Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-01 / 75. szám

1939 áptiliM I.

ELLENZÉK

ElbaSaszloitfák

az elbocsátott utcaseprők kártérítési ügyének tárgyalását

KOLOZSVÁR., március 3i.

Kolozsvár városának polgármesteri hr vata|a az elmúlt év őszén utcaseprőinek egyik felügyelőjét azzal az indokolással bocsátóira el állásából, hogy az ivem elég erélyes. Ezţ az elbocsátást ez év januárjában még 15 felmondás követte, amely 'alkalommal egyszerű utcaseprők kerültek az utcára, azon a cimon, hogy munkájúikkal nincsenek megelégedve. Az ei!b<»csatot- itak a munkabiróságon pert. indítóinak a város eliten é» fejenként 10 ezer lejtől 100 ezer lejig terjedő kártérítés megfizetésének kötelezésére kérte «a munkabiróságor. Ügyükben 'tegnap lariPtita az.első tárgyalást a műnk ab Íróság. A tárgyalás során dr. Deutsehek Géza, sw> elbocsátottak jogi tanácsosa arra kénle a bíróságot!, rendelje el ügyükben a bizon vitást, mert sem a munkafelügyelőt nem lehetett volna 'f’rely- ielcnség, sem pedig a munkásokat köteles- ségmulaRZtág címén elbocsátani. A tárgyalás! vezető Crivel bíró magáévá telte dr. Deutsehek Géza érvelését* és ekendfel'le az ügyben a bizonyítási eljárás lefolytatását és a 'tárgyalást későbbi időpontom. halasztóit a el.

Megjelent

a rendőrbiróságokról szóló rendele'íörvény

BUCUREŞTI, március 31.

Gábriel Marinescu tábornok, bucureştii rendek prefektus kezdeményezésére az igazságügyi miniszter rendelettörvényt adotlt iki rondőrbÍróság léle-siítésére, amely a rendőrprefektura épületében mindennap reggel 8-'tói éjjel 12-ig — szükség esetén éjfélen 'tiui! is — ítélkezik a kihágások és <a Üetoenért bűnösök feletti Ehhez a bíróság" hoz tiartozik a közlekedési szabályok, a köztisztasági intézkedések, a cscndrendele- tek megsértőinek, az utcai verekedőknek ügye s ez a bíróság rögtön ítéletet is hoz. A bíróság elé azok a'z egyének kerülnek, iá-kik«» a rendőrök előállítanak és ezek magukkal hozhatják tanúikat is. A bíróság minden e.lőál litote ügyében rögtön beiké" zik és Ítéletei három napon belül fcleb- bczhe'ők meg. Az illetékes hatóságok kaf remélnek ennek a bíróságnak munka" iától és úgy vélik, hogy a rögtöni büntetés minta csökkenni fog a kihágások száma.

Ma délután temetik Fangh Erzsébet leánygimnázium! tanárnőt. Fangh Erzsébetet, a református 'leánygimnázium nyugalmazott lilanárnőjét ma, pénteken délután három órakor kísérik utolsó útjára. Fangh Erzsébet halála le»ész Erdélyben őszinte részvétet keltett, mert a kitűnő pedagógusnő egész ételét a kulturális és társadalmi célok szolgálatában töltötte. Nagy szerepet játszott az unitárius nőegyletí mozgalomnak Angliával való kapcsolataiban. Fáradhattatilianul levelezett angliai ismerő" sói vei és kitűnő angol tudásával nagyban előmozdította 3 testvéregyházak egymás iránti érdeklődéséi. Utolsó útjára, a há- zsongárdi temető halottas kápolnájából, <a volt tanítványok és tisztelők nagy tömege fogta elkísérni.

A Rapid autobuszszindikátus közleménye. A RaDid autóbuszszindikátus a fözöotudomására hozza, hogy a bér’e- íek láttamozása 1939 április havára — 1939 ' Pril’s 1, 3 és 4 napjain fog megtörténni. Rapid autobuszszindikátus.

Halálozás. Tegnap délután temették el mély 'részvét mellett Leit ne r Sándor ko- lozisyári rádiókereskedőt, aki 48 éves korában egy influenzából keletkezett tüdőgyulladás következtében megfyailit. Leitner Sándor szorgalmas, törekvő férfi volt, aki általános közmegbecsülésnek örvendett a szakmájában. A »Írnál barátai nevében Gábor Döme bucsuztiallla.

IDŐJÁRÁS. Bucurestiből jelentik, hogy emelkedő légnyomás, változó felhőzet és élénk északi szél mellett keleten még helyi jellegű eső és a hőmérséklet kismérvű csökkenése várható. Bucurestiben csütörtökön délben a hőmérséklet + 12 fok volt.

U J UNIVERSUM

t mindentudás tárháza. Uj kiadás. Kél hatalmas kötet, lexikonalnk, rengeteg kép, ára 4IO lej az Ellenzék koayvaaz* tályában, Cluj-Kolozsvár, Pista Unirii. Vidékre utánvéttel Is uzqbl&aI küldjük,

Románia malijáról, jelentről és jövendőjéről tartod naguszabásu

ősszélodlaiőst Vajda Királyi tanácsos

A Nemzeti Uisászületés tanácsa

előtt tartott nagwérdekességü beszéd teljes szövege

BIJCURES3 I, márdus 31.

Ä Nemzeti Ujjás zii1 eV* Frontjának legutóbbi tanácsülése , alkalmából, mint ismeretes, Calinescu Armand miniszterelnök és Grigoro Gal'oucu külügyminiszter után Vaida-Voevod Sándor királyi tanú esős emelkedőit szólásra és eimondoUa nagy jelentőségű beszédét, amelynek teljes szövegét most juttatta el hozzánk a sajtóigazgatóság.

Vaida először a román nép történelmi múltjáról beszélt, majd igy folytatta felszólalását:

— Elérkeztek a mai naoek 's. Miből áltett a nemzeti Ideál? A mások tartozékai elragadá'sa iránti buzgalomból? Vagy talán a leigazolt és egyenlőtlen helyzetben levő népeknek a kihasználásában?

A kisebbségi kérdés

— Nem, uraim, a román nemzeti ideál nemcsak az egész román nemzet felszabadulása, hanem

a haláraink közúti éló kisebbségek szabadsága is volt. (Taps.)

— Szenvedtünk az orosz feudalizmus elnyomásai alatt, szenvedtünk a begyeken tuli feudalizmus önkényeskedései

alatt, de 'tűrtük az osztrák cnyomást is és Gyulafehérváiipjn nemcsaik egy néhány erdélyi, hanem az egész román nemzet ne* vében mondtak ki azt, amil maga, bot-- dogult emlékű uralkodónk, Ferdinand király Ls .elismételt. könnyekkel szemében: „Legyetek jók velük! Kikkel-/ a kisebbségekkel! Igen, Felség, mert az az egé'iz nemzetnek a szent határoznia és ez' felel meg a legbensöbb énjének, mert nem akarunk elnyomottakból elnyomókká válni. (laps.)

— És most mit látunk körülöttünk?-— Látjuk a buzgalmat és a szándékot a fajilag tőle különböző nép elnyomására, látjuk, arnig nálunk megcsináltuk az agrár reformot, ott még csak megbeszélés tárgyát képezi, hogy meg akarják-e csinálni-, probléma még., hogy azoktól is elvegyék, akik a fajuktól teljesen idegen államtól kapták azt. Úgy látjuk, az irányzat a középkori helyzet visszaállítását célozza. És látjuk a buzgalmat, amely a mi határaink felé is közeledik, nyilván azzal a szándékkal, hogy még szaporíthatják jobbágyaik számát, nemzetiségre való tekintet nélkül. (Hosszantartó ünneplés.) - v y v- V v

M ni rendszer

Láttuk nálunk, milyen gondos körültekintéssel és megértéssel vitték keresztül az agrár reformot, az általános választójogot, mindenki meggyőződhetett arról, hogy a fesleftség mint darabolhat egy nemzetet tízbe, húszba, pártokra, úgy hogy már egy országot se lehessen vezetni. Ekkor jöttünk rá arra', hogy jel kei' oszlatnunk a pártokat. És ehhez ehösor- brm m[, a pártok vezérei járultunk hozzá, mert meggyőződtünk arról, hogy ha továbbra fennmarad a párfé'ct, az ország lejtőre jut. (Hosszantartó taps.)

— Most, amikor eksőizben van alkal" mám Önök előtt beszélni, engedjék meg, hogy kihasználva előrehaladott koromat, életem további részén iis oppozicionista maradjak. Uraim! Ne tegyünk most egymásnak szemrehányásokat: te voltát po* Etikus, te politizáltál. Nem lehet pártpo Etikát űzni politizálás nélkül és nem jué halsz a politikába, hogy be ne sározd magad.

— Uraim! Térjünk egyszer napirendre. Felejtsük el a múltat, csatlakozzunk az uj szellemhez és bizonyítsuk be, hogy mi, az őszhevegyült hajúak is magunkba tudunk száll'aini és az ország érdekében kezet tudunk nyújtaná egymásnak testvériesen, de c helyről felhívást intézek a kisebbségekhez is, legyenek szolidárisak velünk. (Taps.)

.4 katonai intézkedésekről

Az a miód, ahogy az egész nemzet je* leni kezelt az ország első hivó szavára s nem pedig mozgósításra — mert a mozgósítás más egyéb —, hanem a csapat- összevonásokra, feltételi vehm a kérdést, végigtekintve a történelmen: a világ melyik országában és melyik nemzetnél, melyik korban jelentkezett az egész nemzet, egy egész nép egy emberként, hogy teljesítse kötelességét? (Hosszantartó taps.)

— Mit bizonyít ez a dolog? Az «alkotmány megszavazása!? Az alkotmány megszavazása lelki megkönnyebbülés volt: nem jöhetnek most már egyes urak a falvakba, hogy hete Eh avat összehordva, semmit se tegyenek,

— Ez volt az alkotmány megszavazása. De ez »spontán mbzgósitása (mobilizarea) a tömegeknek, bizonyítéka volt annak, hogy valamennyiünknek van védeni valója, mindnyájan huzunk a tűzhelyünkhöz és készen vagyunk, kicsik nagyok egyaránt, hogy áldozatokat hozzunk otthonunk megvédéséért.

— Cahnescu miniszterelnök és Gafcn- cu külügyminiszter urak előbb elmondott

I beszédeikben kihangsúlyozták, hogy a mások kapzsiságával szemben, mi nekünk nem marad más hátra,, minthogy önmagunk védjük meg magunkat. Vannak helyzetek, amikor egyes oligarchiák, miin den államban — igy nálunk is voltak reá alkalmak, hogy egy pillanatnyi nehéz helyzetet megoldjanak, visszaélnek és kockáztatnak, akárcsak a kártyások, akik sokszor egyetlen lapra tesznek fel mindent.

— Remélem, hogy szomszédaink közül egyetlen egy sem érez vágyat hasonló politika üzésére, akkor, amikor éppen ellenkezőleg, alaposan ki kell nyitnia a szemét államéérfiain-ak, hogy a jövendőt meglátva, kellőképp kormányozzák nemzetük sorsát.

I itámel-román gazdasági cgyeznténv-- UraimI A mostani tanácskozás során szobakénét a Németországgal kötött szerződés as.

— Kn földművelő vagyok és a legtöbben Önök közül közvetve, vagy közvetlenül érdekeltek a földművelésben. Hogyha a földművelő jó 'adófizető lehel, ha vásárlóképessége van, az ország virágzik és az államháztartás költségvetése biztosítva van és az összes társadalmi osztályok jó állapotoknak örvendhetnek.

— Nem az a szerepem, hogy itt most részletezésekbe bocsátkozzam. De az elmúlt húsz esztendő során láttam, amint egyik hónapról a másikra, egyik évről a másikra váltakoztak nálunk a gazdasági rendszerek. És végül jött az, amit úgy hívnak: ..Deutsche Gründlichkeit * — a

német alaposság“ és akik a tárgyalásokban resztvettek, hónapokig v olt mit tanácskozzanak, mert a németek csak egy dolgot értenek: jó árut adok, de jót is akarok.

— Ugyanabban az időben más á’Ja- mokkiál is folytattunk kereskedelmi tárgyalásokat, mert — amint igen értelmesen kifejezte a miniszter ur —, a mi szorgalmiméitól függ, hogy sokat és jól termeljünk és így a többi államokat is megszerezzük vásárló feleinknek. Akkor fogjuk megszerezni magunknak az igazi szövetségeseket, a gazdasági szövetségesekben és becsületességünk révén k- fogjuk vívni a nagy államok megbecsülését is— Uraim! Földalatti mozgalom van, amely látom, mint rúgja a szerencséden

dunai államok gyökerét. Ez rágott Cseh" Szlovákiában, rág Budapesten és ugyanúgy rág nálunk is. Mindaz, amit ennék az alattomos féregnek a fenntartására teszünk, rossz cselekedet. És ha azt ;l bizonyos szerződést úgy kötöttük volna meg, hogy nű országunk terményének ő. százalékát adjuk és azt ötezer százalékkal fezétik meg, az sem lenne jó. mert jó ország volt a mi hazánk, sokan meggazdagodhattak benne, míg a mieink alig csakhogy élhettek, altot is kluzsorázvaj azoktól az elemektől, amelyek jönnek) örökké becsmérelnek és aláaknáznak; (Taps.) _

— Hiszek ennek a népnek fel fog ókéi

pességében, mert végeredményében á Capsa és a Corso kicsinyek ahhoz, hogy az egész ország népét meg tudják szédíteni. ;

Célok a jövőben

— Uraim, mi lehet a mi jövőnk? '

— Mi már láttunk háborút, láttunk áldozathozatalt és végül láttuk a román nemzetet, mint azt ,a bizonyos figurát, amelynek talapzatában ólom van elhe*- lyczve és bármilyen erős kéz is borítsa fel azt a figurát, az mindig talpára áik Mi is így vagyunk, a talpunkra állunk és úgy maradunk mindaddig, anüg a ro-| mán nemzet létezni fog.

— Most egy dolog kívánatos, hogy kormányunk, mely fényes turuljaiét adta széles látókörének és hozzáértésének, most szisztematikus politikába kezdjen a lelkek megengesztelésére. (Taps.)

— Ezt azonban egyedül nem viheti

végbe, hanem mindannyiunknak részt kell vennünk a munkában és azon kell igyekezünk, hegy ezt a kitűzött célt mielőbb sikerre vigyük. ;

•— Uraim! Ebben a pillanatban erdélyi nuvoltomban büszkeséggel kell megáUa-' pitsak egy dolgot. Nagy meglepetésemre, egyszerre egész Bucurestiben csodálattal beszélt a nép az erdélyiekről. line! Erdély és Bánát népe a köte’ességteljesités helyén. Nyugodt a lelkiismeretem, Uraim, mi erdélyiek mindenkor ilyenek voltunk, mint amilyennek most megismertek bennünket. Megelégedéssel állapíthatom, meg, hogy Önök csak most kezdenek megismerni bennünket a mi igazi mivoU tunkban. Ilyenek vagyunk. Egy szó és egész Erdély a talpán van. <

Hódolat Őfelségének

— Úgy hiszem, Uraim, az Önök nevében is beszélek, amikor hódolatunk jeléül szemünk azon függ, akivel függelem- érzetünk miatt nem vitatkozhatunk, hanem csak felsőbb bírói utasításait elfogadjuk, ez: őfelsége. (Szűnni nem akaró lelkesedés.) Amit Őfelsége határoz, jól van határozva. Inkább a rossz szolidárisán, mint az okoskodó kísérletezés min*’, den összetartás nélkül. A

— Hála és hódolat Őfelségének. Adjon az Isten neki erőt, hogy azzal a világos határozottsággal döntsön műidig, mint ahogy eddig telte és akkor az eredmény nem1 maradhat el: nemzetünk hozzájárulhat a békénk Európának ebben a sarkában való fenntartásához.

— Még valamit, Uraim! Jusson eszünkbe az, aki az utolsó kalibából kelt útra, családját esetleg egy darab puliszka nélkül hagyva, nagy volt ezekben a válságos napokban és naggyá tette a nemzetet. Megerősödött lelkünk, látva népünknek ezt a spontán megnyilatkozását, amidőn késznek mutatkozott a legnagyobb áldozatok árán hazafias érzéséről tanúságot tenni.

— Éljen Őfelsége! Él jen a román nemzet! — ezzeí fejezte be beszédét Vaida királyi tanácsos, volt miniszterelnök'.

LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a !©*» választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék köayvesztályibaqu Chtti Piata L aliit. x ^ ’v