Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-01 / 75. szám

1939 áptiliM I. ELLENZÉK ElbaSaszloitfák az elbocsátott utcaseprők kártérítési ügyének tárgyalását KOLOZSVÁR., március 3i. Kolozsvár városának polgármesteri hr vata|a az elmúlt év őszén utcaseprőinek egyik felügyelőjét azzal az indokolással bocsátóira el állásából, hogy az ivem elég erélyes. Ezţ az elbocsátást ez év januárjá­ban még 15 felmondás követte, amely 'al­kalommal egyszerű utcaseprők kerültek az utcára, azon a cimon, hogy munkájúik­kal nincsenek megelégedve. Az ei!b<»csatot- itak a munkabiróságon pert. indítóinak a város eliten é» fejenként 10 ezer lejtől 100 ezer lejig terjedő kártérítés megfizetésé­nek kötelezésére kérte «a munkabiróságor. Ügyükben 'tegnap lariPtita az.első tárgya­lást a műnk ab Íróság. A tárgyalás során dr. Deutsehek Géza, sw> elbocsátottak jogi tanácsosa arra kénle a bíróságot!, rendelje el ügyükben a bizon vitást, mert sem a munkafelügyelőt nem lehetett volna 'f’rely- ielcnség, sem pedig a munkásokat köteles- ségmulaRZtág címén elbocsátani. A tárgya­lás! vezető Crivel bíró magáévá telte dr. Deutsehek Géza érvelését* és ekendfel'le az ügyben a bizonyítási eljárás lefolytatását és a 'tárgyalást későbbi időpontom. halasz­tóit a el. Megjelent a rendőrbiróságokról szóló rendele'íörvény BUCUREŞTI, március 31. Gábriel Marinescu tábornok, bucureştii rendek prefektus kezdeményezésére az igaz­ságügyi miniszter rendelettörvényt adotlt iki rondőrbÍróság léle-siítésére, amely a rendőrprefektura épületében mindennap reggel 8-'tói éjjel 12-ig — szükség esetén éj­félen 'tiui! is — ítélkezik a kihágások és <a Üetoenért bűnösök feletti Ehhez a bíróság" hoz tiartozik a közlekedési szabályok, a köztisztasági intézkedések, a cscndrendele- tek megsértőinek, az utcai verekedőknek ügye s ez a bíróság rögtön ítéletet is hoz. A bíróság elé azok a'z egyének kerülnek, iá-kik«» a rendőrök előállítanak és ezek ma­gukkal hozhatják tanúikat is. A bíróság minden e.lőál litote ügyében rögtön beiké" zik és Ítéletei három napon belül fcleb- bczhe'ők meg. Az illetékes hatóságok kaf remélnek ennek a bíróságnak munka" iától és úgy vélik, hogy a rögtöni büntetés minta csökkenni fog a kihágások száma. Ma délután temetik Fangh Erzsébet le­ánygimnázium! tanárnőt. Fangh Erzsébe­tet, a református 'leánygimnázium nyugal­mazott lilanárnőjét ma, pénteken délután három órakor kísérik utolsó útjára. Fangh Erzsébet halála le»ész Erdélyben őszinte részvétet keltett, mert a kitűnő pedagógus­nő egész ételét a kulturális és társadalmi célok szolgálatában töltötte. Nagy szere­pet játszott az unitárius nőegyletí mozga­lomnak Angliával való kapcsolataiban. Fáradhattatilianul levelezett angliai ismerő" sói vei és kitűnő angol tudásával nagyban előmozdította 3 testvéregyházak egymás iránti érdeklődéséi. Utolsó útjára, a há- zsongárdi temető halottas kápolnájából, <a volt tanítványok és tisztelők nagy töme­ge fogta elkísérni. A Rapid autobuszszindikátus közle­ménye. A RaDid autóbuszszindikátus a fözöotudomására hozza, hogy a bér’e- íek láttamozása 1939 április havára — 1939 ' Pril’s 1, 3 és 4 napjain fog megtörténni. Rapid autobuszszindikátus. Halálozás. Tegnap délután temették el mély 'részvét mellett Leit ne r Sándor ko- lozisyári rádiókereskedőt, aki 48 éves ko­rában egy influenzából keletkezett tüdő­gyulladás következtében megfyailit. Leitner Sándor szorgalmas, törekvő férfi volt, aki általános közmegbecsülésnek örvendett a szakmájában. A »Írnál barátai nevében Gá­bor Döme bucsuztiallla. IDŐJÁRÁS. Bucurestiből jelentik, hogy emelkedő légnyomás, változó felhőzet és élénk északi szél mellett keleten még he­lyi jellegű eső és a hőmérséklet kismérvű csökkenése várható. Bucurestiben csütör­tökön délben a hőmérséklet + 12 fok volt. U J UNIVERSUM t mindentudás tárháza. Uj kiadás. Kél hatalmas kötet, lexikonalnk, rengeteg kép, ára 4IO lej az Ellenzék koayvaaz* tályában, Cluj-Kolozsvár, Pista Unirii. Vidékre utánvéttel Is uzqbl&aI küldjük, Románia malijáról, jelentről és jövendőjéről tartod naguszabásu ősszélodlaiőst Vajda Királyi tanácsos A Nemzeti Uisászületés tanácsa előtt tartott nagwérdekességü beszéd teljes szövege BIJCURES3 I, márdus 31. Ä Nemzeti Ujjás zii1 eV* Frontjának legutóbbi tanácsülése , alkalmából, mint ismeretes, Calinescu Armand miniszterel­nök és Grigoro Gal'oucu külügyminiszter után Vaida-Voevod Sándor királyi tanú esős emelkedőit szólásra és eimondoUa nagy jelentőségű beszédét, amelynek tel­jes szövegét most juttatta el hozzánk a sajtóigazgatóság. Vaida először a román nép történelmi múltjáról beszélt, majd igy folytatta fel­szólalását: — Elérkeztek a mai naoek 's. Miből áltett a nemzeti Ideál? A mások tarto­zékai elragadá'sa iránti buzgalomból? Vagy talán a leigazolt és egyenlőtlen hely­zetben levő népeknek a kihasználásában? A kisebbségi kérdés — Nem, uraim, a román nemzeti ideál nemcsak az egész román nemzet felsza­badulása, hanem a haláraink közúti éló kisebbségek sza­badsága is volt. (Taps.) — Szenvedtünk az orosz feudalizmus elnyomásai alatt, szenvedtünk a begye­ken tuli feudalizmus önkényeskedései alatt, de 'tűrtük az osztrák cnyomást is és Gyulafehérváiipjn nemcsaik egy néhány er­délyi, hanem az egész román nemzet ne* vében mondtak ki azt, amil maga, bot-- dogult emlékű uralkodónk, Ferdinand király Ls .elismételt. könnyekkel szemében: „Legyetek jók velük! Kikkel-/ a kisebb­ségekkel! Igen, Felség, mert az az egé'iz nemzetnek a szent határoznia és ez' felel meg a legbensöbb énjének, mert nem akarunk elnyomottakból elnyomókká vál­ni. (laps.) — És most mit látunk körülöttünk?-— Látjuk a buzgalmat és a szándékot a fajilag tőle különböző nép elnyomásá­ra, látjuk, arnig nálunk megcsináltuk az agrár reformot, ott még csak megbeszélés tárgyát képezi, hogy meg akarják-e csi­nálni-, probléma még., hogy azoktól is el­vegyék, akik a fajuktól teljesen idegen államtól kapták azt. Úgy látjuk, az irány­zat a középkori helyzet visszaállítását cé­lozza. És látjuk a buzgalmat, amely a mi határaink felé is közeledik, nyilván azzal a szándékkal, hogy még szaporít­hatják jobbágyaik számát, nemzetiségre való tekintet nélkül. (Hosszantartó ün­neplés.) - v y v- V v M ni rendszer Láttuk nálunk, milyen gondos kö­rültekintéssel és megértéssel vitték ke­resztül az agrár reformot, az általános választójogot, mindenki meggyőződhetett arról, hogy a fesleftség mint darabolhat egy nemzetet tízbe, húszba, pártokra, úgy hogy már egy országot se lehessen vezet­ni. Ekkor jöttünk rá arra', hogy jel kei' oszlatnunk a pártokat. És ehhez ehösor- brm m[, a pártok vezérei járultunk hozzá, mert meggyőződtünk arról, hogy ha to­vábbra fennmarad a párfé'ct, az ország lejtőre jut. (Hosszantartó taps.) — Most, amikor eksőizben van alkal" mám Önök előtt beszélni, engedjék meg, hogy kihasználva előrehaladott koromat, életem további részén iis oppozicionista maradjak. Uraim! Ne tegyünk most egy­másnak szemrehányásokat: te voltát po* Etikus, te politizáltál. Nem lehet pártpo Etikát űzni politizálás nélkül és nem jué halsz a politikába, hogy be ne sározd magad. — Uraim! Térjünk egyszer napirend­re. Felejtsük el a múltat, csatlakozzunk az uj szellemhez és bizonyítsuk be, hogy mi, az őszhevegyült hajúak is magunkba tudunk száll'aini és az ország érdekében kezet tudunk nyújtaná egymásnak test­vériesen, de c helyről felhívást intézek a kisebbségekhez is, legyenek szolidári­sak velünk. (Taps.) .4 katonai intézkedésekről Az a miód, ahogy az egész nemzet je* leni kezelt az ország első hivó szavára s nem pedig mozgósításra — mert a moz­gósítás más egyéb —, hanem a csapat- összevonásokra, feltételi vehm a kérdést, végigtekintve a történelmen: a világ me­lyik országában és melyik nemzetnél, melyik korban jelentkezett az egész nem­zet, egy egész nép egy emberként, hogy teljesítse kötelességét? (Hosszantartó taps.) — Mit bizonyít ez a dolog? Az «alkot­mány megszavazása!? Az alkotmány megszavazása lelki megkönnyebbülés volt: nem jöhetnek most már egyes urak a falvakba, hogy hete Eh avat összehordva, semmit se tegyenek, — Ez volt az alkotmány megszavazása. De ez »spontán mbzgósitása (mobilizarea) a tömegeknek, bizonyítéka volt annak, hogy valamennyiünknek van védeni va­lója, mindnyájan huzunk a tűzhelyünk­höz és készen vagyunk, kicsik nagyok egyaránt, hogy áldozatokat hozzunk ott­honunk megvédéséért. — Cahnescu miniszterelnök és Gafcn- cu külügyminiszter urak előbb elmondott I beszédeikben kihangsúlyozták, hogy a mások kapzsiságával szemben, mi ne­künk nem marad más hátra,, minthogy önmagunk védjük meg magunkat. Van­nak helyzetek, amikor egyes oligarchiák, miin den államban — igy nálunk is voltak reá alkalmak, hogy egy pillanatnyi nehéz helyzetet megoldjanak, visszaélnek és kockáztatnak, akárcsak a kártyások, akik sokszor egyetlen lapra tesznek fel mindent. — Remélem, hogy szomszédaink közül egyetlen egy sem érez vágyat hasonló po­litika üzésére, akkor, amikor éppen el­lenkezőleg, alaposan ki kell nyitnia a sze­mét államéérfiain-ak, hogy a jövendőt meglátva, kellőképp kormányozzák nem­zetük sorsát. I itámel-román gazdasági cgyeznténv-- UraimI A mostani tanácskozás so­rán szobakénét a Németországgal kötött szerződés as. — Kn földművelő vagyok és a legtöb­ben Önök közül közvetve, vagy közvet­lenül érdekeltek a földművelésben. Hogy­ha a földművelő jó 'adófizető lehel, ha vásárlóképessége van, az ország virágzik és az államháztartás költségvetése bizto­sítva van és az összes társadalmi osztá­lyok jó állapotoknak örvendhetnek. — Nem az a szerepem, hogy itt most részletezésekbe bocsátkozzam. De az el­múlt húsz esztendő során láttam, amint egyik hónapról a másikra, egyik évről a másikra váltakoztak nálunk a gazdasági rendszerek. És végül jött az, amit úgy hívnak: ..Deutsche Gründlichkeit * — a német alaposság“ és akik a tárgyalások­ban resztvettek, hónapokig v olt mit ta­nácskozzanak, mert a németek csak egy dolgot értenek: jó árut adok, de jót is akarok. — Ugyanabban az időben más á’Ja- mokkiál is folytattunk kereskedelmi tár­gyalásokat, mert — amint igen értelme­sen kifejezte a miniszter ur —, a mi szor­galmiméitól függ, hogy sokat és jól ter­meljünk és így a többi államokat is meg­szerezzük vásárló feleinknek. Akkor fog­juk megszerezni magunknak az igazi szö­vetségeseket, a gazdasági szövetségesek­ben és becsületességünk révén k- fogjuk vívni a nagy államok megbecsülését is­— Uraim! Földalatti mozgalom van, amely látom, mint rúgja a szerencséden dunai államok gyökerét. Ez rágott Cseh" Szlovákiában, rág Budapesten és ugyan­úgy rág nálunk is. Mindaz, amit ennék az alattomos féregnek a fenntartására te­szünk, rossz cselekedet. És ha azt ;l bizo­nyos szerződést úgy kötöttük volna meg, hogy nű országunk terményének ő. szá­zalékát adjuk és azt ötezer százalékkal fezétik meg, az sem lenne jó. mert jó or­szág volt a mi hazánk, sokan meggaz­dagodhattak benne, míg a mieink alig csakhogy élhettek, altot is kluzsorázvaj azoktól az elemektől, amelyek jönnek) örökké becsmérelnek és aláaknáznak; (Taps.) _ — Hiszek ennek a népnek fel fog ókéi pességében, mert végeredményében á Capsa és a Corso kicsinyek ahhoz, hogy az egész ország népét meg tudják szédí­teni. ; Célok a jövőben — Uraim, mi lehet a mi jövőnk? ' — Mi már láttunk háborút, láttunk ál­dozathozatalt és végül láttuk a román nemzetet, mint azt ,a bizonyos figurát, amelynek talapzatában ólom van elhe*- lyczve és bármilyen erős kéz is borítsa fel azt a figurát, az mindig talpára áik Mi is így vagyunk, a talpunkra állunk és úgy maradunk mindaddig, anüg a ro-| mán nemzet létezni fog. — Most egy dolog kívánatos, hogy kormányunk, mely fényes turuljaiét adta széles látókörének és hozzáértésének, most szisztematikus politikába kezdjen a lelkek megengesztelésére. (Taps.) — Ezt azonban egyedül nem viheti végbe, hanem mindannyiunknak részt kell vennünk a munkában és azon kell igyekezünk, hegy ezt a kitűzött célt mi­előbb sikerre vigyük. ; •— Uraim! Ebben a pillanatban erdélyi nuvoltomban büszkeséggel kell megáUa-' pitsak egy dolgot. Nagy meglepetésemre, egyszerre egész Bucurestiben csodálattal beszélt a nép az erdélyiekről. line! Er­dély és Bánát népe a köte’ességteljesités helyén. Nyugodt a lelkiismeretem, Uraim, mi erdélyiek mindenkor ilyenek voltunk, mint amilyennek most megismertek ben­nünket. Megelégedéssel állapíthatom, meg, hogy Önök csak most kezdenek megismerni bennünket a mi igazi mivoU tunkban. Ilyenek vagyunk. Egy szó és egész Erdély a talpán van. < Hódolat Őfelségének — Úgy hiszem, Uraim, az Önök ne­vében is beszélek, amikor hódolatunk je­léül szemünk azon függ, akivel függelem- érzetünk miatt nem vitatkozhatunk, ha­nem csak felsőbb bírói utasításait elfo­gadjuk, ez: őfelsége. (Szűnni nem akaró lelkesedés.) Amit Őfelsége határoz, jól van határozva. Inkább a rossz szolidári­sán, mint az okoskodó kísérletezés min*’, den összetartás nélkül. A — Hála és hódolat Őfelségének. Adjon az Isten neki erőt, hogy azzal a világos határozottsággal döntsön műidig, mint ahogy eddig telte és akkor az eredmény nem1 maradhat el: nemzetünk hozzájárul­hat a békénk Európának ebben a sarká­ban való fenntartásához. — Még valamit, Uraim! Jusson eszünk­be az, aki az utolsó kalibából kelt útra, családját esetleg egy darab puliszka nél­kül hagyva, nagy volt ezekben a válságos napokban és naggyá tette a nemzetet. Megerősödött lelkünk, látva népünknek ezt a spontán megnyilatkozását, amidőn késznek mutatkozott a legnagyobb áldo­zatok árán hazafias érzéséről tanúságot tenni. — Éljen Őfelsége! Él jen a román nem­zet! — ezzeí fejezte be beszédét Vaida királyi tanácsos, volt miniszterelnök'. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a !©*» választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék köayvesztályibaqu Chtti Piata L aliit. x ^ ’v

Next

/
Thumbnails
Contents