Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-09 / 105. szám

MMSiăâ Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Cluj, GsJeu Moţilor 4. Telefon: n—09. Nyomda: 5tr. í, G Duca No. 8 FiókkilídóhivataJ és kőnyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MfKtÓS f elelős szerkesztő és igazgató » DR. GROÎS LÁSZLÓ Kiadótnlajdonos: PALLAS 8,, Tk Törvényszéki frjsiroiaöz&i «sémi JJ, (Dö*« SSá/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizwé» áruit: negye dérre 240, félévre egéga évre Âj ­LS ÉVFOLYAM, 105. SZÁM. KEDD CLUJ, 1939 MÁJUS 9. UűmsmxKmiimBamm^m^smaa XII. Pitiş pipa a icmef-lcnguei clicii# P€ücs elsimításán iaradaiih A vatikáni diplomácia még nem ért el eredményt, de tevékenységéi továbbfolytatja* •— Potem ­kin szavjeíQposz külügyi hépbsztoshslyetíes Szófiáhats tárgyai, —- Németország és Argentina közötti diplomáciai kapcsolatok küszöbön álló megszakítását jelenti a Havas-iigynökség HíWilss jelen rést adtait isi Bibbenfrap is Óvj btiitigyminisstepek milánói tneybeszéiéseipöí A külpolitikai válság előterében vál­tozatlanul tovább is a lengyel—német ellentét kérdése áll. Kétségtelenül ekö= riil forgott elsősorban Ribbentrop báró német külügyminiszter és Ciano gróf olasz külügyminiszter milánói megbe­szélése is, melynek befejezése után tegnap a következő hivatalos jelentést adták ki: „A megbeszéléseken, melyeket Ciano gróf olasz külügyminiszter és von Rib­bentrop külügyminiszter Milánóban május 6-án és 7=én folytattak, a jelen legi általános politikai helyzet figyel­mes tanulmányozás tárgya volt. Ismét megállapították a két kormány né­zeteinek tökéletes azonosságát és elha iározták, hogy véglegesen és formális j szempontból politikai és katonai pák- i tumban szögezik !e a tengely két ha- 5 talmának kapcsolatait. Ezzel Olaszom 1 szág és Németország hathatós módon kívánnak hozzájárulni a béke biztosí­tásához Európában.“ Ebben a hivatalos közleményben fő leg a két hatalom közötti „végleges és | formális politikai és katonai paktum“ j kifejezés tiinik fel. Nyilvánvalónak lát- ' szik, hogy a két hatalom még szóró- 1 sabbá teszi egymáshoz fűződő kötélé- | keit s amint már egy idő óta jelentik, ! átfogó újabb katonai egyezmény, a nyilvánosság előtt is elismert katonai szövetség készül közöttük. Az olasz külügyminisztériumhoz közelálló „ln* | formazicne Diplomatica“ nagyjelentő- j ségü „milánói megegyezésiről beszél j ás hozzáteszi, hogy a mostani meg­egyezést újabb tárgyalások^ .fogják követni. A bexdini külügyminisztérium­hoz közelálló „Deutscher Dienst“ szin­tén történelmi jelentőségű egyezmény­ről beszél a milánói tárgyalásokkal kapcsolatban. „Azért jött létráé a két állam között még szorosabb kapcsolat — írják az olasz lapok — mert mind- k elite if' föltétien hívei a békének és--a nemzetek nyugodtságának-“ Jiics változás* — ii§ii|iií Pirislü cs londonion Francia és angol részről viszont a 'mi Iáinál tárgyalások eredményét kevésbé jc 'Icntőségldjesmek mondják. Francia poli­tikái körök szerint, Olaszország a német, lengyel ellerrtcbtel kapcsolatban «gyeké- ,zett mérséklöleg haltni északi nagy szö­vetségesére, amivel szemben hajlandó volt a már fennálló olasz-német megálla­podást az eddiginél is erélyesebb módom megerősíteni a nyilvánosság ellőtt A pá­risi vélemény az, hogy a milánói meg­egyezés, melynek a lengyrl-inémel ellen­tétre vomatkózó megállapodását nem hoz­ták nyilvánosságra, inkább lélektani ha ■iást akart elém;!, hölgy; azt a- látszatot kehse, mainUhai semmi sem zavarhatná még a Berlin—RómáHíiemgely közötti meg­értést- Londonban szintén nem látnak egyelőre lényeges változá st a -mii ám ói meg­beszélések nyomán. Megállapítják. hogy ,a kiadiótt hivatalos jelentés a Berlfrn—- •Böma-tengely szi'lálrdságának éles ke jiangsulyozása, ami ellenlépés akair 'tenni az n'többi Jidiőben történt íranc'taiangol kezdeményezésre. 'Angol vezető körökben különben -azt hi-sszík, bogy a tengcllyhataíl- mak közelebbről kölcsönös megnemtánma.- dási egyezményekét fognak ajánlani egyes Icetoteirrópai államoiknak. ÉLÉNK DIPLOMÁCIAI TÉVÉ­KENYSÉG A LENGYEL—Né . MET VITA BÉKÉS ELINTÉZÉ- i SÉRE A német-íemgyel vitai kérdésében újabb csmény a nyilvánosság dőli nem tőrtiént. A szirti'akik mögött azonban, minden jeli szerint, erős a tevékenység az ellentét bé­kés elintézésére. Ljomdodi és párisi jelem 'ések szerint, különösen a Vatikán diplomáciája d(J- qozík ebben az irányban és XII. Pius pápa Európa, összes' fönárosaiban lépé­seket lelt annak megalead ály ozására, hogy az ellentét háborús kirobbanás­hoz vezessen. Bár a Vatikán lépései eddig, a jeliek sze­rint. nem vezettek eredményre, a vatiká­ni diplomácia nagy szívóssággal folytat­ja. tovább tevékenységét. Természetesen, ’ döntő módon fogja befolyásolni az ese menyek további menetét az, bogy a milá­nói megbeszélésen Ribbentrop és Ciano ldilügyminiszterek ebben a kérdésben milyen megállapodásra jutottak. A milá­nói megállapodás erre von átkozó részéről azonban még somnii sem szivárgott nyil­vánosságra. Lengyel részről' erélyesen ki­tartanak eddigi álláspontjuk mellett. Egyik vezető varsói la]), a „Kurjer Var- Savszskli“ következőképpen válaszol Gőb bek német propagandaminiis-zier „Quo uadis Polonia?“ ohmi cikkére: „Mi itt I vagyunk és itt maradunk■“ Német rész­ről azt hangoztatják, bogy Danzig kér­déséért sem Anglia, sem Franciaország nem fognak háborút vinni* * 1. Ezzel szán- ben a lengyel lapok idézik az angol és francia sajtó véleményét, mely megálla­pítja, hiogv az angol-lengyel megegyezés szerint, London föíitéfíénül! Lengyelország­nak engedi ál annak meghatározását, hogy milyen esetekben érzi érdekéét fe- nyegetelJtnek. POTEMKIN SZÓFIÁBAN Potemkin szovjetorosiz népbiztos, aki napokon át Ankarában tárgyalt s akinek tárgyalálsaiíi' a Lítvinjov lm kásával kapcso­latos események.1 miatt is nagy érdeklő­dés kíséri, tegnap a törők fővárosból Szó­fiába érkezett. Ünnepélyesen fogadták', aimir, irtán egy óra hosszat tárgyait Rias sftiviaroov xnto'isztonr^őklreí, máfjd IciihaM I gátláson volt Boris királynál. Poitemkin tárgyalásai aura vallanak, hogy 'LítvanlQv bukása a szovjetarosz külügyek helyeíties vezetőjét item ragadta magával. Ankarai iárgj^alásaiiiak eredményéről egydione i mit sem tehet tudni. Egyik ankarai kor- ! máiiyliap szerint, különben Törökország i és Anglia megegyezése, mely főleg a I Földközi-tenger nyugati medencéjének I eddigi hsaitatol állapotai megőrzésére irá- I nyúl, már teljesen készen áff és rövide- j sen be fognak sztámallni róla az ankarai képviselő h ázban• A moszkvai külpolitika legutóbbi eseményei továbbra Ás teljes ködbe vannak burkolva. Ma scan lehet tudni, mi volt ;i tulajdonképpeni oka Lit­vinov bukásának -és bog}* milyen követ­kezményekhez fog ez vezetni. Az angol kormány válaszát. Moszkva legutóbbi in- ddMányaira, amint Londonból hivatalo­san .jelentik, tegnap a moszkvai angol i nagykövet átadta a szovjetorosz küíügyek I uj vezetőjének, Molotov külügyi népbiz- J fosnak j A nap külpoSuikal eseményei közé tár j tozik a Rador által közvetített Hu-vas-je- lenüés, mely szerint küszöb előlit áh Argen­tina és Németország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakít ása. A megszakítás oka az Argentínában' folyt a tort nemzed szocia>b'í*ta agitáció v-olna, mélynek ügyé­ben a buenos-ayreíi kormány a köztársa­sági elnök kezdeményezésére hosszabb idő ó*a vizsgálatot folytat. M olasz €s nemes saflö a milánói mcgcgoczfórői RÓMA, május 8. (Rador). A DNB «né­met 'távirati ügynökség jdktnitése szerint ia Ribbentrop—Ciano találkozóról kiadott hivatalos közleményt’ nemesik a politikai körök, hanem a. (Lakosság széles rétege nagy megelégedéssel fogadta egész Oloszotág­ban- Hivatalos politikai kölrökböm a né­met—olasz politikai-katonaii megállapodás aláírását úgy veszik, mint a két állam kö­zötti szöVeRég természetes folyományát és ltom ítulajdoiuiuanak annak küJöctöscbb szenzációt. Általání«in kialakult vélemény szerinL.u elksitáborban nem ki legkelleme­sebb visszhangot fog kelteni a tongelyha- talmak külülgyniinisZ'iereinek ez a 'legutób­bi találkozója, habár a két állam képvise­lője 'Ozutoial iis kihangsúlyozta, hogy a ten­gelyhatalmak tárgyalásaikat a béke szele­mében vezették és megbeszéléseik jelkgc egyáltalán nem háborús. Megállapítják to­vábbá azt is, hogy ezeket a megbeszélés** kec újabb tárgyalások kell kövessék, mely alkalommal, a most: felmerő® kirdésetete minden részilelében alaposon meg fogják tárgyalni. • 1 Az olasz lapok részitetesen. foglalkoznak a Ciauo—Ribbentrop találkozóval és arról k'iadotc hivatalos közleménnyel is- Az „Informazione Diplomatica“ politikai cikkírója többek között megái;! a pit ja, hogy a milánói megegyezés* az általános európai politika szemszögéből kell nézni, mert azt éppen az Olaszország és Német­ország ellen irányuló bekerítő politika hív­ta életre. A béke szellemének álcázása malisat úgy Anglia, tahiti Frmciaorstzág érdektelenséget mutetva, a valóságba«! mindkettő olasz és nétnetelLan^i háborús blokk tömolritéisén dolgozik. Ebbe a ma­nőverbe bele vonták, azokat az államokat is. amelyek egyébkén!!: semlegesek marad­tak voíoa és ez’ az akció most már ve­szélyt jöteut azokra a területekre is, ahol mindig a béke volt honos. A két hatalomnak ez a kísérlete háborús rém ekei! idéz fel. Ezt a körülményt vizsgálta meg & ten- gelyha.aAiak két megbízottja. Ez a 'talál­kozó azonban nem hozott tellies világossá­got az összes kérdésekre. A tengelyhatal­mak .'liá«pc®tja; ezekben a kérdésekben batár&zooua&j és újból beigazoüódott, hogy az olasz—német egyezség 1 egha tárniasabb eszköze a béltének s csak azért jöte lét­re a ké* ábam között ilyen szoros barát­ság, úgy politikai, mint katonai szempont­ból, mert mind a két nemzet feltétlen hí­ve a békének és a nemzetek nyugodtsá­gának. BERLIN, május 8. (Rador.) A német lapoik szinté®, oídalas cikkekben .foglalkoz­nak a milánói politikai és katonai egyez­mény íétrejjökéveA A Deu tscher Dienst többek között- ezt az egyezméuvfc törté- nioLnü jelentőségiin-'ek mondja és 'kifejti, hogy az a két állam álltai eddig követett poRdkájának a fokozottabb folytatása (Lesz és ez teljosön megfefeî mind a két nép vezére elgondcílásán-afk, valamisi* a két nemzet eredtednek is. A íap cikkéhez még hozzáfűzi azft is, hogy ez a megegyezés újabb hozzájárulás « béke nagy müvéoek fenntartásához az ellenséges hatalmak kez­el cményezéseive’J szembe».. FRANCIA SAJTÓVÉLEMÉNYEK PARIS, május 8, (Rador.) Á francia lapok tudósítói azt írják, hogy Mi Iá* nóban 3 sokaság udvarias, de lelkesedés nélküli fogadtatásban részesítene a két külügyminiszter menetét. A „Journal“ azt iria, hogy bizonyára nincs szó ellenségeskedésről, hanem udvarias hidegségről. A lap azt iria, hogy j Mussolini most tudja, hogyan dolgo­zik Hitler, emlékszik a csehországi leckére és egyáltalán nem akarja, hogy ebben a lengyel-kérdésben társa ismét beiejezett tény elé átíitsa. Mussolini nem akarja többé, hogy a tengely háborús eszköz legyen Német­ország kezében. A lap tudósítója Ber­linből azt jelenti, Hogy a német lapok nem közölték teljesen sem Beck len­gyel külügyminiszter beszédét, sem a lengyel emlékiratot. Különösen azokat a részeket mellőz= ték, melyekben a német indítvány­ról volt szó, hogy Lengyelország Szlovákia kárára kártalanítsa magái. A „Petit Párisién“ azt iria, hogy a lem gyel-kérdésben az olasz diplomácia nagy zavarban van s az egyetlen re ntény az ebből kijutásra egy döntöbL róság. (Cikkünk folytatása az utóin) oidgion)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents