Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-17 / 111. szám

2 Ml* ti ELLENZIK ( Q 1 Q májúi I 7. Németország természeti szépségeiről, kiránduló helyeiről és vasúthálózatáról nyújt tájékoztatói a német turisztikai kiállítás Nagyjelentőségű beszédek hangzot­tak el a kiállítás ünnepélyes meg­nyitásán. — Titeanu sajtóminiszter expozéja a kiállítás fontosságáró. Május 26.-án román turisztikai kiállítás nyílik meg Berlinben BUCUREŞTI, május 1b \/. elmúlt napokban nyílt meg a fővá­rosban a propagun<I;iüg\i nviiiis/téiMim Wilson-idea 8. s/ám akiit levő épülőié* ben. a viszonosság ailapján, a Román Nemzeti Turisztikáéi hivatal kizdoménye- zéséből a német turisztikai kiá'iiíás. A 12 én délelőtti ünnepélyes megnyí­lást megelőzőleg a kiállítás rendezősége sajtóbemutatót rendezett és azon megje Jent Fabritzius Wilhelm lmcurcsl'i német követ, valamint a kük és belföldi sajió és utazási Qípdák reprezentánsai. A sajló- bemutatőn a német vasutak turisztikai hivatalának igazgatója, Meyer miniszteri tanácsos mondott rövidebb beszédet s ennek keretében bejelentette, hogy a vi­szonosság alapján, a román turisztikai kiállítás május 26'án fog megnyílni a német fővárosban. A kiállítás egész sereg látnivalót nyújt a megtekintők számára. így többek kö­zött felvilágosítást nyújt a németországi turistaki rándulások lehetőségeiről, képek­ben és térképekben szemlélt dől eg mutat­ja be a szebbnél szebb kirándulóhelye­ket. Ismerteti a közlekedési eszközöket, azok igénybevétele esetén a kedvezményc- kett úgy szárazföldön, mint tengeren, vagy levegőben. Általánosságban mindent Beszédének további részében Meyer miniszteri tanácsos rész'elesen is mert ci­to a német turisztikaii hivatal szerepéi, amellyel .segítségért' siet a Né int-lország >t Udogalé> lurisláknaik. majd Így folytatta: Aki csak egyetlen ízben is u mi tu­risztikai hivatalainkhoz fordult, az csak a hivatal gyors, pontos és udvarias ki­szolgálásáról győződhetett meg. Minden megkeresésre a legnagyobb precizitással felelünk és a hozzánkfordidóknak nem­csak azt hozzuk tudomására, hogy a ki­választod hely milyen előnyöket rejt ma­yában, hanem egyúttal közöljük vele a lakóhelyétől a Liviiasz1 alt helyig az ösz- szes közlckeilési összeköttetéseket, a köz­beeső és megtekintésre feltétlenül érde­mes helyeket. Beosztjuk neki. mint te- kinllu ti meg ezeket is. anélkül, bogy em alt költségei szaporodnának. Befejezésül a német miniszteri tanácsos köszönetét mondott mindazoknak, akik közreműködtek abban, hogy a most megnyílt kiállítást léire lehessen hozni. Fabritzius német követ beszéde Utána dr. Fabritzius bucureştii német követ mondott beszédét és abban meleg köszönetét mondott titeanu Eu­gen román propagandaügyi miniszter­nek, akinek ötlete voh egyébként a kölcsönös kiállítás terve és a megvaló­sulás oroszlánrésze is neki volt köszön­hető. Beszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy a két ország között meg induló turistaforgalom révén meghittebb kapcsolatot sikerül majd teremteni a ro­mán és német nép közöd, amely a két nép viszonyára és egymással szembeni politikájára is kihatással lehet. { Titeanu sajtóminiszter expozéja Ezután Titeanu Eugen propaganda­ügyi miniszter nmeik edle ft szólásra és mondába a következő beszédet: — Megbocsátanak, de most nem tudok szónoklatot tartani, mert a körülöttünk felhalmozott sok szép minden ebben megakadályoz. Nem akarom Önöket visz- szatorhini, hogy egy pillanatot is elvesz­tegessenek és ezzel megrövidítsem Önö­ket az itt Iá Ihatok megtekintésétől. Mind­harmatait és német alapossággal megma­gyaráz, amire csak egy Németországba utazó turistának szüksége lehet. A kiállí­tás ismerteti a német gyógyfürdőket és kl'imatérikus helyeket is. Nem feledkezik meg a bemutató ai német népművészet­ről sem, amely szebbnél szebb viseletben képviseli a német népművészetet. A né- ■mjet nyomdaipar remekei a kiállít ássa! kapcsolatban készült nyomtatványok, propagaindafiizelek, katalógusok, beszá­molók és más egyéb eszközök, amelyek mmd a német birodalom kies fekvésű he­lyeinek szépségeit dicséri. 'l'r*' s • A megnyitó ünnepség Á tulajdonképpeni megnyitó ünnepség 12-én délben zajlott ie és azon megjelen­tek: Armand Calinescu miniszterelnök, dr. C. Angelescu királyi tanácsos, dr. Zigre Nicolae kultuszminiszter, Paul Teodcrescu légügyi és tengerészeti minisz­ter, Eugen Tileanu propagandaügyi mi- raszter, Nae Popescu lelkész, kiűtuszmi- rúsztériumi államtitkár, Gheorghe Ale- xiauu, Ruceghtartcmány királyi helytar­tója, a közlekedésügyi minisztérium ál­lam titkára, Victor Alboteamu propaganda- ügyli igazgató, Marian egészségügyi ve­zértitkár, Macovei mérnök, az államvas­utak vezérigazgatója, I. Dragu sajtóigaz­gató, V. Parasehivescu. a turisztikai hiva­tali igazgatója, D. I- Suchianu és Pusca- riu moziigazgalók; német részről megje­lentek: Fabritzius bucureştii német követ, Iviicke német propagandaügyi tanácsos, dr. Stelzer követség! tanácsos, von Haef- ton követségi titkár, Meyer miniszteri ta­nácsos és Voss bucureştii saitóattasé. Meyer német miniszteri taná­cs esős megnyitó beszéde i BERLIN, május hó. A német dél sarki kutatóexpedició eredményeiről szakkörök nagy elisme- réssel nyilatkoznak. Ritscher kapitány, az expedíció vezetője régi sarkkutató, de ezzel az utjával érte el a legszebb eredményt, mert 600.000 négyzetkilométernyi isme­retlen területet fedezett fel a déli sarkvidéken i és 350.000 négyzetkilométer kiterjedés síi vidékről sikerült az expedíció tag- jainak légi fényképfelvételeket is ké- sziteniök. A légifelvételek alapján olyan térképet állítottak össze a felre- dezett területről, amelynek a világon nincs párja. Az expedició jelentése szerint a fel* fedezett terület biológiailag zárt egy­séget képez s keleten és nyugaton egyaránt a Sark felé meredeken emel­kedő jégmező határolja, amely délen a 74. szélességi foknál a 4000 méter ma­gas sarkvidéki fensikba megy át. jA németek által felfedezett területre — mint megírtuk — Norvégia is igényt tart. Még az expedició oda sem ért az An­tarktisz vidékére, amikor a norvég kormány bejelentette, hogy a nyugati hosszúság 20. és a keleti hosszúság 45. foka között elterülő szektor Norvé­gia birtokállományát képezi, noha en­nek a vidéknek nagyrészét nemcsak a norvégok nem kutatták fel, hanem egyáltalán sohasem járt ott még ember a német expedició előtt. A német kormány természetesen a felfedezett terület felségjogát magá­nak tartja fenn. A németek arra hivatkoznak, hogy ezt a területet az 1929-ben és 1931-ben ki­küldött norvég expedíciók nem fedez­ték fel és még csak át sem repülték. tAz expedició vezetősége különben a meteorológiai, óceánográf iái, földrajzi, geofizikai és élettani kutatásokkal is a legteljesebb mértékben meg van elé­gedve, amit a kiküldött tudósok az utazás alatt végeztek. Az expedició a berlini állatkert számára hét kaier- pinguint és egy kis adelie-pinguint ho­zott magával a Déli-sarkvidékről. A kutatók két repülőgépükön összesen 10.000 kilométernyi utat tettek meg a sarkvidék felett és a déli szélesség 12. fok 44. percéig hatoltak előre. A megfigyelések eredményét a jövőben újabb kutatóexpediciók szervezésénél hasznosítják. Törvény készül a mezőgazdasági ingatlanforgalom korlátozásáról Évröl-évre korlátozni lógják a búzával bevetett területmennyiséget A megnyitó beszédet Meyer miniszteri tanácsosi mondába. Beszédének beveze­tésében méltatta a kiá'Uiltás jelentőségét és magy horderejét a két ország közötti barátságos viszony kifejlődése érdekében. — Néhány hónappal ezelőtt a Román Turisztikaii Hivatal érdekes ötlettel keres­te fel a német turisztikaii hivatal bucu­reştii kirendeltségét. Arról ]ett volna szó ugyanis, hioigv a kölcsönösség alapján, egymás fővárosaiban turisztikai kiállítá­sokat rendezzünk és azokon bemutassuk országainknak természeti szépségeit, hogy igy keltsük fel az emberekben a vágyat egyik, vagy másik vidék megismerésére. Ezt az ötletet közöltük berlini közpon­tunkkal. ahol az a legnagyobb elismerés­sel találkozott és ennek állapján hozzá is láttunk a kiállítás megszervezéséhez. BUCUREŞTI, május 16. Pár nappal ezelőtt egy uj törvénnyel át­szervezték a földművelésügyi miniszté­riumot és ennek során felállították az Ál­landó Földművelésügyi Tanácsot, amely a minisztériumnak véleményező és tanács­adó szerve. A tanács a napokban tartotta első értekezletét, amelyen D. Corneteanu miniszter előterjesztette a kormánynak a mezőgazdasági termelés átcsoportosításával kapcsolatos terveit. Hangoztatta -a minisz­ter, hogy ,,ha Románia továbbra is meg­marad a búzatermelés alapján és ha nem tesz megfejelő intézkedéseket má-s terme­lési ágazatok bekapcsolása érdekében, ha évrőbévre nem fogjuk csökkenteni a bú­zával bevetett területek nagyságát, súlyos nehézségeink lesznek a termelésfelesleg ér­tékesítése körű.“. Ezekülán 'rátért Corneteanu miniszter a földtulajdon átruházásáról szóló törvény kérdésére is. Ebben az ügyben a minisz­ter egyébként már hónapokkal ezelőtt be­jelentette, hogy ia mezőgazdasági célokra szóló ingatlanok átruházását a kormány törvénnyel kívánja szabályozni. Ebben az elhatározásban két szempont vezette a kormányt: elsősorban a mezőgazdasági ingatlanok túlságos fel- aprózásának megakadályozása, másrész­ről pedig annak a biztosítása, hogy az eladásra kerülő mezőgazda-sági ingatla- | nők a román földmüvesosztály birtoka- ; ba kerületiek. 1 «•/cl; Hímére azonban néhány zót kell inlé/z.ok mindazokhoz, akik közremü ködlek abban, hogy a mai kiállítás itt megnyílhasson. Ez csak a: cl ö tépése a propagandaügyi á luiiililkársáynuk erre az évre tervbe ved program jónál,- mnjval/j sdása terén. Mini már az elöltem szólók is bejelentenék, májas ptián ugyani1 yen Liáditás nyílik meg a német fővárt sban, ahol ugyanilyen formában és ugyanilyen módon Románia természeti szépségei kerülne!,• kiállításra és segítik dö ,, Ro- mániábn Lesz idő turist álad útjaik össze- állilásábaji Meggyőződésünk az, hogv a kölcsönös megismerés révén. az. őszinte megbecsülésnek és tiszteiéinek egv olyan formáját lehet megteremteni, amely mind a kél népnek csak az előnyére és a hasz­nára válhat. A mai kin Hi ás leeret ében meggyő­ződhetnek arról az évszázados tradíciók­ból gyökerező és leisarjadt munkáról és tevékenységről, amely csodálatos módon és rövid idő alatt oly hatalmasat emelt a német birodalmon. Az. üt kifüggesztett képekről csodálatosabbnál csodálatosabb gépkocsiutak. látképek, évszázados kas­télyok. erdőkkel boritolt hegy láncolatok, es" 11» gó folyókanyarok és szebbnél szebb népviseletek mosolyognak 1c ránk. Cso­dálkozással állunk meg a vasúd összeköt­tetések fejlettségénéle szemlélésénél és ugyancsak csodálatra késztet a vizi- és légijármüvek összeköttetéseinek pontos megszerve’ettsége is. Nem tartom viss;» a kiváncsi tömeget, mielőtt azonban el­merülnénk a kiállítóit dolgok szemléleté­ben, e helyről kell köszönetét mondjak Armand Calinescu miniszterelnök urnák-, aki hozzájáruMsával lehetővé tette a mai kiáll dós megrendezését és megjelenésével emelte annak fényét. A beszédek elhangzása ulán valamenv- nyiein végighaladtak a kiállítási anyag között és a kiállítás tisztviselői mindenütt lelkes magyarázatokkal szolgáltak az ér­deklődök kérdéseire. Az állandó földművelésügyi tanács most tartott e.Lső megbeszélésén Corneteanu mi­niszter a kormány elhatározásáról a követ­kező »nagyfontosságú kijelentéseket tette: — Az a »kérdés, amely a jövőben érde­kelni fogja a földművelésügyi miniszté­riumot, a tulajdonjog kérdése. Ionescu-Sr sesti volt minisztertől lprre nézve egy tör­vénytervezetet örököltem, amelyet kisebb módosításokkal az állandó mezőgazdasági tanács’elé fogok terjeszteni. Ha tekintetbe vesszük, hogy körülbelül kétmillió olyan parasztgazdaságunk van, ahol három hek­tárnál »kisebb területin gazdálkodnak, fel­tétlenül gondolnunk ke"! arra, hogyan tud­juk ennek a bajnak elejét venni. Ezz&l kapcsolatban meg kell vitatnunk egyúttal az ingatlanok forga!!mának szabályozását is. Feltétlenül szükségünk van az ingatlan- á ruházások e.lenőrzésére és megfelelő ösz- szegeNre van szükségünk ahhoz, hogy ha­tékonyan gyakorolhassuk az állam számára biztosított Hő vételi jogot. — A pénzügyminiszterrel együtt terve­zetet dolgoztunk ki, amely az állami elő­vételi jog gyakorlására a jegybank alapjai­nak »támogatását biztosit ja. Másrészről megfelelő nagyságú a'apókat fogunk a mezőgazdasági hitelintézetek (Casa Rura­la) rendelkezésére bocsátani ugyanezen célra, hogy ekképpen a román földmüveléa- ncik ezt a nagy hiányát pótolhassuk. Cor­neteanu földművelésügyi miniszter e kije- »lentései arra engednek következtetni, hogy a kormány uj földtulajdon-politikája 'rövi­desen a gyakorlati megvalósilás állapotá­ba juh ' —B3gaf——— —— UJ TÁRSASGÉP KOCSI-JÁRATOKAT ÁLLÍTOTT BE ERDÉLYBEN A CFR. Bucurestiből jelentik: Május 15-től kezdve a vasút több uj gépkocsijáratot állított be. így a CFR=autóbuszok bo = nyolitják le a forgalmat a következő útvonalakon : Balázsfalva—Dicsőszent* már ton—Bal a vásár, Brassó—Kőhalom —Segesvár, Gyulafehérvár—Tövis— Kiskapus, Gyulafehérvár — Tövis — Nagyenyed, Gyulafehérvár — Nagy« enved—T orda—Kolozsvár. MEGGYILKOLTAK EGY EMBERT A SZILÁGYSOMLYóí SZŐLŐHEGYEN. Szilágysomlyó határában az ugyneve* zett Szenthegy diilőn a járókelők meg’ találták Tripop loan 31 éves kémény­seprő holttestét. A kéményseprő testén számos sérülés van, ami azt bizonyí­totta, hogy a szerencsétlen ember gyil­kosság áldozata lett. A rendőrség meg- inditotta a nyomozást a gyilkos kézre- kerítésére. Német-norvég vita az uj sarkvidéki terület birtokáért

Next

/
Thumbnails
Contents