Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-17 / 135. szám

Ara 3 les Szerkesztő rég és kiadóhivatal: Cluj, Olea Mot'ior 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. J G Dúc* No. 8 Fiókki adóhivatal 1 !. 3n y v os'zlily: P. Unirii 9 Telefon n-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató s DR. GROSS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS ft. T: .Törvényszéki lijsferomozísx szám: 39 (Dos. 88á) 1938, Trb. Cluj.) Előfizetési áriáik: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 tej. LX ÉVFOLYAM, 135. SZÁM. SZOMBAT CLUJ, 1939 JUNIUS 17. Argetoianu vo választották a szenátus elnökévé Áz is| elnök kífelieáie & szénáin s el éti axokai az elveket, asrueíyekia ek szellemében Üsgja vezeinS a ia&aácskozásokatf. ** iorga isenéi meí§isidlí&lk©Iáa lemondását BUCUREŞTI, junius 18. (Rador.) A ţ szenátus Cuza professzor korelnök ve- i zetésével tegnap délután 4 órakor tar- j tóttá elnökválasztó ülését, melyen Ca- j linescu miniszterelnök, Iamandi és Zigre miniszterek is jelen voltak. Az I iilés megnyitása után Jean Th. Flo- ! rescu és Gyárfás Elemér szenátorok ' utólagosan esküt tettek, majd lorga j professzor emelkedett szólásra, hogy j lemondásáról felvilágosítást adjon. ! Megerősítette, hogy a szenátus ház= i szabályíervezetének leszavazása miatt 1 mondott le az elnökségről. „A mai időkben — mondotta — állandó szerv­re van szükség Őfelsége támogatására s ez a közjogi szerv a szenátus kell le­gyen.“ I lorga professzor ezután Cuza korel­nököt ajánlotta az elnöki méltóságra, Cuza azonban az indítványt visszauta­sította. Grigore Perieteanu erre Con = stantin Argetoianut ajánlotta, kit köz- felkiáltással a szenátus elnökévé vá­lasztottak. I ARGETOIANU BESZÉDE — Engedtessék meg, — mondotta — , hogy nyilatkozatot tegyek és néhány j általános szempontot említsek azok- j rtak az elveknek tekintetében, ame- * 1 A nagy külpolitikai válság központja egyik napról a másikra váratlanul szélső­keletre helyeződött át. A lsencsini angol engedményes terület veszlegzárolásáról Ja­pán ált-1 ma már kétségtelenül lehet látni, hogy nem helyi ellentétlek következménye, sőt »em i« tisztán -szélsőkeleti esemény, hanem szoros kapcsolatban áll az európai eseményekkel Angol részről igyekeznek Is a dolgot úgy tekinteni, mint amellyel a válság főbb vontakból akarja az ellentétes nrcvonaj elterelni a brit világbirodalom ye- zi c'nek figyelmét. London mindenesetre súlyos választás előtt áll, mert kockáztatott e-'-yagi érdekeitől e! tekintve is, szélsőkeleti tekin'élyéroi ven «zó, melyben a meghát­rálás óriási ár volna számára bármilyen más célok elérése érdekében is. Ezért igyekszik lehetőleg diplomáciai utón nyo1- mást gyakorolni Japánra és még mindig megküiönböz’etést t*'sz a tiiencslni bloká­dot közvetlenül irányító japán katonai kö­rök és a tokiói kormány között, melyet gazdasági e’ienrendszabályok kilátásbahe- Ivezé'ével igyekszik megpuhulni. Ugyan­akkor lázas tevékenységet folytat az angol lyek szemmeltaríásával óhajtom vezet­ni a szenátus tanácskozásait. Kijelen- tem, hogy habozás és tartózkodás nél­kül csatlakoztam a Nemzeti Újjászü­letés Frontjához. A régi kormányzati rendből nem maradt semmi. Ami a kép- viselöházat és szenátust illeti, ezek ré­gebben az egyéni jog védőbástyái vol­tak, amennyire az állam szervezetét \ érintő kérdésekkel foglalkoztak. A je­lenlegi parlamentnek nincs más felada­ta, mint megsegíteni az államot a tör­vények végrehajtásában és egyéni tör■= j vényeink figyelmen kívül hagyásával tisztán állampolgári kötelességünket teljesítjük. Teljes meggyőződéssel je­lentem ki, hogy a jelenlegi kormány­zati rendszer sokkal jobb, mint a régi volt. Teljes erőnkkel kell támogat­nunk a kormány munkáját s ennek elősegítésére én magam a legnagyobb tárgyilagossággal kísérem figyelem- 1 mel a szenátus tárgyalásait és Ugyan­úgy védem meg a szenátus jogait. UJ HÁZSZABÁLYELŐKÉSZITŐ I BIZOTTSÁG Az ülés felfüggesztése után Argeto- ianu bejelenti, hogy a leszavazott ház- szabályjavaslaí uj szövegének kidolgo- 1 zására a szenátus bizottságot fog ki­nevezni. Javasolja, hogy Grigore Pe­rieteanu, Anibal Teodorescu, Gh. Dino* pol, Nifon püspök és AI. Sandulescu szenátorokat válasszák a bizottságba. Ezután Bratescu Voitesti felolvasta a kamarában már elhangzott válasz­feliratot, majd az elnöklő Argeíoianu bejelentette, hogy a szenátus legköze­lebbi ülése junius 20-án lesz. A „ROMANIA“ IORGA LEMON DÁSÁRÓL \ A „Romania“ cimü lap, a kormány j hivatalosa, lorga professzornak a sze- í nátus elnökségéről való lemondásával foglalkozik s annak okát fejtegetve, megállapítja a következőket: A lemon­dásnak nem kell más jelentőséget tu­lajdonítani, mint azt, hogy a szenátus tagjai nem akartak hozzájárulni lorga kilenc évre való megválasztásához, lorga professzor levonta a bizalmat­lanság természetes következményeit. A „Romania“ szerint ebben a kérdés­ben, amely a szenátus tökéletes belső ügye, a kormány a legteljesebb semle- gességi álláspontra helyezkedett és nem befolyásolta semmiféle irányban a szenátus munkáját. tén eddig Japán élvezett. Londoni lap vélemények szerint azonban ennek a tervnek megvalósítására is csak az el­lentétnek békés eszközökkel megvaló­síthatatlan elsimítása esetén kerülhet sor, mert a gazdasági megtorló rend- szabályok is háborús bonyodalmakra vezethetnek s egy szélsökeleti háború, adott viszonyok között, semmiesetre sem lokalizálódnék Ázsia keletére. Ja­pán részéről nem mutatnak semmi hajlandóságot arra, hogy a megkezdett útról visszaforduljanak. A hivatalos japán Domej távirati iroda szerint a japán császár is beleegyezését adta a foganatosított intézkedésekhez, sőt az sincs kizárva, hogy a Tiencsinben megkezdett akciót rövidesen kiterjesz­tik Sanghajra is. Egyik nagy newyorki lap szerint felmerült a terv, hogy Ang= lia, Franciaország és az Egyesült Álla­mok közös flottatüntetést rendezzenek Japán ellen. Ezt a tervet egyelőre el­vetették. Washingtoni jelentés szerint az amerikai kormány tokiói nagykö­vete utján szintén erélyesen tiltakozni fog Tiencsin bíokálása ellen és fenn­tartja magának a jogot más intézkedé­sekre, ha a szélsőkeleti helyzet tovább sulyosodna. Egyelőre azonban rendele­tet adott a washingtoni kormány a kí­nai vizeken levő amerikai hajóhad pa rancsnokának, Yornell tengernagynak, hogy az esetleges összeütközések ki­kerülésére, hagyja el a tiencsini vize­ket. I A moszkvai -tárgy.-üások Anlg-Ha és Szov­jet Oroszország között tegnap megkezdőd­tek. Sir Wüiiam Sprang almgpl külön kikii - döUf-1 és a moszkvai angol és francia nagy­követek tegnap hosszasan tárgyaltaik Mo­lotov szovjet-orosz külügyi népbiztossal. A kén és félÓTat tartó tárgya ás végén S naing a hozzáforduló újságíróknak csak ennyit mondotte: „A tárgyalásokat tovább folytat­juk, legközelebb újra íaBátlkozom Mototov- val“. Párásban és Londonban bizakodóan itiélik meg a moszkvai tárgyailásoka . Né­metországban, ahol ezft a tárgyalást szintén nagy Egye lemmel kisérik, az a vélemény, hogy Anglia-, éppen a szélsőkele-hi 'esemé­nyek miatt, minden engedményt meg fog lenini a szovjetoroszoknak és így az angol— francia—szovjdtorosz megegyezés gyors létrejö'ttíéne Iahet várni. TELJES ERŐVEL TOVÁBBFO­LYÍK A TIENCSINI JAPÁN I.VESZTEGZÁR WASHINGTON, Junius 16. (Rador.) Az amerikai kormány tokiói nagykövet­sége utján tiltakozni fog a tiencsini Mó­kád ellen, ahol 250 amerikai tengerész mellett 400 amerikai polgár tartózkodik. Tioncsuinlben 2 ml'tllió dollár amerikai tö­ke van befektetve és a kikötőn keresztül az amerikaiak évente 30 millió dollár ér­tékben bonyolítanak 1-e keresltedehná for­galmat. TIENCSIN, junius 16. (Rador.) A Reu tér-ügynökség tudósítója szerint minden alap hijjavai varrnak a hírek, melyek nz angol engedményes területnek japán esa p.aU>k általi elfoglalásáról szóltak. TIENCSIN, junius 16. (Rador.) A Ha vas-ügynökség tudósítója jelenítik A ja­pán haitóságok továbbra is mindenféle sérelmet okoznak az angol alattvalóknak. Sokat közülük tetőtől talpig megmotoz­nak és arra. kényszerítik őket. hogy még cipőjüket és harisnyájukat is levessék. Több angolt, aki megkísérelte, hogy el­hagyja az engedményes területet, teljesen levetkőztettek, majd kényszer'tették őket, hogy visszatérjenek az engedményes terű létre. Egy angolt, aki tiltakozott az eljá­rás ellen, egy japán tiszt kardtok javai arcul ütött:. (Folyt. az utolsó otdgjon.) Japán kiterjeszti a Tiencsinben megkezdeti vesztegzárt más engedményes területekre is .4 tokiói angol nagykövei erélyesen ti Habozott a fapán kormánynál. — Elvetették az angol-irancia-amerikai haditengerészeit tüntetés tervét, —• A londoni kormány a három hatalom közös fellépését szorgalmazza továbbra is I ' ■—üS—Uimu/i» in« ir William Strang tegnap hét es félórát tárgyalt iolstau szsyjetarosz külügyi népbiztossal [ diplomácia annak érdekében, hogy a ter- I vezett diplomáciai és az esetleges ezt követő haditengerészeti fellépésben Japán eilen részi vegyen Franciaország és az Egyesiih'- Átlamok is. A franci» támogatást erre két­ségtelenül meg fogja kapni. Az Egyesült- Ál fám ok támogatásának kérdése nehezebb ügy. A washingtoni kormány el va.n ugyan határozva, hogy *z amerikai érdekeket erélyes fellépéssel védje rne ga szélsőkeleten és híva (valósan tudatja, Hogy Tiencsinben is fontos érdekei vaunak, a közös fellépésre vonatkozólag azonban eddig tartózkodóan viselkedik. Ebből a tartózkodásból' csak ak­kor lépne ki, ha nyilvánvalóvá válna, hogy a japán akció nem tisztán Tiencsin elten irányul, hünem általános támadássá széle­sül ki a Kínában levő külföldi engedmé­nyes területek ellen. Ezt a lehetőséget ugyanis ma már szintén erősen számításba veszik. Japán katonai körök, melyeknek fölülkerekedésére mulat a Uiencsínt esemény is, a kínai háború elhúzódása helyett, szí­vesen valósítanák meg ezt a cél't, mely tisztán katonai szempontból aránylag köny- nyem keresztülvihető dolognak tekinthető, de következményeiben a kinai háborúnál sokkal súlyosabb jelentőségű lenne a szél­sőkelet sorsára. Legújabb jelentések min­denesetre arra mutatnak, hogy a japán ak­ció nem szorítkozik tisztán Tiencsinre. Tegnap m japánok btokád alá vették az Amoy-«ziget fővárosát, Kul&ng&ut, melyet még szigorúbb veszteg zár alatt tar pinák, mint Tiencsini és kiterjesztették a blokádot Hankau idegen negyedeire is Anglia tiltakozik Tokiéban Anglia tokiói nagykövete, Sir Robert Craigie tegnap újra erélyes lépést tett a japán kormánynál, melyet figyel* meztetett a súlyos veszedelmekre, Ha Japán kihívó cselekedetekre ragadtat= ná magát. Angol részről felmerült megtorló intézkedésképen az a terv, hogy felmondják az angol'—japán ke­reskedelmi szerződést, elzárják az an­gol birodalmi kikötöket a japán áruk elöl és eltörölnek minden gazdasági jogot, melyet a brit birodalom teruIe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents