Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)
1939-05-28 / 120. szám
1939 május 28. ellenzék ii wm negfelenf a városi adókról es illetékekről szóló szokáiurendeiet Uj illetékek tömegéi léptébe éleibe a rendelet.. * Illetékei keil fizetni a lakások, a cégtáblák, a temetések és a cselédek után I« közlemény KOLOZSVÁR, május 27. A városi hivatalos lap tegnap megjelent legújabb száma közli a város pénzügyi osztálya által a városi adók és illetékek ki' vetésére és behajtására vonatkozó szabály rendeletet, melyet a szamosi királyi helytartóság jóváhagyott és így ‘törvényerőre emelkedett. Miután a május elsején kezdődő városi adók és illetékek kivetését az •egyes adókivető bizottságok ez alapo-n hajtják végre, a polgárság tájékoztatása érdekében közöljük a szabályrendele.tnek általános vonatkozású rendelkezések. A szabályrendelet öt fejezetre oszlik és száz szakaszt foglal magában. Az I. fejezet, azokat az adókat sorolja fel, amelyeket a pénzügyigazgatóság hajt be és amelynek bizonyos százalékát adó- megtérités dm én később a városnak kifizet. Mezőgazdasági adók A II. fejezet a mezőgazdasági adók be-' hajtását szabályozza. Eszerint a mezőgazda- sági ingatlanok jövedelmének 19 százaléka* a bérbeadott mezőgazdasági Inga liánok jövedelmének 20 százaléka, a 'távollévők ingatlan jövedelmének 37 százaléka, a kitermelés ailalt álló erdők jövedelmének 20 százaléka, a fűrészárut termelő erdők jövedelmének 28 százaléka, mezőgazdasági adó címen a várost illeti. Az »e» cimen behajtott adók 50 százalékát a városi tanács a királyi helytartóság rendelkezésére bocsátja. Községi illetékek A szabályrendelet III. részének I. fejezete öOirolja fel a községi adókat. Esősorban azokat a' helységeket sorolja fel, amelyek .30, illetve 10 százalékos bérérték alá esnek. Az ötödik paragrafus szerint; azok a kisiparosok, akik iparukat egy szoba konyhánál nem nagyobb helyiségben gyakorolják, mentesek a bérérték adó fizetésének kötelezettsége alól s csak annyi bérérték adót fizetnek, mint a többi bérlők, mert, eltérve >az eldigi gyakorlattól, ez évben nemcsak a ikereskedelmi célokat szolgáló helyiségek bérlői fizetnek bérérfékadót, hanem az összes albérlők éspedig a bérérték 5 százalékát, ennyit» fizetnek az iparosok is. Be nem épített területinek bérérték adója a jövedelem 10 százaléka. Ez alól kivétek csak azok '» be nem épített ingatlanok képeznek, amelyek <a város olyan külső lerüí- íetiara fekszenek, 'ahol semmi építkezés nincs. Benemépitett területnek minősíti a szabályrendelet azokat az ingatlanokat, ■amelyeken egyáltalán nincs, vagy ha van, csak ideiglenes jellegű épület van. A 8. szakasz, mint előbb 1« említettük, leszögezi, hogy ebben az évben minden bérlő évi bérösszegének 5 százalékát odóba köteles fizetni, kivételt képeznek azok a bérlők, akiknek évi bérösszege a 8000 leje nem haladja meg. Temetkezési illetékek A szabályrendelet 9. szakasza a temetkezési illetékeket sorolja fel és megálkipiib- ja, hogy úgynevezett fényűző temetéseknek 3000, elsőosztályu temetéseknek 1000 lej, másodosztályú temetésnek 500 lej, harmadik osztályú temetésnek pedig 50 lej az illetéke. Mindjárt körül is írja a szabály- rendelet a temetések osztályozását is. — Fényűző temetés az, amelynél az elhunytat hat lóval és érckoporsóval, e'sőoszitályu temetés az, ahol négy lóval és tötgyfakopor- sóva!, másodosztályú az, ahol két lóval és fenyőkoporsóban viszik az elhunytat a temetőbe, harmadosztályú temetés az, amikor a haló ti tat gyászkocsi nélküli viszik a temetőbe. — Ilyen temetés tudvalevőleg nincs és igy 50 lej illetéket keU fizessen temetési illették címen a városnak a legszegényebb halott hozzátartozója is. A városi szabályrendelet luxustemetésnek minősiti az összes rituális temetéseket, ame’yeknél a temetést végző egyesület 'legalább 10.000 lejt, elsőosztályunak azokat a temetéseket, amelyeknél legkevesebb 6000 lejt, 9 másodosztályunknak, amelyeknél legkevesebb 3000 lejt és harm a doöz iá ly u-ak- nak azokat, amelyek után 3000-nél kevesebb illetéket szednek be. Mentesek a temetési ileték fizetése alól azok a temetések, amelyeket szegénységi bizonyítvány alpján, vagy a városi tanács, vagy a zsidó te- met'kezéeii egyesületek végeznek eh Cégtáblaadók Air. szakasz a cégtáblaadókat állapítja meg. Ezt az adót a cégtábla fizetés kötelezettsége alá eső vállalat- évi bérétől teszi függővé. Húszezer lej bérösszegig 100 lej, 50.000 lej összegig 200 lej, 100.000 lej bérösszegig 500 lej, 200.000 lej bérösszegig 800 lej, 300.000 lej bérösszegig 1000 fej és 500.000 lejen felüli üzleteknél 2000 lej a cégtáblaadó. A szabadfog1 alkozásuak (ügyvédek, orvosok, mérnökök) évi 300 lej cég- táb'a'adót fizetnek. Homályos és magyarázatra szorul a ii' szakasz 8. bekezdése, amely az. idegennyelvü cégtáblák adóját a rendes adó nyolc; szo.rosában. állapitjia meg. ,,Idegen nyelv“- rői beszél ez a szakasz s minthogy az aradi törvényszék kimondotta, hogy a kisebbségi nyelven készült cégtáblák nem idegen nyelvűek, igy nem tudjuk, hogy a szabályrendelet milyen cégtáblára gondol, mert az állam nyelvén kivüt Kolozsváron csak kisebbségi nyelven vannak megszövegezve a cégtáblák. A cselédadó A 12. szakasz a cseíédadót állapítja meg. Eszerint bármilyen cimen alkalmazott férfi, vagy női cse'-éd éjjeli őr, portás, expeditor, illetőleg mindazok után, akik a cselédtörvényben fel vannak sorolva, évenként és személyenként 180 lej adót. kell fizetni. Nem fizetnek cseíédadót természetesen a közintézmények, jótékony intézmények és a mezőgazdasági alkalmazottak. (Folytatjuk.) GRAND HOTEL REX MAMAIA MEGNYITÁSA 1939. fUNSUS 15.ÉSL FELVILÁGOSÍTÁST NYÚJT ÉS INTÉZSZOBÁK FENNTARTÁSÁRÓL KED1K. BUCUREŞTI KÖZPONT: STR. DOAMNEI I. SZÁM ALATT. — TELEFON 6-1640. Hadat üzentek a newyorki erköfcsligák a világkíállilas meztelen táncosnőinek Számit zik "2 a meztelenségei a világkiállításról ? — Érdekes vita a rendezőség és az erhölcsUgáh között NEWYORK, május 27. Beszámoltak az összes világlapok arról, hioigy a newyorki világkiállítás valóságos paradicsiomia lesz a szép nőknek, akik mint meztelen táncosnők, trikós szépség- királynők és Vénuszok fogják a kiállításra csábítani az embereket. Egész sor ilyen atrakciót vett tervbe a kiállítás rendezősége, de ugylátszik ez nem fog olyan simán menni, mint ahogy a szenzációt hajhászó kiállitásrendezők elképzelték. Hetek óta valóságos harc fcigik a kiállítás rendezői és a newgorki erkölcscsőszök közölt. A szenvedélyes vitába beleszólnak a nagy lapok vezércikkírói is, de rajtuk kívül izgatott olvasók elárasztják levelekkel a lapok szerkesztőségeit. Akörül folyik a vita, hogy mi legyen a határa a kiállítás meztelen látványosságainak. , Ragadós az eddigi példa A newyorki viilógk'iállitás magánváll®!- kozás, de anyagi és erkölcsi támiogalás- sál résztvesz benne az állam és a város is. Az a vélemény Amerikában, hogy ott, mint a csikágói kiállításon is, nem az dönti el a sikert, hogy a vásár mit nyújt művészi, néprajzi és technikai csodákban, hanem, hogy mit nyujt a sokmillió látogatónak meztelenségben. A csikágói kiállítás bebizonyít olt a ezt. Nem egy meztelen táncosnő került bíróság elé, mert megbotránkoztatta a nézőt. Jellemző az amerikai mentalitásra, hogy bíró nem ítélte cl az amugyis hírhedt táncosnőt, hanem visszaküldte a kiállításra azzal az atyai tanáccsal, hogy igyekezzék megjavulni. így az történt, hogy a bírói ítélet valósággal szentesítette mindazit a merészséget, amelyet a kiállítás rendezői eleinte b átortalanivl p rób á 1 gat fia k. Ezek a látványosságok olyan merészek, hogy mellettük a párisi Moidin Rouge mutatványai derűs gyermeki szórakozásnak tűnnek fel. A csikágói jó példa után a sanfranciskói kiállítás is átvette a hasonló látványosságokat és ezek ízléstelenségben és merészségben egyáltalán nem maradtak el a csikágói mögött. E^ek után természetesen a newyorki világkiállítás rendezősége túl akart tenni minden eddig látott meztelen produkciónál- Ezért felháborodva tiltakoznak az ellen, hogy éppen az ő kiállitásukiajl], amely a legnagyobb méretű eddigi amerikai látványosság, akarják erkölcsren- dészebHeg megszigorítani. Óriás összegeket költöttek eddig is különböző táncosnő-csoportok szerződtetésére, akik raffi- nált meztelenségükké! teszik borsossá a különböző atrakciókat. Közbelépnek az erkölcsligák Az amerikai erkö'lcsligák és a Neiv- york Egyházainak Szövetsége felemelték tiltakozó szavukat a tervezett látványosságok eden és kijelentették, hogy nem szabad ® világkiállítás területén olyasmi bemutatni, ami ronthatja a vásár erkölcsi színvonalát. A kiállító« vezetőinek az Qtz álláspontja, hogy kitartanak programjuk mellett és La Guardia polgármester bizalmasai előtt ugv nyilatkozott, hogy nem hajlandó engedlményeket tenni erkölcsi tekintetben és hogy a rendőrség kérlelhetetlenül eljár a közszemérmet megbotránkoztató attrakciók ellen. Az egyik híres newyorki újságíró, W. Pegler azt írja, hogy Newyork városa nem tűrheti, hogy a kiállítást látogató gyerekek és lisztes családanyák uton-utfélen olyasmit lássanak, ami sérti minden jóizlé- sü ember erkölcsi felfogását. A vila még 'írem doh el. Egyelőre azok a táncosnők, akiknek egyetlen kosztümje néhány fehér galamb, vagy a lasszózó kó* 'rista'ányok, akiknek egyetlen öltözete egy öv és egy óriáis cowboy-kalap, háborítatlanul készülődnek mutatványaikra, de 3 jelek azt mutatják, hogy ezek u ,.művésznők“ csak bizonyos korlátok közönt mutogathatják bájaikat a kiállítás közönségé' nek. UJ KÖNYVEK Zsarátnokot dobott az Úr Egry Irén regénye A világtörténelem legbonyolultabb korát varázsolja elénk, a szerző. Kapisztrán János és Hunyadi János évtizedei, a török, az olasz s a magyar élet tragikusam, zajos világtörténelmi képei s a hatalma tetőpontján összeomló török-világ színes jelenetei vonulnak el az olvasó előtt. Olyan ez a könyv, mint egy színes áJom. Az »elején a török hárem éleiének csendes, bájos idülje, a végén a nándorfehérvári ütközet dörgő égzengése $ közbül szerzetesi rajongások, izzó szerelmek, középkori kegyetlenségek» édes naivitások. Három hatalmas szobor mered e »tarka képek közül az égnek: a Kapisztrán Jánosé, a Hunyadi Jánosé és a fiatal Mohamed szultáné. Á keresztény áhítat és lendület, a magyar erő s a török anyagiasság szobrai ezek az alakok s mellettük é« körülöttük az ő híveik: hulló férfiak, szenvedésbein, vo-nagíó nők. De mindent: a szobrokat s a mellékalakokat is melegre füti reális emberségük, szivük dobog, szemük szemünkbe villain s kezünkben érezzük 'kézszoritáöukat. Ünnepi hangulatba ringat ez- a szép könyv, de egy kiihő okból is. Amikor elolvastuk s megtudtuk, hogy szerzője fiatal ieány, aki közelebb van a húszhoz, mint a harminchoz, megnyugodva gondolunk arra, hogy mégsem olyan kilátástalan a mai fiatalság jövője. íme egy mai fiatal! A -tu- ţ lajdon tehetségét megbecsülve, elmerült a ’ történelmi irodalom tengerébe — valóságos í könyvtárt kellett e »könyvéhez összeolvasnia — úgy látszik, tanulgatta »a török nyelvet ig és annyi gyönyörűt gyűjtött össze e tenger mélyén, hogy belőle értékes gyöngysor alakult ki: a magyar történeti regényirodalom egyik legfrissebb és legértékesebb darabja. Ára fűzve 132 lej, kötve 216 lej. Kapható minden könyvkereskedésben. ' Cronin s Eií latsak a csillagok J3gy politikai kalandos? karrierje Eredetileg egy kis bányatelepről indul el, még a háború előtti években. Mindenáron érvényesülni! — Ez a jelszava. Minden kellékkel rendelkezik. Csinos fiú, behízelgő modora van, erőszakos — nemcsak o. pályáján, de ami ugyancsak ■nem mellékes: nőkkel szemben is — és iegfőként nincsenek gátlásai. Persze csakhamar leveti a munkásruhát, ,,társadalmi ember“ lesz és a régi „kis nő“ he'yett a hatalmas gyár vezérigazgatójának felesége felé gravitai. Itt érzi a »»nagy sanszot“, az elhanyagolt, előkelő nő mögött látja a fantáziát. Nem téved, mint ahogy az efajt-a ember csalhatatlan is a megérzéseiben. A nő nyitja meg előtte a karrier utjának utolsó kapuit és Joe Gowün, az óriási municiógyár •teljhatalmú vezére, srapnellgyártó, siberek és csaló hadseregszálHtók cinkostársa, pat- rónusa lesz. A tömegek őszinte hazafias érzése, meg •a háború demoralizáló ereje, az egész Európát fojtogató gazdasági krízis, mind- mind neki kedvez. Joe a pacifistákkal szemben militarista, az aggodalmaskodókkal szemben hullahegyeken keresztül is l)eiB- kes optimista. A háború befejezése után» csak természetes, hogy a közélet dobogóján ágál, elsőnek hirdeti az ,,uj házasságot“, konzervatívabb a legkonzervatívabbnál és két marékkai vájkál az 1920 utáni ideológiákban. Joe Gowlland, Cronin uj regényének hőse. igy nő ki közéleti típussá a háború utáni Európa politikai tényezőjévé. A „Réztábla a kapu alatt“ példátlan sikerű írója uj, hatalmas regényében „Ezt látják a csillagokéban a háborús és a háború utáni Európa kegyetlen keresztmetszetéi; mutatja meg utánozhatatlnnuil bravúros irói eszközeivel, ami egyben magyarázatául szolgál annak az óriási sikernek is, nmey Cronin ezt a regényét egyrészt politikai körökben, de másrészt irodalmi és olvasói körökben, megjelenésének pillanatától kezdve, végigkísérte. Dante kiadás. Terjedelme SSo oldal. Ára fűzve 314 lei, egészvászon kötésben 414 Ej. Kapható minden könyvkereskedésben. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Ciuj. ' Piaţa Unirii.
