Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-14 / 109. szám

L Károly királyról ímríoií nagy beszédei Sidoroviei országőrparancsnok

BUCUREŞTI, május 13. í A rádió „Országörök órája“ műsorának közvetítése alkalmával Teofi'l Sidoro- ?ici ors?ágőrparancsook a következő beszédet mondotta I. Károly király születésének 100. évfordulója alkalmából:

— Száz évvel ezelőtt .«Elletett meg az ^ férfiú, aki munkássága, bölcsessége és vitézsége utján megajánriéiv)’ ut műikéi az ország függetlenségével és Roma- jniál a királyság rangjára emelte. Ez a férfin I. Károly király volt. i — Azóta minden esztendő újabb és (Újabb lépcsőfok volt. a román nép számára. amelyeken edjutott arra a csúcspontra, ahol jele cleg áh.

1 Ez annyit jeleni, hogy ít-jmánia mni Ii’p ül rién e le alap kő leiét elé né’ b eé pit élté k 'azt a törekvést is, hogy az ököktől kapott nemzeti örökséget évről-évre, évtized- töt-évtizedre tóvábbfejlesszük. i — Az Országőrség legelső sor ban a frmüt példaadó erényeiből mer'ti erejét és lelkesedését ezért ez az intézmény hódolattal kosz or űzz a meg azok emlékét, akik a román sors első útjait fenkölt szek Íemükkel megvílágtéitlák.

' — Az országőrség ma mély megindulással foíidid a múlt felé és kegyelettel idézi a vajdák nagy pantheon jóból az első király alakját, akinek vitézsége és bölcsessége a civilizáld országok sorába juttatott minket.

—• 1886 májusának elején, egy' verőfényes napon, komoly arcú, karcsú, átható taikihileítü fiatalember vegyült el ismeretlenül egy külföldi vonat utasainak tömegjébe. Útlevelén, ez a név szerepelt: Carol Hettiingen, a svájci sangalleni kanton Tirol városából. Ismeretlen, egyszerű utasnak kellett maradnia, .mert az elfear

KArolv Vodă dorobanitjaii \'érrel írták meg a győzelmek eljövendő sorozatának első oldalait.

— A bolgár mezőkön, hozott áldjozatok megérdemelt juta-ima évszázados állmok beteljesülése uoflt. Vitéz uralkodójának vezetésével szabad és fügigetítein) lett az ország sí királyi koronát helyezett urailkoS1DOROVICÍ országőrparancsnok dója fejére s Románia ezzel a királyság rangjara emeíkedetI.

— Uj rend, uj országép;tő munka- le* i Illetőségei nyíltak. Vasutak hozzák közel j egymáshoz, a román, föld távoli tájáét; j pompás múmiák hálózzák be a gazdag I termésű síkságokat; az ország minden részében középületek emelkednek; a cernavoda i nagyszerű Duma-,Idd örökre ösz- szekptii a már Mircea által birtokbave'tt Dobrudzsát az országgal; szobrok emelkednek' mindenütt; uj élét áMbmdósuÍ szilárd alapon, mert a „Semmit Isten iiél- ki'd> jelszó kiegészül a ,yMindént a hazáért, -.semmiit megun kirak“ jelszavával.

— Népünk, mint mesebeli gyermek, cgv év alatt többet fejlődött, mint más 10 esztendő alatt Mindig llelki szemeink előtt keli*, hogy lebegjen ez a korszak, amelyet a munka romantikajia jellemez. És I. Károly király uralkodásának arany- fonala egyre erősödve húzódik át az or szágépitő munka évtizedein. Az 1913-ik esztendő egy befelé fejlett,, kifelé tisztelt országot tállá!. Egy hadjártat visszahozza, nekünk a dabrudzsai tartomány egy régi földterületét.

— I. Károly király életének alkonyához érkezik. Dicsőséges uralkodásának 48‘ik esztendeje sötét előérzetekket közeledett. Az egész viilág nehéz aggodalmak vívódásában élt és harci zaj előhírnöke jelentette a nagy vérzivaitart.

— Az öreg király mély töprengéssel gondolt- országára*. Csaknem egy fél évszázadon át szeméi előtt nőtt fél és virágzott ez az örökölt erények díszeivel. Drága kis ország volt ez, amelyért u elhagyta régi hazáját.

— Ennek a földrésznek egén félelmes fekete fellegek közeledtek. Milyen sorsot szánt a Mindenható az Ő szeretett Romániájának? Ez a kérdés arcnál is inkább l kínozta, minél jobban érezte, hogy hősi • ■karja már nemi lehet oly fiatalos erővel segítségére, mint egykor Bulgária harc* mezőin. Az öreg Károly király hosszú esztendők gondjaitól terhelve, visszavonul a Bucegi lejtőjén emelkedő sasfészkébe és szemlét Lart dicsőséges uralkodásának megvalósításai feltett. Elég volt egy zaklatott királyi életből.

— Mellette tartózkodott a fiatal trón* örökös, akinek lelkében ugyanaz a hazfir szereiét élt s ugyanaz a törekvés lobogott a nép felvirágoztatására. Az agg király önmagával, az Istenséggel, a néppel és a tör! énélemmel megbékülve hunyta te örökre szemét egy novemberi reggelen, utolsó leheletével is életének nagy jelsza.

$éges hatalmak nem nézték jó szemmel '.Románja .megerősödését olyan kaitonaHf erény-ekkel rendelkező dinasztia, uralmával amelynek ősi fészke a Duna felső folyásánál emelkedő kastélyban van.

— .4 gondviselés szemelte ki. hogy annak a népnek a sorsát irányítsa, amely a vén folyam másik végén lakik■

— Turnir Se veri nnél a bojárok ka lap- levéve, mély tisztelietteíl fogadták a fialtat herceget. & bajó parancsnokának és az dtesiotónak nagy cs odátkiozására, mert senki sem tudta, ki utazott velük Báziás- tól kezdve a Vaskapuig húzódó történelmi irton, ahol a jobbpart sziklafalain ma. is olvasható Trtajaimisz császár felirata.

— E perctől kezűivé a román liazúé Lett a fiaLail herceg. Ő maga ezt a kijelentést tétté erre vonatkozólag: „Abban a pillanatban, amtíkor erre a szent akarattal védett főidre tettem lábam, románná lettem“. A mai állampolgár holnap katona lesz, ha ennek szüksége mutatkozik s vállalom a roraánsúgnak ngy a jósorsát. mint a végzetét.

— Tirmu'Severlnben nyoícfogatu hintóba szállt és elindult az ország fővárosa felé, az országúton az egy ellen közlekedési vonalom, amivel akkor remdelkez' tünk, mert vasútról ezidötájt még nem lehetett szó

■ — Ilyen vto&t az ország, amely a sorsát kezébe tétté. Károly herceg, noha. fia- ital volt még talán ai váltót feladathoz, nemesed: nem csüggedi el, hanem fékez- 'hetsflen tettvágy lelkesedésével telt el.

— Olyan országot akart teremteni uj ■hazájából, miaut, az az ország, amelyből sorsszerű útjára elindult.

—- Uj hazája kemény rögébe vont első mainka ha rá z dá j a ez a jelszó volt: NlhU Sine Deo — Semmit Isten nélkül. Ezzel kezdte meg tevékenységét.

— Nagy országép hő munkában találta őt 1877 ősze, amely ágyudörgést s az ország határaira fenyegető veszedelmét hozott.

— És ekkor ai köfelességteljesitéséhez hivott nép fegyverrel és ágvuvaj cserébe fel a kapát és harcrak észen sietett n vitéz parancsnok zászlója alá.

— A romám nép hosszú idő óta nem mérte mór ekkor össze vitézségét az ellenség erejével Harci1 dal és ifombitaszó verte fe1: ismét a tájak csendjét, műit egvkor István és Mihály vajdák idején. Griváta. Pievno, Üpoaez s más erődöknél

Helyzetjelentés

a közszükségleti cikkek áráról

Olcsóbbodás ax élelmi ctlikeknéL — Vállozadaa a r isiié“ zali cikkek ára. — fndobofatfanii! megdráguld a cipő

KOLOZSVÁR, május 13- j A Gyáriparosok Országos Szövetségé* j nek kolozsvári fiókja a mu akassz ervezet : kiküldötteivel! egyetemben, tegnap tartatta meg a munakügvi felügyeli őség ellenőrzése mellett a szokásos áreüenőrző szemléit, hogy ezen az alapon aztán a munkabérek emelését, esetleg leszámolását lehessen keresztülvinni. Az egy etem jeges iniuikabérmegáilapitásnáil ugyanis ki van kötve, hogy a munkabérek máidig a közszükségleti cikkek árakkal emelkednek, vagy esnek.

Az átvizsgáló bizottság megelégedéssel! ál lapította meg, hogy az élelmiszerek árai az elmúlt hó folyamán nem emelkedtek, sőt bizonyos cikkeknél áresés következett be. Ezzel szemben a ruházati cikkek árainál a helyzet változatlan, sőt a múlt havilroz viszonyítva, még romlott is.

A textilnemű ruházati cikkek áriái stagnálnak^ nem emelkedtek, a cipők árai ellenben aránytalanul drágultak. Egy hónap alatt egy pár férfi cipő ára 50, a női cipő ára 20 tejjel emelkedett. Érthetetlen ez az áremalikedés, hiszen az dlad ás alá került cipőket nem most, hanem már hónapokkal ezelőtt gyártották s a. raktárakban minden elfogadható indok nélkül drágultak meg.

Háromévi iogházra Ítélte a gyilkos falusi legényt a btintetőtáMa

KOLOZSVÁR, május 13. Véres falusi tragédia ügyét tárgyába kei napon át a kolozsvári bünietőtábía dr. Perje se u lariácsa*. A vádlót'.talk padján,

amint arról hirt adunk, Oştea Teodor és Osten petru’ feli érmegyei Aten y o sió községben legények ültek, akik 193S augusztus 7-én

meggyilkolták Duhut loan nevű gazdálkodó társukat.

A vádirat szerint & két Costea, -akik kö ziiil Teodor 24, Péter pedig 19 éves, már régebb idő óta ellenséges viszonyban ál" íotuk Duhui*ak ment Duhut. a Costea Teodor menyasszonyánn.k udvarolt. A

gyilkosság napján Duhut loan és Simian A'evundru nevű barátja ö sszetairáíkoztak j az utcán Costea Péterrel és a két burát megtámadta Costcat, akinek később a bátyja is segítségére sietett.

Costea Teodor a földre teperle Dv< hűtőt» kést rántott elő és előbb *> gyomrába

döfte Duhutttek, azkui átvágta a torkát. Duhut még a helyszínen meghajt.

A gyilkos legény! s öccsét, akit bűnrészes" seggel vádoltak, a csendőrség letartóztatta és a gyulafehérvári fogházban várták eddig perüknek tárgyalását, amelyre mosó került'sor a helybeli büntetőt ábfe előtt.

A halálo«végü verekedés ügyében a vád és o védelem részéről több, mint harminc tanút haligátiak ki.

A tanúvallomások pénteken délben fejeződtek be s ezután a vád- és védőbeszé dekre került a sor. Jacobin j dr. táblai

ügyész súlyos büntetést kért, míg a védőügyvéd, dr. Giurgiu János, a jogos önvé délem esetét igyekezett bkon yi la ni. A bünietőtábía -tegnap déli kéi órakor hír' delit-e ki ítéletét.

Cossea T eodort háromévi fogházra ítélitek, amibe beszámítják u> vizsgálati fogságban töltött kilenc hónapot, mig a kiskorú Costea Petru kilenchónapi

Hétnapos

tavaszi GYÓCYKURA a

ben Oradea mellett.

Viktoria Hotelbe Lei 980-- Transilvánia „ Lei 1190*— Dacia „ Lei 1330“—■

Ä hétnapos kúrában bentfoglal- tatik napi háromszori étlap szerinti étkezés, szoba, gyógy- vagy

HULLÁMFÜRDŐ 1 ! !

Ha reumában szenved, vegye most igénybe a kúrát. — A fenti árak tenins 15-icr mpphnsszabbithatók.

vát susogva: Nihil Siae Deo.

— Curtea de argesí .siirbolthan. békében nyugszik I. Károly király, mert a román népet, amely egykor az Ő kezébe tette te sorsát, a>z Örök Isten oltalmazza.

— Utódja a trónon a nagy Ferdmánd, az Országegyesiitő- II. Károk' király, az Orszáigefrősáfcő, pedig egyre jobban emeli a dicsőség magaslata felé Romáiüát, az örök és erős Romániát, amelyet természetes határaii közölt, az ősök nagy példája szerint, az utolsó csepp vérig megvédjenek fiai.

— I. Károly éleste a román, jövő szikla- szilárd alapja. Az oiszág minden részé- ]k>1 ezrek és eznek seregtenek állandóan az argesíi sírbolt köré, hogy térdet hajtsanak a nagy uralkodó emléke előtt s' hogy- mint éltető forrásból erősítést merítsenek és ai Telkek áttörlieSöetí-en failáttó vegyék körül a nagy Ország őr ünket és fenséges fiát, a Trónörököst.

fogházat kapötí

■s büntetését költöttnek vették a vizsgála- ki fogságban töltött idővel. A bíróság ezenkívül kötelez,te az. éli térteket hatezer lej kártérítés megfizetés été is.

A Botanikus-kert hírei. Az év mindéit szakának megvan a maga telket, szemet gyönyörködtető hónapjai, hetei, napjai, sőt órái is, melyekét há elmuSasztjuk, soha nem pótolhatjuk. Városunk gyönyörűi üdülőkertje: a- Botanikus kert már hetekkel ez>ölőtL megnyílt és a benaítetelő virágházi növényein kívül már sok, sok szép szabadban nyíló virágokat, díszcserjéket láthatunk a maguk különös szin- pompájukbain. így, amint a kapun belépünk, szemünk elé tűnnek <a csodáöobb* nál csodásabb tulipánok, melyek pompásam díszítenek « bejárati-ut mindkét: oldalán, va&amiiü-t a két nagy' körgruppban. Ott látjuk mindjárt a szerényen meghu KÓdó „Iris-germianica,crt, és „Paconia ar- bore.őc-t. A virágház bejáratán a faira magasan futó j.Wisturia mac rosta chy a“ fürlös Ra virágaié; a ,Japin-kerC „Cydonia japónica“ égő'püros virágai diszknek a fehérvirágu ,,Pirus Zumi“-Matsum és w ,,Spira>ea pruniíoília“ apró fehér virágai között. A japán pavilon „Hortensia“A lekötik az arra: haliadók figyelmét és biztatón integernek felénk. Néhány lépésre innen ck látjuk ,,Rudit“, a kert látogatói mák kedvenc majmát uj otthonában. Kiemelkedő szépséggel díszlenek a „Maliid pumíla“ díszcserjék és igy a „Viburnum Carlesh“; a meditm-an növények között az „Asphoddine lutea“ szép sârg3 bobi' i iáikkal. A szikla virágok csoportjában van „Primu'iaceae“ k gazdag szinpompája közölt uj színek és formák tárulnak sze' ni fink ölé: a „Oteagann arborescens“ sárga fürtjei búik kannak e'ő « fák üde zoíd tengeréből és igy w fehérvirágu ,,Exoch'»r da Alberti“ díszfái. Majd a ,,Prunus fruc- ticosa“ ugy-ancsak fehérvirágu diszfácska tűnik elénk, nemkülönben a ..Spir-wi" díszcserje fürtös fehér virágai. Most dis • j ük teljes pompájában a „Cvtisus ek^ng-*

I tus“ hosezufür-tü fehér virága is, valami1! az ,,1-ris hungiar'ca. pallid a és germanica“ A mezei virágok «gyük gyönyörű válótjá' i«s m-ncst láthatjuk pompázni az égő-pTe virágú „Poeoriia tenn:fo!ía'‘-r. fb' mind ezeken felül az egész kert levegője .'oiitv 5 a.Tganaépatft'al és ít ravaesa üde (levegőjével