Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-24 / 116. szám

ELLENZtK 1 O .? O iu :’i } ii <t 2 I. jMUrăă Danzig múltja és jelenlegi helyzete Visszapillantás a szabadváros történelmére Danzig szabad város cgyidö óta az é'" dek'lődé1 előterében áll. \ írnak pilonai»»!', mikor úgy látszik, hogy Európa, sót a vr lág bckcjóiiek sors;* is Danzig sorsától •függ. A Németország és Lengyelország között utóbbi 'dobén kifejlődött fe-z.iiH- cég központjában ugyanis mindenekelőtt a szabudváros fölölti vira át . Az 'európai közvélemény Danzig kérdését aszerint íté­li meg, hogy fégvilágosi'tá-mt cri'e voniulko- '/‘ó ag milyen érdekből eredő 'tudósítás be f oly ásol ja; hogy ;» város jelenlegi torsára és múltjára vonatkozóig németi vagy len­gyel forrásból nyeri-e értesüléseit. Kétség" leien dolog uzionban, hogy a danzigi kérdés hosszú történelmi folyamat követk’-’zmé- nye és nem tisztán csak a világháborút befejező békekötés vele le az utóbbi idők vitáinak központjába. Book lengyel kül­ügyminiszter legutóbbi beszédében nem minden alap nélkül áJlilh'atriő hogy téved" nek, akik azt hóz'ik, hogy ,.D mzig sza­badváros ké/áról-tg csak a versanllesi béke- szerződés találmánya“, . ,x A MULT Danzig városa éw ezzel bizonyos fokig a danzigi kérdés is hosszú és mozgkmas tör­ténelmi múltra 'tekimthec vissza. A város ul'apitáöánaik idejét nem ismerik, de 'abból •a körülményből, hogy területén gyakran találnak régi római érmeket, az1 következ­tetik, hogy üt már az. első róm'ai császár-ok idejében keresikedőtelep .ehetett. Várossá Danzig csak Pomeránia hercegeinek ural­ma alatt, 1260-ban lebt. A pomerániai her­cegek fővárosukká emelték az akkor már aránylag nagyforgalmu kikötővárost. A hercegi ház kihalta u-'án, 13x0-ben az észak és északkelet íelé Jörő német lovag­rend foglalta el a várost Brandenburg el­iten folytobott csatája után. Danzig elfogla­lása véres 'küzdelemmel ‘történt, a német .ovagrend tízezer „kasub“ lakosit lemé*izá- rolcsicart-E és németeket hozotib helyébe. A 'lovagrend uralma aktit azonban a város szépen- ‘fejlődött éa 1360'ban belépett a H an za - szőve tségbe, amivel a középkor- egyik legkiválóbb kereskedővárosává tett. Közben .-rövid időre a lengyelek uralma alá került, 1454-ben pedig a város tekos- •sága for rada lommaJ szabadult a német lo­vagrend uralma laÍók Röviddel rá a város képviselői Jagelló Kazimir lengyel ‘király­hoz fordulva kérik Daruzignak és Pomei'á- nián‘a/k Lengyelországhoz csatbkUát. Jagel­ló Katzúmír elfogadja- az ajánlatot és ettől fogva 3^9 éven, tehát majdnem három és fél évszazadon át, Dainzig mint szabadva" ros, Lengyelországhoz tartozik. Külön- jo­gai nagyr,észét 1450 körül kapja a len gye- lektől, mikor, jelentős segítséget nyújt ne" :kxk a inémeb lovagrend ellen folytatott rharcban. Danzig város jogai közé tartozott a 'kütón adó- és vámszedés és a város főn- hatósága ’diait álló hadi ten gerészet, va.a- mint Danzignak bizonyos (fokú szuveréni* ttasa, mely abban nyilvánult- meg, hogy a szabadváros a lengyel király személyén át, tehát person al un ióvai: állott kapcsolóiban Le ngyeloriszágga 1. Lengyelországhoz való -tartozása alatt, mint a -nagykiterjedésü leng}'el mezőgaz­daság termékeinek főkikötője és a külföld­ről jövő ‘jengyei behozatal legjelentősebb kapuja, Danzig rohamosam, gazdagodott és fejlődött. Különösen Báthory István ki­rálysága alatt ért el a jóllét magas 'fokárat a szabadváros. A XVII. században Danzig hany.aiLk'nji íkezd, aminek okát a svéd— lengyel háborúban, Lengyelország hanyat­lásában és 1709-es pestisben liehet keresni, amely a városnak 'több mint 24.000 lakó­ját ragadta el. A XVIII, századi lengyel ‘trón viszony ok közben, mivel Leszcimszky Szianisziló pántjára állott, Danzigot az oro­szok 1734-ben. ostrom alá fogták és mi­IIj orvosi könyvek Herepei—Csákányi: Extrapulmpnáris Tuberculosis 11551 ei. Benzák: Élettan 1 . 792 lei. Melczer: Negyedik nemi­betegség 462 lei. Ratkóczy: Lympho­granulomatosis 254 lei (kötve kotetje plus 66 lei) Lepagenál, Kolozsvár. — Mokt tagságban harmad ár. Kérjen Mokt kedvezmény-jegyzéket. után bev tték. erősen megsarcollak. Len­gve ország első feloszlásánál, 1772-ben |)m/> N'abad város maradt ugyan, d<‘ a Visztula torki taxa, mely a- danzigi kikötő előtt 'léről eh orosz bír óikká lett. Lengye'L ország második felosztásánál azután, 1793- ban Danzigot II. Frigyes Vilmos porosz kirá vünk adták, aki miután .fegyveres kézzel bevette a várost, megszüntette ki" váltságajt is. A/ egykor dúsgazdag Danzig a változások köv tkezitébeo teljes hanyat­lásnak iaduin. Nem változtatott ezen az .sem, hogy m napoleoni harcok idején Le- févre marsall elhódít)' a vároesh a poro­sz-, ikló' és -a tiL«?'Ii békében újra szabadva" msnak nyilvánít jak Danzigot cgv franci':* kormányzó felügyelete «latit. Napoleon bukása után ez a helyzet is megszűnik és 1814 -február 3-án Danzig újra visszakerül a porosz király ha aril ma alá, am'iben -nem történik vá'tozás egészen az 1919-es béke­kötésig. MAI HELYZET A a ersail’esi béke azután Danzignak uj al­kotmányt ad. A lengyel vámterületbe so­rozza be s a város körül fekvő meglehető* sen nagy területtel egviüt szabadvárosi ’al­kot mániával ruházza föl egy népszóvelsé" gi főbiztos cs a lengve kormány által ki* nevezete másik főbiztos ellenőrzése ala.ltr. A lengyel kereskedelmi forgalom Danzi* gon át a legteljesebb szabadságot élvezi, nemcsak a kikötő áll teljesen a lengyel ke­re.sked«‘lem rendelkezésére, hányni a d m zigi terülten át hozzá vezető irtuk is. I.z a kapcsolat gazdi.iságilag újra nagy ha**/, nára volt I szabad sárosnak, mely föld­rajzi 1 ckveséné- fogva, kétségtelenül a mö­götte fekvő nagy lengyel terület természe­tes kikötőjének tekinthető. Lengyel részről viw/.on.t -; 1 Danziggal felmerült nehézségek és a lengyel nemzeti (törekvések következ­ményeké pen is, mintegy io kilométerre <1 danzigi terűiéből, a lengyel korridor part* vidékén, tisztán lengyel 'tönh lóság aUM cgv újabb kikötőt, Gdyniát, építe tek ki, mely ma már komoly versenytársat jelen' Danzig számára- Dnzig szabad városnak — te-riileének -nagysága után neve/het* menk szabadá'I/liammak is — ma 1966 négy" zetkilométer területe vau. Lakosságának száma 407.000 ember, .miből magára Danzig városára ewik 258 000. Ezek. külö­nösen Dan/ig lakossága, nagy ‘többségük­ben németiek. Utolsó évek a a't -azonban rohamosain emelkedett a lengyel lakosság arány-i/ám-a is. A Danzig mögötti Pomera­nia korridor-'lorüRtén azonban már jóval vegyesebb a lakosság és a len gyetek arány- száma is magasabb. A vita egyelőre Dan­zig körű élesedőitr ki- Danzig <vor«ának eldöntése azonban Pom 'í'ánia sorsának el­döntésé'. is jelenti. Sőt, varsói felfogás sze­rint, egész Lengyelországnak létkérdése az, hogy a BaLi-tengertő1 ne vágják el. Nemei részről ezt a felfogást a legnagyobb mér" '!ékben kétségbe vonják és kitartanak Hit­ler 'követelése m Ildii, mely a német Dan­zigot föltétel né'kül akarja visszai.lészténi a német birodalom kereteibe. A két állás­pont közölt egyelőre nincs közeledés. S a özeledés hiányának súlyosságát az adja meg, hogy egyik á-láspont mögött 0 ■némer birodalom állal képviseli hatalmi csoport, a másik áll'ásponr mögött Lengyelország mellett, a francia—angol halalmi csoport álra-' jelentett erő is álk ■—im --------­PÁRIS, május 23­A Rador tá viralii Iroda jelenti: A Le Temps most közölte Robert PouHiaúnenak, a lap Bucurestibe küldött tudósítójának, cikkét Romániáról és a romániai áflapo­tokról1. Robert Poultaine a köveflkezőket irja: Miniszterelnök, belügyminiszter és nexnz etvédelmi miniszter. Calmeseu Ar maindnak van ez a nehéz missziója, ame­lyet Károly királytól kaptett. Az ö hiva­tása, hogy alkalmazza az Uralkodó általi elgondolt formákat, biztosáisa egyidejű­leg az ország teljes biztonságán és újjá" teremtse a nemzeti szellemet. Gahnescu egy igen élfogiait cs» pori főnők. Munká­ja igen súlyos., mert azon minisztériumok kötelezettségein és terhein felül, amely e- ke! ő vezet. Catinescu viseli Őfelségével szemben a komiánv lénykedések felelős" Ságét Résztvesz a hivatalos ünnepsége­ken, elnököl a; Nemzeti Újjászületés Front járnak tanácskozásain, ezerféle lei­het visel, amelyek a jelen pfuUa náthán, midőn Románia az európai aktivitás egyik sarkpontjának Ifiünik fel. meglehe- tösen nehezek és kényesek. Nem egészen egy hét leforgása alatt, láttam a minisz­terelnököt, amint az urálikod ó mellett volt a turnuseveriní I. Károily király-emlék­űn népségeken. a következő nap pedig résztvelt a május 10 i ünnepségeken, ahol a hadsereg csodál-a-tos módon vonult fel — hiszen foglalkozásának ez egyik legfon­tosabb tárgya — és a hadsereg átaJlaki* tása. anm egy évnél rövidehb idő alatt történJt meg. külföldi katonai attasék cso­dálatát váltotta ki. Ugyanezen idő alatt Cafaescu. mint belügymi-iTÍszter, hejelen­te bü és előkészítette az általános válasz- táis'oilealt. amelyek az 1938. évi uj ailikot- mánv rendelkezései szerint fognak le­zajlani junihis 1-éxx és 2'án. Gondja volt a kereskedelmi egyezmények megkötésé­re és Ga,lenen külügyminiszterrel egv'iitt. tanulmányozta a- külügyminisziter külön- böző európai fővárosokban tett látoga­tásainak konklúzióit. IO'yen körülmények között., természetesen minidén pillanata drága a nnnisz:tereinöknek. Tliteanu pro­SE in i c Sí ií öaay vek nagy választók.őan már 80 lejtől kezdvö az Ellenzék könyvosztalyában Cluj, P. Unirii. No. 9. kaphatók! ! Rtcnek verdiktjéről, ele bizonyosan ö" w nV'gál apith Ta, liogy mennyi hittel c* h‘lkc«edéssel dolgoznak "/. emberek a kö zös művöm a Nemzeti Ujjás/.üVé-, jegyé* ben» Vége k< . ezekadj00 a IkLŐ !"r/ L- kodások-uaik, amikor kiikő fenyegetések mu atkoznak, miután a torzsa kodá-, a gyengeség cs a zűrzavar képé mut-tja. Nagy történelmi érdeme Öf'Jség II. Ká* rc’y királynak, hogy ezt megértet és mi ‘•u'ajdcnképen csak az ő gondolatainak, vég- rchaj ói vagyunk. H; .sonlóképen ismétel­nem -le' i, hogy éppen ugv, min ahogy gyorsan és teljes erőve do gozunk a belső újjászületésen, olyan erős az az akaratunk, hogy békés uhui tiszteletben tarthassuk ha­táraink biztonságát cs függetlenségünkéi. Ideje volt ezen munkának véghezvitelére. Románia legelső embere megértette a mi intencióinkat és a-z Ö támogatásával ismét le,kel kaptunk és fellángol a nemzeti láng, melynek fényét ön is mérlegelhette a má­jus 10-i ünnepségen és a határokon. Calinescu miniszterelnökről és a romániai állapotokról érdekes cikkei közöl egy francia lap V Nagyjelentőségű beszélgetést folytatott a miniszterelnökkel a Temps kiküldött munkatársa ] pnyandaügyi miniszter szives közbelépé­sül-©. Caknescu minisztered nők szive-ske- dett k-rhal'lgaitáscüi f\ gadni a Le Temps kiküldött tudósítóját. A mtoisrteretoök külsejéről a követke" zőket írja: A robosztus, de nem nehézkes váliák felett egy olyan fej van. amely érdekes pi-ofil és rá van ii-\"a a latin faj töi'lie- tetlen akarata és finomsága. Calin esc rí­nak, éppon úgy, mint munkatársainak, akianailra és bátorságra volt szükségük, bog}- véglegesen letörjék a politikai tor- no.riz.rnüst. Ez csak olyan módon sikeríiU, lxcgvdin bizonyítékát adták a teljes auto" xvtásnak, quasi egy diktatúrának, amely természetesen korlátozva van a társadal­mi és nemzetfegyelem keretében és ez érezhető mindenki állal, éppen úgy, mint a teljes függetlenség és a 'tiszta román szellemi. — Nem vagyunk sem fasiszták, sem •nemzett sziocialisták, sem poli-tikusok — mondotta a mtoisztoretook. — Istenfélőek vagyunk és dolgozunk, demagógia és feles­leges beszéd nélkül. Szakmai testűi elek vá­lasztott parlamentje szabadon fog dolgozni és ezen nyugszik -a mi doktrínánk. Ennek legjobb bizonyítéka 'esz a juntos elsejei és másod lkai választás, ami az uj alkotmány trendé1 kezesei szerint fog lefolyni. Külföldön avz-r hihetnék, — folytatta a miniszterelnök *— hogy Romániában ’to­kái is diktatúra- van, azonban, mint öni '9 láthatja, ez nem felel meg -a fényeknek. A választások teljesem szabadok. Ami a kor­mányt illeti, (ténykedéseiért egyedül az Uralkodóinak felelős. A kormány a vá­lasztásokon csak azt a szerepel vállalta, hogy btoíosilja a választások szabadságát és egyetlen jelölést sem támogat. IHyen mó­don az ország 15 hónapos átmeneti rezsim után megmondhatja azt, hogy meg van-e elégedve az eddig eléri eredményekkel. Az ország kifejezheti véleményét a képvisel interpellációja révén és a képviselők utján ■azok szavazataival! szankciókat a lkaim ©z- haú a központi k ormány hala1lm -ténykedé­sével szemben. Nem az én hivatásom, hogy előzőleg beszédek az ország választó cesto­EGY MEGTERHELT BÁRKA FEL­BORULT A FOLYÓN ÉS NÉGY UTASA VÍZBE FULLADT. Focsaniból jelentik: Tegnap délelőtt Bratianu községből! egy 30 személlyel megtelt bárka haladt, lefelé a Siret folyón. Nemoleasa község; mellett ismeretlen okból a bárka fel” fordult és az utasok a folyó medrében! elmerültek. Huszonhaton nagy nehéz* séggel a partra úsztak, négy utas azon­ban a vizbe fulladt. A vizsgálat megái-' lapitása szerint a bárka tulajdonosa fe­lelős a szerencsétlenségért, mert a ro* zoga bárkába a megengedettnél több utast vett fel. RÓMAI TEMETŐ MARADVÁNYÁT ÁSTÁK KI A HUNYADMEGYEI CSIG-j MON KÖZSÉGBEN. Déváról jelentik: Csigmon községben a falusiak gyű« mölcsfaiiltetés közben a .Marostól mintegy fél kilométernyire, római si-j rókát ástak ki. A falusiak, akik nem tudták, hogy szerszámaik milyen érté­kes dolgokba ütköztek, teljesen szét» ütötték a sirládákat, a bennelevö csőn* tokát, korsókat, pénzeket és érmeket j szétszórták, úgyhogy azokból csak igen keveset lehetett megmenteni a dévai muzeum számára. Zudorné Kontz Ilka úrasszonynak a telkén három emlék­táblára bukkantak. Az egyik Jupiter­nek, a másik Mitras napistennek és a harmadik Venus Astartenek volt ajánl­va. A három emléktáblát beszállították a dévai múzeumba. KÉT ÉVRE ÍTÉLTÉK EL A MENYÉT AGYONÜTŐ GAZDÁLKODÓT. Maros­vásárhelyi tudósítónk jelenti: Halálos kimenetelű családi dráma játszódott le 1938 december 11-én a kiskiikülíőme» gyei Bogát községben. Az áldozat Măr­ginean loan bogáti gazdálkodó fiának felesége, akit apósa fejszével agyon­ütött. A fiatalasszony és apósa között ugyanis nap = nap után perlekedés folyt és az asszony az öreg gazdálkodót egy alkalommal életveszélyesen megfenye­gette. December ll=én reggel ismét ve­szekedés keletkezett közöttük. Margi= nean loan erős felindulásában fejszét ragadott és azzal a fiatalasszony fejé­hez sújtott. A szerencsétlen asszony fe­jén mély sebet szenvedett és ájultaii rogyott össze. Mărginean a következe ményektől való félelmében öngyilkos» ságra határozta el magát. Elbúcsúzott szomszédban lakó rokonaitól és elin­dult a község határa felé. ahol kútba akarta vetni magát. Szándékát azonban felfedezték és megakadályozták tetté­nek végrehajtásában. A fiatalasszony a gondos orvosi kezelés ellenére néhány nap múlva meghalt. Az erzsébetvárosi törvényszék Mărginean loant ötévi börtönre Ítélte. A vádlott felebbezett. Felebbezését most tárgyalta le a ma­rosvásárhelyi biintetötábla, amelynek ötös tanácsa az enyhítő körülmények figyelembevételével két évre szállítot­ta le Margineanu börtönbüntetését és beszámította az előzetes letartóztatás­ban eltöltött öt hónapot. 1 Áz ezerkeiieíliií éiszsica Heltai remek verses színmüve, Athenaeum bibliof kiadásban, kve 119 lej. Könyvnapra jönnek: Ady: Novellái 500 lap, kve 158Jei. Karinthy: így irtok ti 79 lei. Móricz: Éle- em regénye, kve 145 lei. Hunyady: Jancsi és Julis 59 lei. Kodolányi: József az ács 145 lei. — Jegyezze elő máris, mert később dupla lesz az ára. — Lepagenál, Kolozsvár. Kérjen jegyzéket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents