Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-15 / 133. szám

ARA 3 LEJ ü Szerkesztői éK és kiadóhivatal: Űui, CeJca Modlor 4. Telefon: n—09. Nyomda: Str. I G Duó* No. 8. Fiókki a dóhivatal ( .11 J> y v q w. ■ t 1 y; P. Unirii 9 Telefon ii*99 r??Tay«p<a!raaiiiii»^ ALAPÍTOTTA BARIRA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatót DR. GROIS LÁSZLÓ 1938. Trb. Ciuj.) amawiai. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 1 ' BsaasgBSHKflssí; MŞxmmmiB 'iWBSjí’ZCnizzjirSss- sqssssmb LX ÉV FOLYAM, 13 3. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ, 1 93 9 JUNIUS 15. A kisebbségi kérdésről is megemlékezik a vúíaszlelimt, amelyeí tegnap oilvasíak iel a képviselőházban» —’ Leszcévazi® a szenátus a házszahÉíyíezvezeíeí Iorga professzor lemondott a szenátus elnökségéről BUCUREŞTI, junius 14. (Rador.) Tegnap délután 4 óra 20 perckor Iorga professzor Armand Caíi- nescu miniszterelnök, Iamandi igazság­ügyi miniszter, Dragomir Silviu ki­sebbségi és Zigre kultuszminiszterek jelenlétében megnyitotta a szenátus első ülését. Az eínöklö Iorga megnyitóbeszédé“ ben rámutatott arra, hogy elsősorban le kell hogy tegyék az esküt a testű- let azon tagjai, akik még nem tehettek elegei ennek a kötelezettségnek és csak ezután kezdődik meg a szenátus ház­szabályára vonatkozó tárgyalás, majd a szenátus irodája tagjainak megvá­lasztása. í A SZENÁTOROK ESKÜTÉTELE Az esküt letévő szenátorok között voltak: Istratfc Micescu, M. Sadoveanu, Popovici tábornok, L Moldovanu és Constantin Braescu. Ezután néhány percnyi szünet következett, mely idő alatt a szenátorokkal közölték az uj házszabálytervezet tartalmát. j VITA A HÁZSZABÁLYOK KÖRÜL Iorga professzor ezután felhívta a sze­nátorok figyelmét arra, hogy az uj ház­szabályok nem sokbain különböznek a-z egykori kiváló jogász, Fenclfide által le­fektetett házszabályoktól s üymódion an­nak gyors megszavazását ajánlja, hogy a szenátus áttérhessen az abszohit szüksé­ges munkái'atok megindítására; meg kell választani a szenátus irodájának tagjait, majd a többi nagy kötelezettségek kö­zölt, meg kell hogy válasszák az ország pátriárkáját. Az etnvuIt ülés jegyzőköny­vének felolvasása és jóváhagyása után, N'istor felolvassa az uj bázszabályjavas- latot. D urnit Hu szenátor egyes megjegy­zéseket fűz a felolvasott szöveghez és így Si', loan kéri a 11. szakasz módosítását. Stoiccscu professzor fel világosit ás okát kér a szenátusi hivatal1 összeállítására vo­natkozólag. Iorga válaszában kijelenti, hogy ez a házszabálytervezet méltányol ja a felsőbb testület szabadságát. Braescu Constantin úgy véli, hogy jobb volnai a szenátusnak, minden évben, a 4- szakasz alapján választania meg a szenátusi hiva. tájit. Tanasescu professzor kéri, bogy a szenátus vizsgálja felül ai 21. szakaszt. Iorga elnök felvilágosítást a/d a válasz­tásról szóló 76. szakaszra vonaákozólfag. Braescu úgy véli, hogy meg kellene ma radni a golyókkal való szavazás mellett. Iorga professzor: A golyókkal vaíló sza­vazás a múltban zajostan és nagy idő- 1 veszteségekkel történt. Az ilyen szavazás eredménye sokszor nem fedi a szenáto rok véleményéi, a csalások lehetősége nyilvánvaló volt. A 86. szakasznál Ä. C. Cuza, St. loan és Sadoveanu kérték,, hogy a szenátorok ne csak írásban, hanem élőszóban is in­tézhessenek kérdéseket a kormány tag­jaihoz. immmm § sicnâfns a hâzszngiâBofervczctti A v ta további során Iorgai professzor indítványoz fa, hogy rendeljék el & sza­vazást, oly módon, hogy a szenátorok kézíelomoléssel szavazzanak. Harminc ■ egy szenátor írásbelii kérésére, titkos sza­vazást rendeltek el, amelyéti a szenátus elfogadott. Eire az ülést tiz percre fel - függesztették és megkezdődött a szavazás. A szavazó urna felbontása után meg- állaipttoiiák. begy 49 szenátor sza.vaizoft a házszabályok elfogadása mellett, 88 an pedig ('.Mene. IORG A PROFESSZOR LEMON DOTT A SZENÁTUS ELNÖKSÉ­GÉRŐL lorga professzor a szavazás eredménye után lemondott a szenátus elnöki tisztsé­géről. Lemondását: a következő beszéd­ben indokolta, meg: — Annak a házszabálytervezetnek visszautaskását, amelynek megszövegezé­sében én is közreműködtem, úgy tekin­tem, mint önöknek azt a kívánságát, hagy a szenátust ne azoknak ctz ebeknek alapján vezessék, amelyeket én az elnök­séget elfoglaló fels-óriásomban kifejtet­tem. — Ezek az elvek az én politikai felfogá­som alapjai, amelyeket a nemzet hasznára való rend megoltalmazójának (ekintek, amely másképen súlyosabb hibákb» esihe­Uk, mint a régi rezsim hibái. Kérem, fogad­ják el visszavonhatatlan lemondásomat és javasolom, hogy válasszanak uj elnököt, akinek több szerencsét kívánok, önöknek pedig mindazt kívánom, ami ahhoz szük­séges, hogy ne veszélyeztessék a megkez­dett munkát. Ezzel a volt elnök elhagyta az elnöki széket és eltávozott a.z ülésteremből. ELHALASZTJÁK A SZENÁTUS ÜLÉSÉT Az elnöki székel ezután A. C. Cuza korelnök foglalta e’1, aki megköszönve a bi­zalmai. a szenátus ieését csütörtökre, jurnius 15-én, délután 4 órára napolta et, amikor uj elnököt válaszának. mtíimt a isSssiicliraf a trönbeszCdre BUCUREŞTI, junius 14. (Rador.) Ä parlament tegnapi ülése 10 óra 35 perckor vette kezdetét Vaida-Voevod elnökletével. Az előző ülés jegyzőköny­vének elfogadása után Alexandru Ro- seíti előadó emelkedik szólásra, aki fel- olvassa a trónbeszédre adandó válasz­feliratot, mely így hangzik: r— A képviselőház, mely az ország összes polgári rétegeinek megbízottai« ból áll, mélységes csodálatát fejezi ki a Felséged kezdeményezésére megin­dult újjáépítési munka felett és egy­idejűleg kinyilvánítja Felséged, a Di» nasztia és a Trón iránti hódolatát. Fel­ségedben és a büszke királyi sarjban: Mihály nagy vajdában, a Trón örökösé­ben országunk összhangban való és fo­lyamatos fejlődésének biztosítékát lát­ja. Az újjászületés és nemzeti felma- gasztosulás eme napjai jelentőségének tudatában, a képviselobáz hálájának jelét helyezi a Trón lépcsőire. — Sire! Állandó megfeszített és ténylegesen épitö munka vár ránk a viharok napjai után, melyen az ország áthaladt. Azonban szent kötelességünk« nek tartjuk, mielőtt munkához látnánk, magunkba szállni azon kőlap előtt, mely Argesben Mária királyné földi maradványait borítja, azon uralkodó­nőjét, aki annyi fényt terjesztett maga körül és akinek hite a végső győzelem­ben, az országalkotó háború során, lel kesitette azokat, akik kevésbé voltak bizakodók. I UJ CÉLKITŰZÉSEK — Sire! A mai parlament, amely a véleménynyilvánítás rendkívüli sza­badságának körülményei között volt megválasztva, az összes céhek képvise­letének alapján, minden kategória vá­lasztópolgárainak kivételesen nagyará­nyú lelkesedése mellett, egészen uj szervként jelenik meg, mely igazodik a realitásokhoz. Keresztmetszete, fényes bizonyítéka a román nemzeti felsőbb rendüségnek. Az 1938 február 10-i al­kotmányban foglalt reformok mélyen átérzett szükségességből fakadtak, esi rái a levegőben úsztak, de senkinek sem volt bátorsága szakítani a múlttal és szembenézni 3 jövővel, magára vál­lalva a pillanat felelősségét. A közér­dekek mélyreható megértése, aminek Felséged bizonyítékát adta ez alkalom­mal, be lesz irva a történelembe Felsé­ged uralkodásának legdiadalmasabb lapjaiként. Felséged csillaga, amely ma olyan magasan ragyog, a szerencse hír­vivőjét jelenti felettünk. — Síre! A parlamentben az ország- egyetlen politikai szervezetének kép­viselői vagyunk. Az államtekintély megerősítésének rendszeréhez és beve­zetéséhez az egész ország hozzájárult, mert szükségét érezte a belső rend helyreállításának. A pártok közti vi­szálykodások végetértek. Az állam te­kintélye veszedelmesen csökkent. A KORMÁNY MUNKÁJA Felséged kormánya elsősorban a belső pacifikálásra fordított gondot és azt teljesen megvalósította, majd az j újjáépítéshez fogott. A közigazgatási I decentralizáció azonnal meghozta a I gyümölcsét. Az igazságszolgáltatás szjL 1 Járd alapra helyeztetett, társadalmi tó ren írj munkatörvényhozás volt heve- 1 zetve és óriási fejlődést ért el. Felsé­ged buzdítására a földműves az ország újjáépítésére irányuló gondoskodás kö* zéppontjába került. A társadalmi szol­gálat létesítése e téren az alkotó mun ka csúcspontját jelenti. Értelmiségeink megértése s a nagy közegészségügyi munka meghozták az értékes táinoga tást a lakosság számára. Az ifjúság ne­velésének reformja, az ,,Országör“ moz = galom megteremtésével, mint független szervvel, néhány év alatt megváltoz­tatja az ifjúság képét.-— Gazdasági téren az utóbbi időben kötött szerződések újabb fejlődési le­hetőséget fognak biztcsitani, az utak kijavítása élénk ütemben folyik. A me­zőgazdaság támogatásával fokozódott a földművesek bizalma, az ország költ­ségvetése teljesen kiegyensúlyozódott és lehetővé teszi a fegyverkezést anél­kül, hogy újabb adónemek bevezetésé­re lenne szükség. i — Állandó gondoskodás tárgyát ké­pezi a hadsereg. A hadfelszerelési ipar megteremtése háború esetén lehetővé fogja tenni számunkra, hogy szükség­leteinket fedezzük. Kulturális fejlődé désünk és saját román civilizáció meg­teremtése, Felséged gondoskodásának előterében állottak. BÉKEPQLIT1KA — Sire! Békepolitikánk, összes szomszédainkkal való jóviszonyunk, a Balkán-szövetség fokozott összeková- csolódása, Felséged nyugati útja — mind növelték az ország tekintélyét külföldön és bebizonyították, hogy Ro­mánia biztosan tekint a holnapi nap elé és teljesíti béke-hivatását ezeken a részeken, de azt is, hogy egyidejűleg el van határozva szilárdan megvédeni természetes határait. Ezen megingat hatatlan elhatározás kinyilvánítása az utóbbi időben mély benyomást tett külföldi körökben, melyek ebben a megnyilatkozásban azon öntudat biztos jelét látták, mellyel az ország nagy kuldetését nézzük Kelet és Nyugat ha= tárai között. 1 A KISEBBSÉGI KÉRDÉS — Az állam etnikai kisebbségeink­nek a törvényes keretek között ész­szerű gazdasági és kulturális fejlődést nyújt. .4z állami szükségletek kölcsö­nös megértése áJtal mindazok, akik a kormányzat előnyeit élvezték ismételten kinyilvánították Felséged kormányába helyezett bizalmukat és teljes lojalitás sukat az ország iránt, mely szabad éle­tet és civilizációt biztosit számukra. A válaszfeiirat végül kegyeletes sza­vakkal emlékezik meg Miron Cristea pátriárka, volt miniszterelnökről és a kormány munkájával kapcsolatban Ígé­retét tesz arra. hogy a parlament nem tölti hiábavaló tárgyalásokkal és sze­mélyi vitákkal az időt és minden ereiét az értékes munkának szenteli. TÖRVÉNYJAVASLATOK ;Az uj törvénytervezetek között a vá- laszfelirat megemlíti a tisztviselők szervezeti szabályzatáról, a céhekről és a mezőgazdasági termékek értékesítő íiéröl szóló törvényt, maid a válaszfel- 'ri'í őfelségének és Mihály nagy vajdá­nak éltetésével nyert befejezést. Elkészült a vâlasziciirat a frénltszedre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents