Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-12 / 83. szám

•>

ELLBNZhK

19 3 9 J prill t 12.

Kik léptek be a nemzeti Ojjásziiletésfroníjának magyar tagozatába Kolozsváron?

(Folytatás.)

kiil'ilv'lM Pil'.or. Havai Mária, Töv i • Kivan, Kai! m .lúasi'f és ftiK-vái»»“, Tátití .\HH*rtné,

Tóth Jolán, íi/.v. MÍIsIúm Jó/.soíiú, S!<*intkU>l ■l.moi, Kalló Jánosi i\g foU-ségo, Major rima, tv ! cs Marcit, HanMk Tstmá.s és lVlivMÓge,

N. llái*yi Kai oly, Roii hol Margi', Polem/ky Ihiau'l <> felesági', Krölxl Lajos is Icle.si'ge, 1La-iuloi DáMki. Srankó György és lVVsége, András lJ.’iLzlút, Gecse IKáki, Tánkáciyi György es felesége, özv. Kiwacs Istváimr, Folintri Lntlre ts felesége, Lévaj János ég iele.sége, O; ösztön Sándor né, id. Fe' méri Jévzaet1 és> felesége, ki. Havai Jáe;os és folosVgt», özv. Yi- dor Józsefivé. Halász Kait illa), Ilyósi István ós IViesége, Cz.nj-kó PáB ősi fele-gége, László) IY- Kt. Bagossy Lmlro ós fele íégo, Rrroc./ki György, özv. Páll l"i Józsefivé, Tóih Klnnűi ós iá 'osii ge. Antoni Lajos ós felesége Heinrich Haza, Dtaoikó Károly, Lénán! János ós felesége, özv. (Römer Gu’ztövné, llolritsch Lajos ós feiles ógo, Heinrich István és íolo-sége, özv. Draihobeczky Antal;ró, özv. Tóth I.stöán- ik\ II vés Márton, Löiúnezy Gerge’y ó-,- felesége, Hatházj Sriniu Its foleiége, Vaska Dezsőt; ó, Bakó 'Károly és felesége, Janka Lajos ós faftesége, özv. Lázár JV’nosné, K risán Jancsimé, Kun Gyir'a ós fele-égé, ö’iv. Jónás Aladárrá. özv. Nagy Györgyné, Gábor Bor- l-iia, Székely Rozália, Mártó*") Sándorrá, Dénesi Józsif, Grau I rén, Forma nők Fereíüc ós felesége, Peried Lajos ég felesége, Harkó Géza és felesége, Bari ha Lajos ós' felesége. Gádor Iábvwnavé, Gee.se Géza Ls felesége, Csatiulj Györgyivé, Miklós Sóm dór és felesége.. Friesz Krnő, Bíró Búza est felesége. Cservény Alajos és félesége, Kiss Beim és fele.siójge. Györtke -Sári. Balogh BéNílné, Fntesz Ernőivé, özv. Hatnttz Jánosaié. Harrtz Pirostka, Nagy Magda, dr. Kiss Bójámé, Harkó Pétéit, Kocsis Feretic és felesége. Bérczy Dénes, l'asvs M>ihály, Szabó Jó-xsef és felesége. Nagy János és felesége, Rimőczi Annái, Nagy Sándort, Kiss latinán ég feleség«}. Szénási János, Szász János ég felesége. Nagy Boldizsár és felesége, Keresztúri Rozália, Páiífyi Sáuidornld, Por- esa’tmi Károly és felesége., Szederjesi Péter, Varga JózSfífn'é, Finzler Ferenc és felesége, TTszuj Róza,'. Elekes Pviidolfné, Márkus Károly és felesége, Keresizituri Erzsébet, Szilágyi Borbála, JnJcó Zsuzsanna, Jakab Zsuzsannái, Kovács István és felesége, Szabó Bánesnfé, Szabó Lília, Wagner Mhály. özv. ‘Kisis Lászüóné. SchirT-er József, Németh István ég felesége, Bader Sándor. Székely János és felesége, Anjeszky Adolf, ölz.v. Gal- góezy Endrémé Galgóczy Irén, Bálint Alberta«, Menyhárt Karolina, Jánki Attila, Egri Béla és fe’esége, Buzási József ég felesége, özv. Balázsi Mártrvimé, özv. Fel virezi Ödönné, Imre -Márton), Bereczki Patuial Bű- Kitt Erzsébet, özv. Veszkán György,né, Viai- czf Ferenc és felesége. Vi-ncze János, Király Ferenc «3 felesége. Dénes Ferenc és felesége, Kelemen Margin. (Kovád Sándor, Kovács Gyula, Szatmári fsifeván, Szabó Jó zséf ós felesége, Kancz Btéa és felesége. Kol-ozsi Be- aieddbiié. Lászfló László, özv. Gá’fi Sándorrá, iVcirga József. Varga- István. Szondi Arpádné, (Biró Imre, Baitiz Ferenc ésí felesége, özv. Pa'pp Ganrláné, Miklós .Fa/rkas és felesége, 'Perczy József né. Flórián. Jo’án. Kilón József 'és felesége. Tripán Feremcnlé. Ba’íáizs Ödön. (Dani István és felesége, György Ferenc és ae’esóge, By és Ferenc és félesége, György ‘Mihály ég felesége, Botba Ferenc és felesége, J-örimez Sáwdor 'és félesége, Székely József és felesége. Páter V.kitor és fcle^^e, K'eáj- snamn Sándor és fölesége, Péter István és felesége, Gz Intus József és felesége. Szőke Jenő, Fazakas Sándor lés felesége, Gündirscli Jenő -ég felesége, Bovi Anna, Macsek Sándor és felesége, Bölömi Sándomé. Mát'hé József, iSzálláigyd Zsgmond, Bu,ty.ka József ég felesége, Gecső Ferenc és felesége, Barthei György és fe’esége, Erdei Margit, Kovács Mária, öőv. Mulle Károlyné, 'Kris'ám JánosnH, Feren- czi Ferenc és felesége, 'Móricz János, Puskás Ferenc, Magó Mihály és- felesége, Tamás Gyöngy, Adorján, János. Dénesi Anitái] ós felesége, Péter fi Sándor és feleslége, Inczeffy Gábor -és felesége, CordicT Lásiz-lóné, dr. Miliő Imrre 'és- fe’esége, Nyerges Lajos, Kovács ‘Árpád, Hegyesi Rózát, Lorán Dezső, Bariba László, Tiibáld József ég felesége, özv. Paip Vi dné, Lend vai Jártas és feíleisége, Mezei István és féleség, Uj-várj Anna, Szabó József, Kun Mánia. özv. Perénya Vlmcénlé. ö7v. Duba Miklósaié, BaHá-zs Mária, Tóth Sándor és feleslege, Kun Sarolta, V-ass András és felesége, Perémyá Vincze és felesége, Vetjda István és felesége, özv. dr. Novak István,né, Novak Irén, özv. Gáóter Friigyesné. Irinái Vilmos, Szabó Árpád, Kun Gizella, Bálint György és fnlésógie. Károly Lajos, Domán Reinbold, Szabó Arpádné, Kiig Ilus, Dégi Móliíily. Szabó János és felesége, Rácz József, Ferenczi Gyula, Barthos Mánia, Dégi András és felesége, Szinaon János és felesége, iKorzács Má-rfcoo. Rácz Gyula -és felesége, András Jenő .'vb 'felesége, Iring Ernőmé.

' jFolytatjitk,)' •

SZEMTÖL-SZEMBE

a Rémet haditengerészet büszkeségeivel

J J

Az Ellenzék németországi munkatársának látogatása a wiihelmshaiem hadikikötőben. » Hitler látogatása alkalmából bemutatták u kik ótöt a sajtó képviselőinek

RFRL1N, április hó.

A Holland határ közelében érdekes nemet város fekszik. \\ illielinshafen. Nemcsak az adja meg ennek a táros* nak az érdekességét, hogy a legrohamosabban fejlődő európai városok közé- tartozik, hanem elsősorban az, hogy :i hires hehjolandi tengeri criulitcsek- kei szemben fekszik és itt van a német birodalom egyik legnagyobb hajó. gyára és hadikikötóje.

Maga a város szürke, mindennapi képet nyújtana, ha rögtön fel nem tiinne az a különös építkezés, amely arra mutat, hogy a város épületei száz év óta évenként szaporodtak. Itt egy fekete- tetejii halászkorcsma és mellette négy- emeletes áruház. Amott egy földszintes családi ház kéménye füstölög, de a ház udvarára ráveti árnyékát a hatalmas uj városháza sokemeletes toronyszerű középső alakulata. (.

1852*ben száz család rakott fészket a tengerparton. Egyszerű halászbárkák cirkáltak a tengeröbölben és öblös söröskancsók mellett mesélte a tengeri élet apróbb-nagyobb kalandjait az egyenesszáru íapipából lassan pöfékelő halászember. De húsz év alatt megkezdődött a csendes halászfalu rohamos fejlődése. Az lK7I-es német második birodalom feltámadása után, hamar belátták a hadiszempontokra kiválóan alkalmas tengeröböl jelentőségét és megkezdődött \V ilhelmshaf énben a hadlkikötö kiépítése. A nagy katonai munkálatok hamarosan kifejlesztették a halászfalucskát. 1872*ben már 10 ezer emberre tehető a városkává fejlődött falu lakossága, 1933-ban pedig 30 ezer ember lakik, dolgozik az időközben felépült hajógyárral kibővült kikötővárosban. Annak következtében pedig, hogy a harmadik birodalom tengerészeti vezetősége a hajógyár munkáslétszámát 30 ezerre emelte, ma már több mint 110 ezerre tehető Wilhelmshaien lakosságának száma.

\ hsdlhihölo

Egészen reménytelen dolog volna az, ha valaki egy német hadikikötőt, tehát többek között Wilhelmshafent is, meg akarná látogatni. De ha meg is tehetné, nem mondhatná azt, hogy sokat látott és tapasztalt. Szépen kiépített ten- geröböl, szennyes viz, egy pár lecsapó és felröppenő sirály, még nem nevezhető nagy látványosságnak. A husvét előtti vasárnap azonban más volt a helyzet. Elegáns meghívók mozgósítottak minden németországi sajtóembert és udvariasan meghívták a wil- helmshaieni kikötő nagy ünnepségére, a legújabb és legnagyobb német csatahajó, a 35 ezer tonnás Tirpitz vizrebo- csátására.

Tilos ez, tilos az, szinte minden tilos — ez volt az ember érzése az egész útvonalon és ez az érzés csak erősödött, mikor a pompás hálókocsikból

álló „sajtóvonat“ a wilhelmshaíeni állomásra beszaladt. Nem szabad fényképezni, nem szabad a hajómüvek közelében tartózkodni, nem szabad feleslegesen kérdezősködni, nem szabad a kikötőben motorcsónakozni, nem szabad dohányozni, nem szabad ezen a hidon, nem szabad azon a hídon még gyalogszerrel sem átporoszkálni. Aki ért a hadi dolgokhoz, az természetesnek találja ezt, én biztosan nem sokat értettem volna az egészhez, ha az ösz- szes tilalmat fel is oldozták volna.

Tény azonban az, hogy a tilalmak dacára is olyan rendkívüli és lenyűgöző látványosság ragadta meg a szemlélőt abban a hadikikötőben, amely erre a napra, a jelenlevő Hitler tiszteletére a hadiegységeket felvonultatta, hogy a ! szemtanú számára felejthetetlen élmény marad.

Vizrebocsâfîâh a csalafiaióS

A ,.G“ csatahajó vizrebocsátása mialt rendezték az egész ünnepséget. Alig, hogy belépett az ember a hajógyár tilalmakkal megrakott ‘kapuján, lenyűgöző -átvány ejti rabul a szemlélőt. A k ii 1 ön von ajtókkal erre a napra ideérkezett tömeg és a városi lakosság 100 ezres tömge veszi köríti az uj csatahajót, amely a vizrebocsátás előtt hatalmas csúsztató alvázam pihen. Hatalmas páncéJkolíosszus. Régi mondás az, hegy ha vallaki valamit csak elképzeli, hát képzeljen róla nagyot. Ennek dacára Is megáll előd tem. amikor a páncélnak és a vasnak ez a hatalmas kolosszusa elém- tárutt. Szóvá!-. 2U és fél méter hossza. Az egyik végétől a másikig már nem lehet az embereket felismerni, pedig ellepték a hajókorlátokat és büszkén nézték remekművűket, mintha mondanák: Nézzétek, mi vagyunk ennek az acélszörnynek az építői. Még csupasz a test, de már ott vannak az elkészített talapzatok: ide kerülnek a hajóágyuk, amelyek 38-as csöveikből okádják a halált. Még neve sincs. ,,Gc‘-nek nevezi az előzetes jelentés, hiszen ez a negyedik ilyen csatahajó és ezért nevezték egyelőre az ábécé negyedik betű jéről. 21 ágyulövés hangzik a környező hajókról és megérkezik a keresztelő család. Elöl Hitler kancellár, majd Redcr tengernagy. Mellettük a keresztmama, Tirpitznek, a meghalt hires tengernagynak a leánya. A keresztelő beszédet Reeder tengernagy tartotta, majd a vazzel való leönités hol vett a keresztmama ldmóletesnek nem mondható keze egy üveg pezsgőt vág az újszülött — oldalához. így kereszteli meg, a nép és Hitler nevében, Tirpitznek. A névvel ellátót# tábla leereszkedik a hajó oldalára és a hymínusz hangjai mellett elindul a hajó a csusztalószerkezeten és gyors lesiklással. tarajos hullámokat verve, beérkezik ezentúli áldandó elemébe: a tengerbe- Járna még nem tud. Mint erő télén óriáshoz

a törpék, úgy sikJanak mellé a kis von- taitógözősök és vontatják tovább, hogy elvan helyre vigyék, ahol a kikötő forgalmát nem zavarja és ahol teljesen felszerelhetik. Még feltűnik a fel lobogózott teste, majd elvész egy kanyarodéban a német haditengerészet büszkesége, n két évig épített, 35 ezer tonnás Tirpitz.

1 POLGÁRI FORGALOM A HADIHAJÓKON

Amint március hónapban az u. n. hadsereg napján, a német szárazföldi haderő Laktanyái és bizonyos felszerelések is megtekinthet ők, éppen úgy ezen1 a napon a német hadihajókra is bebocsdtották a civil érdek'ődőket. A Tirpitz vazrebocsá- tására \ViIhehnsbafenbe érkezett Hitler .Az ö tiszteletére felvonult a „Scharnhorst“ csatahajó, valamint két zászlós, több páncélos torpedóromboló és tenger- ailaitítjáró hajó. A rengeteg torpedó- és egyéb ágyunaszádok á’fcal kísért hatalmas hadihajók teljesen megtöltötték a kikötőt. A part mellett kötöttek ka az egyes hadihajók, úgyhogy az erre az alkalomra megnyitott hadikikötő pompás képében a meghívottak egész közelről gyönyörködhettek. Ezenkívül azonban azt is megengedték, hogy a külön jegyet kapottak a hadihajókra fdmehessenk és -t hajósze* mélyzet szakszerű felvilágosítása mellett a megtekinthetőket megtekintsék. Hát az tény, hogy nem sok mindent lehetett megnézni. Láthatók voltaic a hajóágyuk csövei. Le lehetne ezeket szakszerűen is Írni, de én csak annyit láttam., hogy k- b. derékvastiagságuak voltak és állítólag 50 kilométeren jóval felüli távolságokat emlegettek. Látható volt a legénység terme, háló-, dolgozó- és oüivasószoíbája. A szobák legféltettebb zuga a minden matróznak és tengerészkatonának kijáró szek- i'ény. Jtt vannak a tiszta ruhák alatt az otthoni kincsek. Ezek között is a legnagyobb becsben az otthoni fényképek á’- taiuik. A látogatás alatt .szabadidő lévén, vagy kártyázlak, vagy szekrényt rendez-' lek a legények, l'gy hiszem, hogy éppen a sz.lv-tk irály szekrényébe nézhettem bele, mert a többi, egy-két szőke leány nak őrizte a képét, de ez az. előttem rendezgető katona nem kevesebb, mint hét leányfényképeit őrizett a szekrényében, az ajtó belső oldalán. E'HenáhhataLlan hó- ditóképességében csak akkor rendült meg a hitem, mikor a hét kép között kettőben közismert filmsztár reklámképeire ismertem rá. Az azonban tény, hogy a német; haditengerészek között az u. n. tengeri medvét nehéz lett volna féismerni, mert 1 mindenik katona és matróz fiataüarcu, udvarias, ahg húszéves mailt gyermek- ember vo7-t.

A „DEUTSCHLAND“, AMIT MÉG A SPANYOL KÖZTÁR- , , SÁGIAK BOMBÁZTAK

A kikötő egyik szembetűnő helyén a Deutschland páncélos szürkés-fehér teste- tűnik a szem elé. Hatalmas ágyucsövei, karcsú páncélos teste megcsillan a ragyogó napfényben. így, magában is, gyönyörű látvány.

De érdekességért az adja meg. hogy ez az egyetlen német hadihajó, amely már öleseit a világháború utáni tűzkeresztségen. 1937 májusa végén megsérül a spanyol vizeken. Még emlékezetes az, hogy a nénuTck megtorlásul ágyú tűz alá fogták az egyik spanyíl parti várost.

A hajón nem látszik semmi abból,: hogy valaha is támadás érte volna. Ahogy azonban lejebb halad az ember, egyszerre két ernL'ktály'a is szembeötlik. Az egyik a Limád ás napját örökíti meg, míg a másik táblán az elesett személyzet emléke van kőbevésve. Alatta 31 mosolygó fiatalember arcképe van 1cerethefoglalva. Valamely tengerésziskola végzett if- jaiank a baráti em’ékképére lehetne gondolni, ha nem lenne fekete a keret és nem tiinne dő a felírás: A Deutschland páncéloshajó 1937 május 29-én elesett hőseinek arcképe. Ettől eltekintve békés képe lenne a hajónak, ha vastag páncélja, ásító ágyucsövei nem arra figyelmeztetnének, hogy ennek a hajónak csak egy ajándéka lehet: a hálál.

*

Amikor leszáll az est., tűzijáték fénye ’ ragyogja be a kikötőt. A hajók ‘testét rőt fény borítja be, a parton hömpölyög a békességes tömeg és a halál szerszámaival ismerkedik. Most békében megférnek együtt. Az ágyú nem haragszik, ha körű ltapogatják, ha kiváncsiak szeme közeiről l>e! ekukucskál. Most csend van és- béke. Mintha a fény e csillagok lenéznének a földire és a tenger vizéből, mint kiváncsi kisgyermekek, vissza kukucskálná-, nak és azt kérdeznék: Béke? Meddig?! A hajók nem felelnek és az emberek nem mernek bátran, becsületesen kiáffilani: Örökre. Tóth Bálint.

KAnáriszállító gü-ünb. A Newyork állambeli Elitsabelhből húsz mérföldes utón egy pos la galamb szállított egy kanárit Newyork városba. A kanárit egy kórházban fekvő beteg gyermeknek küldték ajándékba. Állítólag ez az első eset, ami* j kor postagalamb élő terhet szállított.

! A SÍROK DEMOKRÁCIÁJA. Joseph

L. Pfeiffer, Newyork demokrata képviselője azt az érdekes törvényjavaslatot terjesztette a kongresszus elé, hogy az uj állami temetőben csak tel=> jesen egyforma sírköveket engedélyez» zenek. Azt kívánja Pfeiffer, ne enged» jék meg, hogy a gazdagabbak kimagasló és díszes sírköveket emeljenek elhunyt hozzátartozóik siria fölé; ne díszelegjenek ezek a sírok, mikor a szegény sorsban elhunj't kiváló emberek sírjait csak szerény sírkövek jel - • zik. • • ' '