fejlesztése egyik biztosítéka a béke fenn­tartásának. (M. L.) bu-lban és Ljubljanában az 1938. év folya­mán elérlek közös személyszállitásk pad- gyász- és áirtrviíetdijsza'bás létesítése, vala­mint) a balkánszövetségi államok állandó vasúti bizottságának kiküldése tekintet é- ben. Bulgária is kész arra, hogy részt ve­gyen a közös iszemély-, podgyáwz- és áru­szállítási viceldij megáUapitásában. A légi forgalom teniBedéin érezhető javu­lás áí.lott be uj légi j áraitok létesít ésével Eu­rópa délkeleti részén, utasok és áru szám­lására, valamint azzal a javaslattal is, amely •az 1936. évi brüsszeli :egyezményben előirt pó'd íjnélküli b vél szállít ás ügyében •lététéit. Ami a tengeri hajózást illeti, a gazdasá­gi tanács tudomásul vette ia hajózási 'társa­ságok legutóbbi pirreuisi összejövetelét, va­lamint a görög hajózási 'társaságoknak a román tenger-szolgálattal az Egyesült-Ál­lamok és a balkánszövetségi tagállamok közötti közvetlen forgalom lebonyolításá­ra vctntaílkozólag lé're jött egyezményt. A tanács tudomásul véve a jugoszláv küldött­ségnek a Zetska-plovidba vonalaira vonat­kozó nyilatkozatát, ezt ai vonaiM1, mini bal­káni vonalait temerii dk A gazdasági tanács jóváhagyja1 a Bajkán- szövetség tengerészeti bizottsága ál-ail előnyb-emi részesített módszert, a balkán- szövet«égi állomok 4tengerészeti törvényho­zásának egységesítésére és örömmel üd­vözli az -egységesítésre eddig történ1! meg­valósításokat. KÖZÖS BÉLYEGEK A itianács tudomásul vetre a pogliai bizott­ság határozatát, amely szerint) tanulmá­nyozni fogják animalk lehetőségét-, hogy a Bal kán-szövetség tiagá'ülamamak egész terü­letén közvetlen postai kocsikat helyezhet­nek forgatombai, valamint! a. bizottságnak a po stilai itranzitóforgalliom dijainak leszállítá­sára vonatkozó határozatán is. Előterjesz­tést tett továbbá a bizottság ba'kán-szöveteé- gi közös bélyegek1 kibocsátására te. TURISZTIKA Turisztikai 'téren a gazdasági tanács jó­váhagyta az, állandó turisztikai bizottság •számos határozatát. így többek között a közös turisztikai hivatal létesítését New yorkban, továbbá az iskolai utazások kö­zös szervezésére, közös rophatok, propa­gandái ihn ak készítésére és a hailkánszövtet­Kiadják a hivatalos jelentési a Balkán-szöveiség gazdasági értekezletéről Nagyjelentőségű eredményeket hoztak a tanácskozások ■s"gi íagáUamok. durhztíkaí nio/g.iImáinak tejlo*z.té.‘;<’ céljából «' sza-mély -záli tá'.i dijai. í<* szállni áhára v<>n.t k(i/ó b.ttár'»/;.'iokal. • AZ ÉRTEKEZLET BEI EJEZÉSi: A Baflikán-szővétség gazdasági k'náx^á* mik záróül&sén CJafcncu román külugy* miniszler helyeit Tabacovici, a román kül­döttség elnöke mondott záróbeszédet: — Elismerem — mondotta —, hogy rendkívül érd1 ke«, de ugyanakkor nehéz «dőket élünk. Azért) tovább kell folytail- nu'ii'k crőie-zi'iéseimket és mindenekfele't egységesnek kett maradnunk. Örömmel üdvözöljük tehát a jelen megnyilatkozást, «moly az országaink közötti szolidaritás hatalmas bizony ti ók a,. Ez azonban n m elégsége«. Dolgoznunk kell. Folyton jav híz­nunk kell az együttműködés módszereit é« erősi'llcnl'jink ke'1! ama szervek működésé­nek ellenőrzésé'.', amelyek hivatottak a mi hailározataink végrehajtására. A -azdasági tanács nuhst zárult érttttezlelén k eredmé­nyeivel meg lehetünk elégedve. Az idegen küldöttségek részéről Hasan Saca, a török küldöttség elnöke szólal: fel: — Meg kell állapitanunk, hogy ‘&z a so­kai ócsárolt Bailkán—-szövetség a béke ügyé: sacilgálja ma. Elégtétellel 'kell, hogy eltöH- sön minkéit. Igaz, hogy érzékenyen érint vaamen/nyiünket egy BAkán-államnak a <ávolléte. Ha az erre irányuló erőfeszié- s-ek megny rték volna számunkra annak a balkáni államnak a közreműködését, mely- ilyel mind a négyen szomszédok vagyunk, még indokoltabb lenne elégtételünk és büszkeségünk. Kétségtelen azonban, hogy a balkáni barátság áíandó fejlődést mutat, párhuzamosan közös érdekeink felismeré­sével és közös eszményeink megértésével. Szeretném megmondani annak a sok-sok embernek, akik a New- york-szábó előtt álló parányi, sáros és cseppet sem elegáns, vagy szép. de vi­szont! Angliából érkezett piros kis autó körül csoportosultak! és csoportosulnak (óiyan nagy számban, hegy messziről ut­cai szerencsétlenség képét adja az autó körül álldogálók képe), hogyha kisváros is vagyunk és minimális idegenforga­lomhoz szokottak, mégis csak százezer lakosunk vám és ez a bámulás rettentően falusi és nem hozzánk illő dolog. Ko­lozsvárnál sokkal kisebb svájci, olasz, vagy német városokban utána se néznek az idegen jelzésű autónak, talán csak ak­kor, ha filmsztár, vagy boxbajnok, vagy más modern híresség az utasa. Igaz, ők hozzászoktak a városukat látogató ide­genekhez. De ami nálunk történik egy egv messziről jött autó körül, az több a nevetségesnél. Az uracsai. Ott állnak az emberek, gyerekek, felnőttek, iskolások, férfiak és nők. nézik az autót, mint az a bizonyos kisborju az uj kaput, simo­gatják, tapogatják, orrukat lámpájához, rendszámához nyomják, csak éppen, hogy meg nem nyalják: milyen ize van a rátapadt külföldi sárnak? Mégha gyö­nyörű az autó. Horch, Rolls-Royce, vagy Minerva kocsi-, még ha utasa elegáns és érdekes és hires, akkor érthető ez a gye­rekes kíváncsiság. De, kéremszépen, en­nek a csúnya, lapos, kis piros autónak két olyan turista-utasa van. hogy azokon épp úgy nincs semmi érdekes, vagy iz­gató.. mint a kiskocsim, amelyen ha Ko­lozsvár, vagy Torda lenne a jelzés, azt mondanák az emberek: micsoda vacak autó. Dehát a hűvös G. B. hetük van­nak az autón, amellyel világgá indult a két sovány és igazán nem bájos angli fiatalember, akik nagyon kedves, jó fiuk lehetnek, de a,z egyik olyan fekete, komor, mint- egy temetkezési vállalkozó, mik01 kondo'lál, a másik olyan veres és fen sőbbséges arcú. mintha; lenézné a-z egés2 világot. Az a típus, az az emberfajta mind a kettő, amely fekete ruhához rikí­tó sárga cipőt visel és ezzel, azt hiszem, mindent megmondtam róluk, akiket kü­lönben Isten hozott és a világért sem akarom bántani őket. (Szerencsére, ugv se fogják! elolvasni ezt a cikket, mert nem tudnak magyarul.) Ezt szeretném csak megmondani a;z au tőbánm'l óknak, akik mesebeli herceget sejtenek a kis londoni Mr. Smüh-ek és olcsó kiskocsijuk mögött. (M. L.) LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj* Piaţa Unirii. ^ t ‘ -> V'* v >/v * s * V~ - ~rr-— c ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents