Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-23 / 115. szám

1 93 9 május 2 3. ELLEN ZiR Kitartó munka, fáradhatatlan küzdelem — gyönyörű eredmények Lelkes hangulatban zajlott le az EGE közgyűlése Dr. Szász Pált egyhangú felkiáltással újabb három évre választotta elnökké a közgyűlés. — Az elnöki beszámoló részletes tájékoztatót nyújtott a nagysikerű épitő mun­káról. — Több, mint ezer kiküldött biztosította a magyar gazdák bizalmáról az EGE vezetőségét KOLOZSVÁR, május 22. Az. Erdélyi Gazdasági Egyesület vasár nap .vuiPtot.Ui meg évi közgyűléséi- Kotes- várón a CapiiűíLm'O'/gó helyiségében. A közgyűlésen nagy számban kepvisetetótó mnjgit Erdély g:izdailársa.daitma. Több mind ezer erdédyi gazda iS ezer 'tag nevében je­lem! meg a magyar gaz chit arsa da tern képvi­selteiében. Hárem évvel ezdPóac, 1936 áprilisában az Erdélyi Gazdasági Egyévi bee friss csa­páson índiUM dî s dr. Szász Pál, a mtigva.- Lrtoroty uj einök úgy határozóit, hogy mu!i*kail"'áírsaivail elsősorban a kisgazdák őri-' ludiítiossá tétellé« és szervezésen fáradozik, :r mezőgazdaság és az állotte-nyésziés sziu'- voiialáiniak tehető vnielésébvtn, továbbá a gazdasági szaikműveltség terjesztésében es cl'mélyi'téséböm látta meg azt a colt, mely az EGE alkotásokban gazdag munkájához mai körülmények köz out méltó. Világosan látto és érezte népnevelő kötelességét, feladatiad. Erős, szervezete, öntudatos tö"* n reggel biztosítani «1 n vagyam gaz dalt arsada* lom élet jogait. Már « műm ka vállalás idején; kitünrt, hogy az erdélyi magyarság túlnyomó többsége falvakon ól s kiseb b-n agy óbb birtokának művelésével szerzi meg a mindenniaipi .ke­nyerét?. Efódázfaaitaltkin: felad1 te tehát: őr­ködni e társadalmi és gazdasági rend, a kisgazdák százezreinek szociális és műve­lődési viszonyai fÖIoiit « goaidoskodni sír­ról, hogy az erdélyi magyar falvak fakói nbmizeti feladataikat* maonadék1 Vlanull be­tömhessék. Sürgő«' és halaszthatatlan tenni­valók toraiyasufek, de az időközben, iliair* tott két közgyűlés bizony rotita, hogy való­ban serény mozgatóm született az elhatá­rozás nyomában. A szemezés nagy lépé­sekben; haladt elő, a tagok száma az 1936 április havi itagálffomány huszonnyodcszo- roűára emelkedett, a gazdakörök száma is két és félszer több, mtót voilt oímvakidején, a népies mezőgazdasági szakoktatás szolgá­latában áilió kéthetes 'tianfölyamok Erdély minden magyaritakla területére elvitték a gaiz da tudomány friss eredményeit s ai ma már 18.000 példányban, megjelenő Erdélyi Gazda, a hivaitatos lep, a gazdaöntudat és a szakműveltség el nem aipadó forrása s mindez! arányosain egészítik ki a gazda­sági akciók, különösképeni a nemesített ve- rötnegakciók és az állat állomány feljavítá­sát célzó 'tevékenység. Vasárnap, május 21-én, jelentős határ­kőhöz érkezett el a megujhódott Ege: ve­zetőinek 3 éves mandátuma lejárt s igy a köz gyű. éo nem szokványos formalitások, hanem az elszámolás és a visszatekintés al­kalma volt. A kisgazda mozgalom eredmé­nyeinek és tanulságainak számbavétele a kisgazdát ársadatóm öntudatos közösségi megnyiiatkozása volt a vasárnapi tisztújí­tó közgyűlés. Az EGE példái mutatott és feH'hiyía, figyelmeztette a magyar társadal­mat, hogy az idők csőitek vésd azonnal be­indítandó épitómunká't követelnek. Vasárnap már a korai reggeli órákban megkezdődöd a gazdakü’Üöttségek felvo­nulása. A kisgazdák hatalmas tömegekben, birtokosokkal papokkal, tanítókkal, <a fa­lu vezetőkkel érkeztek. Messzi vidékről, a falu távlatából, végre óriási távolságokról jöttek et, meri a közösségi ügyiek ndnde- nekfölök állónak tekintik. Delelő-t1 i r órakor már zsúfolásig meg­töltötték a főtéri Bánffy-p'aloítában lévő Capitol mozgóképszínház hattal más t ér­inél. A gazdaképviselere-k « .a tagok egy része a folyosókon s az udvaron, helyez­kedett el. Pontban rí órakor lép be a te­rembe dr. Szász Pál, aiz EGE elnöke Má_ r rafii Lajos és gr. Teleki Béla alleinÖköL társaságában. A közgyűlés résztvevői h'a- !almas éljenzéssel fogadják s iintnep-l'ik ve­zetőjüket. Sorra érkeznek 'az EGE vezetőségének és tisztikarának többi tagjai, Tefegdy Lász­ló központi felügyelő, Török Bálint igaz­gató, akik szántén az vánöki, emelvényen. ifogláilnak helyei. Majd gr. Teleki Ádám, •az Erdélyi Gizda főszerkesztő jte. <ünik fel N u,[ána - dr. Asztalos Sá«doT jogtanácsos, Demeter Béla, asz- Erdélyi Gazda szerkesz­tője, Szeghő Dénes á.tütegészségügy 1 fel­ügyelő. Vita Sándor, Venczieli József, Sey- fried Lerenc ■ segéd lilik ár, stb. A .kerületi feli ügyölők özán.tén vaja men îiyjjen jelen vauinak. Mikó László, Rikfaivy Ferenc, Szász Ferenc, Koppány Re/ső, Boiriuemiyza Kdn>fy, br , Orosz Károly, Benedek Pál, Fodor Pál, Rednik Fűidre, Daniel Efemer, Jiiiiiiía Andor, Analii Balázs dr. Pécs-ey La­jos, Dadínyi György. A jeä«nil'ßvök kozott oIib voltak « mar gyár gazd«1!árwadalom összes vezetői, akik­nek névsorát laipunik holnapi számába«1 fogjuk közölni, összeseu 602 fmrakilos kir küldődet igazoltak Üe s rajluk kívüli még mintegy $ 00 EGE lag voll jel om. Az einöLi megnyitó Amikor dr. Szász Pál, az EGE elnö­ke szólásra emelkedik, hogy az átszer­vezett Erdélyi Gazdasági Egylet har­madik közgyűlését megnyissa, a hatal­mas gazdatömeg szűnni nem alkaró él­jenzéssel és tapsviharral fogadta. Az elnök visszapillantást vet az el­múlt három munkaév eseményeire, az indulás nehézségeire s a dolgok alaku­lására. i — Alázatosan hajtom meg fejemet az Isten előtt, — mondja — mert én csak eszköze voltam az ügynek. Az el­ért eredményeket nem írhatom javam­ra, vagy rovásomra, hiszen a közösségi munka nyomán jelentkeztek. — Már a kezdetben tudatában vol­tam annak, hogy bele kell élnem ma­gamat a magyar gazdatársadalom vala­mennyi rétegének helyzetébe. Csak igy bontakozhattak ki az óhajok, a kíván­ságok és igy láthattam meg közvetlen közelről a magyarság belső életét. Megállapíthattam, hogy jövőjű,k csa­ládjaik, gyermekeik érdekében vállal­ják a küzdelmeit. Ez a harc azonban nemcsak egy magyar foglalkozási ág­nak a jellemvonása. — Ezután munkatársaimmal együtt az utakat kerestem. i. Nem az elméletek felállításán fára­doztunk. hanem az élet valóságait kerestük. [ Az volt! a feladat, hogy a vezetők és az irányitott magyar tömegek között a legszervesebb testvéri kapcsolat épül jön ki. I — Meg kellett keresni a barátokat, a gazdák barátijait, akik vidékenként jelentkeztek és tájékoztattak a magyap gazdatársadalom felfogásáról, kívánsá­gairól. A gyakorlati munka szempont­jából a központi iroda megerősítésén kiviil 3 felügyelőt küldtünk ki a kü­lönböző vidékekre. így indultunk el. Az első hónapok után már a megoldás­ra váró feladatok teljes egészükben je­lentkeztek előttünk. Idővel a három felügyelőből 12 lett s most a magyar­lakta falvakat kerületre osztva, járják a falvakat, tanítják s irányítják a kis­gazda tömegeket. Jelentéseikből pedig kiolvassuk a népi szükségleteket. A felügyelők rendkívül értékes és becsüle­tes munkát végeztek. — A jelentések olvasása gyakrar szükségessé tette a bajok helyszíni ki' vizsgálását. Minden ilyen esetben meg' találtuk a hibát s a nehézségek okait S a nehézségek korántsem a millibar gyökereztek. A legtöbb esetben az vök a baj, hogy a iküröütiböző társadalmi ré tegek nem voltak megszervezve az ön tudattal telített komoly szervezet életre. — Sokan azt hitték, hogy a mi mun kánk kizárólag eredményre megy. A; az eredmény, amiért dolgozunk, a ma gyár gyermekek jövőjét tartja szem előtt, mert sohasem szabad elfelejte­nünk, hogy mi kisebbségi sorsban élünk, ami pedig fokozott munkatelje­sítményekre kötelez. L A kisebbségi sorssal 'együtt jár a szenvedés, amire egyben kötelez is. Ehhez azonban nagy türelemre van szükség. Ez a sajátságos helyzetünk egyik legnagyobb belső lélektani ér­tékeinkhez tartozik. A türelmét, a kisebbségi sorsnak ezt a bölcs mély- ségét a kisgazdánál találtam meg. \iFélrevezetettek sajnos mindig és mindenütt akadtak, de nem tévedek, amikor azt állítom, hogy itt kaptam meg azt a türelmet és bölcsességet, amelyre építeni lehet. És hogy erre építek és építünk, ezért mindig vállalom a feAelosíséget. Dr. Szász Pál ezután azt mondja, hogy a bizalmatlanság jégkérge felol-- dódott s ez nagyrészben megszüntette a három évvel ezeíó'tt tapasztalt bizal­matlanságot. Ma már kezd kihalni az a felfogás, amely a lenézésben nyertJ|i- fejezést. Az összes magyar társadalmi rétegeknek a legteljesebb összhangban kell dolgozniok, hiszen mindenkiben vannak olyan tulajdonságok, amiket a nemzeti életünkben igazán nem nél­külözhetünk. j — A munkának csak akkor van meg az igazi értéke, ha egészet jelent. Éppen ezért a magyar gazdatársadalom kö­zösségi munkájából senkinek sem sza­bad félreállania. Az ilyesmi megbocsát­hatatlan bűn és súlyos hiba volna sa­ját nemzettestvéreinkkel szemben, sa­ját népi életünknek és történelmünk­nek kicsúfolását jelentené. — Az egyleti élet friss tartalommal va­ló betöltését csak a szervezés utján ér­hettük el és éppen ezért erre helyeztük a fősulyt. Ezen a 'területen olyan Hapcit -keli' lett megindítanunk, amely műiden ma­gyar gazidJát érdekel, olvas és tainul be­lőle. Három évvel ezelőlt, ha jól emlék­szem, ezer példányban jelent meg s ma viszont 18 000'bcn. Kétszer, háromszor is átolvassák s mindig alapos ismereteket merítenek belőle. Természetes, hogy a; gaz datestvéreinkkel való érintkezések során bírálatokat kértem. Solia még egyetlen } olyan gaizdatestvérünk sem alvadt, alti a Lap irányát, tehát az EGE célkitűzéseinek kifejezését s megnyilatkozását kifogásol­ta volna. — A szervezés további részében a ta­nulás volt a; fontos. Az első évben, ami" kor a kéthetes tanfolyamokról volt szó, bizony sok komoily akadály merült fel- Sokan kételkedtek eredményében, de az­ért b'edildiitoltuk. Az első 24 tanfolyam vá­rakozásom felül sikerült s bennük a kis­gazda közönség érdeklődésének legna­gyobb értékét véltük felismerni. A ma­gyar kisgazda keresi az alkalmat s ösz­tönösen megérzi, hogv haladnia kelt a korral, mert csak igy tudja földjét meg­tartani, jobban művelni s nagyobb érté' keket kitermelni. — Azóta minden téten egyre nagyob­bak a tauf olyanná igénylések, amiket igyekszünk teljesítem. A mezőgazdasági, népoktatásnak elérkeztünk' tehát egy fon­tos mérföld jelzőjéhez. A tanfolyamok bev váltak s az eredmények neon; maradtak el- Az eüőadások során az egyik oldalon álltak a hallgatók és a másik oldialon azok az áldozatkész, munkavállaló, tanult mjaigvar gazdák, akik kötelességüknek tartották ismereteáket átadni a széles nép rétegeknek Bizonyságtétel voit ez ameftebt, hogy a majgyaa: kisgazda és a tanult birtokosok összefogása, együ’ttlia' Itadása csodákat fog művelni. — De figyelemmel! kíséri bem a tanfolya­mi akciók fejlődési vocnafiáit Kezdetben a" gazdák nem vették totyan komolyan. Azt mondták, hogy amennyiben tudnak, ott lesznek. Vagy, hogy más dolguk van S az előadáson nein jelenhetnek meg. Há­rom év után már ítt fe változott a hetyj zet. Megszületett az EXj-E'fegyetem. A két hét aásáfct mindenki potolesc hallgatja 'az előadásokat, de nemi azérí, meri sziaink- cióksaít alkalmaznánk, hanem azért; mert beJáWák, hogy a •'öaaiűlás és a haladási alapos érdekük. Mtár versenyeznek egy­mással, hogy ki tud többet és a tanulta­kat ki tudja jobhtani megválósitaati. —iEgy másik igen na gy megoldási feb adailiLok a gazdaköri etetnek uj alapokra való heiyezése voit. Meg kelletf tölteni be&cf tártál ómmal, Slő, lüktető helyi szer­vezetnek ktefflebt kiépíteni. Elégtétellel mondhatom, hogy oéErajvezétő ülőn jáJ runk és az egész gazdakört &et átalakul. A gazdaköröket szinte gazdacsaládcfknafc nevezhetném, hol iá falu összes gazdáit éringő étetkérdéseit m^t0rg\Ta3'ják ■ — Igy,; születnek meg a- közös elhatá­rozások és ennek következménye a -gvaj körlati közösségi munka. A gazdaköri élét terén azonban még nagyon sok mun-j ka vár reánk. Nagy türelemre, körülte-1 kíüiésre van szükség ahhötz, liogy tény­leg olyanok legyenek mmt amilyenekké a kisebbségi élet megköveteli1. A szervezési vonaten különös súlyt He­lyeztünk a gazdanapok rendezésére. A ve*, zetőségnek a'Talmai van érintkezést ta­lálni a széles rétegekké1!, megismerni étet-' viszonyai*, megállapilani Iti gazdálkodik helyesen, kit kell felkarokig iiránt'ilaiiií és lanácsoltical dtelni. — Mindnyájam tudjuk, hogy az erdé- íyii magyar gaz datá rsaidaliöm életében mályen nagy szerepet tölt be a 4 földmű' ves-islvola. Af-ra törekedtem,, Hogy az is­kolák fenntartóival, az egyházakkal s ezeknek a gazdafflmtézményeknek a veze­tőiivei állandó kapcsolatot tartsunk fenn. Azt akartam, Hogy a gazdanevelés egy­séges irányban haladjon. —- A mezőgazdasági oktatási elgondlo- Lísa.im merni váltak volna teljessé az Er­délyi Gazda Jogi MeHéldéte nélkül. Eb­ből minden gazda elolvashatja a külön' Ikiző törvényeket,, rendellkiezéseket. meg" tudhatja, mihez kell tartania maigát. Sa j­nos., a. Jogi Melléklet iránt még nem elég széles az érdeklődés, bár mindazok, ultik olvasói, igen nagy hasznát veszik- Hogy csak egy igen fontos szempontot említ­sek. csak igy tehet elkerülni, illetve meg­előzni a különböző hatósági eljárásokat és p én z 11 ün te léseket. — Az EGE természetesen minden ren­delkezésre álló eszközt és lehetőséget megragad, hogy a gazdálkodás általános színvonala I emelje. Szervezettségünk azonban még mindig nem elég mély ah­Ifivé led az fEtsí:

Next

/
Thumbnails
Contents