Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-06 / 103. szám

Í939 máj os 6. ELLENZIK Ga fene a külügyminiszter elindult Belgrádb BELGRAD, május 5. A jugoszláv la­pok részletesen foglalkoznak Gafencu román külügyminiszter belgrádi utjá- val és annak nagy jelentőségével. A Pravda legutóbbi számában hosszasan foglalkozik a román külügyminiszter római tanácskozásaival is és megálla­pítja, hogy az ismét helyreállította az utóbbi időben kisisé elhidegült olasz— román viszonyt, örömmel állapítja meg a lap. hogy az olasz államférfiak a Gafencuval folytatott tárgyalások so­rán határtalan megértést tanúsítottak úgy a Dunamedence, valamint a Bal­kán népeivel szemben. A lap cikkének további részében a belgrádi tanácsko­zások jelentőségével foglalkozik és ki­emeli azt, hogy Románia és Jugoszlá­via kapcsolatai régi barátságon alap­szik és külpolitikai irányvonalát mind a két államnak a békés szellem jel­lemzi. i „Józan megériési akarunk Romániával és barátságot Jugoszláviával!“ Csáky lstvángróf magyar külügyminiszter nagyszabású külpolitikai expozéja Hivatalos ieíemiés a római iárgyahí- sohtóL Pamlil Seicuru érdekes cikke az olaszországi tárgyalásokról VELENCE, május 5. (Rador.) Az európai körúton lévő űrigore Gafencu román külügyminisz­ter csütörtökön délután 4 órakor el= hagyta Velencét és Belgrád felé uta­zott. Az állomáson Zamfirescu római román követ és Velence főpolgármes­tere búcsúztatták el. j A Ştefani iroda Gafencu külügymi­niszter látogatásáról az alábbi hivata­los közleményt adta ki: „A megbeszélések során, amelyek Gafencu külügyminiszter, valamint a Duce és Ciano gróf között lefolytak, megvizsgálták a két országot érdeklő kérdéseket. A megbeszélések a barát­ság és szívélyesség légkörében folytak le, mindkét fél megelégedésére.“ A CURENTUL CIKKE GAFENCU RÓMAI ÚTJÁRÓL Gafencu római utjával kapcsolatban Parnfil Seicaru érdekes vezércikket ir a Curentulban. A vezércikk megállapí­tásai a következők: A román külügyminisziter római lá­togatása jó alkalom volt a román— olasz viszony felülvizsgálására. Nem is lehet tudni hamarjában, mióta nem járt román külügyminiszter Rómában. Az a különös felfogás vert ugyanis tanyát a mi külügyminisztériumunk­ban, hogy Romániának kötelessége szembehelyezkedni a fasizmussal. Nem tetszett nekünk az olasz rendszer; bosszantott minket Mussolini s azt hittük, hogy igazolni kell magatartá­sunkat vele szemben. Később pedig azért nem lehettünk jóban Rómával, mert Jugoszlávia állt vele feszült viszonyban s mi kötelezve éreztük magunkat arra, hogy a kisan- tant politikáját folytassuk, mintha ezeknek a szövetségi megegyezések­nek volna valami valóságos értékük. Tituleseunak hibás értesülései vol­tak Itáliára vonatkozólag. EvrőUévre igyekeztünk kimétyiteni a szakadékom kát és megerősíteni az Olaszországgal való szembehelyezkedés állásait. Pedig ez egyáltalán nem egyezett meg érde­keinkkel. De mi iparkodtunk mások érdekeit szolgálni. Hiszen a megtör- lásos politikában is Benes tanácsát kö­vettük, aminek az lett az eredménye, hogy mások adtak el petróleumot Olaszországnak. Benes fasisztaellenes politikájának megvolt a magyarázata, a Titulescué megbocsáthatatlan. Jugoszlávia nem is követte végig ezt a politikát s egy al­kalmas pillanatban a közeledés útjára lépett. i Mi azonban, akik Jugoszlávia mellett haladtunk, míg az rossz viszonyban volt Itáliával, nem igyekeztünk hason­ló eljárást követni, mikor barátkozni kezdett Rómával. Mindez természetesen ellenérzést váltott ki Rómában. Most azonban vé­get kell vetnünk annak a különös rendszernek, hogy mások érdekeinek prizmáján ítéljük meg a saját érde­keinket. S Itália a román külügymi­niszter római látogatását felhasználta arra, hogy barátságos fogadtatással ki= felezésre juttassa a múlttal való szakí­tás szándékát. [ Ne felejtsük el, milyen fontosi szere­pet játszik Olaszország az európai po­litikában és hogy Albánia elfoglalásá­val mekkora jelentőségre jutott a Bal­kánon. Egy ország külpolitikájának irányvonalát a térképpel a kézben kell megszabni, nem pedig érzések után. Gafencu külügyminiszter római infor­mativ látogatása szakit egy vétkes ha­gyománnyal. Olaszország ez alkalom­mal nagy érdeklődést mutatott irán­tunk. Használjuk ki ezt a figyelmet, annál is inkább, mert Itália most már balkáni hatalom is. Toltöiollak legnagyobb és legolcsóbb választéka az EELEiZÉK köayvosziályá^n Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Tel. 1199 BUDAPEST, május 5. (Rador.) Gróf Csáky István magyar küilügymi- rósz‘er a p-arlamonit külügyi bizottsága ■előtt hosszú nyilatkozóiban ismerhette a Teleki Pál gróf miniszterel'nökk'el együtt ■telt rómtri .és berlini látogatásának ered­ményeit. A beszámolóját azzal kezdte meg, hogy a tengelyhatalmak békés célt követnek és Magyarország politikája is párhuzam»; ezzel. Minden dicséret meg­illeti a- 'tengelyhatalmakat, hogy gyors intézkedéssel eltukatkották u visszama­radt romokat1 és megnyitják a tartós és igazságos európai uj elrendeződés útját. Ugyanezt a tengely politikát űzi Magyar- ország is a maga kisebb körében. — józan megértés:! akarunk Romániá­val — folytató Csáky gróf — és ba­rátságot Jugoszláviával. Csak a politi­kában avatatlanok állítják, hogy szét akarjuk választani ezt a kéő államot. Röviddel ezelotb javaslatot teltem Ro­mánia kormányának egy kisebbségi egyezmény megkötésére vonatkozólag. Remélem, hogy nem ttdhosszu idő múlva barátságos válaszd kapunk. Egy ilyen egyezmény igen sok akadályt el­háríthatna a békés közeledés utjából Római és berlini látogatásaink kapcsán a tengelyhatalmakkal megbeszéljük a közép- és délkeleteurópai Uszonyokat is. A tengely-államok mellettünk van­nak, de még tanács formájában sem óhajtanak beleszólni szomszédaink felé irányuló politikánkba. Ha jószándéku törekvéseink megvalósulnak, hosszú nyugalomra számíthatunk. Szlovákiával szemben barátságos érzé­seket • tápHá'l'unk és hajlandók vagyunk pozsonyi kon zulálu-sunkat diplomáciai jelleggel felruházni. A lengyel—magyar barátság kötelékei változatlanul szorosak, mert hiszen mélységes együLtérzésből fa­kadnak.- Gazdasági téren remélhető, hogy összeköttetéseink Olaszország felé is el­mélyülnek. A német birodalommal gaz­dasági kapcsolataink egészen 1940 közie­péig rendeződtek már. Megnyugvással téntünk vissza útjainkról, mert újra meg­győződést szerezhettünk arról, hogy az erős Magyarország Olaszország részére 'a ; legelsőrangubb politikai érdek. Kiki a ma­ga életterében, elsősorban saját erejére tá­maszkodva kell, hogy tovább dolgozzék. Az igazságos elrendeződés után nyugodtan nézhetünk a hosszú béke elé. KOLOZSVÁR, május 5. Cö’Jfescu loan dein Turda ügyvéd, volt saijtóügyész felesége az ólmuk évben ar­ról crtesülh., lucigy férje komolyan udvar­ról Szigeti Ilonja nevű ugyancsak kolozs­várii iliakósu nőnek, válna akar és barát­nőjét akarja) elvenni. OoJlfeseuné ezt ai gyanúját közölte Ana Mairta nevű barát­nő jével Is, aki készséggel ajánlotta fel szolgálta)italt, hegy a kétgyermekes csa­ládanya segítségére legyen. Múlt év jú­nius 9-én azután tudomására jutott a két asszonynak, hogy Cc ff csen ismét meglá­togatta nőismerősét lakásán. A két nő fel- kerekedett és beállított Szigeti Ilonának a lakására, ahol valóban megtalálták Col" fescu Ioant, akii éppen átment egy másuk szobába. Mint ahogy az 'Ilyenkor lenni .szokott, parázs botrány keletkezett s en­nek hevében Szigeti Rioina neki esett a két nőnek és mindkettőjüket kiverte laká­sából, közben Ana Marta uriasszonijnak oly súlyos sérüléseket okozott, hogy az hosszú hónapokon keresztül orvosi keze­lés alatt állott s mint kiderült, még a mai nap sem használhatja rendesen egyik kezét. Az ügynek fémrészé tszerüleg foly tatása, lett a bíróság előtt és az annak­idején megtartott járásbirósági tárgyalás során felmentő ibélet hangzóit, el az ügy­ben. Az Ítélkező járásbrtó határozatában azzal indokolta felmentő Ítéletét, hogy Szigeti Ilona jogosan éh az önvédelem KéiMüspi logMira ittíttH Ctlicsca veit iggtsz höiggismersstf, ahi megverte Öltésen feleségénél* barátnőiéi Érdekes Seíehhezési per a törvényszék élőt! jogával, akkor, amidőn két izgatottan viselkedő nővel állott szemben és átlói tartott, ha ö nem támad, akkor azok támadják meg öt. Ezenkívül pedig nyilván hihette azt, begy Colfescuné táskájában revolvert rejteget, aminek használatára csak alkalmas pilla­natot vár. Felébbezés folytán került az ügy a helybeli törvényszék második ta­gozatának Barbatohrtanácsa elé- Az ügy­ben a bíróság tegnap 'tartotta meg n tár­gyalást. Miután az elsőfokú tárgyalás so­rán az ügyben szereplő feleket a járás­bíróság már kihallgat] ta egyizben, így n felebír vitel során csak az újabban beje­lentett -talmik kiiihalftgiátására került sor- Elsőnek Duma Florie a 32 esztendős nőt hallgatták ki, aki elmondod lm, h-oigy a ve­rekedésnél nem vöd ugyan jeleni, de Sza­kács Ilona nevű ismerőse jelentette neki, hogy An)ai Martát Szigetit Hona megtá­madta és olyan súlyosain összeverte, hogy alig -tudták gépkocsira tenni és olszá-Hü- t-ani. Elmondíoitta továbbá Duma Finden, hogy az áldozata iát kerek öt hónapig ál­lott szolgálatban és asszonya ezalait ál­landóan betegeskedett s kezét állandóan felkötve■ hordta. Török János tanú szin­tén nem- volt jelén a verekedésnél, de tu­domása van arról!, hogy Ana Marta hossz- szu hónapokon keresztül betege volt a Szigeti Ilonával történt összekülönbüzé- sének. A tanuk kihaillgatása után a bíró­ság elrenxüeäte az iiutesoraóbain lévő oty vos'í bizonyítványok feliodv©sását és azok­ból aztán kiderült)( hogy Szigeti Ilona olyan súlyos sérüléseket okozott Ann Mar- tánalc, hogy három hónapig rendes or­vost kezelésre szorult $ jobbkeze még azután is körülbelül másfél hónapig mun­kára képtelen volt. Az orvosi bizonyítvá­nyok felolvasása után, a xnagánivád ne­vében dr. Petra Metes és Zamfir Saragea ügyvédek szólaltaik fel. Metes dr. beszéde során kifogásolta Colíescu viselkedését,, amidőn kétgyerme­kes apa- létére házassági Ígéreteket tesz. Hasonló értelemben beszélt Zamfir Sa­ragea is, aki ezenkívül benyújtotta a többhónap-as orvosi gyógykezeltetés szám­láját is, kiérve a bíróságot annak meg­ítélésére. Ezután került sör Rapeanu ügyész vádbeszédére. Rapeanu ügyész vád beszédle kifejtette, hogy ai törvénynek minden köriUbiények között védelmet -ke® nyújtani a törvényes házastálrsaknáik és teljes szigorral! kell el­járjon azok eiHen, akik a házasság meg­bontására törekszenek és a szülőket igye­keznek dtáv-oE'iani a gyermekeiktől- Be­széde során az ügyész kifogást emielit a vádilottnőnek a bíróság éiőtt tanúsított egykedvű magaviseleté ellen is és súlyos­bító körülményinek vette azt, begy Szi­geti Hona nevet géb és egyizben dfa&gyia a tárgyalótermet: is- Súlyos bírálat alá vette Golfescu loan dela Turda volt ügyész szerepét is az egész ügyben és mi- u'íán Bairbatehi törvényszéki elnök kérte, bögv a per anyagán kívül álló idlegen személyek nevét ne 1 reverje belé az ügy­be, az ügyész felelősségének teljes tuda­tára váló hivatkozással, megismételte sú­lyos természetű bíráló szavart. Egyébként Rapeanu ügyész méltó büntetést kért a hatóságok előtt már többizben szereplő Szigeti Ilona ebem Andrasiu dr. a vádlott védelmében szótárt fel és igyekezett helyzetét mente­ni. Védőbeszédében azzal! érveli, hogy Colfescunéék .magánlolcássértést követtek el, az angol közmondás, ,,az én házam az én váraim“ élve alapján és Colfescu­néék fenyegető magatartása miatt Szigeti Ilona .joggal g ondoHi altolt a kettejük ré­széről jövő támadásra és ennek megelő­zése képpen verte lei őket lakásából. Az utolsó szó jógáin Barbatteiu tárgyalást ve­zető elnök megkérdezte Szigeti Rónát is. aki kijelentette, hogy már élőbb névtelen levelet kapott vaihkrtöL áld halállal fe­nyegette meg anta az esetre, haj barátsá­gát továbbra is fenntartja- az ügyésszel. Egyébként is ő jóhiszeműen járt ed1 az ügyben és fogadta CAfescu udvarlásét, mert a volt ügyész házasságot ígért és mint menyasszony és vőlegény, utóbb hosszabb külföldi utón fs voltak- Feimen - tűsét kérte. A bíróság tárgyalásra vonult vissza ÓS‘ rövid szünet után hirdette ki Ítéletéi. A bíróság Ítéletében megváltoztat­ta a járásbíróság határozatát és az uj biintetőtörvénykönvv idevonatkozó sza­kaszai alapján, siáyos testisértés vétségé­ben vétkesnek mondotta ki Szigeti Honát, az enyhítő körülmények figyelembevéte­lével két hónapi elzárásra és ötezer lej pénzbüntetésre ítélte, egyben pedig köte­lezte, hogy az áldozatnak térítsen meg 15 ezer lej kezeltetést költséget is. Az el­itért Szigeti Ilona a törvényszék marasz­taló határozata ellen felfolyamodással élt a. táblához. ................«un—aawypiB—------------­Zsebtolvaj cicşâsiylányt £arfóz£aiofó le a sressílőrsésg KOLOZSVÁR, május 5. Ma reggel a III. kerületi rendőrség kö­zegei c!iö árt itatták a bűnügyi osztályon Chita Ileana 26 éves cigánylcányt, aki e'rten az a gyalnu merült fel, hogy az ál* liaitvásártér környékén legutóbb elkövet el! sorozatba zsebtolvajlásokban szerepet játszóin. A csinos külsejű fiatal eigány- 1/áiny az átlatvásárok alkalmával hozzá" szegődött c.gy-iegy -ittas állapotban lévő falusi gazdához, vagy lókupechez, akik szívesen fogadták társaságukban ezt a. szomrevaló cigánylányt. A környékbeli kocsmákban szívesen megvendégelték és a késő éjszakába nyúló mulatozás illám, nem egy esetben vették észre a borozó emberek, hogy pénztárcájuk eltűnt a zsebükből. A sorozatos feljelen lések alap­ján végül is Chila Ileánara vetődött a gyanú, akit. mai délelőtt hallgattak ki a bűnügyi osztályon-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents