Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-10 / 106. szám

19 3 9 m á } ti s’ / 0. Politikai és katonai szövetséggé tömörült a Berlin-Róma feitgeiy A milánói megegyezés utáei Németország és Olaszország újabb, erős tevékenységét várják* —Berlin és Róma közös politikát folytatnak a lengyel kérdésben is, — Litvinov bukása áUitó• tag a lengyelbaráS irány érvényesülését jelenti Moszkvában Spanuolország liípefi a NépsiSfei$€übdl »■»BH.Lin 'Iorrfflnp-wiffffwinnt« A milánói olasz—német megegyezés­sel foglalkozik ma elsősorban a külpo­litikai érdeklődés. A nagy északolasz városban Ciano és Ribbentrop külügy­miniszterek között kétségtelenül for­mális német—olasz politikai és kato­nai szövetség jött létre, melynek rész­leteit most dolgozzák ki s amelyet a két ország nevében Mussolini és Hit­ler valószínűleg junrus elején fognak Berlinben aláírni. Az olasz és német sajtó történelmi jelentőségű esemény­nek nevezi a milánói megegyezést. A Stefani-ügynökség szerint Berlin és JRőma ezt az elhatározását a Németor­szág és Olaszország elleni bekeritési tervek váltották ki. Azok az államok ■— mondja az olasz hírügynökség •— melyek az olasz—német kapcsolatok pontos megállapítására vártak, mosta tengely szerkezetének megingathatat­lan összekovácsolása után, határozot­tan állást foglalhatnak jövő magatar­tásukra nézve. A milánói egyezmény, igy erőteljes békeeszköznek tekinthe­tő. A bizonytalanság teljesen eloszlott, “Németország és Olaszország politikai­lag és katonailag egyesültek a népek nyugalmának megvédésére — végzi kétségtelenül sugalmazott közlemé­nyét a Stefani-ügynökség. Angol és francia részről viszont továbbra is- azt 'állítják, hogy a német—olasz formális szövetség megkötésével lénjegileg semmi sem változott, a milánói meg­egyezés inkább lélektani hatás elére* sét keresi, komoly változást az eddigi helyzetben nem hozott. Angol lapok hivatkoznak Ribbentrop külügyminisz­ter kijelentésére is, aki Berlinbe ér­kezve hangoztatta, hogy a most létre­hozott szövetségi szerződés csak ész­szerű lezárása egy olyan állapotnak, mely évek óta fennáll. Ribbentrop azonban még hozzátette ehhez a nyi­latkozathoz, hogy a demokrata hatal­maknak most már végleg tudomásul keli venni a Berlin és Róma közötti kapcsolatok törhetetlen szilárdságát. ‘ A MILÁNÓI MEGEGYEZÉS A TENGELYHATALMAK DÖN­TŐ LÉPÉSEINEK BEVEZE­TŐJE LEHET Viszxwnt, ha az erőctso portosainkban 'ílényegcs változást külpolitikái kötökben •nem is várnak » milánói megegyezéstők mégis azt hiszik, hogy fontos, esetleg dcur ;to lépésiek bevezetője fehefl a tengely halai- ,mak részéről. Mussolini vasárnap nagyobb beszédet tart Turiribatn s ez a beszéd a szö­vetséggé tömörüli! tengely programadása Jehek Junius elején, a szerződés berlini •ünnepélyes & iá írásával kapcsolatban minr íien bizonnyal szintén határozóit kijeién*- /lések fognak aLhangzaru a német—olasz- szövetség itervearte vonatkozólag. Addig tisztázódni fog, hogy japán fenjnirairitás nélkül csatlakozik-e szintién a szövetséggé- tömörült német—oliasz csopor.LoaujIiáshoz. ;Toktiió egyelőre szeretné ezt a kérdést at­tól függővé teami, hogy Szovjetor oszorszlg és Angiin között kaitaniai egyezmény jönne léire és hogy ez nz, egyezmény ki fog-e terjedni a szék>okeJje.tjre is. Ebben az utób­bi esetben viszont -leftjes biztonsággal; fenne .tartás nélkül fog csalatkozni a német-—“ olasz szövetíségh-ez. . j.j , i >.,,...«£•' ■' . A LENGYEL KÉRDÉS Pillanatnyilag Németországnak és Oltasz- országnak a lengyel kérdéssel szemben eb lögiiaí t közös elhatározása érde&iE a kül- po,'kikéi körökéit, mert ez a kérdés most már egyik pillanatról a másikra veszélyier wen időszerűvé válihahk'. Hivatalos közle­mény orré voavaitkazáfog még egyik oldaii- ról sem jetonu meg. Ciánt) gróf külügy- miniszfl'fr topja a „Tétegrapfo“ azonban hangoztatja, hogy a dauzigi kérdéssel kap­csolatban Ribbentrop k ülügymünisztor j&- mer:‘c!te a német ál:áspontot, -hozzátéve, hogy Neme’-ország támogatja Olaszország íöldlc'tokongp.ri érdekeit. Ciano külügymi­î nkszter periig hangoz tat&a, hogy Olaszor­szág teljes iTregértéssel visötfetik a nemét birodalom baltitengeri érdekeli iránt. Vir- gimu> Gayda a német—olasz egyetértésnek ezekre & kérdésekre votniankozó átitaMnos megállapításán még tovább megy és Nér motlorsz ágnak az olaszok áltál is kétségto- letrJül elfogadott álláspontját a clonzigi kér­désben úgy jellő 'i meg, hogy ezt a kérdést a város lakosságának önrendelkezési joga alapján kék megoldani. Lengyel; irósizről vi- saonD éppen ez dllen a iiebeftoség éllen hi- lakoztak eddig is, mert Danizlgnak nemzeti szocialistái érzeffinxü lakosságai kétségtele­nül a Németországhoz vaáó csatlakozást' követelné. Nem valószínű tehát, hogy egykönnyen ilyen megegyezésre kér ülhes­sen sor Beck lengyel küLügyxninksztor pár map eüsőtJÜ.; baszéda után, melyről Chamr betffesn tegnap ax alfeóházbm kijelenté toe, A vas z;aS2Í»e^Cf fi alai Hja...fj ^NJYÉÁ krém a 6Őrtí é t T \f% ’ -Mi hogy annak szilárd és béküílékmy, monda­tod az angol kormány legnagyobb meg­elégedéssé! feladta.. A német—otesz meg" egyezés körébe Üalßtozakl a ,,StompaM olasz topnak az a hire is, bogy a >róm?*i és ber­lini kormányok fölfogása szerem a Duma- vidék a rangd'Vitobtik» érckkkDréise t»r- coeifc. ' ■ - - - -•.- . . Nem változik a mosz külpolitika A moszkvai nmgiOí nagyköveti tegnap át­adta a londoni kormány válaszát Szovjet- Oroszországnak a itámadások esÜÜenii egyez­mény kérdésében telt in ditványára. A moszkvai rejtély, mely litviasov bukását még mindig köriSv-esí-.'- úgy fáit szak, mám vezx;t ahhoz a következményhez, hogy Szovj etemoszoország politikai irányt változ­tatott vóksa a nagy európai válsággal szemben. Angliából, ahoi kezdetben na­gyon tartózkodóan viselkedtek, most már bangsulyózzák, hogy a Malisky 'londoni szovjec 'nagykövet által adott biz'toshék-oc, m«ly szerint Moszkva külipotliíiikája.* 1 nem vábozott, komolyan iehe: venni. Egy m.o®zkvui jelerutés, melyet a Radar közve- ttit,. atz angol válaszjegyzék átadásával Icap- csotolban szintén hangosabatja, hogy Litvi- nov vIsszav unulása. egyáltalán nem jeáeiüi a s*ovjet kormány kid poétikai irányának misgváltoztaíásáh Varsóból pedig egyene­sen azt jelentik, hogy a Lengy-eülekkal szám­ban barátoágüaktn Ikvhiov háttérbe szo- ri'tásával Moszkv» a Varsóval/ vaiüó: együti- müköd:ést akarta oiősegitoni, ezént bizto meg, a kühigyek vezetésével Molotoyot, aki barátságos . á/ltlásp>anitot foglal eil Len- gyefiorsziággai szemben. Poaendun helyettes külügyi népbiztos tárgyalásai, melyekről francia lapok azt jelentik, hogy Varsóban is továbbfolytatódnak, szintén úgy mezt a ■í.elfogás a iiátaziaaiak megerő^eoi. Cisaor börlain tegnap különbéin kijdlentocce az angol alsóházbasn, hogy az hngol k/sttraáta)’- nak továbbra ia .az a- Secve, hogy rtunéí szorosabb együltmükjödéáí haa**u lókv1 * Szov jffíor'oszoi'szággal " ^ • , A nap jefentt'ős külpolüfckai lxu«i ktkzé. i tartozik, hogy a spanyol nemzett kormáaiy I külügyminisztere, Jordan a tábornok, jegy- j zéliVt inlézelt a Népszóyelkég rő&íkárá- ! hoz, bejelentve a nemzeti Spanyolország I kilépését a Népszövetségből. BesrSnből ca­l' foiják a löugyel forráá*Öl eredő híreket, hogy í német kormány Szovjetorosaország megtámadására lerveket, közlük egy nagy független ukrán állam föiáKlÉtásáinak. 4«d*- vét ajárdotta vokaa a lengyei kormány­nak. Ha Nérnetországnalk' ilyen tervei Jeti­tek ycéan — mondják a bevbmi lapc^v — akkor nem moodocf volna ie Kárpátokra j- náról. Gátolják azt is, hogy feugyel—Jitván | katonai szövetség készülnie, e'Menben. liiva- ] taiosaai jéient ikl, hogy a • 1itván hadsevog t főparancsnoka, Raşnikte 'tábornak, rövidé- | sím Varsóba érkezfk. Libia kormányzója,- | Balbo marsall, 'tegnap 1 Kairóba érkezeit, j ■a hol az olasz kiÖVet tiszteletére lakomát I rendezett, melyen rósztvelr Miles Lampson i egyiptomi angol főbiztos ts. H);. Mindig előfordul, hogyiutánzafok ke­rülnek a'piacraTfamelyeket mint ol­csóbb VcispirintÁ ojánlciiak * Azonbón ezek egyike sem Rlaspirin'.^ és hasz­nálatuk egészségére hátrányos követ­kezményekkel j árhat ASPIRIN l E T T A ti K-fefeESZÍTÉI volódii «• Äz angol kormány megelégedéssel fogadná Oanzlg kérdésében a békés megoldást1 LONDON, május 9. (Rador.) Az au« goi alsóház tegnapi üléisén Johnson munkáspárti képviselő megkérdezte a miniszterelnököt, hogy amikor a ien° gyei kormánynak angol biztosítékot adtak, tanácsolták-e a varsói kormány­nak, hogy késedelem nélkül kezdjen tárgyalásokat Németországgal a dan° zigi kérdés s a Németország és Kelet* poroszország közötti „racionális közle* i kedés"* kérdésének békés utón való I megoldására? És hogy a veszélyre való J tekintettel, melyet a mostani helyzet a I világ békéjére jelent, miután szüksé­ges, hogy kielégítsék az angol közvéle­ményt, a londoni kormány közölhetőé a lengje! kormánnyal, bogy a méltá­nyos megoldásra irányuló minden ja­vaslat jő fogadtatásra talál? Cham terţa in miniszter el nők igy vá­laszolt: Johnson bizonyára olvasta Beck lengyel külügyminiszter május 5«én mondott beszédét. Ez a beszéd rá­mutatott, hogy ezek a kérdések vita tárgyát képezték a német és a lengyel kormány között a Lengyelország irán­ti angol biztosítékok adása előtt A lengje! kormány tudja, hogy az angol kormány megelégedéssel to=* gadna egy békés megoldást és nincs semmi okom kételkedni abban, bogy ez a kormány teljes tudatában van e felfogás fontosságának, Morgan munkáspárti képviselő meg­kérdezte: megvannak e az eszközök arra^ hogy Danzig kérdését nemzetközi döntőbb râskodâşnak vessék alá és az angol kormány hajlandó-e: lépé­seket tenni egy ilyen megoldás irányá­ban,? A kérdésre "Butler külügyi államtit­kár a következőket válaszolta- Danzig helyzetét szerződés ál lapította meg. Ennek a helyzetnek módosítása a gya­korlatot és; első sorban a szerződés megfelelő szabályozásában legközvet­lenebbül érdekelt feleket illeti. Ezekre hárul tehát, vhogy a követendő nfódszer felett megegyezésre jussanak. A kül ügyi államtitkár ismételten hangoztat­ta, hog\- [ az angol kormány hive a nemzetközi ellentétek barátságos tárgyalások, döntőbíráskodás utján, vagy más bé­kés eszközökkel való megoldásának. A kormány továbbra is hajlandó egyik, vagy másik érdekelt fél kérésére ren­delkezésre bocsátani szolgálatait. iMorgan ezután megkérdezte, hogy a Danzigra vonatkozó megbeszélések si­kertelensége esetére a kormánynak megvamnak-e a szükséges eszközei? Butler megismételte utolsó monda­tát, hozzáfűzve, hogy ha ilyen kérés érkeznék Londonba, a kormány a legjobb eszközökre fog gondolni, hogy szolgálatait az érde­kelt felek rendelkezésére bocsássa. Végül Henderson munkáspárti képvi­selő kérdésére Chamberlain kijelentet­te: Az angol kormány örömmel fogadta a lengyel külügyminiszter legutóbbi beszédének egyaránt határozott és bé= külékeny kijelentéseit és tudomásul vette a beszédben foglalt indítványo­kat. j NÉMET MAGYARÁZAT A MI­LÁNÓI MEGÁLLAPODÁSRÓL BERLIN, május 9. (Rador.) A ,.Deutsche Allgemeine Zeitung* poütLk.-u szerkesztőjének tokából Mjilúuóböl k ke­zelt cikket közöl. A cikkíró nmitan rész - totesen ismerteik hegy a német- At-asz barátság, annak ellenére, hogy a kél a - •lám között nem volt különösebb -Tc-rzö- dés eddig, mégis minden téren és h. ’v- zelben egységesen fogHafii állást nauir azokban a kérdéseidben, aün^ly ni ind a. két államai- érini-atto. k-ijelenti-, h-rgy ez ci kotorni egyezmény első figyelnie:- tdés azok felé az ái!amok feie, am:- igék nem tutajd omi of tok elég jen! o\ ságot az, o!asz.német együUmüködé. - nek. ■■■■"<. • Ezek a hatalmak most ismét a tengek-- hastahuak háborús pol/likájárói fograk besisékii. 1 íoloüt íz eddig < s.yk ■.> }ié re tétéről adott tanúság^'4 és -éppen azok. akik ezt nem akarják ei-isnic-rn’. akarj-'.. 1; háborut. ) (Cikkünk folytatása a: mohó ohltágng

Next

/
Thumbnails
Contents