Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-21 / 138. szám

1939 ian! us 21. ELLENZÉK. 1 5 mmm v y/ A Louvre remek Waíteau-képe ellopásának iitokzatos esete A legnagyobb képlopás a Gioconda eltüntetése óta . PÁR IS, junius 20­Ä súlyos nemzetközi események hát­téri)?, szorítanak egy muR héten történt eseményt, mely más .körülmények között hetekig,, talán hónapokig a világsajtó szenzációja lett volna. A „Licuvrc“ ban történt nagy kép tópás ez az esemény, melyet a. hires ,,Gioconda“ emlékezetes ellopásóihoz lehet hasonlítani. A kép, me­lyet elloptak., Waitteau „Indifferent“ cí­mű. képe, mely szintén felbecsülhetetlen értékű remekmű, különösen értékes a franciák számára, mert a francia művé­szet összegyűjtött kincseinek egyik legtö­kéletesebb gyöngye. Kis kép, 35 centimé­ter hosszú és 29 centiméter széles, de a nagy francia festő egyik leginkább cso­dált mestermüve. Eltűnésének körűimé nyei ép annyira titokzatosak, minit Leo­nardo da Vinci ,,Gioeon;dá“-ja eltűnésé­nek körülményei. A „Louvre“ lures Lo­ca ze-f termében volt a falra akasztva és délhtáin 4 órakor — éppen vasárnap volt és .a termek zsúfolásig tele voltak —, mű­kor az örök kőrútjukat tartották, csak a kép fehér foltját látták a kép helyén- Egyik őr azt állítja, hogy még röviddel azelőtt a falom látta, a képet. Azonnal bezárták a múzeum kapuit és végigku­tatták a látogatókat. A tolvajnak azon­ban már hűlt helyét sem lehetett Hálálni. V:í ' ^'r:ß A GIOCONDA ESETE / A szenzációs képlopás alkalmából, pá­risi lapok felújítják a* Gioconda 191 Eben történt ellopásának emlékét, amit 'igazá­ban még ma sem sikerült tisztázni. Csak annyit tudnak, hogy olasz mázotó akasz­totta le ugyanazokat a remekműveket magában foglaló teremnek faláról a ké­pet, amelyből mos! Watteau kis remek­művét lopták el. A 'tolvajnak sikerült át­jutnia a határon s a Gioconda két évig. Olaszországban, volt, csak azután talál­ták meg és hozták vissza a ,,Louvre“ ba. Annakidején az a hír terjedt el, amellyel, határozott cáfolat nélkül ma Is megújíta­nak, hogy a nagy különcségeiről is hires mindkettőjüket szabadlábra helyezték. A mjxst elkopott Watteau-kép különben nem az első ellopott nagy képe a fran­cia mesternek. Az 1900-as évek elején egy ismert francia műtörténész meglepet­ve vett észre egy jelentéktelen kis üzlet kirakatában egy valódi Watteau'képet. Megcsodálta a képet és bement a keres­kedőhöz, hogy érdeklődjék iránta. A ke­reskedő 800 frankot kért a képért, amit a műtörténész sietett gyorsan ki is fizet­ni. Boldogan ment haza zsákmányával és mutogatta azt barátainak. Legnagyobb meglepetésére azonban., másnap újságban olvasta, hogy megelőző napion egy Wait teán képet loptak el a „Louvre“ kiii nem áflliitoft gyűjteményéből. Rövidesen rájött, hogy az ellopott kép nem más, mint az ő általa megvett remekmű, amelyet szo­morúan vitt vissza a „Louvre“ Igazgar tóságának. í" r MIÉRT VOLT a REMEKMŰ CSAK ! VÉKONY DRÓTTAL A FALHOZ ERŐSÍTVE A most ellopott Watteau-kép azonban a nagy francia, mester legértékesebb és leg­inkább ismert képei közé tartozik. Műi­den műtörténetben lehet másolatát látni és alig van a művészet iránt, érdeklődő emberek között olyan, aki ne ismerné. A vizsgálat kiderítette, hogy a képeit csak A nagy üisfous Leá 28=— A kis tufetís Lei í8=—­egy vékony drót. erősítette a falhioz- Mi sem könnyebb, mint egy ilyen drótot át­metszeni és az aránylag kis képet a ka­bát, á,!á rejtve, o’lttümtetni. A „Louvre“- muzeurn igazgatói azzal védekeznek, hogy ilyen nagyértékü képeket nem lehet jobban hozzáerősiitenii a falhoz, mert tűz esetén csak igy lehet gyorsan leakasztani azokat. A párisi sajtó azonban hevesen támadja a „Louvre“ igazgatóságát. Újra megállapítják, hogy a, remekművek őr­zése nem, elégséges. Teremőröknek hábo­rús sebesülteket alkalmaznak és rokkant emberek képtelenek arra, hoigy szemfü lés tolvajokat, ha azok a tömegen át me­nekülnek, nyomon tudják követni. Azon­kívül hiányzik is a háborús sebesültekből a szükséges éberség a remekművek őr­zésére. Van azonkívül egv másik ok is, ami megnehezíti az ellenőrzést és bizo­nyos föléig mentségüli is szolgál a köteles éberséget elmulasztó iteiremőröknek. Ezek most, kihallgatásukkor elmicndlták, hogy az utóbbi időben gyakran előfordult a ,„Louvre“ képeinek kölcsönadása, külön' böző nagy külföldi kiállítások, vagy egyik-másik festő müveinek belföldi so­rozatos kiállítása számára. Ilyenkor az őrök csak 24 óra múlva értesüllek arról, hbgy a képet a „Louvre“ kölcsönadta- A most ellopott Watteau-kép tolvaja különben nehezen fog zsákmányán túl­adni. A kép annyira közismert, hogy bár­melyik hozzáértőnek ajánlják, azonnal tudlni fogja, hogy miről van szó. Ha csak nem arról van szó, hegy — amint a Gio- conda esetében próbálták magyarázni — valamelyik fanatikus műgyűjtő akarja a remekművet elrejtett gyűjteményében csodálni. Ebben az esetben a gyönyörű Walllteau-kép nyomtalanul eltűnhet, vagy pedig bizonyos idő múlva szintén vissza­kerülhet a „Louvre“-bas amint az a Gtó- comdával történt. a Megkezdődött a városi adók és illetékek kiveté Fontos tudnivalók az adókivetésekről. - tizenkét adó• kivető bizottság működik Kolozsváron A nagyérdemű hölgyközönség szives tudomására hozom, hogy a Record kafapiízleAőS kiléplemés Sfr.liemo- rândului 5-5. alatíi kalap" üzleteméi megnyitottam!! Body Marss. V ../* KOLOZSVÁR, Junius 20. A város' «dók és illetékek kivetése eb­ben az évben nem közvetlenül a pénzügyi év elején, hanem csak 'tegnap kezdődött megÁEnnek oka az volt, hogy a város pénzügyi osztálya által «ckészittetit, az adók és Üledékek kivetéséről szóló pénzügyi sza­bályrendeletet a szamosi helytartóság csak a pénzügyi év lejárta után hagyta jóvá és az uj szabályrendeleten alttpu!ó kivetések előkészítése az egyes kerületekhez tartozó utlcák kijelölése és az összeírások huzamos időt vettek igénybe, úgyhogy a városi adó és illetékek kivetése a város egész terüle­tén csak tegnap deltán kezdődött meg. 1 A pénzügyi osztály, bogy a kivetési munkálatokat! meggyorsítsa, a várost 12 ke­rületre osztotta és mindegyik kerületbe kü­lön kivető bizottságot küldött ki. A bi­zottságban ia város egyik vezető tisztviselő­je és ez -adózók képviselője vesz részt, a jegyzőkönyveket ped’g az adóhivatal egy- egy tisztviselője vezeti. Az I. számú bi­zottságnak dr. Victor Pop városi főjegyző, a II. számúi bizottságnak Ga-dar Mihály helyettes pénzügyi osztályfőnök, a III. szá-mu bizottságnak dr. N^dea Gheorghe, a IV.-nek dr. Titus Anca1, az V.-mek Michard't1 Gheorghe, ír VI.imák Muresan Gheorghe, a VII.-nek Selicean Gheorghe, a VIII.-n.ak Fardas Vasile, a IX.-mek Popa Emil, a X.-inek Popa Stefan, a XI.-nek Ueric, a XII.-nek Gabulea Sabin a vezetője. Az I., II. és III. sz. bizottság a városházán, a IV. az Oasanu'U'toai kerületi kapitány­ságon,, az V. a városi adóhivatal épületében, a VI. a Grisan, ia VII. ® StroeSCU-utCai ke-- rületj kapitányság helyiségeiben, a VIII. a városi számvevőség helyiségeiben, a IX. a városházán, a X. a Calea Lunga- utcábam, a XI. -a városi adóhivatal helyisé­geiben, a XII. pedig a Monostori-uh kerü­leti kapitányság helyiségében működik. Az adókivetés meglepetéseket hoz az adófize­tőknek és különösképen a bérgépkocsi és személyszállító bérgépkocsi tulajdonosaira nézve. Az eddigi gyakorlattól eltérően, eb­ben az évben megadóztatják a bérlőket is és pedig a bérérték 5 százaléka erejéig. A múlt-évi rendszerrel dl ént élben, megndóz- 1 tátják a város külső részén levő üres terü­leteket is éspedig a valószínű bérérték 10 százalék13 után. Azok a bérlők, akik az év olasz költő, D'Aminzio inspirálta volna a kép eltüntetésére az o’áisz mázollót és az­után a hozzá jutott képet Seltignanon- bam levő gyönyörű villájában őrizte vol­na kél évig. Miiktoir azután két év 'múlva visszakerült a „Louvre'nba, anélkül, hogy pontos felvilágosítást adtak vollna a lopás körülményeiről, tovább is azt a magyarázatot lehetett! hallani,, hogy D'Anunzict, ki add'ig magánál őrizte s cső- | diátta Leonardo remekművét, saját jó­szántából juttatta vissza a ,,Louvre“-ba. A D'Anunzioval kapcsolatos magyaráza- ticikat megbízható helyről nem erősítették' meg és ágy nem lehet feVőtlen mende­mondánál nagyobb jelentőséget tulajdo­nítaná neki. A Gioconda eltüntetőjét, Vin- cenzio Perugia mázolót 1914 junius 3án egy évi és 15 napi elzárásra ítélitek­y í Ş más ESETEK ' A Giocondia ellopása után röviddel egy másik lopás is izgalomba hozta a Louvre vezölőségét. Ez az eset azonban arra szol­gált, hogy bebizonyítsa, milyen .megbíz­hat a it a mit őrzik a nagy muzeum remek­műveit. Egy hires francia költőnek és Írónak, Guillaume AppoÜnalrenek titkára tüntette el a muzeum ókori gyűjtemé­nyéből egy óriási értékű, kis phöniciai szobrocskát. A fiatalember egy szarko­fágban rejtőzött eí, ahonann óvatlan pik lanatban kiugrott s elvitte a remekművet. A rendőri kutatás azonban rövidesen rá­jött a tolvaj'lás elkövetőjére s ugv Guülau me Appoüsnairet, minit titkárát letartóztat fák. Ártatlanságuk azonban kiderült : folyamén 8000 lejnél kevesebb bért fizet­tek, nem kerülnek adózás alá. A taxisok •ebben az cvben naponként 10, az a utóbusz- tulajdcinosok pedig naponként 60 lej városi illetéket fizetnek, ami egy évben tekinté­lyes összeget? tesz. kit Ebben az évben ezt >az összeget 10 hónapig keli1, fizetni. Minden adókivelő bizottság délután 4 órakor kezdi meg működését és egy-egy napra 35—40 adófizetőt idéz meg. Érdeke minden adófizetőnek, hogy az idézésre pontosan jelenjék meg, ment különben tnvollétében az összeíró közegek áUal j tévesen felvett adatok alapján adóztatják meg és a téves kivetést csak a fellebbezési bizottság szállíthatja te. Mindem adófizetőit idézővel hívnak fel adó- tárgyiaíásra. Mindenki gondosan nézze meg, hogy melyik bizottsághoz, milyen napra és milyen órára van megidézve. A háztulajdonosok jól1 teszik, ha a pénzügy­igazgatóság által láttamozott lakbérleti szerződéseket is magukkal viszik, mert ez­által az összeírás adatait ellenőrizhetik. Az előbbi évi gyakorlattal szemben, most a városi adók és illetékekkel együtlt kive­tik a kéményseprési illetékeket is, amelyek jóval mérsékeltebbek a mult évben, kive­tett kéményseprési illetékeknél. Az adóki­vetések ellem a jegyzőkönyv kézhezvételé-' tői számitcill 20 nap alatt lehet felebbezni. A fellebbezés lazombau a behajtási eljárást nem akadályozza meg. A másodfokú bi­zottság határozata ellen a törvényszékhez, kell felebbezni. A taxisok és autebusztulajr donosok az uj pénzügyi szabályrendelet-, ben megállapított illetékeket magukra méz-. ve sérelmesnek tartják és ezért valameny- nyien felebbezést fognak beadni, mert az a véleményük, hogy a városi koncesszióért fizetett összegen felül senkinek és semmi más címen nem kell adókat vagy illetéke­kei fizetni. , ,, Harmincnapi fogházra ítélteit az artistanőt, ihl megsértette a hslanzf , KOLOZSVÁR, junius 20. Közintézmény és hatósági személy el­leni inzultussal vádoltan került Ton- czár Erzsébet artistanő a járásbíróság elé. Az ügy előzményei a mult év feb­ruárjába nyúlnak vissza. 1938 február ll=én Tonczár Erzsébet két szinész- társával Kolozsvárra utazott. Útköz­ben a vonaitvezető kalauz elvette me­netjegyüket, mielőtt Kolozsvárra ér­keztek volna. Az állomás kijárójánál, amint az általánosan szokásos, az ört- álló portás kérte vasúti jegyük felmu­tatását. Miután ezt nem tudták meg­tenni, bevitték őket az állomásfőnök­ségre, ahol arra hivatkoztak, hogy a kalauz már a vonaton elvette jegyei­ket. Az előhívott kalauz azonban nem emlékezett pontosan az esetre s ezért kötelezni akarták őket menetjegyük és a kihágásért járó büntetés megfizeté­sére. Erre heves vita indult meg Ton­czár Erzsébet és a vasúti alkalmazot­tak között, amelynek folyamán Ton­czár Erzsébet sértő kifejezéseket hasz­nált az államvasutakkal és a vonatve- zető kalauzzal szemben. Feljelentés folytán közintézmény és hatósági személy elleni inzultussal vá­dolva került bíróság elé. Ügyét elsőfo­kon a kolozsvári járásbíróság tárgyal­ta, amely tegnap hozott a perben Íté­letet. A járásbíróság bűnösnek találta Tonczár Erzsébetet és 30 napi fogház- büntetésre átváltoztatható 5000 lej pénzbüntetésre és 500 lej perköltség megfizetésére Ítélte. Tonczár Erzsébet az Ítélet ellen fe- lebbezett. Drágán professzor ünneplése KOLOZSVÁR, junius 20. A kolozsvári tudomány egyelem pro* rektorát, dr. Dragam Nlcctee egyetemi ta­nárt a Román Akadémia rendes tagjává választották meg. Ez alkalomból a Kirá­lyi Automobil Club helyiségéiben 40 tere lékes diiszlakomát rendeztek « kitüntetett tiszteidére,

Next

/
Thumbnails
Contents