Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-09 / 82. szám

ARA S 0P viw r mfwncf MjJuMätaNjUMJMM Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cíuj, C*Jea Mocilor 4. Teíefon: 11—09. Nyomda: Sir. I G Ducü’ No. 8. Ftókkíadóhivatal és k ö n y v o sz t á 1 ys P, Unirii 9. Telefon U'99 LX ÉVFOLYAM, 8 2. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DR. GROIS LÁSZLÓ mmm1 Kiadótulajdonos: PALLAS R. Tb Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/! 1938, Trb. Cluj.) Előfizetési áraik: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej. VASÁRNAP CLUJ, 193 9 ÁPRILIS 9. . HUSVÉT Irta VÁSÁRHELYI JÁNOS rejormáius püspök Megzendühek q húsvéti harangok. Ezer és ezer szószékről hirdetik a feltá­madás, az örökélet igéit, boldog húsvéti énekeket énekelnek áhitatos gyülekezetek és a fölemelő ünnep újból a lelkek elé idézi az apostol győzelmes kérdését: „Ha­lál, hol a te fullánkod, pokol, hol a te diadal mád?1'" így történik ez minden esz­tendőben. Közben a halál végzi a maga föltartóztathatatlan, csendes, de végzete­sen komoly munkáját. Husvét első nap­ján is sokhelyt fognak temetésre haran­gozni és bizony nagy lesz azoknak a szá­ma, akik egy-egy gyászmenetben sírva kisérik szereltüket a temetőkertbe. Az élet és halál titkának nagy kérdése e napok­ban még komolyabban foglalkoztatja lel­künket, mint más időkben. Van-e meg­oldása a halál titkának? A jeles Írónak, Kosztolányi Dezsőnek van egy nagy művészettel megirt szép könyve, mely Néróról, a kegyetlen csá­szárról szól. A fiatal Néró Seneca bölcse­lővel éppen erről: az élet és a aulái tit­káról beszélget. De miért hal meg az em­ber? — tűnődött Néró maga elé e beszél­getés rendjén. Kicsoda hal meg? — kér­dezte Seneca megdöbbenve, mert Néró eddig anyja t del ma folytán nem foglal­kozott bölcselettel. Klaudiusz? vagy ki­csoda hal meg? Mindenki, az öreg és a fiatal Te és én. Ezt magyarázd meg — sürgette Néró. De Seneca zavarba jött, hebegni kezdett, bizonytalan megjegyzé­seket tett a halálról s ő, a nagy bölcselő, nem tudta Nérót fölvilágosítani. Ez a beszélgetés művészi erővel vilá­git meg előttünk két dolgot. Először azt, hogy hiába akarjuk elzárni lelkünket az élet legnagyobb kérdéseivel való foglajr ko-ás elől, mint ahogy Nérónak az any­ja meg akarta akadályozni azt, hogy fia a bölcselet végső kérdéseivel foglalkoz­zék, azért az ember lelkében felébrednek a nagy kérdések és legyen ifjú, vagy öreg az ember, de fölriad lelke az élet és a hálál kérdésére: Ember, mi lesz veled, mit várhatsz és mit remélhetsz, hogyan állhatsz meg a halál sötét, elháríthatatlan végzetével szemben? A másik igazság, hogy az ember akár­milyen sokért is foglalkozik bölcselettel, a véges emberi értelem a legutolsó és leg­nagyobb kérdésre, az örökélet kérdésére, saját erejéből feleletet adni sohasem tud. Seneca nagy bölcs volt. Az ismeretek ak­kori legtágabb mezejét bejárta és íme, amikor az if jú tusakodó lelkének kérdé­sét nyersen és határozottan eléje állítja: Te öreg bölcs, mondd meg nekem, miért hal meg az ember? — akkor a bölcselő is zavarba jön, kertel, bizonytalankodik, nevetségessé válik dadogó határozatlanság gával. A halál nagy kérdésére nincsen más felelet, csak az, ha engedelmes alázattal megnyitjuk szivünket a húsvéti hit szá­mára, ahogy őseink énekelték egyik ked­ves énekükben: Mind igazak és ámenek, amik szádból ki jöttének; amit nem Iá­ink szemmel, béveszem szavadra hitem mcl. -v - ■*; ,j • ; 1 A húsvéti hit, az őrökélet hHe, nem emberi kitalálás, hanem isteni kijelentés. Az élet és a halál nagy titkát csak az oldhatja meg, aki ura az életnek és ha­lálnak. Erre a nagy kérdésre csak Isten adhat feleletet a: ő megtartó, boldogító kijelentésében. Isten az Ö szent Fiában, a Jézus Krisztusban adta meg a feleletet. A feltámadásnak dicsőséges hőse, az Vr Jézus Krisztus pedig ezt mondja magá­ról: Én vagyok a feltámadás, az élet, oki Enbcnnem hisz, ha meghal is éi Aki én- bennem hisz... a hit a feltétel. Ha hi­szünk benne, akkor elindulunk Ő utána és egyre teljesebben és boldogabban fog­juk tapasztalni, hogy az Ő követése által mint teljesül be a mi életünkben is az Ő ígérete: Aki engem követ, nem jár sö­tétségben, de meglátja az életnek világos­ságát­A husvét titkát csak az érti meg, aki először hivő lelkét odaadta az élet feje­delmének, hogy ö tanítsa meg a meg­tartó igazságra, hogy Isten határtalan szereidének nem vethet gátat az a testi, elváltozás, amelyet mi, emberek, halálnak mondunk. Újra megrendülnek a húsvéti haran­gok! Ha tusakodó lélekkel hallod a ha­rangszót, felelj reá a megalázkodó lélek szent töredelmével: Hiszek, Uram, légy segítségül az én hitetlenségemnek. Ez a megalázkodás nyitja meg szivedet a hus- véti evangélium előtt, hogy téged is fel­emeljen a porból. j 'u ' Az olasz csapatok gyorsan vonulnak előre Albániában 9 ------------- — -——— Zogu király az ország belsejében lévő Elbassanba vonult vissza. «• Geraldine királyné Florina görög határvárosba menekült. - Valószinütlen, hogy külpolitikai ellenállás alakuljon ki Olaszország lépésével szemben Chamberlain skóciai pihenéséből repülőgépen érkezett vissza Londonba Albániát tegnap olasz haderő szállotta meg, amint ez tegnapi számunkban közölt jelentésekből már előre valószínűnek lát­szott. Olaszország, melynek albániai erős érdekeltségét eddig is minden hatalom elis­merte s amely már eddig is minden más hatalomnál jóval túlmenő befolyást gyako­rolt az albán ügyekre, most döntő lépésre ! szánta el magát) és katonailag is birtokába vette az Adriai-tenger uralma és az adriai olasz partok biztonsága szempontjából any- nyira fontos területet. Ez a lépés Európa mai feszült légkörében érthető izgalmat kelt s az olasz elhatározás J^Qvetkezményeit még távolról sem lehet áttekinteni. Római hivatalos jelentés szerinti az olasz csapatok előnyomulása feltartóztathatatlan gyorsa­sággal folyik tovább és már elérték az Alessio Delvino vonalat és Durazzótól i$ kilométerre keletre vonultaik föl. Olasz je­lentés szerin:' is azonban a visszavonuló al­bánok fölrobbantották <a hidakat és egy vezető albán egyéniség, Marco Odăii, a barii olasz rádióállomásról az ellenállás föl­adására szólitotWa föl honfitársait. Albán ol­dalról Görögországon át érkező jelentés vi­szont az ellenállás továbbfolytatásáról és véres harcokról ad hirt, tudatja, hogy Zogu király környezetével Tiranából az ország belsejében levő Elbassanba vonult vissza és hogy Geraldine királyné, aki csak pár n,ap előt't adott egy fiúnak életet, a görög —albán határból nem messze lévő Florina városkába menekült. A húsvéti ünnep nyu­galmát igy harcok zava. ják meg Európa délkeleti részén. Ugyanakkor az európai fe­szültség is változatlan erővel tart tovább. Beck lengyel külügyminiszter a londoni tárgyalások után tegnap délután 2 órakor elutazott Angliából. Elutazása előtt újra fogadta Corbin francia nagykövetet és Ti- lea londoni román meghatalmazott minisz­tert. Az angol—lengyel megegyezést válto­zatlan erővel támadj'* tovább a német saj­tó. Német lapok megállapítják, hogy újabb láncszemről van szó a Németország bekerí­tésére irányuló politika gyűrűjében és fi- gyelmeiztetik Lengyelországot, gondolja meg magán, mielőtt teljesen elkötelezné magát arra az útra, mely más kisnemze- tekre nézve olyan végzetes volt. Csehszlo­vákia vesztét is az angol politikával való kapcsolatai okozták — írja egyik nagy ber­lini lap — s a Völkischer Beobachter egye'j nesen azzal vádolja a lengyel kormányt, hogy külpolitikájával bűntársa lesz az eu-; rópai béke elleni merényletnek. Lengyel-' ország most szakított az 1934-ben le­szögezett német—lengyel politikával és ezt egyetlen diplomáciai érv sem rejtheti többé árnyékba Németország azonban — állapítják meg Berlinben — el van határoz­va arra, hogy a Hitler áll&l helyesnek ta­lált módon oldja meg a lengyel—német kérdést. A helyzet jellemzésére elmar2d- hatatlanul ide kell iktatni a külügyminisz­terek és miniszterelnökök szaporán ismét­lődő látogatásait, melyekről szinte óráról- órára ad hirt a távíró. Egyik ilyen jelentés szerint Stalling dán miniszterelnök repü­lőgépen Parisba érkezett. Egy másik jelen­tés Hollandia miniszterelnökének és kül­ügyminiszterének berlini látogatásáról tu­dósit és hozzáteszi, hogy Hollandiában ugyan izgalom nélkül nézi az eseményeket, mindazonáltal elővigyázati rendszabályké­pen figyelmeztették a tartalékosokat', hogy minden lehetőségre készen álljanak  külpolitika és Olaszország albániai lépése Az otesz csapatok megjelenése Albániá­ban tegnap erős diplomáciai tevékeny­ségre adott okot Európa külpolitikai köz­pontjaiban. Eddigi jeleik szerint, nem látszik valószínűnek, hogy a nagy kíi'po- ílitikiai csoportosulások bármelyike részé­ről erős ellenállás alakulna ki az olasz lépéssel szemben. Német részről tel!jes határozottsággal helyeslik Olaszország albániai politikáját. Angol és francia rész­ről a sajtó ugyan bíráló álláspontot fog­lal eí, de távol ák1 attól a hevességtől, mclUyeli az utóbbi időben a középeurópai eseményeket bírálta. A főérdekelt Jugo­szlávia és bizonyos fokig Görögország meglehetős tartózkodóan viselkedik. — Bé'grádli jelentések szerint, tegnap Pál régensherceg elnöklete alatt miniszterta­nács ült össze, meb' azonban eddig ha­tározatot nem hozott. Amint azonban Ştefani ügynökség jelenti, az olasz és ju­goszláv kormányok állandó Összeköttetés­ben állanak egymással és Olaszország biztosította Jugoszláviát, hogy érdekelt tiszteletben fogja tartani. Egyik belgrádi távirtait szerint, jugoszláv vezető körökben mégis az a vélemény, hogy a mostam ese­mények túlhaladták az Olaszország és Jugoszlávia között 1937-ben létrejött megegyezést s a belgrádi kormánynak ebből a szempontból szabad kezet adnak. Londoni jelentés szerint, az angol tartóz­kodó politikát részint az indokolja meg, hogy Londbn a jugoszláv magatartás végleges kialakulására vár. A feszült helyzet miatt Chamberlain miniszterel­nök, aki húsvéti szünetét Skóciában akarta eltölteni, tegnap repülőgépen érke­zett vissza Londonba. Halifax külügymi­niszter pedig, aki szintén vidéki pihenőre kászült.i lemondott erről és továbbra s állandóan Londonban marad- Habfax különben tegnap fogadta hosszasan Tifea londbni román követet, Olaszország lon­doni ügyvivőjét és a londoni török köve­tet. Az angol és francia kormányok kö­zött nz utóbbi napok eseményeivel kap­csolatban állandó érintkezést tartanak fenn. ELSŐ JELENTÉSEK AZ OLASZ CSAPATOK PARTRASZÁLLÁ­SÁRÓL RÓMA. április 8. (Radc-r.) Hivatalos jelentés közli, hogy Santa OunvonN. Valona, Durazzo és Sa: Líovar.'ii <;e éClkkünk folytatása az utolsó olda’on).

Next

/
Thumbnails
Contents