Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-18 / 136. szám

EZLBHTÜK 19 39 I uni tu 1H. 2 a ornau A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA unMiittTM «i I m r r waojyaBHBnaMnMHHMnuuvuuaNnuHHHrav mamanmmmm Keresztut előtt Halifax, angol kühigymiiiüszter legutób- I»i Ix'szédében kijelentette. hogy vétómé live szőri,nt, a világpolitika keroszluHioz órkozott. Ilyen, kijelentés a hosszan hú­zóidé) külpolitikai válság alatt, többször hangzott el, anélkül, hogy az események különösen igazolták volna- A szófukar Halifax kijelentéséről mégis az az érzé­se mindenkinek, hogy megfelel a való 'ágnak. Keresztül elé érkezett a világpo­litika és keresztül elé érkezett Anglia is. Az angol kiilpohl'ka elé a válságos kér dések, a várakozási trádióié) amgoi elvét most oil van kizáró módon merednek, hogy a teljesen egyértelmű döntés szárná ra annyira kellemetlen kötelezettségét több el nem kerülheti. Döntenie ke! 1 szél sökeleti pi ! hká ja ügyéhen és döntetnie kell afölött, hogy váralja-a teljesen a Moszkvával való együMbaladást. föladvJ azt a kiilpobtikáts mely az európai válság folyamán jó ideig Chamberlain nevéhez fűződött A kellőt egyszerre többé nem lehet folytatni. Moszkva kél értei miiség- nélküli kötelezettségvállalást követel és jól hídja, hogy az angol kormánynak, ha nem akar teljesen visszatérni a mün­cheni politikához, elkerülhetetlenül szük­sége van a? ö segítségére. A Forreign Of­fice moszkvai kiküldöttjének, sir Wil­liam Strang-nek tárgyalásaira az euró­pai események nyomásán kivid, most a szélsőkeleti események nyomása :s nehe­zül. Az a kérdés, hogy az ellentétes arc- vonal nyomásának ez a sulyosiodása visz. szatarthatja-e az angolokat a szovjétoro­szok követeléseiinek megadásáiól, \ agy ép­pen elNenkezölcg. hajlandóbbá teszi ökot erre. A japán támadó lépés ellensúlyozá­sára helyesebbnek érz.i r Kendőm a szov- jetiomsz segítség megfizetéséi, vagy pedig Moszkvától való vess za 11 u z ód ás.sál próbák ja elérni a szélsők eteti támadás leszere­léséi? A probléma nehéz és nem kevésbé nehéz az a választás, amely elölt Európá­ban állatnak az. angolok. A berlini külügy­minisztériumhoz közelálló ,. F ran k fu rt e r Zeitung“ következőképpen fogalmazza meg ezt az angol- k számára: ..Reméljük, hongy Anglia nem fogja Németországot egyenesen arra kényszeríteni, hogy Ilál- lernek az angolokkal szembeni nagy meg­értése ellenére, az angol birodalomban lássa legfőbb és végleges ellenségét. Ha a beképzelt veszélyektől eltekintünk — folytatja a nagy német lap —, ma köz­lünk és köztük nincs más vita, mint az, hogy Európa keletének bizonyos kérdé seit, amelyek Angliával és Franciaország­gal nincsenek közvetlenül kapcsolatban, megoldhatja-e Németország, vagy pedig megoldatlanul maradnak mindenki kárá­ra“. A keteteurópai kérdések megoldásá­nak Németországra hagyása azonban épp elvan nehéz probléma az angol kid pofát lka számára, mint a szélsőkeleti kér­dések megoldásának átengedése Japán számára. Anglia végleges elhatározása az elébe meredő keresztut előtt. így *ms- döntő jelentőségű lehet, nemcsak a brit birodalom, hanem a világ többi népeinek jövőjére is. Japán Anglia ellen A szélsők el elá események, melyek egy aránylag kisjelentőségü villából Indultak ki, kezdenek fenyegető arányokat ölteni Angsára nézve. Nyilvánvalóan nem helyi összeütközésről és nem Fs tisztán szélső- keleli vitáról van ihm szó. Japán a tien- csini angol engedményes terület veszteg- zárölásával a. világpolitika nagy európai versengésébe szól bele. Nem lehet azon­ban még tisztán látni, hogy ez a bele­szólás főleg japán érdekeket szolgál-e, vagy pedig a Japán állttal is támogatott európai hatalmi arcvonaíl távolabb kö­vetkezményekkel járó sakkhuzásá6 képe­zi. Ebben az esetben csak elején álkimk egy súlyos fejleménysorozatnak, mely to­vábbi fejlődésében beláthatatlan következ­ményekkel járhat. Anglia egyelőre úgy kezeli az ügyet, mintha tisztán a tokiói kormány, sőt tálán nem is a tokiói kor­mány. hanem a fiiggetlenkedő kinai ja­pán hadsereg vezető köreinek lépéséről volna szó. Ez a politika azonban, leg alább egyelőre, nem talál viszonzásra Ja­pánban, ahol az angolok ellen eredetileg hangoztatott követeléseket napról-napra növelik. London szeretné mindenesetre elkerülni, hogy katona^ fejleményekre kerüljön a sor. Ehelyett diplomáciai és gazdasági fegyverekkel próbál a japán fellépésre válaszolni. A gazdasági fegy­verek. melyeket Anglia .Japán ellen harc­ba vihet, erősek. Japán a hosszam húzó­dó kínai háború miatt sídyo-s pénzügyi válsággal küzd s ha Anglia a brit biro­dalom kikötőit elzárja a japán kivitel elől, ez a válság egészen veszedelmessé sulyosbodhaliik a szélsőkeleti szigetor­szág számára. Az angolszász pénzügyi piacok elzárása és a kínai ellenállás eré­lyesebb pénzügyi támogatása szintén ko­mi !y veszedelmet jelenthet Japán szá­mára- kis különösen veszedelmessé vál- haiik ez a fegyver, ha sikerül Angliának megnyerni Japán, elleni fellépésre az Egyesült-Államokat is. Az utóbbi lehetősé­get Tokió is különösen veszélyesnek tart­ja s igyekszik ezért az angolok és fran- c ák c 1 berni fellépésében minden módón t lkerülni azt. hogy az Egyesült-Államokat is maga ellen hívja. ki. Japán ugyanis nyersanyaga nagyrészét az Egyes ült-Ál­lamok piacairól szerzi be s a külföldi vá­sárlásaira is szükséges valutáit is az Egyesül t-ÁLamok piacain eladott áruiból teremti legnagyobb részben elő. Washington fellépése tehát a szélsőké- lfcti vitában igen fontos szerepet játszha- |ik. Az amgoi kiiíp oPtíka, amely tisztában van ezzel s amely már évek óta sikerrel folytatja erőfeszítéseit az Egyesült-Álla­mok megnyerésére, most fokozódó erővel igyekszik Japánnal szemben magit mel­lé állítani az Egyesült-Államokat is. Szél- sőkeleten azonban a washingtoni külpo­litika meglehetősen óvatos az angol kö­vetelésekkel szemben. Ezen a területen ugyanis, egy hasonló követelés alkalmá­val, az angolok visszautasításával' talál­kozóit. Mandzsúria Japán megszállása al­kalmából Washington kérte London se­gítségét a szélsőkeleti helyzet változatlan­ságának megvédésére. Az angol külpok­Meg mérgezhető-e a szervezet egyszeri! ételekkel is? Igent Ha a gyomor nem emészt rendesen, ha a máj nem működik rendesen. S tudvalevő az, hogy minden megevett étel emésztése a lau mérges anyagok is. vá­lasztódnak ki, amelyeket főleg a máj és vese hivatott méregteleniiteni. Ha ezek megbeteg­szenek, akkor állandóan a .szervezetben egy e.bnorTnál'is méreglerakódás képződik sala­kok, savak, meszesed esek formájában, ame­lyek rendkívüli rombolásokat idéznek elő később szervezetünkben. A világhírű amerikai Ga°lro D.. amely fő­leg az emésztőszervekre bir rendkívüli ha­tással. normális állapotot teremt elő és> a már fennálló gyomor-, bél-, etpe-, vese- és májmegbetegedéseknél a legkitűnőbb eredmé­nyeket hozza meg. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy megrendelhető 135 lej utánvét mellek Császár E. gyógyszertárában, Bucureşti. Galea Victoriei 124. titka vezetői akkor kitértek a.z amerikai követelés elől, mert nem akarták Japán barátságát kockáztatni. Anglia és Ja.pán azóta ellentétes külpolitikái arcvonalakba kerültek és ma Anglia egész szélsőkeleti pozícióját veszélyezteti a japán támadás. Egyedüli védelmet ezzel szemben Ameri­ka felsorakozása jelentene Anglia mellett. Kérdés azonban, hogy a mandzsuria eseté­ben történt angol visszautasítás után. a washingtoni kormány készen á'H-e ilyen segítségnyújtásra. Ha csak, ami szintén lehetséges, nem látja az Egyesült-Álfiá.- mok érdekéét is döntően veszélyeztetve az angolok ellen intézett japán támadás által. Mert a két angolszász hatalomnak óriási érdekei vannak Kiinában. Anglia kínai befektetéseit félmilüárd fontra be­csülik. Ez a mérhetetlen összeg már ma gííbaii is megmagyarázza London ragasz kodását léi inni pozíciójához, ha nem s vesszük számba azokat a .szükségleteket, amelyek a japán haladom ellensúly nél­küli kiterjedéseinek meggálhisáit kívánják az angol indiai birodalom és más szélsö- 1;(Jeli angol érdekek megvédése érdeké­ben. Az Egyesiül Állami k érdekeltsége szintén közel jár az angol érdekelíiség- luv és emellett a japán lúd alom növeke­dését Washington köz vollen veszélyesnek is érzi nyugati partvidéke és uz egész amerikai kontinens nyugati partvidéke számára A két angolszász hatalom kő /ős fellépése tehát a szélsők életen, ami hez természetesen Franciaország ’s csat lakoznék, nem látszik teljesen kizárt do lógnak. Hogy azután ezt a közös fellé­pési mennyiben keresztezhetik az euró pai események és mennyiben járulna hozzá egy angol szovjetorosz megegyezés esőién a szélsökeleü szovjet hatalom is, az egyelőre a jövő kérdése. Az angol-szovjetorosz megegyezés lét­rejötte, vagy elmaradása, a szélsőkeleti események lármásaid) külsőségei melleit is. központi kérdése marad a világpoliti­káinak. Eddigi jelek szerint, a Moszkvába küldölt angol megbízottnak nincs köny- nyü dolga a szovjetoroszokká!, akik Wy •on továbbnkarjáik kényszeríteni a kez­detben nagyon tartózkodó ang 1 világha­talmat a« engedmények utján. A Moszk­vának tel! engedmények terén London már nagyon messze ment el. Molotov azonban a némct-Masz szövetség feltétel nélküli együttműködését emHielte fel leg utóbbi beszédében a lazább kapcsolatot kereső angol és francia indítványokkal szemben. Ilyen szövetségre viszont sem az angolok, sem a franciák nem kapha­tók. valószínűleg az oroszok sem feltétle­nül ragaszkodnak hozzá. A Balti-államok ra vonatkozó követeléseiket, melyeknek fejleményeiről múltbeli külpolitikai rova­tunkban számoltunk be, nem hajlandók azonban mérsékelni. London és Páris ez­ért olyan indítvánnyal fordultak Moszk­vához, mely lényegében magában foglal­ja a szovjetorosz kívánságok teljesítését is. anélkül, hegy a Balti-államiak nevének felsorolására n megkötendő szerződésben sor kerülne. A két Inat alom, Franciaor­szág indítványára, olyan szerződést ajánl lel a szovjetorosz» knak. amely Moszkva ra bizza annak eldöntését, hogy a Balti- államok helyzetében történt változások által veszélyeztetve látja életérdek eít olyan mértékben, amely Franciaország és Angi'a kai'enai segítségének igénybevé­telére jogosíthatja öt fel. A Moszkvába küldött angol és francia indítvány, hogy a Balti-államok tiltakozását elkerülje, kö­vetkező szerződési formulát ajánlja ugyanis Szovjelorcszországnak: A három szerződő fél segítséget nyújt egymásnak közvetett, vagy közvetlen támadás ese­tén. Ezenkívül kötelezik magukat, hogy katonai erővel sietnek egymás segítségé­re, ha bármelyikük é'.etérdeke veszélyez­tetve volna. Életérdekei veszélyeztetésé­nek fennforgását nüodenik szerződő fél egyoldahüag maga állapítja meg s igy Szovjetoroszország is maga állapíthatja meg, hogy a Bahi-államokban történő változások fel jogosítják e öt a másik két szerződő fél segítségének igénybevételére. Ez az ajánlat, melyet párisi és londoni lap jelentések szerint, s'r Wihiaan S rang vitt magával Moszkvába. Szovjeloros/o: - szagnak ugyanolyan helyzetet biztosit a Balti államokká’ kapcs latban, amilyen helyzetet biztosit a lengyeleknek az angol és francia segítség igénybevétele tekinte­tében az angoWranoia-jengyel kölcsönös segélynyújtási szerződés. A Moszkvába vitt indítvány bírálói nem minden jog nélkül mondhatják, hogy angol és fran­cia részről igy kitöltetlen vátilót nvujta­SZÉKREKEDÉSNÉL és emésztési za­varoknál, VALAMINT AZ EZEKKEL KAPCSOLATBAN FELLEPŐ VÉRTÓDULÁ- SOKNÁL. FEJFÁJÁSNÁL, álmatlanság. nAl, és Általános rosszullétnél igyunk reggel' éhgyomorra egy pohár ter­mészetes ,, FERENC JÓZSEF“ keserű vizet, mert annak hashajtó hatása gyors, biztos, m tud Lg kellemes. Kérdezze meg orvoát. nak át az oroszoknak, melyre Moszkva egészen súlyos fizetendőségeket jegyezhet majd fel London és Paris részére. A két kormány azonban, úgy látszik, annyira súlyosnak tartja az eseményeket, hogy ilyen ár megfizetésétől sem riad vissza. Es még mind g kérdés, hogy a gyanako­dó szEvjetorcisz tárgyaló fél elfogadja-e az ajánlatot, vagy tovább is azt követeli, hogy a hármas megegyezés nyit tata kényszerítse rá a Bahi-ái’.'tamokra azt n védehueí, amely ellen ezek kézzeHábbal h’T.akoznak. Es kérdés az is, hogv a szél- sőkeletn események legújabb fordulata után. a moszkvai tárgyalások menetében nem fog-e nagy szerepet játszani a kelet- ázsiai helyzet, mely újabb fejlemények­hez vezethet úgy a két tárgyaló féli kö­zeledése. mint egymástól való eltávolodá­sa irányában. A nagy feszühségi gyűrű, mely a földgömböt ma körülveszi, Moszkvától uidul el, Tokión halad át és Washingtonén s az európai hatalmak fő­városain keresztül tér vissza az angol­orosz tárgyailás helyét képező szovjet­orosz főváros felé. —s Az angol-szovjetorosz tárgyalások MegszSgoriloiíák az orvosi v egy elemző laboratóriumok letestie&ei es működését BUCUREŞTI, június 17- Az egészség- ügyi minisztérium most telte közzé aiz orvosi és orvoskémiai laboratóriumokra vonatkozó szabályrendeletet. Eszerint ma­gánember nem nyithat meg és nem ve­zethet orvosi vonatkozású vegyehnező la­boratóriumot, ha nem szerezte meg előbb a minisztérium engedélyét. Orvoskari egyetemi tanárok és tanársegédek egy­szerű kérvény alapján, minden más for­maság nélkül kapják meg ezt az enge­délyi, viszont a specializált orvosok, ve­gyészek, vagy pedig gyógyszerészek (di­rigensek) csak akkor vezethetnek vegy- ellmező laboratóriumokat, vagy ilyen laboratóriumok vegyészeti osztályát, ha az uj szabályrendelet előírásainak eleget tesznek. Az egészségügyi minisztérium­hoz intézendő kérvényhez mellékelni ke1!!! azt az okmányt, amely bizonyítja, hogy a kérvényezőnek megvan a megkívánt képesítése, valamint annak az intézetnek a bizonyítványát, amelyben a kérvénye­ző tanult és dólgozott, hogy milyen ága­zatban specializálna magát. A kéréssel egyidejűség 3 ezer lej vizsgadijat is le kell tenni. A kérvényeket ugyanis a mi­nisztérium ellenőrzi és átteszi egy spe­ciális bizottsághoz, amely csak azoknak a kérvényeit veszi figyelembe, akik bizo­nyíthatóan legalább két évig dolgoztak megszakítás nélkül egy belföldi, vagy külföldi egyetemi:, vagy hasonló tudomá­nyos értékű intézmény laboratóriumá­ban. A bizottság bizonyos esetekben ugv határozhat, hogy a laboratóriumi enge­délyt külön vizsga nélkül is ki lehet ad­ni a kérelmezőnek, míg ha szükségesnek tartja a vizsgát, a jelöltet azonnal le is vizsgáztatják és csak azután lesz a bi­zottság előterjesztést az engedély meg­adására, vagy megtagadására. Elutasítás esetén a kérelmező egy év múlva ismét jelentkezhet vizsgára, ha igazolja, hogy ez idő alatt megszakítás nélkül dolgozott valamelyik törvényesen működő la bora- tóriumba«. Azok számára., akik már megkapták az engedélyt a szabályrende­let előírja, hegy milyen berendezéssel és felszereléssel kell rendelkezniük. Ezek az előírások a már létező laboratórium okra is vonatkoznak és legfeljebb három hó­nap alatt pótolni keM az ellenőrzés alkal­mával talált hiányokat. A végrehajtási utasHIás végül igen súlyos büntetéseket ir elő a'Zon orvosok és magánklinikai ve­zetők részére, akik engedély nélkül ana­líziseket csinálnak. LEVÉLPAPÍROK egyszeriitőí a (Választékosabb kivitaiig legolcsóbban ez Ellenzék könyv osztályába!*, Clai £iata Unirii. ív w < ^ v t» v * v í y ?r»-; v j I . 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents