Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-08 / 81. szám

1939 iprill* S. EL7.ENZÖK lagyérdekességü cikLeSiben foglalkozik a román saftó a nemzetközi helyzettel Bucureştii Sápok nagy fişyefemmeî fsjtegelik Románia és Magyarország viszonyát. — A kolozsvári Tribuna a külpolitikai helyzetről ir vezércikkében KOLOZSVÁR, április 7. A román sajtó érdekes cikkekben foglalkozik a nemzetközi helyzettel. Bucureştii lapok különös figyelmet szentelnek Románia és Magyarország viszonyára. Figyelemre méltó a Tribu­na mai számának vezércikke is, amely a nemzetközi helyzetről közöl érdekes fejtegetéseket. Az érdekes lapszemel- vényeket itt adjuk: A TRIBUNA CIKKE A NEM­ZETKÖZI HELYZETRŐL „ReáLtás“ cinimel Gherasim Pnrteta tollából vezérelik két közöl a Tribün« mai szánna és cikkében «1 publicista az álta­lán* ts politikán helyzettel foglalkozva, többek között a következőket irjai: „Európa a gyötrődés tejben van A világháborúban etesebtok áldozata által I megteremtett) helyzet teljesen felborult. J Az egykori győzök kiejtették kezeikből az események irány irtását Németország tett ismét Európa legerősebb ál láma. Oly hatalmasnak érzi mjár magát, hogy elég­nek véli, ba akar válás miit s atz máris tel­jesedésbe megy. 1933-ban, közvetlenül a nemzeti szo­ciálisba rezsim ural ómra jutása után, Hu- genbergnek távoznia kellett helyéről, mert egv gazdasági értekezlet során ki merészelte jelenteni azt. hogy Németor­szág tervei kelet felé tendálnak és célja Ukrajna s ma Hitler bekebelezne Cseh­országot. A világ ma már ráébredt arra, Hogy a németek terjeszkedésének csak úgy tud gátat szabm, ha az eddigi p taton ikus in­tézkedések helyett a tettek mezejére lép. Chamberlain na,k T.en gveiorszá ggal szemben tanúsított magatartása azt bizo­nyítja, hogv AngHn kész először fegyvert emelni. A szégyenteljes béke rosszabb egy elvesztett háborúnál1 s ezt egyetlen nagy nemzet sem fogadhat ja el. Legkülönösebb helyzeti ven azonban mégis Románia van. Nemzet; összetarto­zásunk próbára van téve s megnyugvás- sal látjuk, bogy az orszálg népe, vatai- mrnt kormánya tisztában van a fenyege­tő helyzettel s q kritikus márciusi na­pokban valamennyien megmutatták egy­séges akaratukat. Minden körümények közöli a béke fenntartása mellett va­gyaink, de ba kell, akkor fegyvert is ra­gadunk. Tisztában léve a nemzetközi po­litikai esemény kik el, meg tudjuk á'Bap-itm- r.i azt is, miért kerültünk fenyegetett helyzetbe: földrajzi fekvésünk követkéz télien kelet és nyugat útjába kerültünk. Nem fogadhatjuk el azt, hogy korridor, vagy éppen két ha tahim találkozási szin­tére legyünk. A kormány gazdasági szerződést kötött Né met országgal. Szövegét ismerjük. A szerződés módbt ad arra, hogy gazdasár gi értékeinket kicseréljük a német biro­daloméval a kölcsönösség alapján. A szerződés gazdaságos kihasználása egye­dül csak rajtunk m/uük. Gazdasági sz.er- ződést kötöttünk Franc, uaiorszá ggal és Angliával tárgyalunk. Ezek bizonyítják legjobban gazdasági függetlenségünket. Meg kell értenünk, hogv ki kell használ­ni mindazokat a, 'lehetőségeket, amelyek fbkiníáükozmaik. Egyet1 en poétikai irány­vonal, amelyet kövelnünk kell és ez a va­lóság. Eminens érdekünk ezzel a ténnyel tisztába .jönnünk s ki ke1']' küszöbölnünk a többi államokkal való összeköttetésünk során a szenti mentali izmust. Csak a gaz­dasági felsereltség és- felkészültség hoz­hatja meg n mai helyzietben a többi mrópaii hatalmak tiszteletét számunkra“. A TIMPUL CIKKE A ROMÁN- MAGYAR VISZONYRÓL Gafencu külügyminiszter lapja, a Timpul, a román—magyar viszonnyal kapcsolatban a következőket írja: Érdeklődéssel és rokonszenvvel ki­sértünk minden olyan kísérletet, amely sokat zaklatott világunkban meg akar­ja erősíteni a béke és egyiittmiiködés eszméjét. Románia szívesen dolgozik a béke érdekében, mint amilyen mérték­I tást sem fogunk azonban igaztalanul . mások ellen fordítani. Nekünk a füg» i getlenség területi épségünkkel azonos. Akik barátaink, barátságukat azzal bi­zonyítják, hogy megértik azt, amit meg keil érteniük, akik pedig nem ha- rátáink, azok értsék meg, hogy sem­mit sem akarunk, ami nem a miénk, <le politikánk elhatározott alapja az az akaratunk', hogy minden erőnkkel meg= őrizzük azt, ami a miénk. í A ROMANIA CIKKE MAGYAR- ORSZÁGRÓL A hivatalos ,,Romania“ többek kö­zött a következőket irja: ; Az angol miniszterelnök kijelenté­sei, amelyek Lengyelország mellett ránk, románokra is vonatkoztak, Ro­mániával szemben váratlan idegességet és agresszivitást eredményeztek. Te­kintve, hogy a félreértéseket őszinte felvilágosítással lehet a legjobban el­oszlatni, rá fogunk mutatni a valósá­gos helyzetre. Beszéljünk Magyaror­szágról. i.Romániában senki résxéröl sem hangzott el olyan kijelentés, amely a román—magyar jóviszonyt sértené. Különösen az utóbbi két évben a ro­mán politikai életnek csaknem min­den felelős tényezője hangoztatja a jó viszonyra irányuló óhajtását, ide= értve külügyminiszterünk galaţii, belgrádi, varsói és bucureştii beszé­ben el van határozva arra, hogy fegy* verrel védi meg határait és független- ségét. Magyar szomszédaink, akiknek jóakaratu magatartásunk hasznukra volt, különböző verziókat terjesztenek azokról a nemzetközi biztosítékokról melyeket nekünk felkínáltak. Megért jük szomszédaink idegességét, de a magunk részéről semmit sem tettünk hogy ezt előidézzük. Nincsenek ellen- séges érzelmeink senkivel szemben, békét és méltóságteljes politikát kö­vetünk és ezt határozott formában már többször meg is határoztuk. Ha baráti kezek nyúlnak felénk, hogy megerősítsenek minket függetlenségi és békeakaratunkban, köszönettel meg­szorítjuk azokat, semmilyen támoga­A romániai z§tl64tórflés megoldására is felírnia Sech lengne! KOI űgQminiszíer az angol Kormány ügyeiméi LONDON, április 7. (Radon) A Reuter-ügynökség jelentése szerint, Beek lengyel külügyminiszter lonidkmí megbeszélésen során annak az óhajának adott kifejezést, hogy a zsidó-kérdés nemzetközi megoldása során vegyék figyelembe a lengyelor­szági zsidó-kérdést is. A román kormány kérésére, Beck lén I gyei külügymiiniszter az angol kormány 1 figyelmét a romániai zsidó-kérdésre is felhívta. Beck ezredes biztosítékot kapott arra nézve, hogy az angol kormány, tisz­tában lévén a kérdés nehézségeivé]', bár­mikor kész arra, hogy a lengyel és ro­mán kormányok előterjesztéseit megvizs­gálja és ezt a különleges kérdést meg­oldja. ELETBELEPETT az ingatlanok bejetentő ­őrzéséről szótő törvény BUCUREŞTI, április 7. Április elsejétől kezdve életbelépett az ingatla­nok bejelentőhivatali ellenőrzéséről szóló törvény. Minden ingatlantulajdo­nosnak kimutatása és táblázata kell legyen az összes lakókról. A házgond- nokeknak és házmestereknek be kell szerezni a rendőrség által kiállított külön igazolványt. Az ingatlanok lakóiról szóló kimutatási könyveket ápri­lis 15=től kezdve bocsátják a közönség rendelkezésére. A könyvek négy lap­ból állanak. Az eísö lap részletes kimutatást kell feltüntessen az ingatlan­ról és a benne levő lakásokról. A második lapon a bútorozott szobákat, mű­helyeket stb. keli feltüntetni. A harmadik oldalon a különböző változásokat kell megjelölni. Minden változást 3 példányban kell kiállítani. A negyedik oldalon azokat az átutazókat kell bejelenteni az illetékes kerületi rendőr­ségnek, akik 12 óránál tovább tartózkodnak az épületben. KOLOZSVÁR, április 7- A Kolozsvár cs Dés között közlekedő 4152 es számú mctorosvonal Szamosfalva és Apahida között összeütközőit egy tolató mozdonnyal. Az öszeüiközés következtében Barbu Ni' colac mozdonyvezető súlyos sérüléseket ós belső vérzést szenvedőit. Leonén Anoa>, a moDorosvOn.vi vezetője jobb alsó áíkapc«ái törte. Mindkettőjüket beszállították a sebé­szeti klinikára. Anca Leontin vonat vezető a vizsgálóbizottság előtt kijelentette, hogy mielőtt kiindult volnla« a szamosfá'lvi állo­másról, értesítést kapott, hogy a vonal sza­bad és it tolató mozdony csak a motoros­vonat Apnhidára való érkezése után indul. Az összeütközésért nem terheli felelősség. A vizsgálatot az apahidai állomásion foly 'tátják, Negyvenöt és félmilliót vatt be a kolozsvári városi adóhivatal a mait évben, az előző évi 39 millióval szemben Elkészült a városi adóhivatal jelentése az elmúlt pénzügyi évről KOLOZSVÁR, április 7. Nagy vonlaitokban közöltük már a ko­lozsvári behajtási pénz ügy igazgatóság el­múlt pénzügyi évben kifejteit eredmé­nyes működésének mérlegét. Most ké­szült el a város pénzügyi osztályának be­számolója az elmúlt pénzügyi év ered­ményeiről. Ex a beszámoló a pénzügyi osztály eredményes és buzgó munkál- kodiásáról lesz tanúságot. Alább közöljük a pénzügyi osztály részletes beszámolóját, amely tételenként tünteti fel azokat crz ösz- szegeket, melyeket az elmúlt éo folya­mán behajtott, azzal a megjegyzéssel, lwgy a sorban eWábó számjegy az tjir:jcmsmsaamm delt. Magyarországnak módjában ál­lott ezeket a megnyilatkozásokat 6rm tékelni, mert hiszen a nyilatkozatom kát a romániai magyar sajtó is meg* erősítette. t A viszonyok tisztázása érdekében né« hány kérdést kell feltennünk. N*.«i igaz-e, hogy az utóbbi események ide­jén Románia Magyarország irányában olyan lojális magatartást tanúsított, amelyet Budapestnek is értékelni kel­lett. Vájjon nem igaz-e, hogy a mr.5 nemzetközi kavarodásban Románia olyan statútumot adott kisebbségei«- nek, amilyen egyetlen államban sem létezik, Magyarországot is beleért*»,: Románia nem kíván semmit senkitőí, de ha függetlenségét, vagy területi ép* ségét akarnák bántani, habozás nélkül fegyvert fog, viselve minden követ­kezményt és nem törődve azzal, hogy gyöz-e, vagy elpusztul. Néni akarunk támogatást senkitől, senki ellen. Vc-.a- nak azonban természetes jóbarátaiu'tc és szövete,égeseiník, akik nehéz idők­ben megsegítenek. Barátaink számára bizonyságul szolgálhat a Németország*- gal és Franciaországgal megkötött ga»-' dasági egyezmény, amelyhez hasonló­kat készek vagyunk másokkal is kötni. Románia álláspontja nem irányul sérv- ki ellen, de ha a sors úgy hozná, mirt- den eszközzel biztosítja állama termé­szetes alapjait. 3 1938—1939 pénzügyi évi, a zárójel­ben levő számjegy pedig az 1937— 1938. pénzügyi évi eredményeket tün­teti fel. Behajtott az effrmüt év folyamán a, vámsa adóhivatal az előző évről fenn­maradt hátralékok fejében 4,024393 (3*562.125), késedelmi karmában 28A ezer 498 (286.678), frontadóban 301.013, (187-415), köztisztasági illeték fejében, 6,815.766 (6,514.994), a be nem épített, területek után 1,740-004 (1,330.118), te- lekértékadó fejében 6^440.276 (6 millió 031.717), cégtábládéban 477-216 (436 ezer 664), cselédtadóban 728,666 (733 ezer 802), jármüvek utáni adóban 309 ezer 767 (262.840), lovak után 82.899 (78.989), gépíürészek után, kutyia- adó­ban 119-553 (132.275, tüzaltóadóben 913-329 (850.851), villamos energia utáa ni adóban 219.819 (111.940), kémény­seprő-illeték fejében 2,746-183- Helypénz a sátraik után 933.061 (1,026.427), moz­gó utcai árusok illetéke fejében 37.050 (31.800), a száHbdai vendégek illetéke után 205.243 (274-053), temetkezési il­lenék fejében 175-572 (198.969), ópüief- ‘átailtakitási Sietek fejében 409.073 (292 ezer 251). bíróikig megítélt birságak fe­jében 215.095 (140.835), gépjármüvek után 285-989 (236.930). látványossá gi il­letékek fejében 994.480 (890-598), vám­os heJypénzek fejében 3,799.500 (3 millió 486.300), érlek adóban 6,403.425 (5 mil­lió 744 000). ásványvizek és szódoviz után 148 953 (115-790). A városba beho­zott husnemüek után 68.213, kenyérbi- lyeg fejében 821.283 (896.309), mezőőri ciifban 202.322 (690), a város tulajdonát képező ingatlanok bére fejében 1,682.889 (1,401-426), a városa vizmü haszonrésze­sedése 396-434 (205.039), áramfogyasztá- si illetékben 76.871 (918.712), világítási berendezések fejében 17.907 (414.417), a i város tulajdonát képező Vitéz Miháüy-tén üzlétek bére fejében 164-545 (115.671). különböző más illetékekből 1,781.010- (1,909.409). Végeredményben az elmúlt évben (l város adóhivatala U5,56bA10 lejt inkasz- száh be szemben az előző évi 38,9í5.162 le­je s bevételével. Ami -aizt jelenti, hogy a pénzügy^' év végéig a mult évre előüány zott városi adó és illetékek 88 százalékát sikerült behajtani. Ez atz eredmény azért is elismerésre méltó, mert a városi adó­hivatal a muh év folyamán alig rendel/ el pár végrehajtást, árverést pedig egyet­len egy esetben sem hajtott végre, ami azt bizonyítja, hogy kellő erétlyel és hoz- znértésse1, erőszakosabb eszközök igény - bevétele nélkül is lehet adót behajtani- Érdeme ez dr. Baba Trifu ügyosztályveze­tőnek, Seliceanu Grigore behajtási fo nőknek, de dicséri az eredmény a városi adóhivatal összes többi tisztviselőit is. akik igyekeztek a város érdekeit úgy- megvédeni, hogy a polgárság ennek hát­rányait ne érezze. Női RUHA ÉS KABÁT-KOSZTÜM- LAPOK A TAVASZI SZEZONRA leg- nagvbb választékban az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj-Kölozs- 1 vár, Piaţa Unirii kaphatók! v " Összeütközőit a em tolató mo KoIqzswéf közelében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents