Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-17 / 135. szám

1 9 39 június 13. ELLENZÉK rrrwarwi 'immunom ii Hl ii fi im A racka A Hyde-park világhírű Üget, bár egy kis jóakarattal erdőnek is nevezhetnénk, mint ahogy Q franciák ci fővárosuk szélén elterülő nagy kertel ezzel a névvel tiszte­lik meg. Hiszen n Hyde-park közel 160 hektárnyi terület s vadászterület volt még a nagy Erzsébet királyné és a még na­gyobb Shakespeare idejében. Ma széles zöld öv a régi London és nyugati oldalá­hoz tapadó uj negyedek felé. Erről a Hydeparkról sokmindent írnak és tud­nak az emberek, nemcsak a:■ angolok, hanem a külföldiek is. A városi és nem­zeti büszkeség dédelgeti s rengeteg nagy, egy-egy még d 16-ik századból származó fáját, amely egészséges, a világért sem mernék a bcdta és fűrész áldozatául vet­ni. Mert az ellenőrző közvélemény sodró erővel zúdulna fel: amíg csak csep nedv kering benne, addig éltetni kell a termé­szet néma zöld „személyiségeit“. A Hy- de-parkban egész nagy rétsorozatok van­nak, amelynek hires, ragyogó és mosoly­gó pázsitján — bár ezt a legnagyobb fi­gyelemmel és munkával gondozzák — mégis szabad prédájukon enyelegnck a játékos gyermekek, vagy az ártatlan csa­vargók, akik Isten meleg napjával sütte- Hk a hasukat. Mindenki szabadon tehet és vehet itt, amit akar, amig a közösség­nek, vagy másnak az érdekeit nem sérti. A szerelmespárok is mesés szabadelvüsé- get élveznek és a tömegizlés szigorú pcb- rancsa ellen volna, hogyha a legcseké­lyebb kíváncsiság, vagy csak ártatlan gú­nyolódás is szemügyre vegye az egymás­hoz vonzódás leküzdhetetlen törvényeit. Ugyanez a szabadelvűsig jut a politikai, társadalmi, vallási és egyéb reformáto­roknak, akik széket, vagy asztalt állíta­nak a park megszokott pontjaira és nem törődve a kerékpárok, fogatok, gépko­csik, lovaglók fölényével, nyugodtan hir­detik az önként odacsoportosuló sétálók­nak elveiket s a rendőr legfeljebb csak azzal lörődik. hogy a szónoknak bántó- dása ne essék, ha túlságos bolondságot, vagy fel forgat ást fecseg. Természetesen az állam és az egyes ember hatalmú és ! felsösége tökéletes egyensúlyt biztosit a j fönnálló rendnek és a zökkenő nélkül je­lentkező lassú haladásnak. A Hyde-pcirk egyik legvonzottabb lát- J vány a, hogy nagyszámú rétjein szabadon j legelész tehéncsorda és főleg juhnyáj. , Ezt az idillt valósággal szomjazza és éhe­zi a- angol szem és angol szettem. A leg­nagyobb világváros gyárosa és munkása éri'.K hogy ö valamikor a földművelés és állattenyésztés területéről érkezett és hogy ez tulajdonkép az emberi élet lét alapzata. Es érzi, hogy a gyapjú telte igazán vk j lághretclommá Angliát, amikor Erzsébet királyné meg parancsolta, hogy a szegsze- j gényebb emberi is poszt éjt epeiben kell el- j temetni, mert így válik ez az iparág ví- , rágzóvá és készteti a Drake-hajósokat, \ hogy a mai Unió macjvát jelentő „Szűz j gyarmat1'-ot megszerezzék és vdágtenge- ! re két birtokukba vegyék, mikor az angol j fonó- és szövőgép megteremtette a 19% ! század angol empir-jét. Nos, most ezt az ; ős iddli látványt, a legelésző angol juh- ; nyájukat kiegészíti egy vendég, akit az ; angol gyakorlatiság sajátszerü költészete 1 hivott meg. A vendég a magyarországi Hortobágyról a Hyde-park részére meg- j vásáréit racka fajtájú magyar juhnyáj, hogy ez ősi alakzatban tássa meg q tér- ; mészet vad és romlatlan erejét a Hyde- 1 park látogatója, miután megszokta a vég- \ letekig finom gyapjú érdekében kite- j nyésztett saját fajtát. A vaskos, kemény- j szőrű, nagyszámú magyar kosok, birkák, ] űrük, bárányok kedves egzotikumot je­lentenek és igy van valami értelme, hegy az idegenből hozott nyáj mellé az idegen pásztort is szerződtették és nemsokára ott j fog állam, vagy már áU is a Hyde-park ' buja zöld füvén debreceni makra-pipáját szíva és bölcsész-botjára tánmszkodón a cifra sMirü hajdú ivadék. Talán több. í Mindenre feleletet ad a: Buváp i természettudományi folyóirat. Előfizet­het negyedévre 120 fejért az ELLEN­ZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj Kolozsvár, Piaţa Unirii. 40 lej beküldő- ! se ellenében készséggel küldünk mutat i ványszámot. itoi-MSV ítíEsws Lei ßS»— A Jtis tufíMS Lss t3.— mint látványosság — inkább okosok lát­ványa. Es mi ', a világért se mondjuk mindezt azért, hogy hiábavaló népi hiú­ságot leszögezzünk, vagy a már világhír re vergődött Hortobágy nak hír harangot verjünk, nagy valami áll-regényességet éreztessünk, vagy az angol szokások — a különbségek, a hagyományok, a gya- korlatisétgok, a humoros észszeriiséyek e különös keverékeit -— anglomániásán di­csérjük, magyarázzuk és követésre ajánl­juk. Nem, száraz és meztelen jelentősé­gét keressük. A mai kor egyik érdekes angol tünetét állapítjuk meg benne és egyik jelét ama ősi derűlátásnak, amely irtózatos korunk szörnyű gondjai és ve­szélyei között még mindig hajlamos a gyermekded idillekre és más népek saját­szerűségének az ismeretére, sőt elfogadá­séira.. Az angol világbirodalom szeretne mindinkább kiépülni egy szellemi világ­birodalommá, amelyben a bibliának, By \ romiak, a gépnek, a görög nyelvnek, - nemzetközi jognak jóízű és hatásos egy­velege halna. Ennek a mosolygó kemény­ségnek és hidegvérű érzelmességnek igen jótékony hatása van ma, mikor könnyen elveszíthetjük a fejünket és politikai egyensúlyunkat és természetesen jól esik, ha tudjuk, hogy nemcsak keleteurópai népeknek a faliimüvészeti terméke, de a kedves birkája és juhásza is átkerül mész- szí vidékre, hogy a földrajzi és lelki távol­ságok rossz hatásának szép lassú lerom­bolását segítse. zesse meg. A községi elöljáróság még szabályrendeletet sem készített és csupán utólag közöltté a háztulajdonosokkal, hogy az újonnan nyitott utcák építési költsége mennyit tesz ki s ennek felét reájuk rótta ki. A polgárság ezt a hatá­rozatot megfelebbezle és a közigazgatási íláfcflla, mint a fen temh tett esetben s, helyet adott a felebbezésnek, megállapít­va, hogy a közigazgatási törvény értel­mében egyes utcák lakosságát csak ab­ban az esetben lehet a gyalogjárók épí­tési költségének viselésére kötelezni, ha a járda építését a háztulajdonosok leg­alább 51 százaléka kéri és ebben az esel' ben a 49 százalékra is kötelező a költ­ségek viselése. I Éfií®í!ir© gpilCs'crc Kötelezni? Elvi jelentőségű döntéseket hozott a közigazgatási tábla? KOLOZSVÁR, junius 16­A közigáz gáttá si törvény rendelkezései mindenkire irányadók s azokhoz min­denkinek alkaämazkodnia kell, különös­képpen pedig a közigazgatási tiszitviseSLők- nek. Csodálatosképpen azért mégis sok közigazgatási hatóság túl teszi magát a törvény rendelkezéseim, nem veszi tudo­másul ama részeit, amelynek a törvény- hatóságok hatáskörét szabályozzák és olyan illetékekkel igyekeznek megterhel­ni az egyes véirosok és községek lakossá­gúamelyek törvénytelenek és jogtala­nok. — A kolozsvári közigazgatási tábla Lupu—Simoneti-tanácsa tegnap két! (Hlyen természetű ügyet tárgyalt, ahol mindkét ügyben jogtalan járdaépítési költségek viselésére akarták kényszeríteni az érde­keltieket. Balázs György szatmári lakost, a Che- ramnarkályha-gyár tulajdonosát, a városi tanács a mérnöki hivatal előterjesztésére kötelezte, hegy a gyár előtt elvonuló gya­logjáró* a saját költségén építse meg. Mi­után a járda.1 építése tetemes összegbe ke­rült voflum Balász e határozat ellen a közigazgaltásii táblánál élt jogorvoslattal, amely a keresetet tegnap tárgyalta. A bí­róság helyet adottt Balázs felebbezésének és ai városi tanács vonatkozó határozatát megsemmisítette* azzal az indokolással, hogy a városnak nem állott jogában felebbe- zőt erre kötelezni. A közigazgatási tör­vény ugyanis kimondja, hogy régi ut­cák gyalogjárójának építéséről és jó- karbantartásáról a tanács köteles gon­doskodni és csupán parcellázás utján felosztott uj területek tulajdonosai kötelesek a felosz­tott területen gyalogjárókat építeni. A másik ügy is járdaépítés körüli for­gott. Balázsfaíva elöljárósága kötelezte a község lakosságát, hogy a járdaépítési költségek 50 százalékát 6 hónap alatt fi­-----■»■»»■«■arailMlijffraBaMM»«- --------­Megnyílt a kolozsvári Emlnescu-emlékkiáili á3 KOLOZSVÁR, junius 16. A kolozsvári Tudomány Egyetem Könyvtárának 11. emeleti kiállítási tér* mében tegnap délben megnyílt a ro­mán lira fejedelmének, Eminescu Mi­hálynak halála 50. éves évfordulója ai- kalmából rendezett emlékkiállítás. Zsúfolt teremben, a város kulturális egyesületeinek kiküldöttei, a társadat- mi előkelőségek és a tudomány kiváló­ságai előtt, Eminescu műfordítóinak jelenlétében a kiállítást Braganu egy e = temi rektor nyitotta meg. Ezután dr. Popovici tanár tartott nagyszabású be = szédet, amelyben Eminescu müveinek emelkedettségét fejtegette. A beszéd végeztével a rektor köszönetét mon­dott az előadónak és dr. Mustea J. könyvtárigazgatónak a kiállítás meg­rendezéséért1. Végezetül Muslea könyv­tárigazgató a kiállított Eminescmre- likviákat, kéziratokat, fényképeket, müveket, fordításokat ismertette, majd a megjelentek az ünnepély befejeztével részleteiben is megtekintették a figye­lemreméltó kiállítást.--—— —..——pBafgEpBB—--------— CSAK AZ UJ ITALMÉRÉSEKNÉL KELL EGÉSZ ÉVRE ELŐRE KIFI­ZETNI AZ ENGEDÉLY DIJÁT. A pénzügyminisztérium számos panaszt kapott az utóbbi időben arról, hogy az adóhivatali és pénzügyigazgatósági kö= zegek egész évre előre követelik az italmérési illetékeket. Ez az eljárás azért sérelmes, mert a szesz jövedék­ről szóló törvény értelmében csak az újonnan kiváltott italmérési engedé­lyek után kell előre és egvösszegben kifizetni a folyóévi dijat, mig azoknál az italméréseknél, amelyek már elmúl tak egyévesek, az illetéket negyed­évenként a negyedév első 15 napiáig kell befizetni. Tekintette! arra, hogy a pénzügyi hatóságok ezeket a rendel* kezéseket külön utasítások alakjában is megkapták, a jövedék igazgatósága most körlevélben hivta fel az illetékes tisztviselők figyelmét arra, hogy ha- I sonló panaszok elkerülése érdekében j ragaszkodjanak a törvény előírásai- ! hoz, amikor az italmérési engedélyek ,i dijait behajtják. ! Török egyetemi hallgatók kolozsvári há- togaitása. Junius 24-én 40 'török egyetemi hallgató érkezik Kolozsvárra. A tanul­mányúton lévő török diákokat a 'kolozsvá­ri egye em diákszervezetei fogadják és 'al­ják vendégük UJ BÉLYEGEKET ADOTT KI A POSTA A CFR JUBILEUMA ALKAL­MÁBÓL. Bucuresíiböl jelentik: A pos­ta vezérigazgatósága hat bélyegből ál* ló sorozatot adott ki az államvasutak hetvenéves jubileuma alkalmával. A sorozat bélyegei 1, 4, 5, 7, 12 és 15 lei j névértékiiek és rajzuk régi és korsze- j; rii vasúti mozdonyokat ábrázol. Tekin- 1 tettel arra, hogy a posta csak százezer ! darabot bocsátott ki ezekből a bélye j gekből, az uj bélyegek rendkívül érté­kesek lesznek a bélyeggyűjtők szá­mára.

Next

/
Thumbnails
Contents