Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-27 / 119. szám

193 9 máj um 2 7. ELLENZÉK Eső Nagy buzgalommal esik az eső, két­ség nélkül szokatlan buzgalommal. Az egyéni ember már ideges: zavarja szorgalmát, olykor munkáját és egyes nyári szórakozását. Ámde a gazda ér­deke mindenek előtt való. Ö szolgák tatja nekünk a napi kenyeret, igy az ő érdeke áll elöl: fontosi és jelentős most is, mit mond a gazda erről az időjárásról. A gazdák nagyjában és egé­szében elégedettek, sőt vannak, akik nem sokalják, sőt még keveselik is a csapadékot. A dús esőzésnek egy ész­revétlenül maradt hasznára is utal­nak. A három elsőrendű fagyos szent és most az utolsó veszélyes névnap is, az Orbáné, felhőbe, szélbe, esőbe bur­kolva vonult át és erre az évre méreg­fogát elveszítette. Ha junius nem lesz túlságosan csapadékos és viharos, akkor elsőrendű termést és ősszel nagyszerű gyümölcsszüretet remélhe­tünk. Amennyire a gazdáknak az áp­rilisi napokhoz fűződő ős igéi szerint köteles tennivalókat és terveket nem lehetett megvalósítani, éppen annyira érvényesültek a májusi gazda-időpon­tokhoz fűződő kötelességek, óhajtások és remények. A tavaszi munka áprilisi zordságok miatt elkésett ugyan, de má­jus mindent jóvátett és mindent pó­tolt. Buja termékenység leheli reánk. Sajnos, emberi létünk ösztönös de­rűlátása most is megkapta komor fi­gyelmeztetését a természettől, hogy nem fenékig tejfel. A fénynek árnya van, az örömnek ürömé, a szem-oldal­nak fonákja vagy visszája. A dús eső­zés idején szabálytalanul felhalmozó­dik itt-ott a természeti feszültség; ka­tasztrofális jelenségek zúdulnak elé. Minduntalan óriásarányu jégesőkről, viharokról, sőt orkánokról hallunk. Nemrég fővárosunkat valóságos felhő- szakadás borította el s a termékeny sikság egyik legtermékenyebb megyé­jében a jégeső szinte az összes termés- lehetőségeket agyonverte. Épp, mikor e sorokat rójuk, árvizhirek jutnak el hozzánk az ország több részéből. De külföldön is ott a siralom. Kassa vi­dékén oly borzasztó Ítéletidő söpört végig, aminőre a legöregebb emberek sem emlékeznek. Nemcsak a szokásos póznák és huzalok pusztultak el, ha­nem hidak és házak is. Sokfelé har­sognak az árvizek. És csodálatos, ami­kor a rengeteg eső minden háztetőt és zsupfedelet bőségesen megáztat, nem gyöngül a másik nagy elem pusztító, versengő kedve és máris kezdődnek a nyári tüzesetek. Nagy fájdalom tölt el, hogy néhány bukovinai csángó község közül az egyik, talán épp a legkedve­sebb, a vöröskakas áldozata lett. Ámde igy látogat a baj kövér időben is. A természet és emberi élet rendje alko­tás és pusztulás, lét és megsemmisü­lés. Azonban túl kell pillantani ezeken az aggasztó részleteken és megtelni az általános reménységgel, amelyet most a kedvező körülmények fakasztanak. A virágos május utolsó napjaiban gon­doljunk rá, hogy az égből jóelemek megáztatták a verejtékes földet is. Kö­telességünk, hogy e buzgalomtól pél­dát vegyünk s erőt merítsünk belőle. Összeállítóitól! ci iolozsiárt választól névjegyzékei T015 ieBenikezeti az összeíráson KOLOZSVÁR, május 26. Közöltük már, hogy városunkban a képviselő­választók névjegyzékének összeállítása tegnapelőtt végétért. Tegnap összeszám­lálták a jelentkezőket és ekkor kitűnt, hogy összeírásra 11.115 polgár jelent­kezett. Ezek közül 820 az ipar és kereskedelmi kategóriába, 6.010 a munkás éa földműves csoportba, 5025 pedig a szellemi foglalkozásúak osztályába. Bi­zonyára a rövid időnek tulajdonítható, hogy az összeírásra kevesen jelent­keztek, mert a régi választójegyzékben 23.000 férfi és nő választó szerepel.-------- ...I iiai,isiinc!iáa,©iss hafótörötíetf mesíCeCCeic ki a mélyéből îJâol©ónak liagyta ©I a parancsnok az ©lsülyedt tesig©i*alattjáp©t LONDON, május 20. (Rador.) Tenge­részeti szakértők köreiben nagy sikernek leik intik az angloü hajózás számára a ,,Squaiíus“ ,33 hajótöröttjének megmenté­sét. A mentöhainamgoit elsőidben aíkal­mozták. mégpedig teljes sikerrel. PORTSMOUTH, május 26. A „Squa- lus“ tengeralattjáró személyzetének meg­mentett harminchárom tagja között van a buvárhajó parancsnoka is, valamint három,, a hajó öt tesztje közük A hajó három polgári utasa közül kettő meg­halt. Land tengerész, aki szintéin a meg­mentettek között van, elmondotta, hogy csak néhány perccel a víz alá merü­lés után vették észre, hogy a hibás sze­lepen át viz szivárog a hajió testébe. Sokan csak >az egyik matróz hatalmas erejének köszönhetik életüket. Ennek a rendkívüli testi erejű matróznak sikerűit bezárnia az elárasztott legény­ségi helyiség és a hajó elörés^e közötti páncélétjt ót. I Kevéssel ezután a, hajó negyvenöt fok- I kai! elhajolt. ! PORTSMOUTH, május 26. (Rador.) A j Squailus parancsnoka volt az utolsó, aki I elhagyta az elsülyedit tengeralattjáró fe- J délzetét. Társaival együtt kórházba sziáil- j litolbhák. Több mat róz álla pata redkivül j súlyos. A megmentettek száma tegnap ? délig 33-ra emelkedett. „Magyarország politikai életét a függetlenségi eszme mozgatja és szabja meg“ I ------ ■! , Egy budapesti kormásnylap érdekes cikke Erdély i vers Aki az elmúlt szerdán „előre meg­fontolt szándékkal“ a budapesti rádiót fogta, hogy Tessitora Nóra rövidke szavaló félóráját meghallgassa, zavar­talan gyönyörűséggel telt meg. A mű­vésznő hosszú hallgatása miatt még a szeretet elfogultja is félősen gondolt végleges hanyatlásra, vagy elnémulás­ra, most azonban örömmel állapíthatta meg: elkövetkezett a csúcspontra ér­kezés. Csodálatosan meleg, zengő, szár­nyaló, teljes és tiszta szép hang zen* dűlt felénk és az előadás tökéletesen árnyékoló, szinezö, értelmező és kife­jező volta minden els'zavalt szép ma­gyar vers egész életét és értelmét köz­vetítette. Zavartalan és tökéletes élve­zetünk volt, bár két mellékes körül­mény némi árnyat vetett a fénylő tel­kekre. Az egyik, hogy a rövidre sza­bott műsorban csak Magyarország né- hány költője szerepelt és olyanok hiá- nvo'tak, akikkel a művésznő sokat foglalkozott, akik a magyar lelkiség­hez és szellemiséghez elválhaílantil hnzzátapadtak. Be a mohóság, az idő, a hely, a körülmény és ki tudja mi­csoda másnak a szempontjait a magáé­val állítja szembe s ezzel a sikernek domborító hátteret ad. A véghaíás gyö­nyörűségében minden mellékes felol­dódik. mint ahogy a második hiányból is tulajdonkép előny lesz. Ez a hiány a mi érzékenységünk terméke. Az er­délyi hallgató érthetően csodálkozott, BUDAPEST, május 26. A ,,Függetlenség“ című 'napitag, melyet félhivatalosnak tekintenek, tegnapi számá­ban Magyarország függetlenségéről éo sza- biuiságáró' ir vezércikket. Az érdekes cikk, ■egyebek között, -a következőket írja: A régi idők. magyar politikai életének I SELECT MOZGÓ fej I Ä Ismer ellen B í Ragyogó kiállítású, mozgalmas, minden £ iéleaetében izgalmas film, melynek ce- I lekménye a Cote D’Azur-on és Nizzában f játszódik le. — Főszerepekben: DÍTA } PARLO, A. PRFJEAN és JULES BERRY | mozgatója és küzdelmeinek egyik legége­tőbb kérdése: a függetlenség gondolata, is­mét időszerűvé vált. Ma Magyar országnak az egész világ előtit meg »kell mutatnia, hogy a függotiienségi eszme mozgatja és szabja meg pőlítikjaá/ életét. Azért» fáradt és harcolt húsz éven át Magyarország, hogy, elérje a pénzügyi, katonai, politikai és gaz­dasági függetlenség állapotát, mert enélkül n«m alapozhatja meg jövőjét és örökre csak mellékes «akkfigura lenne az európai erők játékában. Vannak, ak-'tk másfélé te­kintenek és elfelejtik, hogy függetlenség nélkül nem lehetnek igazán magyarok. Jó' tesszük — fejeződik be a cikk — ha jól megjegyezzük, hogy kik ezek, mert akik igy gondolkoznak, azokat nem szabad sze­rephez engedni. Elvi jelentőségű döntést hozott a semmitőszék az elbocsátott magyar vasúti tisztviselők ügyében BUCUREŞTI, május 26- Elvi jelentőségű döntési hozotlt a ma­gyar vasutasaik ügyében a semm itösz'ék- Aradkor a román államvasutak 1921 augusztusában a vök magyar alillamvas­utak ügykezelését véglegesen átvette, szá­mos vasúti alkati mázoltál clboasájlotL részben azért, mert nem ismerték az ál­lam nyelvét, részben pedig >aiz eskü tétéi megtagadása miiatt. Az elbocsájtoit tiszt­viselők ekkor nyugdijazásukait kérték, a vasu'tigazgatósá g álláspontja azonban az vollt, hogy nem a vasúti nyugdíjpénztár, hanem az állami nyugdijinézet illetékes járandóságaik folyósítására. Az á l kenni nyugdíjintézet viszont a vasútigazgató- sághoz uitasöitot'ta az elbocsájtoit kisebb ségi vasutasokat. Az ügy a számvevő- szék elé kerük, a hol a vau ti nyugd ijpénz- tálnait kötelezték az Mel menyek folyósí­tására. A vasút tovább felebbezett és a semmiitöszék most hozott végső fokon dÖnlllést az ügyben. A semirútöszék ki­mondotta, hogy a magyar á Hamvaim Iáik­nak a GPU által átveti é,s később elbo- csájioüt tisztviselőit állami nyugdíjasok­nak kell tekinteni és járandóságaik fo- Jyóisiíásána az állami nyugdíjpénztár kö­teles. l'milm ftértifóeftrö! tanács-< ÜOZtäft & Balft£m~SZ$Vef§€g ftiiiüiűfMtei BUCUREŞTI, május 26. A Balkán államok szövetségének gazdasági tanácsa tovább folytatja megbeszéléseit a román fővárosban. A bizottság tagjai tegnap meglátogatták a Malaxa-üzemeket, ahol a gyár mérnöki kara a legkimeriíőbb magyarázattal szolgált az iizem berendezésével és mü = ködésével kapcsolatban. Délben a fővá = rosi Kereskedelmi és Iparkamara adott közebédet a vendégek tiszteletére. A különböző bizottságok tagjai pedig dé! = után öt órakor ültek össze a további tanácskozásokra és azoknak befejezté­vel jegyzőkönyvbe foglalták határoza- taikat. Ma délelőtt 10 órakor a bizott- ság tagjai N. Tabacovici elnök elnök­lete mellett ismét összeültek a Keres­kedelmi ési Iparkamara dísztermében és ennek az ülésnek a keretében az egyes bizottságok elnökei teszik meg jelen­téseiket a teljes ülésnek a végzett munkáról. Adományok a nemzetvédelmi alapra BUCUREŞTI, május 26. • A prop agam da ügyi minisztérium nap- nap után beszámol azokról az összegek­ről amelyek a nemzetvédelmi alap ré-. serére érkeztek a közönség köréből. Töb­bele közötti tegnap a Banca Romaneasca: egymillió lejt, a Banca de Credit Roma­na ugyancsak egymilliót, a Raeoa Co­mercial Romania pedig 500 ezer lejt ado­mányozóit erre a célra'. Sava Eduard nyugalmazott ezredes egyhavi nyugsdijáít ajáiiiita fe4 nemzetvédelmi célra. Mentsük meg régi emlékeinket! A pack lások elrendelt kiüritéséveL sokszor régi okmányok, levelek, naplók, könyvek» szimlíapok, gyászjelentések és más érdekes régi emlékek kerülnek elő- Ezeket cöbb helye« őrzésre alkalmas hely hiányában ócska,papirosul eladják, elégetik, vagy; szeméire dobják, esetleg ia pincébe hord­ják le. A pa/pisroeanyiag aztám a nem elég száraz és szeliős pincében nedvességet vesz föl, rnegpenéiszeditk és pár év alatt megro!- had. Éppen ezért felhívjuk a közönség figyelmét, hogy a padlásokról előkerülő kéziratos és nyom%lványaTiyag megmen­téssé érdekében vegye igénybe az Erdélyi j Muzeum-Egy esül ért segítségét. Az Erdé.yí Muzeum'Egy esül'et ugyanis szívesen nyújt támogatást és díjtalanul gondoskodik szak ember kiküldéséről. De a kolozsvári ma­gyar közönség bizalommal fordulhat a kérdésben a három magyar felekezeti kol­légium könyvtáraihoz is. Az Erdélyi Mu~ zeum-Egycsülethez szóló bejelentéseket szóban, vagy levelezőlapon dr. Kántor Lajos titkárhoz (Cluj, Sir. Brattanu 4.3.) vagy esetleg Klemen L'ajos nyug. levéltá' reshoz (Ouj, Calea Molilor 16.) lehet in­tézni. EMBERÁLDOZATOT KÖVETELT A FELHŐSZAKADÁSBÓL KELETKE­ZETT ÁRADÁS. Muresán Mihály se- mesnyei gazdálkodó kiment a határba, hogy követ szerezzen egy építkezés* hez. Mialatt dolgozott, felhőszakadás támadt és a viz pár perc alatt elön* tötte az egész völgyet. A felhőszaka* dás következtében a hegyről lezuhanó víztömeg magával ragadta a gadálko* dót és besodorta a völgy mélyébe, ahol már egész tó gyűlt össze. A szerencsét* len ember a vízben megfulladt. Hozzá­tartozói, akik hiába várták haza, ke­resésére indultak és megtalálták bolt* testét. Az esetről jelentést tettek a dési ügyészségnek, amely megadta a temetési engedélyt. miért nem szerepelt a szorosabb érte* | lemben vett erdélyiek egyike se — mu­tatóba. Hiszen a halott Ady és az élő Erdélyi József nem jelentik mai ma­gyar erdélyiségiinket, amelyet hang­súlyozunk és követelünk. De a Buda­pesten élő Aprily Lajos, vagy Bartaiis János se került a fényes névsorba. De magyarázatot kapunk. Most maga Tessitori Nóra megvilágítja ezt a kö­rülményt és örvendetes lehetőséget ígér. A rádió ugyanis alkalmat fog ad­ni nemsokára, hogy kizárólagosan er­délyi félórával kedveskedjék a hall- j gató világnak, hogy a mi sóvárgásun- 1 kait vagy hiúságunkat kielégitse. Az j eltűnt félóra, iám, kevés volt a ma j magyarországi költészete részére is. Mindentől eí£í intve, ö úgyis minden i lehetőt elkovey, nz erdélyi költészet ' népszerűsítésére, mire égető szükség j nincs ugyan, mert ez elég hamar és elég hatásosan utat tört magának min­den magyarországi szívhez külső tá* mogatás nélkül is, de azért örvendetes. Az erő önmagában eléri célját, de jó, ha láthatóvá válik. Mindenesetre örömmel szögezzük le Tessitori Nóra nagy diadalát és újra kivirágzó tevé­kenységét. Nagy hatással járja be a magyar városokat — junius 8*án Sze­geden szerepei — és az egész estéket betöltő műsoron bőven helvetfoglaló szükebb irodalmunk és főleg költésze­tünk szolgálatában ismét nemes mun­kát végez. Ne felejtsük el, hogy az uj erdélyi költészet ,,hősi hajnalán“ kőr­útjain mennyit fáradozott ismertetésén és terjesz^ién.

Next

/
Thumbnails
Contents