Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-24 / 116. szám

ellenzék 7 1939 május 24* mm Tízezer kilométer — biciklin... Európai körutat tett meg két angol turista Egy órára Kolozsvár vendégei voltak a fiatal sportemberek.— Utiélményeikről nyilatkoztak kolozsvári pihenőjük alatt a kerék­páros világjárók az Ellenzék munkatársának KOLOZSVÁR, május 23. Délelőtt 10 óra. A forró májusi nap' Tataru királyi helytartó rendeleie az áttérésekről Milyen feltételek mellett lehet va'last változtatni? NAGYVÁRAD, május 23. Számos-tar­tomány h’ivafcailos lapjának legutóbbi szá­ma közli Tataira királyi helytartó kör­rendeletét, amely a városi és községi anyakönyv vezetőkhöz szót és minus zteri rendeltetek állapján szabályozza a kité­rések módozatait. — A minisztériumihoz — mondja a körrendeltet — több panasz érkezett ar­ról, hogy egyes anyakönyvvezetők meg­nehezítik ai kitéréseket s olyan formaik - tások teljesítését kérik, a,minőket nem ir elő a kultusztörvény. így több panasz érkezett a miniszté­riumhoz, hogy az anyiakönvvvezetők nem jegyzik be a kitéréseket, ha varak• el nem ismert felekezeibe (reform-baptista., ad­ventista. stb.) akar belépni. A miniszté­rium utasítja az anyakönyvvezetőkek hogy ilyen esetben „fdekezeíenkiviih“ megjelöléssel vegyék tudomásul a kité­rést. Másik panasz, ami a ininísztér'umhniz érkezett, hogv egyes anyakönyvvezetök követelik az áttérni szándékozóktól, hogy igazolja azt a körülményt, hogy kifizette egyházi adótartozását és nincs .aálralék- han azzal a felekezetiéi szemben, amely- ‘ hol kilép. Ez a, követelés törvénytelen — mondja, a körrendelet. Az anyakönyvve­zetőre nem tartozik, hogy r\z áttérni szán­dékozó tartozik-e egyházi adóval, vagy sem. az kizárólag az illető egyház dolga, hogyan hajtja be követelését. Az anyaikönyvvezelő, ha valaki beje­lenti kitérési szándékát, köteles azt jegy­zőkönyvbe foglailini. Az egyetlen feltétel, aim elvnek betartását eb'cTíöri/het.k: betol- tötte-e 18-ik életévét a jelentkező. -- ■ NagUíérűetiísséáíi temhet dolgozott hi a BaHíéri-szöveí« s€g turisztikai bizottsága BUCUREŞTI, május 23. A Balkán-szövetség turisztikai bizottsá­ga a propagandaügyi minisztérium helyi­ségeiben tegnap tovább folytatta teinácsko- zásait. A bizottság ülésein Vinhita Par&chi- rv&scu, a román turisztikai hivaitbl igazgató­ja elnökölt. A megbeszéléseken részt vet­itek Görögország részérő : T. Petoacopu- lois, D. Seferiades, Jugoszláviái Iasa Grag" etevis és Tcdorovic, Törökországot Búrban Zini és Sinasi Hi«ar képviselte. Románia részéről az elnökön kívül részt vettek még Ab Cionistám* inescu, Bellu és Miron. Poprr vici. Az érteikezlet során megvitatták egy közös turisztikai folyóirat kiadásának kö­rülmények, valamint közös hon ismertető szakkönyvek és közlemények kinyomtatá­sát is. Az értekezlet tagjai délután a íközle- kadési viszonyokat 'tárgyainák meg és let­tek előterjesztéseket a résztvevő államok közöli közlekedési viszonyok megköny- nyitése érdekében. Angol adomány a nem­zetvédelmi alap javára sütésiben két biciklista kanyarodik be u főtéri Vtagón-Lüts helyisége elé. Ott Ifer slöppollinak, kerékpár ju kát egymásnak dűlve, a, járdái széliére állítják, pillanatra hajukat igazítva körütnézmek a liirgalmas térségen, aizlüán bemieninek a. Vagoir Liits-be. A járda szélén hagyott kél. bi­cikli körüli pilláinál olt alatt hiaittalmms cso­port verődlilk össze s máris fut a hir száj" róTszájra: — Angtobk!... Londonból jöttek!..­Mindenesetre illik tudomásul venni, hogy kél: angol vendég érkezeit Kolozs­várra- Utánuk megyünk, be a Vaigon- Liits'be. Szemű gyre vesszük: két fiatalt tu­rista. Húsz és egynéhány évesek lehelnek. Mindkettő szőke és kekszemül és oítyam jellegzetesen angol., hogy lehcieMein össize­Egyiikíik1, almikor észreveszi, hegy ce- ruzávaO és papirral o*t állunk medetto. és figyeljük, kedves mosollyal megszólt; — Journalist, ne.s vas?... És azzal már meg is indul a beszél­getés. Tört framciasággal és .németül va­lahogy" csak eldöcögünk, mig később együk ko-héganőnk precíz angol tudása segít ki. A bemutatkozás után udvariasan l'e is írják a nevükét. Egyikük: Lesbe Knight. A másiknak a neve. aki az amerikai filmsztárhoz hiasianlliif, Maurice Lacy. így mondja: Maurisz Leszy. Huszonnégyéves. A másik huszonhat. Mindketten londo­niak- Mindjárt a címüket is megadják. Képzőművészettel foglalkoznak. Píakát- rajzol'.öi egy nagy londoni reklám vállár laitniak. Feltesszük az obiig ált kérdést: Merre jártak? Miit láttak? Milyen impressziókat gyűjtöttek ? Erre előkerül a térkép és mutatják' az útirányt: A start London volt. Ez év feb­ruár 9-én. Onnan Dieppe, majd végig Franciaorszíáigon... Pvouen. Chartres, Or­leans, Neveais, Lyon, Avignon, Touülcin, Nizza. Azután Oillaisizország: Genova, Pisa, Firenze, Róma, Nápoly, Pescara., Trieszt. (Tehát a Stegs zebb útvonalon jöttek át, ai téveszteni, 'lieheteilen fel nem ismerni mindjárt az első pálianaibatn. Egyikük, a magasabbik, nyurga, jóképű fiú- Feltű­nően hasonlít Mary Pick ford amerikai i filmsztár második férjéhez, Buddy Ro- 1 gersli ez. Mm tán itt bent senki sem tud angolul, a két túrnia tört németséggel és franciái nyelven érdeklődik a további 11L toány iránit. Elnézzük őket, amint itt, bent a Vagpn-Lits-ben tárgyalnak. Néz­zük ezt a. két! angöll fiút. Mi hozitia őket ide. Kolozsvárra?. Eszükbe juthatollt ta­lán egy napon a ködös Londonban, hogy jó volna egy kicsit szétnézni ebben ai nagy, ebben a kiismerhetetlen!, furcsa viliágban. Milyen érdekes is lehet! Nyil­ván ezt gemdoíhaitta mlagábna a két fiatal angol.. Az lám... mintha csaik egy félórás 1 Ids sálahiioikKiizésre indulnának, zsebükbe I teltek egy térképet, felültek a kerékpár- 1 jukra és — maist it.il vannak Kolozsváron. legpompásabb francia és' olasz 'tájakon!)' Aztán Jugoszlávia következett: Susak, Spalialho, Durazzo. Aztán Albániába tér­lek volna át, de ezen a részen egy kis zavar támláid*.' Akkor érkeztek ugyanis a;z álbán határra, amikor az oUisz csapatok bevonu libák Allibálníiáha. A határ le vollt zárva. Kerékpáron tehát nem lehetett folytatni a;z utat, úgyhogy Albániát ha­jóin kerülték meg s Görögországban kö­töttek kí. Athén hol aztán megiint biciklin folytatták útjukat Saíonilkiiba. Onnan vissza- Jugoszláviába. Belgrádiba. Aztán Románia: Buziiáisi, Turnu-Severin, Bucu­reştii és — KoHozsvár! Idáig közel Ötezer kilométert tettek meg. És innen egy óra múlva .továbbindulnak: Nagyvárad. Majd át Magyarországra: Szolnok, Budapest. Aztán Németország következik: Bécs, Linz, Salzburg, Innsbruck. Majd Svájc: Zürich, Bern, Baselén át vissza Francna.- otrszáigbá: Páris. És végül: London! — Úgy tervezzük — mondják —. hogy augusztus 20-ika körül hazaérkezünk Liolhd'onba! Addigra körüllbieáüli 9600 ki- l anéter; teszünk meg. Tehát február elejétől augusztus vé­géiig, nem egészen hét hónap ajait közel tízezer kilométer — biciklin! (Leszámítva a La Manche-csatornát és az albániai partvidéket.) ■I I—Ilii 111 lí llllT'll Csütörtökön indul a Thalia Moígő szenzációs pünkösdi premierje. Minden idők leghatalmasabb kalan­dor filmjének nagysi­kerű hangos változata. Zorro, az osforos embZT Mexikó banditáinak gaztetteit egyetlen ember tudja fékentartani ZOFPOI Kalandok. — Élet-halál harc a G ANGSZ TEREKKEL Útirány Londoniéi — Athénig.., Ha tíz emberek végre megismernék egymást... — Mi indit'ot-ba erre az Európa-körüli BUCUREŞTI, május 23. Grigo'i’e Gaífencu román külügyminisz­ter az alunii levelet kap'a Noel W. Pumá­tól, a ,,The B'-ack Sea and Danube“ társa­ság igazgatójától: ' ' j — Kegyelmes uram! Az a kiváló ÖTÖm ért, hogy napokig tartózkodhattam orszá­gában és élvezhettem a román nép vendég­szeretetét abból az alkalomból,^hogy An­gija és Románia közötr kereskedelmi egyezményt kössünk. Májú« Io-én 'rész* vertem a fényes ka­tonai felvonulásom és az mély benyomást kebelt bennem, de mimidenekfeJetilj mélyen megilletett az a határtalan sz-eretot és lel­kesedés, amely ezen az ünnepségein Őfel­sége iránit) megnyiilvánuit. Áthatva. a látot- 'aktól, köfelességemmiek tartom, hogy tár­saságom is hozzájáruljon a román hadsereg fejlesztési költségeihez s éppen ezért utasí­tottam Cortieainu Andrei urat, cégem ro­mániai képviselőjét, hogy 30 ezer lejes adományt helyezzen le Románia oltárára. Mély ibszitelett-el Noel W. Purvis. NŐI RUHA ÉS KABÁT-KOSZTÜM- LAPOK A TAVASZI SZEZONRA leg. nagybb választékba« az ELLENZŐK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj-Kolozu yâţj Piaţa Unirii kaphatók) u v 4 útra? A kérdésre mosolyognak. Mindkét an- gojll mosolyog: És ezt mondják: — Rekordból! ők igy fejezik ki a turista'.sport iránitS szeretetet. De nem kell őket félreérteni. Ut nem a mai korunkat annyira jellem­ző rekordőriUetről van szó. Nem! Sokkal njag}'obb„ s ttokkal1 komolyabb, sokkaUl szebb dologról! Almi* kedives közvetlen­séggel mindjárt meg is magyaráznak. Mindezt igy mondják eh — Meg akartuk ismerni Európát... a külföldi országokat... ismeretlen bájakat, idegen embereket. Találkozni, összeismer­kedni akartunk idegen és ismeretlen em­berekkel. Látni őket, kezet szorítani... egy kicsit barátkozni velük... közelebb kerülni hozzájuk. Pillanatra félb észak it j uk: — Több, min* egy hónapja úton vol­tak már, amikor kirobban* ez az euró­pai háborús feszülllfcség. Ez nem zavarta? Nem gondoltak arra, hogy visszafordul­janak? — Nem- — mondják. Éppen Oteszor­szagban ént a hir, hogy mi vajúdik Euró­pában, de sehoiLsem teprseztakunk elilerr 1 séges maga'tartásit. Mindenütt barátságosan és előzékenyén fogadtak. A turisták nem eílentgégei senkinek. Nem is lehetnek azok. A háborús pszichózis 'elkerült minket. Vol- laképen nem îs volna szabad, hogy a há­borús {pszichózis úrrá 'egyen Európában. És hogy sajnos, mégis úgy van, annak az az oka, hegy az emberek nem ismerik eléggé egymás*. Nem keresik a megismer­kedést, az egyetlen, igazi emberi utat egy­más felé. Ha az emberek jobban, mélyeb­ben és igífzabbun megismernék egymást, nem volna háborús feszültség! így mondják. És el is hisszük nekik. Olyan természetes egyszerűséggel, m'gá- lólértetődően mondják és mosolygó, kék szemükből annyi gyermek les romlartlnnság áraid, hogy hinnünk kell n.eikik. Hinnünk kell főleg azért, mert — *uris*'ák és nem paUtikusok. Naponta áthg 100 kilométer . . , — Hány kilométert tesznek meg na- ponlia ? — Állag százat. — Fáradlak? — Hm . . . egy kicsit­— Miért n*m ülnek lie? (Az egész inr tervju akit1, mindhármain állunk.) • — Eleget ülünk a biciklin! És nevetve elmagyarázzák „utazásuk technikáját“: — Sokszor szinte már e!bóbiskolunk a biciklin. Ilyenkor aztán taszító** tarünk. Elővesszük a «átor ponyván kai, .sátrat ütünk a mezőn, vagy ahol elér a fáradt­ság. Az*án lefekszüinlk és abzunk. — Az étkezésük? — Csaknem kizárólag gyümölcskois'zlorf élünk. Semmi hu«. Néha főzelék és valami meleg étel. *" — Cigareha? — Minek? Inkább osokaliádé! — Na és a pénz ... a valuta — a kon­zulátus ad va'ami segélyt? — Senkitől sem fogadunk el semmi*. Annyi mindig van, amennyiből szerényen kijövünk az utón. Különben is kevés kell. Csak az élelemre költiik. Egyébként a «Har* élő t megállapodtunk az egyik londo­ni sajtóügynökséggel, amely *öbb felvétel­ét* és c?khanyagért honoráriumot folyósi" tott nekünk az tora. — Szóval ,,dohány“, ha szűkösen is, de vám. — Van. ; — És ha hazaérkeznek majd Lomdonbaj m.ihez kezdenek? — Folytatjuk olt, aboli abbahagytuk. Egyelőre tovább is plakálokat itcrvezünk! es rajzolunk. Azilán •— a jövő* nem lehet I tudni. Lehet, hogy még találkozni fogun lé valahol. Az embereknek szokszor, mindig ital ál közmű ok keltene. — Leb;*. Hát akkor . . . talán ezzel buw csuz/zumk: Viszontlátásra! i — Viiszon*látásra! — mondják moso­lyogva^. És pár perc múlva a két biciklista a két an go; már a Nagyvárad felé vezetői monostori országúton halad. Vissza Lom donba! -■ *f : r r* ■' ” ^ • z'“- . te - A ' r . •• ; v - . , IKjn \ Piílanaltlg - még utánuk nézünk.' Két tu­rista. Két amgol. Két fisitail fiú. Egyik 24* a másik iG éves. A ‘tudásvágy elhozta őket Londonból Kolozísvárra. Biciklimri Egy órára vendégei voltak a kincses vá-t msnak. Látták Mátyás király szobrát s úti- naplójulkba beJrUk a város névéit1 és a dá- *umot: Itt járlak. Most útban vannak visz- sza — London felé. Mire kivirágzik a® őszirózsa, hazaérnek. És mennyivel, de? mennyivel gazdagabbak lesznek! Még fü­lünkbe cseng a szavuk: Ha az emberek végre igaizán megismernék egymást, ta­lán sohasem volna háborús feszültség. Milyen kár, hogy nem turisták intézik a viliág sorsát! Gredinár Aurél, A HADMENTESSÉGI ADÓRA VO­NATKOZÓ VALLOMÁSOK BETER­JESZTÉSE. A pénz ügy igazgatóság köz tudomásra hozza, hogjT a pénügymi- nisztérium az 1939—40-ik költségvetés! évre szóló hadmentességi adóvaJlomás beterjesztésének utolsó, végső határ-« idejéül f. évi junius 10-ikét állapította meg. Az adóvallomások meghatározott nyomtatványokon teendők meg, ame­lyek a pénzügyigazgatóságnál szerez­hetők be. Olyan adófizetők, akik az el-« mult években már hosszabb időre ki- terjedöleg lettek megadózva, fel van­nak mentve az uj adóvallomás beter­jesztése alól, A kötelezettség tehát csak azokat érinti, akik valamilyen cimen újabb idő óta élveznek hadmen­tességet. Szabó De'ső jubileumi üumepség Buda­pesten. Budapestről jeHenük: Május 23-ám ünnepük jubileumi ünnepség keretében Szabó Dezső hatvanadik születésnapját és az ..Elsodort FaUU megjelenésének huszadik évfordulóját. Az ünnepségen a magyar írók és művészek szine-java vesz részit. A többi között előadásra kerülnek Bartók és Kodály hires kórusai, majd Móricz Zsigimend üdvözli az ünnepeltet. Ezután előadják Juhász Gyulának, majd Mécs Lásüónaik Szabó Dezsőhöz irtot költeményét Felolvasásra kerül az Elso­dort Falu egy részlete, végül pedig Szabó Dezső mond beszédet. KONFIRMÁCIÓI ÜNNEPÉLY SZÖKE- FALVÁN. A szőkefalvi ref. egyházköz ség ifjú növendékei szép ünnepség ke rétében konfirmáltak. S fiú és 8 leán> jelentkezett konfirmálásra. A konfir máló ifjak igen szép készültségről tét tek tanúságot. A konfirmációs iinne pély befejezte után Nagy Domokos lel kész buzdító szavak kíséretében ősz tóttá ki az ifjak között az emléklapo­kat, bibliát és énekeskönyvet.

Next

/
Thumbnails
Contents