Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-17 / 111. szám

ji939 májút 17. ELLENZÉK 7 Többször megtörtént, — érthetően történt meg — hogy többségi és ki» sebbségi oldalról egyaránt keresték a szellem munkásainak benső találkozá­sát és tartós együttműködését. Az uj helyzet s a történelmi alakulások uj folyamata mindig és mindenütt meg­kívánta, hogy az együttélés megköny- nyitésére és igazságos kifejlesztésére a szellem munkásai tegyék meg az iga- zi kapavágásokat, miután a köznapi megélhetés, szomszédság, a szerelmi élet előkészítette a talajt erre. A szel­lemi munkások legjobban képviselik a magasabbrendii valóságot, hogy a nem­zeti kereteken kiviil beletartozunk egy tágabb birodalomba s egy másik hazá­ba: a szellem ési az emberiség orszá­gába. Ezért a szellemi munkások al­kalmasok főként, hogy a politikai kez­demények előtt az irodalmon és a mű­vészeten keresztül kapcsolják össze, akiket régóta történelmi pörök, vagy háborús viszályok szembeállítottak, de a történelem ki akar békiteni és közös munkára összefűzni. Az irodalom és művészet nemzeti ölében független ele­mek is vannak, amelyek nemzetiségi elfogultságokat, vagy igazságtalansá­gokat megszelídíthetik, amikor föleme­lik az általánosságaikban tulajdonkép egyenlő emberi lelkeket a szépség el­vont rétegeibe. A világháború után sokhelyt a testgyakorlattal egyidőben, vagy előzve, vagy követve azt, az irók és művészek nemcsak nemzetközi szer­vezetek és lehetőségek utján, mint pél­dául a Pen = klubban, a képzőművészeti alkalmakkor, zenetermekben találkoz­tak, hanem szervezetlenül is érintkez­tek s volt ellenséges országok között ideig-óráig bár, de kapcsolatokat léte­sítettek, reményteljesen, hogy majd lassanként az emberiség megszakadt benső kötelékeit újra összefonják és hozzájárulnak emberi, ipari, kereske­delmi s más érdekek fölött egy hosszú és tartós béke, egy mély és fejlesztő I szellemi közös munka biztosításához. Érthető, ha hasonló törekvések és mozgalmak jöttek létre többségek és kisebbségek országaiban, ahol a régi együttélés vagy szomszédság cimén könnyebb és szükségesebb az ilyen kap­csolatok megalapozása. Az uj Romá­niában is voltak kísérletek, sajnos, amig a folytonosan változékony bel­politikai harcok dúltak, jelentősebb szellempolitikai eredmények nélkül. Ismeretségek történtek ugyan, jóbarát­ságok is fakadtak, kölcsönös könyvfor- ditások, szin- és dalmiicserék sűrűn következtek, egymást ismertető tudo­mányos könyvek születtek, de mindez enélkül is megtörtént volna és* nélkü­lük is történik folytatólagosan. Amire tulajdonkép mozgalom, szervezettség, tudatosság alapján kell törekednünk, nem lett meg és nem hozott politikai s társadalmi gyümölcsöket, már pedig jó szellempolitikai szüretre éhezett és szomjazott minden valamire való ro­mán és magyar szellemi munkás. Amire ismételten törekedtek és ami­re szakadatlan törekszünk, most meg akarja valósítani a gyakorlati élet nagyr ismeretével egy tőriilmetszett szellemi munkás: városunk polgármestere, aki ismert újságíró és vezető politikus. Bornemisa dr., helytartóságunk újság­író céhének elnöke, értekezletre hívta össze dr. Papilian tanárral, a román szinirodalom és drámavezetés egyik jelesével együtt, a városunkban élő újságírókat, művészeket és Írókat, nemzeti különbség nélkül, hogy a szel­lemi élet kezdeményezni és hatni tudó képviselőit egy erőteljes szervezetbe tömörítse, mely nemcsak világias ér­dekeket szolgáljon, hanem a szellemi munkások közösségével kifelé a társa­dalomba és á!Jamvezetésbe is kisugá­rozza a megértés és együttműködés termékenyítő szellemét. Ezek a gondo­latok és törekvések nyíltan utat tör­tek az előzetes értekezleten és min­denki megérezte, hogy az elgondolás gyakorlati természetű és sikerrel ke­csegtető. Sőt példaadó szerepet is vál­lal, célja, hogy a többi tartományok­ban is összekerüljenek a szellemi mun­kások és ahol kisebbségiek is vannak, ezek a többségiekkel együtt szolgálják a szellemi munka érdekeit és továbbít­sák a szellem munkásainak humanis­ta és esztétistla hatásait. Természete­sen ezek a célok nem veszélyeztetik a nemzetiségi érdeket és jelleget. Sem a többségi, sem a kisebbségi oldalon. Nem kívánják, hogy ezek a meglevő szervezetek áldozatul essenek a kö­zösségi elképzelésnek és megvalósítás­nak. Mindegyik folytathatja önálló lé­tét, mint az emberi testben minden szerv teszi, de úgy, hogy valamennyi tagjainak egyesülése révén egy kivá­Felhívás a magyar választókhoz KOLOZSVÁR, május 16. A Nemzeti Ujjásziiletési Front Magyar Alosz­tálya közli a következőket: A választói névjegyzékek összeállításával kap­csolatosan a Magyar Alosztály vezetősége ismételten és nyomatékosan fel hivja a figyelmet arra, hogy minden választói joggal rendelkező magyar et­nikai származású állampolgár lehetőleg május 20-ig jelentkezzék az illetékes községi, vagy városi elöljáróságoknál és kérje a névjegyzékbe való felvé­telét. i Szigornál! ellenőrzik Bncnresüően az clcii8i!§ierónikoi BUCUREŞTI, május 16. Rador.) Bucureşti főváros vezetősége az élel­miszer szakmában 10 százalékban álla­pította meg az engros-kereskedelem számára a törvényes nyereség határát, a detaií-kereskedelem számára pedig 20 százalékban. Ennek megfelelőleg rendeletet adtak ki, mely május 16=al érvénybe lép. Az engros kereskedők nyeresége 10 százalék lehet és szám­lákkal igazolniuk kell vásárlási árai­kat. A detail-kereskedők maximális nyeresége 30 százalék lehet a rom­landó élelmiszereknél, a többinél pedig 20 százalék. | Az árakat minden cikknél fel kell tüntetni. Az árak krétával való fel­jegyzése tilos. A kereskedők — a fogyasztók vagy az ellenőrző közegek kérésére — köte­lesek számlákkal, vagy más bizonyíté­kokkal igazolni vásárlási áraikat. Azo­kat, akik nem alkalmazkodnak a ren­delkezéshez, a spekula-törvény értel­mében megbüntetik. A kistálycukor árát kilogramonkét 32—32.50 lejben és a kockacukorét 34 lejben állapítot­ták meg. { Egyhónapi fogház — államellenes izgatás cimén KOLOZSVÁR, május 1G- Izgatás vádja miatt került a kolozsvári katoná törvényszék ölé Móra Gyula hely- be-kL pincér, aki aj Regala-utcaí Moflldo- ván-fóle vendéglőben ez év április 30-án álitólag államokén es kijelentéseket tett. A védelmet ellátó Popescu Parki ügy­véd-kapitány azt fejtegette, hogy az egész per félreértés folytán keletkezett, amennyiben a jelenlegi forró politikai helyzettel1 foglalkozó egyik újságcikkeit vitatta meg ittas állapotban tévő véden­ce a vendéglő néhány vendégével. A katonai törvényszék részben helyt adott ai védő érvelésének és a vádlottat — az enyhítő körülmények figyelembevér teveli — egyhónapi fieghá zb ühtetésre it'éíte el. A színház vándoruton... Szezonvégi beszélgetés dr. Kádár Imre igazgatóval a vidéki turnéról, az ui tervekről és — Sólymosán Magdáról.— A javulás utján lévő primadonna a buda­pesti szanatóriumi ágyon jobban tudja a kolozsvári színházi pletykákat, mint a kolozsváriak KOLOZSVÁR, május 16­Színházunk o perei tégy iát lese utián most a prózai társulat is felszedte sátorfáját és hétfőn reggel elutazott Kolozsvárról'. Közvetlenül az elutazás előtt, úgyszólván már csomagolás közben, felkerestük dr- Kádár Imrét, a színház művészeti igaz­gatóját s a kérdések özönével árasztot­tuk eh — Hová? Mik a közeli tervek? Mi a további program? Várható-e még valami a nyáron? Lesznek-e szabadtéri előadá­sok? Melyek llesznek a vándorút fonto­sabb állomásául? Miikor jönnek vissza? Satöbbi. — Elég. uraim, elég! — szakit félbe Kádár igazgató. És mosolyog. És szem­mel láthatólag, azt se tudja, hol kezdje. De nem gondolkozik. Csak pillanatig néz rnagai eié, azután valami enyhe sóhaj kö­vetkezik. Ez a sóhaj most azt jelenti: — Hja, ha mindezt én tudnám! Azért az rdrakészülődés ezer gondja és lázas irama közben, egy rövid viililáimín- terju keretében, lassan mégis csak kibon- takiOizik valami. Valami röpke kis hely­zetkép, amolyan pH,tana ífelvétel, amely ilyenkor mindenkit érdekek, aki csak egy kicsit i.s szereti a színházat, aki szeptem­bertől a szezon végéig együtt örül, együtt drukkol, együtt szórakozik és — talán egy kicsit együtt is érez a kulisszák vilá­gának kedves, bohém, mindenkivel és BBEBB— m. mindig együttérző népével. * * ■— Semmit sem tudni előre — mondja dr. Kádár Igazgató. — Sajnos, de igy van: úgyszólván alig egy hétre, ha tu­dunk előre programot csinálni. Valami mindig közbejön. Beleszól. Változtat és keresztülhúz terveket. Talán valahogy így jellemezhetném a dolgokat: ma nem is annyira a színigazgatók, mint az inkább az események vezetik és irányítják a szín­házakat. (Helybenhagyóan bólintunk és érezzük: ez valóban Így van! Valami ke­serű igazság van ebben a megállapítás­ban.) — Természetesen, azért helyünkön va- gyunk és dolgozunk — folytatja nyilat­kozatát Kádár igazgató. — Tele munkar vággyal és uj sikerek iránti lelkesedéssel indulunk turnénkra1. Ezt a. vándorutat eredetileg hat hétre tervezzük. Az egyes etappe-ek ezek: Brassó, Temesvár, Arad, Marosvásárhely, Nagyvárad1- Aztán visz- sza. Haza Kolozsvárra! Esetleg 1—2 he­tes nyári szezon július elsejétől, azután a szabadtéri előadások, ugyancsak július­ban. Azután — Ilit megáll1 egv pillanatra, majd ezt mondja: — Nem is merem kimondani, olyan messzi tervek ezek, egyszóval azt szeret­nénk, Ír. gy ősszel az uj szezont egész ko­valósul, bizonyára jobb helyzetbe ke­rülnek a szellem munkásai, akiknek sem többségi, sem kisebbségi oldalon nincs valami rózsás helyzetük és az eszmék hirdetésében is sok akadállyal találkoznak, ha még a másik szándék is megvalósul, akkor az emberiségnek és az államnak lemérhetetlen haszna lesz. I Természetesen mi, a sajtó munkásai, akik a pillanat szolgálatában mindig a legveszedelmesebb élre kerülünk és a haszon pillanatában mindig háttérbe szorulunk, mi önzés nélkül s ezúttal sem nézve külön érdekeinket, szives rán- kezdjük. Ha' lehet, mindjárt szep­tember első felében. Ez természet csent azt jelenítené, hogy ;i próbákat már kora* augusztusban meg kellene kezdenünk. Ez? azért is üdvös volna, mert színészeink ésf személyzetünk ebben az esetben a nyá­ri hónapokban is foglalkoztatva lenné­nek. Betanulnánk előre hal-hét darabot. Persze, ez sok munkát ad, de praktika- s-am is be tudnánk osztani az idői augusz­tusban: nappali szerep tanulás és pihenés. Este késő éjszakáig próbák! — A terv, az öllet pompás! És darabok is vannak már az őszi szezonra? Kádár igazgató felelet helyeit íróasz­talaira mutat. Valóságos szindarabköteg hever olt. — Most hoztam ezeket Pestről. Kilenc színdarab. Egészen újak, frissek. Mond­hatni, hogy mindjárt a budapesti pre­mierről hoztam le őket. Itt van például1 az „Orvoskisasszony“! Amerikai darab. Ikertestvére az emlékezetes „Orvos“ cí­mű nagysikerű darabnak. Pár nappal ezelőtt volt a premierje a Vígszínházban. Itt egy másik nagysikerű darab: „A te­tovált nő1“. Éri-Halász Imre vígjátéka>. ÉS az uj Heltardarab: „Az 1002-ik éjsza­ka“. Aztán az uj Birebeu-játék: „A sze­relem gyümölcse-“. Es a többiek is mind, egytőf-egyig siker! Gondolhatja, hogy a javát válogattam ki. Ebhez természete­sen hozzászámítjuk még az erdélyi szer­zők darabjait is. És — ezzel az őszi já­tékrendünk el is indulhat. Majd kicsit rezignált mosollyal teszi hozzá: — Ősz! Milyen messze van még! A terv, a program mindenesetre meg­volna. A többi... hát igen — a többi..; mondjuk, a közönségtől függ. r ^ ;■ m <• * I'- Tí,*N __­f— Apropos, Budapest! Mi van Sóly­mosán Magdával? Egy idő óta bizonyos riasztó hirek — 1 r-** . — Á!-.. Teljesen alaptalanok. Meglá­togattam a szanatóriumban — mondja Kádár igazgató. — Pár napja mindössze. Hosszasain elbeszélgettünk. Jókedélyü és viidjám volt. Mindent tud., ami Kolozsvá­ron történik. Persze, minden gondolatát a színház köti le. A színház sorsa. Dara­bok sikere és bukása. A legkisebb szín­házi pletykákat ?s tudja. Sőt, olyanokat is, amelyeket magam is tőle hallottam először. Hegy honnan és hogyan szerzi be értesüléseit a budapesti szanatóriumi ágyon, az rejtély. De tudja. Mindent tud- Úgy, mintha csak Kolozsváron élne. Egyéb nem as érdekli. Csak a színház és Kolozsvár. A betegsége? Erről csak any- nyit mondott: Lényegesen jobban érzem magam- De azért az uj szezonban leg­alább egv félévig még ne számítson rám, Diriként! Mosolyogva, kedvesen mondta s ami kis nosztalíagia ült a szemében, az Kolozsvárnak szólt. Kolozsvár után. A közöbisjég után. Hogy még mindig nem lehet itt. — Reméljük., az uj szezon derekán ta-1 Ián már itt lesz és virágerdő fogja fogad­ni a színpadon a visszatért primadonnát. —• Magam is remélem — mondja Ká­dár igazgató —, de erre egyelőre még várni kell ‘ 1 i A titkár és a diszlelmester jelentkezik. Utasításokat várnak. Az interjúnak vége. A színház pakkok Lázasan készülődik aiz útra, a lunnéra. Az uj sikerek, uj lehe­tőségek felé. Pár óra múlva indulnak. Ezzel búcsúzunk tőlük: — Viszontlátásra Kolozsváron! (ü- a-) BETILTOTTÁK 10 NAPRA A CU» RENTULT. Bucurestiből jelentik: A Curentul cimii fővárosi napilap megje* lenését 10 napra betiltották az illeté­kes hatóságok. Az intézkedés a lap egyik Franciaországról szóló cikke mi« att történt. ! örömmel üdvözöljük ezt az uj mozgab mat. a szellempolitika ezt a kitűnő kezdeményét. Meggyőződésünk, hogy az indítók lelkisége és szellemisége, gyakorlati lehetőségeik segedelmében, eredményt fog elérni. Hogy az érdekel, tek, a többségi és kisebbségi oldalon, félretéve minden világnézleti, nemzeti, vallási és egyéb elfogultságot, vagy különleges érdeket, szivesen beleszáll, nak e mozgalom sodrába s meg fogják temp a maguk részéröl a szükséges tennivalókat. Hogy a megalakuló szer­vezet a magas szellemiség tiszta tör­vények értelmében fog dolgozni. natos egységet alkosson, mint ahogy a szervek egyesiiltségéből épül föl az em­beri szervezet. Meggyőződésünk, bogy ez a mozgalom sikerrel fog járni és a létrejövő közös szervezet a tartomány íróinak és művészeinek testi, lelki és szellemi érdekeit szerencsésen fogja képviselni, de ami még fontosabb, a többségi és kisebbségi szellem munká­sait benső megértésre fogja késztetni és ezzel rábírni, hogy amit ők szeren­csésen tudnak átélni, utánozzák az ál­lami és társadalmi egyiittességek, a legmagasabb emberi érdek és igazság szolgálatában. Ha e terv első fele meg-

Next

/
Thumbnails
Contents