Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-06 / 103. szám

1939 ai áj us 6. ELLEN ZaK Gotyúáltali halálra iíclíck a dúsgazdag nosfóii asszony gyilkosai Elhangzott a kolozsvári büntetőtáblán az első halálos ítélet. - Kilin Mihálynétragédiája a bíróság előtt KOLOZSVÁR, május 5. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a büntetőtábla ötös tanácsa előtt fő­tárgyalásra került az a minden mozza­natában borzalmas rablógyilkosság bünpere, amely a mult év október 22-re virradó éjszaka játszódott le a Regele Carol Il.-ut 78. szám alatt, ahol Govor Pál öt fejszecsapással meg- gyilkolta, majd kirabolta özv. Kilin Mihály né, dúsgazdag hóstáti asz- szonyt. Miután tegnap, lapunk zártakor még csak a vádirat felolvasása fejeződött be. a szenzációs bünper főtárgyalásá= nak további részéről az alábbiakban számolunk be: A RABLÓGYILKOS DRÁMAI , ÖNVALLOMÁSA...- A vádirat felolvasása után a vádlott Govor Pált szólítja dr. Predoviciu táb­lai elnök. A rablógyilkos aki az egész vádirat felolvasása alatt egykedvűen, sorsába teljesen beletörődve iilt a vád­lottak padján a két fogházőr között, megtört, imbolj'gó léptekkel a birói emelvény elé megy. És vall. Töredel­mesen, mozzanatróbmozzanatra min­dent elmond, mindent beismer. El­mondja az egész bűntény lefolyását, úgy, ahogy az történt s ahogy azt már a lapok is részletesen ismertették. A hivatalból kirendelt védő, dr. Bartha Ignác védőügyvéd kér most engedélyt az elnöktől, hogy néhány kérdést in­tézzen a vádlotthoz. — Tessék! — mondja a dr. Predo­viciu elnök, mire a védő a vádlott gyer­mekkoráról, majd későbbi életkörül­ményeire vonatkozólag tesz fel néhány kérdést. És Govor Pál, az elvetemült rablógyilkos, aki eddig magábaroskad- va, egykedvűen maga elé nézve figyel­te a tárgyalás menetét, néhány pilla­natra most megváltozik, életének tra­gikuma kiül az arcára, a szemeibe s tekintetét a birói emelvényen levő fe­születre szegezve, belekezd drámai val­lomásába: Sem apját, sem anyját nem ismerte. A szilágymegyei Alsószopor községben született s az élete első évében árvaságra jutott gyermek va­lami távoli rokonokhoz került. Semmi­féle nevelést nem kap s mire 7 éves lesz, már egyedül áll szembe az élettel. Kenyeret kell keresnie, tehát küldönc­nek áll be, csomagokat hord. építkezé­seknél inaskodik, maltert és meszet kever és a fiatal suhanc feje felett igy repülnek a hónapok, az évek. Az isko­lát csak hírből ismeri s már 25 éves, amikor egyik ismerőse az írásra és ol­vasásra tanítja. Bejárja egész Magyar- országot. Csavarog, koldul, ha munkát1 kap, kőmiiveskedik. Amolyan világcsa­vargó féle lesz. Az 1914-es világhábo­rúban nem vesz részt, nem vonul be katonának, mert sehol sincsen nyilván­tartva. A neve sehol sem szerepel, ál­lampolgársága sincsen, egészben véve úgy nő fel és úgy él a világban, mint a vadonban a magányos duvad, amely sem Istent, sem törvényt nem ismer. Csak az ösztön vezérli, az az egyetlen gondolat, hogy — élni kell! nác védőügyvéd annak kihangsulyozá- sával kezdi meg lélektanilag magas- szárnyalásuan emberi védöbeszédét, hogy amikor védi a vádlott rablógyil­kost, egyszerűen hivatalos kötelessé­gét teljéíiti. Ezután felvázolja újból Govor Pál sorsüldözött, tragikus éle­tét, felemlíti azt is, hogy büntetlen előéletű s hogy a nyomorúságos élet- körülményei indították el a bűn utján. Azt is felvázolja, hogy csak rabolni akart s a gyilkosságba a véletlen ke­verte bele s végül: mindent töredel­mesen bevallott. Mindezeknek a figye­lembevételét kéri a bíróságtól s beszá­mítását az enyhítő körülményeknek. — A vádlottra minden bizonnyal sú­lyos büntetés vár, de az enyhítő körül­mények figyelembevételével s a bün­tetőtörvénykönyv 157. szakasza alap­ján az enyhítő körülményeket is be­számítva, a lehető enyhébb büntetést kérem! — fejezte be védőbeszédét dr. Bartha Ignác. i ELHANGZIK AZ ElSo'HA-i LÁLOS ÍTÉLET A bíróság déli fél 1 órakor vonul vissza Ítélethozatalra, majd közel egy órán át tartó tanácskozás után dr.l Predoviciu táblai elnök kihirdette az: ítéletet, mely szerint a büntetőtábla beigazoltnak látva a vád összes pont­jait, a vonatkozó kombinált büntető-! szakaszokat alkalmazza s annak alap­ján golyóáltali halálra ítéli Govor Pált. A vádlott az Ítélet kihirdetése után, amikor az elnök tudtára adja ne­ki, hogy három napon belül joga van az Ítélet ellen felebbezni, csak ennyit mond: Felebbezek! a végzet üiiinnetiez vezeti [És elérkezik az 52 éves korig. Ekkor Kolozsvárra vetődik. Beállít Csiky Sándor hóstáti földész portájára s az­zal a mesével, hogy együtt szolgált vele a nagy háborúban és most beteg és reumás, hajlékot kér. A közvetlen kö­zelben lakik özv. Kilin Mihályné. Na>- ponta látja, hallja, hogy az özvegyasz- szonynak sok pénze vau, dúsgazdag. Egy napon aztán elhatározza. hogy ki- rabolja. A mult év április 5r én fejszé­vel a kezében fellopózkodik a hóstáti asszony házának padlására, majd on­nan éjszaka óvatosan besurran a ház­ba. Terve sikerül. Az öregasszony nem ébred fel s ő zavatalanul végezheti a rablást. Százötezer lejt zsákmányol és sikerül is kereket oldania. A fejszét sem kellett igénybevennie. Még aznap kiöltözik, uj ruhát, ingeket, kalapot vesz s az egyik kültelki mulatóban összeismerkedik egy Szabó Rozália nevű Dragalina-utcai nővel. Hónapo- kon keresztül gondtalanul élnek a pénzből. Autótaxikkal járnak, sétako- csizásokra s annak során egy alkalom­mal a „Zöldsapká“-ha is ellátogatnak. A pénz közben elfogy s Govor Pál akkor arra gondol, hogy ami egyszer sikerül, miért ne sikerülhetne másod­szor is. És eljön a végzetes októberi éjszaka. A dolog azonban most nem olyan könnyű. Kilin Mihályné felébred s amikor meglátja a másik szobába be­surranni akaró árnyékot, felsikolt: — Istenem, ki az?! És Govor Pál, akit most már felis­mertek, i kezéheragadja a fejszét. De a gyil­kosság után most csak 16 ezer lejt , talál. í Azt viszi magával és bujkál. Napokig, hetekig, egy hónapig, miközben a KUin^csatád néhány rokona, töb­bek között a meggyilkolt asszony két veje kerül ártatlanul gyanúba. , Nagynehezen sikerül igazolniuk magu­kat s ekkor mind a ketten maguk elé tűzik a célt: leleplezni a valódi gyil­kost! A bravúros magánnyomozásuk eredménnyel is járt s az eredményt közlik is a rendőrséggel. A Mihai Vi= teazul-téren aztán két detektív egy hónappal a bűntény után, elfogja Go­vor Pált. Aki most itt áll és vall. És vallomása közben ez a cinikusan viselkedő, elfá­sult ember, amikor ismeretlen anyjá­ról és apjáról beszél, szinte szégyen­lősen, lopva előveszi zsebkendőjét és szeméhez emeli ... J MIT MONDANAK A TANUK? kihallgatásától el is tekint úgy a vád, I mint a védelem. , HALÁLBÜNTETÉST KÉRT AZ ' ÜGYÉSZ i A perbeszédek során elsőnek dr. Ciu= gudeanu Marius, a magánvád képvise­letében 150 ezer tej kártérítést kér a károsult Kilin-család részére. Ezután dr. Gheorghescu táblai ügyész mondot­ta el alapos gondossággal felépített vádbeszédét, amelyben részletesen ve­títette elő a bűntény minden borzal­mát és azt a kegyetlenséget, ahogy a vádlott végrehajtotta tettét. Egyetlen enyhítő körülményt sem Iát. Előre, szándékosan kitervezett rablógyilkos­ságnak minősíti és kéri a bíróságot, hogy az erre vonatkozó büntetösza- kaszt alkalmazza azzal, hogy figye­lembe vegye egyúttal a mult év május 24-én kelt minisztertanácsi naplót, amely az alkotmánytörvény vonatkozó szakasza alapján engedélyezi a bírósá­goknak, hogy kivételes esetekben az ilyenfajta bűntényekre a halálbünte­tést alkalmazza. JA hivatalból kirendelt dr. Bartha lg­Külföldre utazott Mitita Constantinescu BUCUREŞTI, május 5. Multa Con- | sPamlinescu pénzügyminiszter és 'a jegy 1 bank kormányzója csütörtök délben el­utazott Svájcba és Olaszországba. A pénz­ügyminisztert a pályaudvaron a minisz­terelnök, a kormány tagja; és >az olasz és svájci kövességek képviselői üdvözölték. Conisían’tiniescu miniszter Zürichbe megy, «hol részi-vész a jegybankok nemzetközi értekezletén. Különösem ~ • Montagu Norman angol bankkormány­zóval és Waller Funk németi bankkor­mányzóval és pénzügyminiszterrel foly­ón megbeszéléseket. Ezután i.r zürichi mintovásárt tekinti meg. Svájcból a pénzügyminisz.ler Olaszor­szágba utazik, ahol május 11 —12—13. án hivatalos látogatásé lesz Rómában. Rendelettörvénv a katonai behívásokról BUCUREŞTI, május 5. (Radar). Tör­vény dekrétum úján következőképpen módositotíták a hadseregszervezési tört- vény 63-ik és 64 ik ozaíkiaszait: 63-ik szakasz: A nemzetvédelmi mi­nisztérium « jelien törvény 32'ik szakasza bam fogiltatlt célból fegyverbe hívhatja a tartalékosokat és pótUrte 1 ékosokat is (rezerva si miliţie). A tartalékosok behívása minisztertaná­csi napló, a póttartalékosoké királyi dekrétum utján történik. A tartaléko­sok három Ízben 30 napos kiképzésre hivbalok be azon idő alatt, míg ilyen­nek minősittjetnek. A m illicit lag jak egyszer, 30 napos íkákép' zésre lehec behívni, amig ilyen beosztásuk vain. 64-ik szakasz: Amennyiben a kiképzés szükségletei megkövezik, a 6^3 ik s»a- kj-iszib'an előirt összpoimroskásokat meg leheli hosszabbítani, v^gy ismételni ezen szükségletek arányában. A (kiképzési összpontosítások elvben t*a- vassztsil, vagy ősszel lesznek. A sorkatonaság időleges megerősiiése érd1-kében esvzponosltások szükség ese­tén bármikor megszabott vagy meg nem állapitoltb időre szólhatnak. Egyévi börtönre ítélték a kommunistát, aki önkenj jelentkezel! a bíróság előtt A tanuk voltaképen egytöbegyig je­lentéktelenek'. Lényegeset, fontosat és főleg újabb mozzanatot senki sem tud felemlíteni. Kihallgatják Szabó Rozá­liát, akivel hónapokon át együtt élt, kihallgatják a taxisofőrt, aki autózni vitte őket, Csiky Sándort s még vagy öt-hat tanút anélkül, hogy a tanúval­lomások egyetlen változást is hozná­nak a bünper menetében. Több tanú KOLOZSVÁR, május 5. Évekkel ezelőtt lezajlott kominiunKsla- tömegper utójátékaként került tárgyalás­ra tegnap a helybeli katonai törvényszék elölt Gross Géza nagyváradi illetőségű al­kalmazott p. Ildiik a i bünpere. Grossot annakidején — távoli lété ben — 5 évi börtönre cs 50 ezer Ö7 pénzbünte­tésre ítélte cl a VJ. hadtest hadbírósága a Nagyváradon történt, Fodor István- féte szervezkedéssel kapcsolatosan, A rendőrség azonban éveken keresztül sem akadt az ország különböző városaiban rejtőzködő elitéit: nyomára. Az elmúlt év szeptemberében aztán váratlanul megjelent Gross városunkban, ahol dr. Rebrennu Trai an ügyvédhez for. duh jogi tanácsért. A védelmét elvállaló A védő pár szót vált még a vádlot­tal, ezt mondja neki: Holnap bejövök majd a fogházba és beszélünk. És Go­vor Pál — aki a perbeszédek után, mi­kor az elnök megkérdezte tőle, hogy az utolsó szó jogán van=e valami mona danivalója, felhúzott vállal csak ennyit mondott1: nincs semmi! — most, az el­ső halálos Ítélet elhangzása után meg-! törten visszamegy a vádlottak padjá­hoz. Az egyik fogházőr ráteszi kezeire a bilincseket, a rablógyilkos pillanatig végignéz még a tárgyalóterem közön­ségén. Aztán lehunyt szemmel, alig hallhatóan felsóhajt. És a fogházörök kíséretében visszamegy a börtönbe. 1 Talán még remél... (9. a.), ügyvéddel együtt —• amiről akkor la­punkban elsőnek) emlékeztünk meg — önként jelentkezett a katonai ügyész­ségen, perújrafelvételt: kérve, ahol azon­nal vizsgálati: fogságba vetették. Az ügy újabb átvizsgálása során kide­rült, hogy Gross katonád szolgálatának sem tett eleget és így tegnap a tiltott pro paganda üzésén kívül, a katonai jelent­kezésnél tanúsított engedetlenségéért is. felelősségre vpnták. LA! bíróság — dr. Rebreanu Traian ügy-, véd alapos indokokon felépült védőbeszé­dének az enyhítő körülményekre törtéírt utalásai figyelembevételével — Gross Gézát egv esztendei börtönre, 5000 lej pénzbüntetésre és 2000 lej költség meg térítésére ítélte, a 7 hónapja tartó vizs­gálati fogság beszámításával. Meghalt a Minorita-rend erdélyi tarto­mányi főnöke. Aradról jelentik: Az erdé­lyi magyar közéletnek nagy vesztasege van. Pázsimy Bon event um dr., a Mino­rita-rend erdélyi tartományfőnöke, a szer­dáról csütörtökre virradó éjszaka hajnali 2 órakor elhunyt. P az sí Íny Bon event ura 1872-bení született Pozsonyszentgyörgyön,! Középiskolái elvégzése után a romiad szem- szék kollégiumának voll a vezetője, 1896- ban szentelték pappá, 1904-ben a Grego­rián-egyetemen hittudományi doktorra avatták, 1900-ban került Erdélybe, ami- ■ kór j marosvásárhelyi kát. gimnázium hittanára volt. 1913-ig a szeminárium igazgatója voit, amikor a vatikáni bazilika, magyar gyón ta tójává nevezték ki. A vi­lágháború idején hazatért Rómából» is­mét átverte a marosvisárhelyi szeminá­rium vezetését, 1921-ben ismét visszatért Rómába s 1927-ig tartózkodóit otl, ami­kor a Minorita-rend erdélyi tartományi- főnökévé inevezték ki a ezt a tisztségét egészen haláláig 'föltörte be. A rendfőnök haláláról értesítették a pápai nunciust, M-onay Ferenc dr.-t, -a Vatikán magyar gyóntatójáb A temetési szertartás pénte­kéin fél 6 órakor kezdődik s azt Pacha Ágoston püspök fogja végezni. Az el­huny/,' tartományi rendfőnök teendők ideiglenesen Novak Mihály, a rend tarto­mányi tátikára vette át.

Next

/
Thumbnails
Contents