Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-07 / 104. szám

KLLBHttX A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Tovább folyik <K kéi arcvonal küzdelme V nagyhatalmi frontok vértek n. harca tovAhhl'cjyiik teljes erővel. Politik ni és sti-aléghii lVivonulás foivainatbnn vau, a ! ugeiyhai.ahink és ínyugn-lá hatalmak egyaránt iia£\ ereivel do^oz ivak, hogy minden lehelé v,maion erősüsük nlkismi kát a jövő lehetőségekkel szemben. Oli- heti ős az egyes hatalmi csoportokat liadi- szeiclvkei is 1 tmegölni kész állomokban k Ijes erővel' folyik az esetleges háború technikai elükés-zHése. T, -vábbfoívnak a küzdőiéin itipi .máciíií ek'íkés/.üielei is, melyek nedv nem kell töltetűmül háború - hay vezetni; lehet, bár nem valószínű, hogy meghozhatják a. békét és lehet, hogy a verteim háború jelenlegi átlapolni viszik egy ideig lj-váhb. A diplomácia mindenhol, fontosabb és kevésbé fonto­sabb pontokon, biztosítani igyekszik ma­gának a kod ve/ö pozíciókat a befolyási küzdelemben, melynek nagy szerepe Irt hot Európa sorsának további fejlődésé­ben, a béke fönnmaradása esetén is. Ez a harc azonban még távoli van attól, hogy döntő eredményeket ért volna el. Hol egyik, hol másik fél mutat föl sike­reket, de n7 erőjáték végeredménye tá­voli-ért sem alakult ki s az elért sikerek tartósságában is nem minden jog nél kiil lehel kételkedni. A küzdelem '.illat érinti I! országok á-liásfoglalása, különösem a háború közvetlen veszélyének és az. ez zol a lehetőséggel dolgozó nyomásnak ki­telt k'si Irt* országok állást glalása i po- lUikni látoigaL ásnak. a lény. geiö veszély nagyságának, az ér/ahneknek, u félelem­nek és a gazdasági érdekeknek különös A SZÍ M GYELI.ADASOS MILGBETEGI'- DiESEINEK 1.1/1 1 ! rt-iü-N n gyorsan és biztos:ui s anwlVtt rendkívül enyhén ható e.nmészeteá ..!• 1'tik Né. JÓZSEF“ kcserüviz használni.« gyakran, kiliüiő sogétle'/köztilek! bizonyul'. Kérdezze nieg orvosát. szö\öilinényeihv"*.ll adód-Ek. auiuüyhen az < semé-nyek mim >zerinl. hol eJZ egyik, hol a másik elem kerül túlsúlyba. A dip­lomácia már elhelyezte erős villanyáram­mal telített hálózíibVt Európa, Esz-akafri- kai és Előázsia minden fontosabb ponl- ján. Ha :i nagyfeszültségű áramból ki­csapó szikra».bárhol is lángol lobbant, ez könnyen, sőt szinte biztosan általános tűz vésszé növekedhet ik. Remélni lehet. hogy o tűzvész, tudatos előidézésének fc- lelié'-égéi egyik fél som veszi könnyel­műen magára. A feszültségek eddig egya nsulyozottoknak látszanak, de ez az. egyensúly nagyon kevéssé szilárd. Egyik, v agy másik félnek a; m| dani vérte.len há­borúban elért nagy bl> sikere föU»oriihat ja s ez. a tél nagysága mialt. könnyen 1 t>s gbc< - -:i kp -< kre viheti a vesztesé­get szenvedő másik felet. A vernéikül! háború már m , is .szélső erő fészkes ok re kényszeríti a népeket és majdnem tél- je.seii fölemészt mindent, aunt anyagi, cr köles! és szellemi téren leiméin." képesek. Anglia utolsó költségvetése az 1232 millió font kápráztatóan nagy összegét érte el. Ebből f',gO millió font tisztán hadikiadá­sokra van szánva, a hátramaradó ösz- s/og jelentékeny része is szoros kapcsfe,- latlnmá'H a hadikiadá'* kkab A többi or* sz.ág. erejéhez mérten, követi ezt az üte­met. Tartósan az ilyen erőfeszítés tovább­folytatáséra gondolni sem lebet. Vala­mi mk lörténnie kell. a nem is távoli jő* vőben, ami vagy gyorsan a nagy ka tasztréfa felé. vagy valamilyen tűrhető magi kiás felé vezeti nz emberiséget. Az an^^ífatKia-szovjeioiosz megállapodás nehézségei A' véméiküli háború egyik fontos pont­ján most olyan, esemény történt, mely­nek jelentőségét még nem lehet fölmér ni, amely azonban, aszerint, hogy milyen követkéz ményelvkén jár. nagy hatással le­het az események további menetére. A nyu­gati hatalmak arc vonata a most folyó küz­delemben tudvaüevőleg döntő fegyvernek szánta a vitákban közvetlenül részt nem vevő két haltatóimnak., az Egyesült- ;Államoknak és Szvvjetoroszországnak be­kapcsolását a demokratikus csoport arc vjc.ualába. Ez a törekvés rmost Moszkvá­ban. úgy látszik, komoly akadályokba, ütközött. Litvinov bukásának még elég­ig! nem ismert körülményei arra mihat­nak, hogy szC'-jetorosz részről a demok­rata (maszkra» -•••ótár szerint kapitalistái ha'fcalmakikiail való egváittmiüködcsrc ü haj- taMdiósag nem nagyon erős, vagy legalább is sulyrts föltételekhez van kötve. Szov- ‘jetoroszerszág tudja, bog)' a nyugati ha­talmak által Közép- és Keleteurópúban adott biztosítékok csak igen korlátoltak lehetnek szovjetorosz támogatás nélküli, -ezért erősnek érzi magát Angliával és Franciaországgal szemben és egyezkedés­re csak megfelelően nagy ellenszolgál lá­tó sóikkal szemben hajlandó. Egy ideig úgy látszott, hogy a megegyezés London és Moszkva között nem lesz nehéz. (Pa­ris, mély ugyanilyen törekvéseivel már egyikben az angoMc. etTcnstm on dúsába üt­között, most Angliát engedi élőre.) Fő- akadiályképpen arról beszéltek, hogy a szovjetorosz katonai segélynyújtástól ép­pen a biztosítékok, által' védett államok idegenkednek, amit angol részről azzal igyekeztek éilensulyozni. hogy Moszkva katonai segélynyújtását csak olyan mér­tékben kívánták, latm/iíyen mértékben ezek a* állam,ok adott esetben szükségesnek tartanák. Moszkvának nem igen tetszett ez a föíliétel, de úgy látszik, hogy dön­tően nem is igen Idegenkedett tőle. Szov­jetorosz részről, nem minden alap nélkül, számítanak ugyanis azzal, hogy tényle­ges háború esetén az ilyen megállapodá­sok nem sokat jelenítenek, mert veszély­ben lévő á-llam. végső szükség esetén nem .sokat válogat abban, hogy kitől kap se­gítséget. Viszont ugyanakkor legnagyobb határozottsággal tisztázni akarták az Ang­ina és Franci a1,ország áltál Szov jetoros z" országgal szemben vállalandó kötelezett­ségeket, melyeket Moszkva úgy jelölt ki, hogy a nyugati hatalmaik előtt elfogad- hatatlanul távolbamenőnek Látszottak. S a most már több, mint öt hét óta folyó tárgyalás inkább a franciák és angolok által vállalandó kötelezettségek, mint. ai -fzovjetoroszok által nyújtandó segély módozatai körül folyik. Moszkva azt kívánta egyebek között, hogy a hármas megállapodás hatályát támadás esetén terjesszék ki a Szélsőkeletre is. Ez annyit jelentene, hogy japán-—szovjetorosz ösz* szeütközés esetén a mandzsu határon, vagy Mongóliában Anglia és Franciacr szág is kötelezve volnának Japán meg­támadására. Ettől n lehetőségiöl London nem is army ra egy világháború esetére idegenkedik, amikor a már ismert állam­közi megállapodások alapján Japán alig­hanem szintén bekerülne a nagy küzde­lembe, hanem főleg arra az esetre, ha Európában sikerülne ni békét megőrizni s amit ma nem lehet kizárni, a Szél- sőkcleten kerülne valami okból háborúra sor. Egy ilyen háború a Moszkva által j kívánt kötelezettségvállalás megadása I esetén, Így következményeiben szintén 1 A némeí—Ieíigyel elleniéi A nagy európai erőjáték másik fontos kérdése a lengyel—nemei »ellentét, armely körül a diplomáciai küzdelmek most ér­keztek el döntő fejezetükhöz. Lengyelor­szág iránt Hitler vezér és kancellár « kö­vetkező ki váns ágok tő szövegezte meg leg­utóbbi 'beszédében: r. Danzig, mint sza­badállam visszakerül a német birodalom kér elébe; z. Lengyelország az ő íennh'aMó- ságától függeüoni utv-onaí és vasútvonal megépítésére ad engedélyt Németország és Kelet p Oroszország között & korridoron át; 3. Németország ezzel szemben elismeri Lengyelország gazdasági jogait Danzigban» ahol szabad kikötőt és ehhez) szabad bejá- rá'Jot biztosit a lengyelek számára; 4. a két ország huszonöt évre 'terjedő kölcsö­nös megnemtámadási szerződést köt; 5. Szlovákia függetlenségét Németország, Lengyelország és Magyarország közösen garantálják, ami gyakorlatilag annyi: je­lent, hogy Németország nem tart a veze­tő hatalom szerepére igényt ezen a terüle­ten. Hilter ezeket a pontokat, mine a Len­gyelek által már visszautasított ajánlatot jelölte meg, valószínűnek látszik azonbam, hogy elfogadásuk esetén mai is megegye­zés jöhetne Létre Berlin és Varsó kőzett. A néme'l’—lengyel elleniét valóságban nem ia Danzig kérdése körül fcjlődc-lt ki, in­kább akörül, hogy Lengyelország a német hatalomnak utóbbi időben (történt nagy megnövekedése miatt fenyégglfettve érzi európai és világháborúvá fajulna, mely változatosság kedvéért nem az európai, hanem a szélsők eled feszültségekből rob­banna ki. Még nem. lehet látni, hogy Litvinov bukása, a tárgyalásoknak eze­ken a nehézségein mennyiben és milyen irányiján változtat. Nem valószínű a zen­ben, h gy a nyugati hatalmak és Moszk­va közötti tárgyalásik a szovjet külpoli­tika vezetőjének változása miatt végleg megszakadjanak, mert az események természetes dinamikája hozza magával, hogy egyik cröcsoportosulássn'l szemben elkerülhetetlenül egyesülni igyekeznek azok az erük is. amelyek ezzel az erő" csop rlosulással külön külön állanak szemben- " ^ magát. Amint Varsóban mondják', a Dan- zigra vonatkozó (német' követelések is pon­tosan azután érkeztek, hogy Németország elhelyezkedőit Csehországban cs Miméi­ben és had-'fejének szabad működési le­hetőséget lercmrcA Szlovákiában. A Len- gye1 ország -nagy részét' átölelő stratégiai Lehetőség érthetően az>t .-a félelmet kellette Varsóban, hogy az ezzel kapcsolatban hangoztatott nemet követelések nemcsak Danzigra vonatkoznak, hanem a Lengyel külpolitika eddigi szabad mozgását ’-s kor­látozni fogják. A danzigi 'kérdés megoldá­sa magában nem volna olyan nehéz, mi­után Lengyelország -n szabad város közelé­ben.' jól felszerelt kikötőt épített magánlak Gdingen-ben, lengyel' nevén Gdymában, mely a korridor területére, tehát Jengyei területre esik és külön állami jogai sin­csenek, minit Danzignak. Sok jel arra; mu­tat, hogy angol, és francia részről ugyan­csak ez ívesen; vennék, ha Danzig ikérdésc- ben nem kerülne kenyértörésre a sor s kizárhatnák ezt. a kérdést a nagy vitás kérdések sorából. A lengyel—német ellen­tét azonban jóval távolabbra menőnek Latszik, mint Danzig állam jogi helyzetének rendezése s aligha 'tévedünk, ha itt keres­sük okát annak is, hogy ia; varsói kormány elérkezettnek Látja1 & pillanatot, mikor ha­tárainak biztosítása érdekében az eddigi megállapodásokon fül nyugati biztosíté­kok megszerzését is időszerűnek1 érzi. Oanxig áill&injogi liely^eie A danzigi • statútum a békeszerződés 100. és 108. pontjaiban van meghatároz­va. Ezekhez a pontokhoz újabb megálla­podások járultak, melyek alapjáini a sza­bad város Lengyelország vámterületén be­lül fekszik és a lengyeleknek joguk van arra, hogy szabadon, minden korlátozás nélkül használhassák a danzigi kikötőt és a városban hozzá vezető utakat, Danzig­j hoz a lengyel határtól1 Se—100 küomé- I tér széles korridor vezet, mely Németonszá- got elválasztja Keletporoszországtól s amefly teljesen lengvel fennhatóság alatt á'ul. En­nek ia korridornak lakossága vegyesen né­met és legyei és a németek szerint eflen- gyeliesedotiö német, ® Leng}rclek szerint e!né- metosedetifí lengyel. A korridor kérdését különben Hitler mos: nem is vetette föl, _________________934 májún ?. csalt aTíUyiban, hogy ném 1 ÍÖJ)r»baLÓxj alatt ál-ló outóuta'f év, va .uij övw< l.öt'<- é - kiván uzitai a t«rülc'té»í kersztül D» szcibadvárost a !)ék<sz'rződés által ai stat'uttum «szerint választott sz'-ná'u^ igaji SuT,ja» mely ;»■ Né*pi»z.öve’scg áMad Icil.üp dórt' nicgbibízt: és a lengyel korrnáftr 'Degb.vot.tjáiiak. ellenőrzése alü- áll. K <rt' dotboa. sok öoszolüzev volt a függe'X-o.-.é ű féltékeny és erős néni<-' nerii'//* ' / danzigi szenátus i- az ellenőrző közegeit. közönt. Ez a helyzet cgyideig még sulyok bodott a nemzeti fizociólisták hatalomr 1 kerülése után. A nemzeti szocialista Né»rt metoi-.v/.ág és Lengyelország között létrő jött 1934-CS megegyezés után. azonbag modus v:vendirt találtak, mfjy lehelővt tetto a város fennakadásnélküli igazga á s.;t. A ti ép«7 övét ségi biztos .szerepét né; met és lengyel együrtmiiködéssei 'ü.-hrtó legszűkebbre korlátozták. A danzigi «sze­nátus munkakörébe s a város kö/.igazgr tájába Lengyelország egyáltalán nem. szó l'»:t többe be'-e. A szabadvárosban így, csakhamar kizárólagos hatalomra kerültek a nemzeti szocialisták, akik bevez tték r nürnbergi törvényeket és. A lengyelek eí- szánt eavartalanuí érvényesitettek a íközöe- vámterületből eredő gazdasági jogaikat és egész az utóbbi időkig súlyosabb őosztrjz-■ közésre a város német és lengyel lakossá-- ga között som került a sor. Ez az arány* lag békés helyzet váhozotit meg teljesen az- utóbbi időben. Danzig vezetősége cs La­kosságának mérne: többsége ma szinte nap— ról-nnpra kc-szen áll arra, hogy Németor­szághoz csatolják. Lcngyol részről viszont., heves németellenes tüntetésekhez vezet ez:- nz állásfoglalás az ország különböző pont­jain. A helyzet ma fenyegetően kiélezett­nek Látszik. A lengyel—német kérdés megoldása azonban nem a danzigi kérdés veszedelmesen nehéznek egyáltalán nem ■látszó megoldásától, vagy legalább is nem kizárólag ettől függ. —s. Egy érdekes levél . igen tisztelt gyógyszerész ur! Örönunel- értesítem), hogy a féleségem kigyógyult a' Gastro D. orvosságtól & nagyon szépen- kö­sz övöm a. szürkésért őségnek, hogy ajánlotta ezt a gyógyszert. Most szívesío-djenek négy üveggel kőiden t ulánréUel ez alanti cinné, ezeket az öcsém számára renőeiem. Tisztáét- te! Oláh Danila, Cloci (Gsókfais-a-) u. p. Gra­dări.“ A Gastro D. gyomor-, epe-, vese-, máj- és bélbefegs'égek eseteibetr -kitűnő hafcáSsal van« Orvosok ás aijánlják. Gastro D. kaplinitó gyóg^'szer.tárakban és drogéi iáikban-, vagy postán, megrendelhető 135 Lej utánvét mellett Császár E. gyógy- szertárban. Bucureştii, Calea V&ctori-ei 124. WEVGAND TÁBORNOK. FRANCIA VEZÉRKARI FŐNÖK BUCURESTIBfí LÁTOGAT. Bucurestiböl jelentik: Wey- gand tábornok, francia \ezérkari fő* nők, aki Franciaországot képviselte az iráni trónörökös esküvőjén, a perzsa fővárosból hazatérve, Romániába is eb látogat és két napot tölt Bucurestiben. A francia vezérkari főnők látogatása magánjellegű és mindenféle politika* céltól mentes. Weygand tábornok meg­érkeztének időpontja valószínűleg egy^ beesik a május I0=i nagy nemzeti ün­nep időpontjával. A francia vezérkari főnököt! a bucureştii katonai előkelősé= gek látják vendégül. \ MeggyiTkolVak három szőlőpásztk>r: az. érmíhálj-falyai szőlőhegyen. Züahról je­lentik: Az elmúlt éjszaka ismeretlen te'- t-esek dorongokkal felszerelve az érmi- hályfalvai szőlőhegyen megám adták Va­dász Albert szőlőpász'vort és két társát s mindhármukat agyotnüíötték. A hajnali órákban a falubeliek találtak rá a hatol­ni as vér’ócsábs-n fekvő .szőlőpásztorokra. Vadász Alben- még életben volt, de rö­viddel kórházba szállítása után kiszenve­dett. A ’titokzatos hátterű hármas gyilkos­ság ügyében széleskörű nyomozást indí­tottak. KILENCVENEZER LEJT RABOL­TAK EL EGY TEMESVÁRI ÖREG* ASSZONYTÓL. Walter Anna 76 eves magányos öregasszony lakásába isme* rétién tettesek hatoltak he, feltörték a hálószoba szekrényét és magukhoz veE lék az öregasszony évtizedeken át ősz* szegyüjtögetett vagyonát: 90 ezer le: készpénzt és egy aranyláncot. A rend­őrség rövid nyomozás után Kaurek Jó­zsef és feleségének személyében letar­tóztatta a tetteseket. Kaurek és fele» sége közeli rokonai voltak Walter An­nának és egy udvaron laktak vele. A tolvajokat átadták az ügyészségnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents