Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-16 / 134. szám

o elleniük r 10 3 0 ] u n int I (). Színes karcolatok egy erdélyi völgyből, ahol a szén­égetők és favágók ugyanúgy élnek ma is, mint évszázadokkal ezelőtt Egy nap a vadonban, ahol annyi a kígyó, hogy kikergetik az erdei embert primitiv viskójából Kor.-1 reggel pöfékelve áll a falub'ü :• k s erdei vonar. Csupa nyitóit vJgon, a mozdony" (Iván, mintha a vaeu't őskorá­ból maradt' vohia Hk Nyolc vagon, tele élivmiszerre : kukoric biszjt, kávé. cukor -s a többi táplálkozni vdó óta fekszik hatol* más faládákban a szui'tos vaskocsikon. A legtöbb a vonaéom, amely a keskeny t'inpá- ron várjn az Indulást, orl van a kukori- ca'iszt és u kávé. Na meg a cigány-asszony. M'-r; a romániai szénégetőrclepeken dolgo­zó munkások legnagyobb része c gány. Ezekhez mennek most a.z asszonyaik, ra­gyogó, feketesz-mü, főleg piros rongyokba burkolt' -nvâk. Mindegyik szoknyájába leg- a'ább három gyerek kapaszkodik, karjaik közölt csecsemő, aki botldogpn táplá'koz’k. Az egész vonat', az asszonyok, a rongyos falusi emberek, akik fákxr. dönteni és osusz- i'.'.ni indulnak az erdőbe, festői é-s érdekes. Nekünk is egy ilyen nyRötfc vagonoti jut hely, a ponyvával letakart kávésdobo- zokra ülünk — s igy indulunk el friss reg­gelen a kanyargós szer pentán utón, ezzel az t'.elm'.szerhozó, •nagyon várt varoaWai-, mely­nek érkezése elosztó telepen olyan óná" > eremény az erdei embernek. Hirt kap a faluból, ennivalót és láthatja asszonyát gye­rekét. , Ut a szénégető telepig O'yt'n ez az ut is» völgyben, egyre fel­jebb és egyre vadabb vidéken, minit ami­lyet filmen lát vágyakozva & városi ember: óriásfák, h^almas páfrányok, m-alomke- rékmagyságu haragoszöld lapuk, erdei vi­rágok és szutmóca, szamóca mindenütt. Zu­gó hegyi patakban a viz felszínére ugráló pisztrángok, amelyeket vágy3kozvu néz a falu üzohóparancsnoka. Szenvedélyes hJ- 1 ász és pisztrángra halászni most tilos. Oiiyam ez az ember széleskar'máju kal-p- jáb'm, bozontos szemöldökével és markáns, napégette arcává , nurnt egy kanadai far­mer. Az régész kép V-1 dés szokatlan és kü­lönös. És ahogy beljebb és feljebb hala­dunk 2 zörgő és iszonyuatn rázó kicsi vo­naton, egyre vadabb lesz és cs'odá'aitosabb. Óriási ö'yv repül méltóság lelj es szánny­c 2:lógással majorságon r;ibolni a falu fejó. j Mad'rtr-'ik koncerteznek s a vonat kerekei nrnde'nüfí a srnelkon sütkérező gyíkokat riasztanak fel. A sínek melleit zsurlók. Ál- .piában a növény zeit teljesen más, mint * Kolozsvár környéki szelíd erdőkben. Ez több, mint erdő, ez maga a természet ős" j erdő, Vadon. Szénégetők közölt Az első megálló az első szénégető telep. Kis érőnk, msga is erdőmérnök, akinek jő­ve .iából meglehetjük a k'rándulás", el­mondja, hogy ezzel az ősi égetési mód­szerrel ma már csupán két helyen égetnek szenet Európáb-n: Svédországban és ná­lunk. Másul! mindenütt modern eljárássái készül a fából való szén. A fes£öi völgy ben ellenben úgy készítik ma, is, mint sokszáz évvel ezelő’O Itt áh mindjárt két lassan égő sz.én-r'kás. Egyik már majdnem kész, d'î lárhfe':tjuk, hogy miképpen készül s milyen egészen kezdeti stádiumban. A munkás hatalmas gu'át rak, egyenlő nagyságú fahasábokból. Ezt kitakarja szá­raz fiailevelekke!, majd az egészet (letakarja fzénDorral. Óriási, több mé er átmérőjű, kerek építmény ez, "mely olyan módon készül, hogy a lassan égő tűz soronként hamvasztja t] a faanyagot. Mindenütt nyí­lásokat hagy a szénégető a farakáson, a tűz keringve, lassan, aluíró! felfelé ég, nyolc, maximum lizeuöt napig. Az állandóan égő biz fekete füstje kiömlik ezeken a nyitáso­kon cs mikor az egész rakás szénné válto­zik, magától elhamvad, kiúszik Égéskor mangal képlződik és formaiingáz, amely­nek szaga sajátossá és iV leg zenéssé teszi n szénégető (belepek levegőjét. Ez a gőz ne.m Most feláll a cigány, észrevesz, 'kijön a kunyhójából, ümelyen nincs aj ó csak egy nyilas és nincs «blak, csak a nyitott lelő. Furcsa, látvány, szenesen, rongyosam, vilá­gi tó szemefehérjével fark;asfoga,:val. Sűrű szakálla, bajusszá bozótként1 növi be az arcát. Fé'el'mee külsejű, de beszéde szolid és úgy érzem, nem lehet rossz ember. Ezek e,z erdei emberek jók. Ez-> mondja a. mér­nök is. — Hát magához nem jöl’t ki 3 felesége? — kérdezi vezetőnk. Kormos kezefejével mcgtörli a szemét. — Ó — mondja mély sóhajtással — hát nem teccellt hálláni a mérnök urnák? Meghalt az én szegény feleségem, bevitték a kórházba, de meghált szegény. Hékükás voílf. — Gyerek volt? — Nem vök. Mostan egészen ’egyedül márádtám. A puliszkát levette a tűzről. Bltmandja, hogy az óriás guláí egyesegyedül hordra össze. Munkateljesítménye után kap fize­tést. Átlag négyezer lejt keres havonta. Óriási pénz ez itt s vadonban, ezek közörí az emberek közötít, 6lkikn?k nincsenek igé­nyeik és életnívójuk at lehető legalacso­nyabb. — Egyedül van a kalibában? — kér dezTem. — Nem kisásszouiy — feleli — mostan mind a négyen itten aLszunk. — De hiszen i.c még látok egy másik kiibát is. — Ne is lessék említeni — mondja és idegesen összerezzen. — Bevette oda magát egy istentelen nagy kilgyó. De ákkorá kil- gyó, hogy kérem«zépen nem tudjuk agyon­ütni. Outiam ül a gúny hó közepibe osztán Sekereg. Ha bemegyünk — dehát ia csuda mert bemenni — felemkkedik, ilyen má~ gásra ni, osztán olyan csinyán .sziszeg és iszony tat óan. néz. Az lakik mostan ott a kalyibába. Felé sem merünk menni, a k'e ho’mínkut pedig mem merjük kihozni .. . Ránézek a kísérőmre, az bóÜn . Az er­dőben rengeteg kígyó van, vipera is. Nem­régen hall meg egy favágó viperamarás­ban. Ez « ,,ki gyó“-do[og .igaz iie>het s csakugyan később megerősítik a ’többiek is. Szóval ez a valóság. És ez a legenda. — Teccik ludni — mondja a mi cigá­nyunk — ezelőtt egy éve egy akkora kil­gyó feküdt keresztbe az utrá, hogy senki se tud -a áztál se agyonverni. Jöttek az urak puskával: nem fogta a golyó. Csuda egy kígyó vo'jt. Vastagabb, mint a leg" váslágabb fa, szárnya volt két oldalt s ek­kora szeme volt . . . öklét mutatja nagy komolyam. — Jöttek a szekerek, a kocsik s meg A budapesti sajtó kritikája az idei szezon nagysikerű, nem­csak izgalmat, de mélységes em­beri drámát ábrázoló filmjéről : AZ UTOLSÓ GANGSZTE Uj Magyarság: 8 Órai Újság: „A film. kitűnő rendezője a legfinomabb esz­közökkel tompítja a cselekmény borzalmait. . ... . Nincs egyetlen durva, vagy jóizlést sértő je­lenete, mégis fojtott izgalom füt át minden jelenetet. A főszerepet EDWARD G. ROBINSON, Amerika legnagyobb jellemszinésze alakítja félelmetes erővel. — A film valóban a legnagyobb, a legjobb. legérdekesebb és legnívósabb gangszterfilmu. „EDWARD G. ROBINSON játssza a gangsztervezért páratlan művészettel. ^ — Hangjának rekedt, nyers tónusa, szemének gonosz, fénytelen villanásai, mozdulatainak darabos erélyessége, döbbenetesen érzékeltetik azt a fenevadat, amelyet játsziku. Mini an • „Az érdekes és izgalmas film cselekménye. mdgyar niri2lP • a szereplők játéka annyira lenyűgöző, hogv a közönség^ a film végén tapssal jutalmazta meg a kitűnő produkciót. A Metro filmgyár, cmely minden témakörben a művészetet és irodalmat keresi, a gangszterek világából is tudott olyan motívumokat kiemelni, amelyek irodalmi és művészi színvonalon állanak“. A fenti kritikákból is kiviláglik, hogy AZ UTOLSÓ QANGSZTER remcsak vérengzést és gonosztetteket, de olyan emberi és családi drámát hoz a nézők szeme elé, amely a legkényesebb Ízlésű közönséget is lenyűgözi. AZ UTOLSÓ GANGSZTER tehát valóban a mindenki filmje, szülők és gyermekek, asszo- ryok és férfiak, fiuk és lányok, lateinerek és munkásoknak egyaránt, nemcsak szenzá - c ót és izgalmat, de nagy és mély emberi tanulságokat nyújtó élmény. — E pompá ; filmet a ko'ozsviri THALIA PREMISK-fiíOZGO vetüi balalmos sikerre . krJilet!. álljanak sorba» a ki gyó i i! /'• Egyhzcr aztán mágá ól eltüm. i'-j zi !»•• > cigány. Gigardlál kap a gyönyörű 'ö fa­néiért, megköszöni, de való /uiülcg 1 ,nar kába neve', liogy milyen s/ imaiak ezek a város ak, mindent c'hiwznck. D'' az is te­het, hogy olyan fantáziája van >, annyit el­mondja <■/) a v/áiiiiyas kigyómesét, hr>gy most már mag.i j»> h-s/i anul mond. A favágók birodalmában Újra felülünk a ks vonatra, elérünk az Elosztó telepig, ahol összegyűli már az er­dő népe s mindenki á veszi ami neki jár. Itt tufán l<5gsz«bb a vidék* víziesés zuhog 1 sziklákon tajtékzó habba . Még feljebb me­gyünk s i't. íacsuzdát látunk. Vakból fenn oz '-rdő észak1 felét irtják jelenleg s a ki­irtott erdő helyett uj facsemetéket ültetnek. Óriási ér ék az erdő, rengeteg fát szánhat­nak külföldre innen i-s. A hosszú fac^uzdán viz v:*z.' ’e a faha­sábokat. Egy munkás macskaügyesfaggel járkál rajta, nyalogatja é> csukja a c-uzd'i fairésrejt és igy pontossáigazgaJja a lc-zuduló fatömeget. Aztán 'lejön és elvezet a kunyhójáig. Itt négyen heverésznek éppen, nupégette, ér­dekes ‘típusok, szelíd, vjlágo-sszemück. Tisz- lelelludóam felárnak, ismerik vezetőnket. A társaiságunkban lévő egyik hö gy meg­kérdezi: — Szabad bemenni? — — Hogyne, csak tessék —feleli az egyik fiatal, alig iţ éves fiú —, ha a ni.iccsága nem fél az erdei bolháktól. Mert ezek nem közönséges bolhák. Akkorák mint egy tücsök. Ezen nagyon nevelnek a- többiek. A kunyhó valamivel nagyobb, mint a cigányé, de ugyanolyan. Néhány összetá­kolt fahasáb, nyitót; láng a közepén, edé­nyek, szerteszórt ruhadarabok. A patak mellett uzsonnázunk, a fák zugn: kezde­nek, rohanó felhők «étnek a fejünk fer HM. Csönd van és béke. A madarak óriás esti éneklésbe kezdenek. A kis haj ány ar­ra vár, hogy ilevigyen újra a völgybe. A favágók és -szénégetők oM ülnek asszonya­iknál a tüzek mellett, csendesen beszélget­nek. Egészen biztosan nem tudják, mi yen. boldogok. MARTON LILI. Meaveszfegefés miäft elilclf orwos MAROSVÁSÁRHELY, juh':us 15- Érdekes üggyel foglalkozott legutóbb ,1 marosvásárhelyi bűnügyi tábla. A bűn­ügy szereplője dr. Ellenbogen szászrége" tü orvos, aki ellen azért indult eljárás, mert, a vádirat szerint, három csikszép- viA lakos megvesztegette. Dr. Elenbogen egy alkalommal ugyanis arról értesült, hogy néhány csik- szépvizi gazdálkodó borjút vágott, le. amelynek húsát engedély nélkül kimér­ték a községbeheknek. Az orvos helyszíni sizsgálaitot tartott, megtalálja a még el nem adott húst és azt peróleummal le- öntötie, hogy a további el árusítást meg- akadáílyczza. miután pedig igy hivatalo­san eljárt, elutazott a községből. Néhány nap múlva három falusi ember kereste fel lakásán dr. EMenbogent és kérték, hogy tekintsen el az esetnek jegyző­könyvbevalló vételétől. ígéretet tettek, hogy amennyiben az orvos nem fog-' jegyzőkönyvet kész teni a I llőit huski- mérés ügyében, terménnyel és tűzifával! j honorálják szívességét. Napok múlva ismét megjelent a há* : rom falusi ember az orvos lakásán és i a cselédnek, minthogy dr. Ellenbogen • nem volt otthon, egy zsák búzát és egy szekér fát adtak át. Az ügy a hatóságok tudomására ju­tott és megvesztegetés miatt eljárás in­dult az orvos ellen. Ügyével elsőizben a csíki törvényszék foglalkozott, amely­nek büntető'tainácsíai dr. EUenbogent há- romihóiiiapi fogházra ítélte. Bár a tör­vényszék a büntetés végrehajtását egy- időre felfüggesztette, dr. Ellenbogen fe­llebbezett és felebbezésében ártatlansá­gát' hangoztatta. Felebbezése a maros- vásárhelyi bűnügyi tábla elé került, ! amelynek tanácsa igazoltnak látta a vá- 1 dat és a törvényszék ítéletét, megerősí­tette. Emlékkönyvek nagy választékban mái 80 éjtől kezdve az Ellenzék könyvosztályában Cluj, P. Unirii. No. 9* kaphatók l í Legenda a kígyóról egészségűién, sőt fartődén it ő hálása van. A kéményseprőtekeü'e szénég :ő rentWe' ríni egészséges és mag a közeli falvakban ci tüdő vész pusztít, ezek a magános, vadmódn.). élő emberek jó egészségben vég- z k nehéz munkájuk 1. A lassan, színié ti(•okz,:«>tos3n, szertartáso­san égő gúlák melle't, fahasábokból fá- ko’Jt, parányi két kjaQiiba. Tetején nyilas, azon öml k ki a füst. Té en. átondóan cg a tűz, nyáron akkor, ha főznek. Két szénégető szakki a vonult elé. Felesé­geik le^zál mik, megölelik őket. Éleim szer adagjukat most nem kapják még meg: az elosztó 'telep valamivel beljebb van va­donban. oda kell menni érte, hogy rend és pontosság legyen az elosztás körül. Le szál un k és gyalog indulunk az egyik k-'lib» felé. Egy szénégető cigány ül oft benn w éppen puliszkát főz macának. A k li bában néhány ükö t-kopobl lábos, fa­kanál és fazék. A cigány fekvőhelye * csupasz föld, rajta marékkal odavet'eft szalma, száraz falevél. A szénégető k^ bálja rá van. «kaisztva az egyik fahasábra', f je feliéit1 ömil'ik ki u csípős Jü<>t a szabad levegőre. Egy darabig nem vesz észre min­ket, nugy gonddal, szinte asszonymódna; lö Varga ja ebédjét egy koromfekete fada­rabbal. Ezt a. ftaidurabop előzőleg, megszo­kott m ózd utaltál, rendesen beletöröhe a nadrágjába, amelyen ujjnyi vatsitagcxn áll a szénpor. Nem baj ez, a .szén nem piszok, nem árt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents